Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

KTN

No description
by

Emília Szakács

on 31 July 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of KTN

Szerző/i - Élet - Mű
Foci - Csak a foci?
Inkognitó
"Ősz volt, a nap a házak között bujkált, árnyékcsíkokra szabdalva az úttestet. Kovács néni faleveleket söprögetett az udvaron. Majdnem köszöntem neki, de inkább elfordítottam a fejem. Tibor ismeri Kovács nénit, Kovács néni nem ismeri Noémit"

"Másodpercekre érvényes arcok egy diafilmen, a kacér Noémi, a szerény Noémi, a közönséges Noémi, a férfias Noémi, a nőies Noémi, életre keltem a falra, a téglabarna falra vetített kockákat, a kockák nyomát, a kockák téglabarna nyomát, az ajkam nyomát, a rúzsfoltot a porcelánpoháron. Cellulóz-acetátba égetve mosolygok, fejem lehajtom, a hajamba túrok, az ujjaimat tördelem. Egyik szerep a másik után, pózra póz, mindez én vagyok."


Aludnod kellene
"Arra jutott, hogy az életnek semmi értelme. Inni, kártyázni, horgászni, motorozni, megetetni a kutyákat, termeszteni a paprikát, eladni a bort, néha a telepre csábítani egy nőt. Minek. Mert ami a telepen zajlik, az nem élet."

"A legtöbben féltek az álmaiktól, nyitott szemmel feküdtek az ágyukon. Ha pedig nem bírták tovább, felkeltek, és járkáltak egyet. Ritkán kopogtattak be a másikhoz, nem beszélgettek egymással. Amit el akartak volna mondani, arról inkább hallgattak."

"A falakat átitatta a nedvesség. A vakolatdarabok tenyérnyi foltokban hullottak a földre, lassan elporladtak. Végül a huzat hordta ki őket az épületből. Az istállót átjárta a metsző szél. ami szüntelenül ott fütyült az ólak, az oszlopok és a tetőszerkezet gerendái között."
http://kisstibornoe.blogspot.hu/
Tőle, róla, vele...
http://tiszatajonline.hu/?p=79479
http://www.bama.hu/baranya/kultura/nagy-siker-kiss-tibor-noe-legujabb-konyve-az-aludnod-kellene-612159
http://centrifuga.blog.hu/2014/12/10/fm-x_kiss_tibor_noe_ii?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

http://centrifuga.blog.hu/2014/12/17/fm-x_kiss_tibor_noe_iii
http://hvg.hu/kultura/20140802_Kiss_Tibor_Noe_interju
http://vs.hu/sport/osszes/nekik-en-vagyok-a-furcsa-noi-ruhat-viselo-fociedzo-es-iro#!s7
http://www.univpecs.pte.hu/hirek/1353
http://magyarnarancs.hu/snoblesse/kenytelen-vagyok-porogni-91803
http://www.jelenkor.net/interju/274/a-kiszolgaltatottsag-forma
http://www.litera.hu/hirek/kiss-tibor-noe-ezzel-a-melyvilaggal-alig-foglalkozik-valaki

http://www.litera.hu/hirek/aki-fel-az-gyulol

http://www.litera.hu/hirek/negy-fal-kozott

http://www.litera.hu/hirek/egyematisziveteket

http://www.litera.hu/hirek/arrol-hogy-futballstadion

http://www.litera.hu/hirek/vagonsotet
Kiss Tibor Noé Békés Pál-díjas – Závada Pál laudációja
"1976-ban Budapesten született, volt a Ferencváros futballistája, hallgatott szociológiát a Pécsi Tudományegyetemen, szerkeszti és tördeli a Jelenkor folyóirat utóbbi éveinek számait, és ír. Két rendkívül figyelemreméltó művel hívta föl magára a figyelmet. Első regénye, az Inkognitó 2010-ben jelent meg, ebben annak keresett megformálási módot, hogy megragadhassa a transzneműek kiszolgáltatottságát. Második könyve, a 2014-es Aludnod kellene pedig a peremen, egy majorsági telepen vegetáló emberekről szól – igen ritkán tapasztalhatóan eredeti megformálásban, tapintatosan visszafogott, mégis erőteljesen ható nyelven."
http://www.litera.hu/hirek/kiss-tibor-noe-bekes-pal-dijas-zavada-pal-laudacioja
Aludnod kellene
(Szempontok, feladatok a regény feldolgozásához)

