Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kelet-európai viszonyok, narráció és fiktív képek Bodor Ádám Sinistra körzet c. regényében

Kelet-Európa, diktatúra, cinkosság, multikulturális közeg, fikció és valóság viszonya
by

Zsuzsa Selyem

on 22 May 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kelet-európai viszonyok, narráció és fiktív képek Bodor Ádám Sinistra körzet c. regényében

Kelet-európai viszonyok, narráció és fiktív képek Bodor Ádám Sinistra körzet c. regényében
„Engem elsősorban a szülőföld és az egész kelet-európai térség egzisztenciális képe inspirált,
kezdetleges erkölcsével
,
letargikus hangulatával
, nem is igen bírtam volna másról és másként írni.” (Bodor Ádám: A börtön szaga, Kérdezett: Balla Zsófia. Magvető, Bp., 2001. 153.)
A térség történelme
Trianon a magyar köztudatban "történelmi pech"
"A közelmúlt történelmének identitásformáló hatása bizonyára mélyreható tudós elemzések után kiált, ám a köznapi gondolkodás szintjén akár Trianon is lassacskán leegyszerűsödve, már csak mint történelmi pech él az emlékezetben, ha nem is kifejezetten a balszerencse művének tekinthető. Az tény: a legrosszabb történt a legrosszabbkor. Magyarország ekkor és ezzel veszítette el a lehetőségét és képességét, hogy fölemelkedésében lépést tartson a földrész élenjáróival, egyben elveszítette esélyét arra nézve, hogy ez a felzárkózás az archaikus szerkezetű társadalom szintjén is beinduljon. A kibontakozás számára a század elején éppen reális távlatok nyíltak, amikor az ország olyan szerencsétlenül háborúba keveredett. Az azt követő diktátum nemcsak hogy fizikai értelemben megosztotta a nemzetet, de mind honi, mind európai integrációs, kiegyensúlyozó folyamatoknak is véget vetett. "
"Mindenesetre, ha bujkál bennem valamelyes sajátos erdélyi öntudat, az ennek az ostoba diszkriminációs szándéknak a reakciója: valahányszor magyarságomat, annak mértékét itt bármi módon kikezdik, besorolják, lefokozzák vagy kétségbe vonják, megajándékoznak egy plusz identitással. Talán nem is egészen alaptalanul. Mivelhogy én más nemzetekkel közös szülőföldön nőttem fel, egy igen robusztus német kultúra és a nem kevésbé virulens ortodoxia közvetlen szomszédságában, bizonyára igen fontos ismereteim gazdagabbak, árnyaltabbak, így nagy valószínűséggel alapvető dolgokról sokkal többet tudok honfitársaim e kirekesztő társaságánál. Akkor pedig elképzelhető, hogy nemzeti önismeretem is megbízhatóbb, és ehhez mérten higgadtabban, több tárgyilagossággal és méltósággal viselem magyarságomat is."

Kirekesztő (önvédelmi) mechanizmusok Magyarországon
... A hülyeség, a fennkölt bunkóság, és nyilván a sovinizmus egy bizonyos állapotáról van itt szó: a magyar–magyar sovinizmusról. Ez egy osztódásra hajlamos nemzet tulajdonsága, amelyre a Trianon utáni állapotok meglepő módon, a várhatóval ellentétes módon hatottak. A nemzet egy bizonyos hányada kilencszázhúsztól fogva kétségtelenül tudatlanabb, gőgösebb és üresebb lett. Amikor a Bécsi döntést követően anyaországi tisztviselők kerültek pozícióba Erdélyben, primitív nemzeti gőg, úrhatnámság, velük együtt a tömény ostobaság áramlott a hivatalokba, ahonnan természetesen mindjárt kitúrták a kompetens, a helyi adottságok között jól eligazodó régi személyzetet. Apám, akire baloldaliság vagy kozmopolitizmus a legkisebb mértékben sem volt jellemző, rémtörténeteket mesélt tudatlanságukról, arroganciájukról, kártevő ténykedésükről, amit rövid ottlétük alatt kifejtettek.
...
Meglátásom szerint ennek a nem kívánt eseménynek igazi átka nem is az országnyi területek elvesztésében érzékelhető – lássuk be, elég régtől fogva szomszédaink éltek ott többségben, gondjaikra nem figyeltünk kellőképpen –, inkább abban, hogy
a provinciák elcsatolásával maga az anyaország vált a szó igazi rossz értelmében provinciává
. Az anyaországi gondolkodás beszűkült egy ördögi körbe, amelynek mozgásaiból már nem bírt könnyedén kilépni, és a csonka ország megrendítő képével teljes diszkrepanciában még valami ostoba, diszkriminatív gőg is áthatja, amelynek köszönhetően az erdélyi magyart most már nemcsak szülőföldjén tekintik másodrendű állampolgárnak, ahol kisebbségi sorban maradt, hanem másodrangú magyarnak tekintik az anyaországban is. Bár nem vitás, a butaság egy külön kategóriájáról van szó, ez is az identitás része, ha nem éppen az maga. Van ebben bizony, valami fojtogató sivárság. Ennek terhét már semmiképpen nem illik másokra hárítani.
Kelet-Európa
...A környezet, az akkor is Kelet-Európa volt, aki nem hogy a veszteségeit, de rendszerint még diadalait sem bírja megemészteni.
A győztes errefele nem tud mit kezdeni a zsákmányával,
azzal együtt is rendszerint szegényebb marad, mint az, akit kifosztott, ez pedig mérhetetlenül bosszantja, és csak tovább fokozza sérelmeit. Errefelé a politikai gondolkodás mindig a vesztesé, rabja ósdi területi eszményeknek, egy rendszerint hamis, ábrándos nemzetképnek, holott a prosperitásnak egy idő óta már másutt keresendők a mutatói. A térség kisugárzásától mi sem maradunk mindig mentesek. Szívesen élcelődünk egyik vagy másik szomszédunk földhözragadt, anakronisztikus nacionalizmusa fölött, miközben az a szellem olykor-olykor közelünkben is fölgerjed, és – költemények, ódák tanúsítják – alig emelkedettebb azokénál.
kezdetleges erkölcsei
Korábban azt kérdezted, erkölcsi válságra gondolok-e. Sajnos, annak a jelei között élünk. Tíz évvel a történelmi fordulat után, megszabadulva a hazai és az idegen elnyomás rettenetes terheitől, nálunk a köznapi élet infrastruktúrája még mindig egészen kezdetlegesnek tűnik. Valami elképesztő komolytalanság homálya lebeg a közállapotok fölött. Hogy kerüljem a politikai példákat:
képzelj el egy országot, ahol a pénzszállító páncélautó sofőrje évek óta körözött személy, a repülőtér biztonsági személyzete rendszeresen fosztogatja az őrzésére bízott értékeket – nem egyetlen megtévedt ember, hanem mind a tizenkettő –, és alig múlik el hét, hogy rendőrök le ne tartóztatnák saját közbűntényes kollégáikat.
Nem túl vicces állapot ez, holott egy bohózat belső világához áll a legközelebb. Vagy itt van a pénzügyi ágazat szűnni nem akaró, szemérmetlen, ám nem törvénytelen önjutalmazása, mérhetetlen önkielégítési vágytól fűtött ünnepi maszturbációja, a populáció pedig csak zavartan, eltátott szájjal asszisztál saját kifosztásához. Amíg a köztulajdon elherdálásáért, a hűtlen sáfárkodásért jutalom jár, méltán feltételezhető, hogy mifelénk a bűn megítélése is más. Mindennapos botrányaink a válság érzetét keltik, nem a biztonságét, végzetesen aláássák hitünket, önbizalmunkat, és ez legvégső soron az identitásunkat érinti.
Az ember kínjában csak fohászkodik, ugye, de becsszóra, nem mi vagyunk ezek, mert ha mégis, akkor piszkosul át lettünk verve, hiszen a nemzet erényeiről még valami egészen mást tanítottak nekünk.
önkritika „hazánkat csak részvéttel szabad szeretni” (Simone Weil)
párbeszédkészség
a felelősségeket minden részről figyelembe véve
utalgatások, patetikus fellengzés és óvatoskodó körülírások nélkül
méltóság, nagyvonalúság, humor (a kudarcok elviselésének technikája) Vö. Az IKESZ (Illegális Kommunizmus Ellenes Szervezet) lebukásának történetével, mely egyúttal íróvá válásának is története A börtön szaga, 45-70.
dokumentum, vallomás
bevezetés, background
Székely János
Vidám tudomány