Közelítések
1.Közelítés a témához, a regényhez





2.Közelítés az alkotói világhoz

A regény értelmezése/I.
1.Cím és kompozíció



2.Műfaji sajátosságok



3.Az elbeszélés sajátosságai, az elbeszélt világ

A regény értelmezése/II.
1.Nyelv és stílus


2.Tér és idő


3.Szereplők


4.Motívumok

Érintkezések
1.Diskurzusban az irodalmi szövegvilággal és a társművésze-tekkel




2.A szegénység kérdése a tudományban és a közbeszédben

Szövegértési feladatok a regény egy részletének feldolgozásához
(99-106. oldal)

a) Nézzük meg a regény hivatalos, a Magvető Kiadó által készített könyvtrailerét! T-táblázattal ki-ki készítsen jegyzetet! Mi az, amit a trailer hangsúlyossá tesz a majdani olvasó számára, mi az, ami fontos elem, de nem került bele a filmbe?

b) Kiscsoportokban beszéljétek meg feljegyzéseiteket!

c) Az egyik csoport szóvivője foglalja össze a megbeszélés lényegét, majd a többi csoport értékelje, egészítse ki a beszámolót!

d) A regény olvasása során bizonyára voltak pozitív és negatív élményeitek. Az olvasatok mindig előzetes tapasztalatokra – irodalmi és valóságtapasztalatokra – épülnek. Csoportposzteren gyűjtsétek össze pókhálóábra segítségével ezeket! A pozitív olvasói tapasztalatokat zöld, a negatív élményeket, olvasói kételyeiteket piros színnel írjátok!

e) A csoportok helyezzék el posztereiket a teremben, és látogassák körbe a többi csoport feljegyzéseit! Ha kérdésetek, megjegyzésetek van, írjátok a poszter bal alsó felületére!

f) Minden csoport nézzen rá újra a poszterére! A jobb alsó felületen válaszolhattok a kérdésekre, majd a kérdezők nézzék meg a válaszokat!

g) Az osztály közösen beszélje meg azokat a kérdéseket, amelyek válasz nélkül maradtak!

a) Az ÉS-KVARTET 2015. március 25-i, kb. egy órás filmfelvételéből nézzünk meg egy tízpercnyi részletet! Ezek a beszélgetések havonta az Írók boltjában zajlanak, nyomtatott formában pedig az Élet és Irodalomban olvashatók. A sorozat beszélgetéseinek témája egy-egy kortárs irodalmi mű. A résztvevők egytől tízig pontozzák a műveket, értékelésüket indokolják is. A csoportok alkossanak egy-egy minikvartetet, mindenki pontozza a regényt, és indokolja állásfoglalását! Készítsetek följegyzést! A regényt földolgozó órák végén visszatérünk az értékelésekhez.

b) Az írónak ez a második regénye. Olvass bele az Inkognitó című regényébe, majd olvasd el az író önéletrajzát! Találsz-e érintkezési pontokat, olyan sajátosságokat, amelyek egy jellegzetes alkotói világ jegyei? Melyek lehetnek ezek? Gondolataidat ötperces esszében fogalmazd meg, és beszéld meg csoporttársaiddal!

c)A csoport saját színét jelölő céduláin címszavakban írjátok föl, ami szerintetek Kiss Tibor Noé alkotói világára, írói érdeklődésére, látásmódjára, témáira, nyelvére, stílusára jellemző!

d)A cédulákat közös táblára helyezzétek el, s mindenki tekintse át! Az azonos megjegyzéseket rendezzétek egy kupacba!