Abból az alkalomból, hogy a Nagy Nemzetgyűlés
(egyhangúan) új sajtótörvényt szavazott meg
 
Miféle sárból, miféle takonyból
Gyúrhattak téged, – , akit úgy
Kedveltem egykor - hogy visz rá a lélek,
Hogy szóval árts és tettekkel hazudj?
 
Szavaz a téboly. Megfosztja szavától
A szellemet - s te szavazol vele,
Így biztosítva kiváltságodat, hogy
Szellemesen szavalhass ellene.

Jutalomképpen tiéd a kiváltság,
Hogy jogod legyen tiltakozni - épp
A tiltakozók jogait betiltó
Egyetértésed bő jutalmaképp!
 
Megszavazni, hogy pofázhass, pofázni,
Hogy megszavazhasd, bármit kérnek is;
Hatalommal a népet, a hatalmat
Néppel zsarolni - tudomány ez is.
 
Szeretnek érte, mindkettő szeret még,
Egyik sikert, a másik posztot ad.
 
De hát, jóember, legalább te mérd fel:
Hány lovat ülsz meg egyetlen fenékkel?
Vagy hány fenékkel egyetlen lovat?
(1974)
Fikciós eljárások
Ki mesél?
(honnan érdemes mindezt nézni? mit nem tud / nem akar e/1-ben elmesélni?)
Andrej Bodor – az egyik elbeszélő/szereplő új neve, amit Borcan ezredes egy bádoglapocskán hoz neki.
Kilép az e/1-ből egy általános, semleges e/3-ba: a 7. Bebe Tescovina vére (itt találkozik Béla Bundasiannal) majd a 11. fejezettől az utolsóig (a Severin Spiridon meglepetése c. fejezettől, ahol megjelenik a liga embere, a Sinistrából szétszélednek az emberek)
az utolsó fejezet e/1 – amikor visszatér metálzöld, 4x4-es Suzuki terepjárójával
Mit tudhat?
(történet és hatalom – mit tud az elbeszélő? Mit Coca Mavrodin? Mit a liga embere?
Karakterek? Jellemek?
Szereplők. Sok szereplő.
(identitás és hatalom, ember, állat)
Identitás és történet – Connie Illafeld
„A nevet, amely valaha egy buja tündéré volt, most mi tagadás, egy állat viselte.”
• állat és ember – „törzskönyvezett”, griffmadár-karmok, szürke gúnárok, „összedörgöltük csülkeinket”, „nagy nyalakodás”, „te csak a nagy fehér cubákjával törődj”, Valentin Tomoioaga fényképész vonítása
– Borcan ezredes esernyője/denevér, fiktív időjárás (havazás és villámlás), csonttollú madár, a Vörös Kakas tálcája/hala – „mint valami ezüsthasú hal, fényes tálca fickándozott”, Mustafa Mukkermann 600 kilója, teherautója
A tájba írt nyom: jel, bűnjel volna, ha volna ebben a világban bűn.
fiktív képek
Mit tenne Antigoné a Sinistrában?
A tanú. Novellák. Előszó: K. Jakab Antal. Bukarest. 1969. Irodalmi, 175 p.
Plusz-mínusz egy nap. Novellák, karcolatok. Bukarest. 1974. Kriterion, 158 p.
Megérkezés északra. Karcolatok, novellák. Bukarest. 1978. Kriterion, 162 p.
Milyen is egy hágó? Válogatott novellák, karcolatok. Bp. 1980. Magvető, 226 p.
A Zangezur hegység. Karcolatok, novellák. Bukarest. 1981. Kriterion, 117 p.
Az Eufrátesz Babilonnál. Elbeszélések. Bp. 1985. Szépirodalmi, 248 p.
Sinistra körzet. Egy regény fejezetei. Bp. 1992.
Magvető, 158 p. = Bp. 2007. Magvető, 160 p.
Vissza a fülesbagolyhoz. Válogatott elbeszélések. Pécs. 1992. Jelenkor, 316 p. = 2. kiad.: Pécs. 1997. Jelenkor, 358 p. = 3. kiad.: Bp. 2003. Magvető, 394 p.
Az érsek látogatása. Regény. Bp. 1999.
Magvető, 120 p. = Bp. 2007. Magvető, 128 p.
A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire.
Egy korábbi rádióinterjú változata. Bp. 2001. Magvető, 223 p. = 2. kiad.: Bp. 2007. Magvető, 256 p.
A részleg. Novella. Bp. 2006. Magvető, 38 p.
Az utolsó szénégetők. Válogatott tárcák. Bp. 2010.
Magvető, 168 p.
Verhovina madarai. Változatok végnapokra. Regény. Bp. 2011.
Magvető, 256 p.
1936-ban született Kolozsváron
1952-ben államellenes összeesküvésért öt év börtönbüntetésre ítélték (barátaival kommunista-ellenes röplapokat gyártott és terjesztett)
1954-ben szabadult,
1954-1955: gyári munkás
1955-1960: a Református Teológiai Főiskola hallgatója
1960-1964: levéltáros a kolozsvári egyházkerület levéltárában éhbérért
1964-1968: másoló-fordító
1982- kiadói szerkesztő a Magvetőnél
Emberek, harcoljatok a vörös kutyák
zsarnoksága ellen, akik elhurcolják apá-
itokat, fiaitokat, rombadöntve családi
életeteket. A Vezetőség.
„Jelentésnek igenis jelentés. De nem egyszerűen annyi. Üzenet egy lakásból, egy szobából, ahol nem szünetel este sem a munka, ahol egy egyén termel a javából. Ő, a házbizalmi, miközben egy munkafolyamatot mozzanatonként megörökített, nem csupán vélt kötelességét teljesítette, hanem elgondolkoztató módon ábrázolta az anyagi javak keletkezését. Ilyen értelemben ő maga is egy realista alkotás szerzője.
A házbizalmi elégedetten csettintett. Igen, ezt akár be is küldhetné valamelyik lapnak. Sőt, be is fogja küldeni, hogy adottságaira mások is fölfigyeljenek.” (A bojtkészítő)
Öltözz valami sötétbe, elegánsba
és feszesbe. Mondjuk egy
Bodor Ádám-mondatba.
Simon Márton: Polaroidok
De sajnos, e tekintetben bölcsebbek elődeink sem voltak. Úgy néz ki, ebben a kérdésben nem vagyunk egészen vétlenek. Aki érzéketlen mások gondjával szemben, előbb-utóbb közönyössé válik övéi iránt is. Lássuk be, a magyar politikai érzék a kiegyezést követően – amikor erre úgyszólván utolsó esély kínálkozott – nem tudott kezelni sorsdöntő kérdéseket: a nemzetiségek gondja iránt közönyösen, ha nem éppen gőggel és ignoranciával viseltetett, elmondható, hogy ezernyolcszáznegyvennyolctól fogva ez a magatartás egyenesen vezetett a nagy trianoni trancsírozáshoz."
Full transcript