a) Görföl Balázs Kiss Tibor Noéval folytatott beszélgetésében (Jelenkor Online, 2014.07.19.) a szerző elmondja, hogy a mű munkacíme a Varjak volt. Párokban gyűjtsetek érveket a Varjak, illetve az Aludnod kellene cím érvényessége mellett és ellene! A csoport egyik párosa: Miért lett volna jobb cím a Varjak – miért félresikerült választás a végleges cím? A másik páros: Miért jó cím az Aludnod kellene – miért lett volna kevésbé jó választás, ha a Varjak lesz a végleges?
b) Rendeződjetek négyfős szakértői csoportokba! Az osztály egyik fele tehát a Varjak cím mellett, a másik az Aludnod kellene címválasztás mellett érvel, illetve kifejti álláspontját a másik címmel szemben. Egyeztessétek meglátásaitokat, és készüljetek fel a konstruktív vita szabályai szerint zajló eszmecserére!
c) (A konstruktív vita tanári irányítással, moderálással zajlik.)
d) A regény felépítése formálisan a műfaj hagyományait követi: hét, sorszámozott, címmel jelölt, arányos terjedelmű fejezetből áll. Fürtábrával készítsétek el a mű kompozíciós ábráját! A fürtábra jelenítse meg a fejezetekhez tartozó legfontosabb jeleneteket! A munka megkezdése előtt beszéljétek meg a csoporton belüli munkamegosztást!
e) Munkátokat áttekintve fogalmazzátok meg, hogyan választott fejezetcímet a szerző, milyen kompozicionális sajátosságok érvényesülnek a szövegszerkezetben!
f) Olvassatok bele a regény kritikai recepciójából készített válogatásba! Vannak-e érintkezési pontok az általatok megfogalmazott állítások és a kritikusok meglátásai között? Jegyzeteitekkel bővítsétek a fürtábrát!
a) Okostelefonjaitokon keressétek meg Görföl Balázs és Nagy Boglárka írását! Beszéljétek meg, a csoportban ki melyik kritikával foglalkozik! A szövegeket célirányosan olvasva jegyezzétek fel magatoknak, a regénynek milyen műfaji változatai vannak jelen Kiss Tibor Noé művében! Beszéljétek meg!
b) Egyeztessenek a csoportok, melyik műfaji változat olvasata szerint fognak foglalkozni a regényszöveggel!
c) A csoportok az általuk vizsgált műfaji változat olvasata szerint készítsenek egy állóképet! A többi csoport állóképeihez csatoljon rövid, szóbeli értékelést minden csoport! Miért és mi kifejező, találó, milyen problematikus elemeket, hiányokat láttok benne?
d) Az adott műfaji változathoz, annak illusztrálására készítsetek posztert idézetgyűjteményetek számára! (Tíz-tizenöt idézetet keressetek a regény különböző szöveghelyeiről!) A poszteren tüntessétek föl természetesen a regény szerzőjét, címét, és válasszatok alcímnek egy olyan rövid idézetet a regényből, amely tükrözi az adott műfaji változatot, valamilyen módon utal rá!
e) Tíz-tizenöt soros szövegben foglaljátok össze az adott műfaji változat fabuláját, majd ismertessétek egymással a csoportban! Beszéljétek meg, szerintetek melyik összefoglaló a leginkább találó! Beszéljetek arról is, mi az oka annak, hogy a szüzsé összeállítása problémás ebben a regényben! (Ha a fabula és a szüzsé fogalma nem világos, kérjetek segítséget tanárotoktól!)
f) A csoportok által megszavazott összefoglalót tegyétek közzé, olvassátok föl!
a) Az elbeszélt, megjelenített világ egy zárt közeg, egy volt állami gazdasági telep és környezete. Készítsetek illusztrációkat a regény által megjelenített közeghez! Az illusztrációk az általatok választott technikával készülhetnek: lehet grafit, filctoll, zsírkréta, montázs vagy kollázs. A keretet is szabadon megválaszthatjátok. Dolgozhattok egy előre közösen megtervezett poszteren, vagy előzetes megbeszéléseitek alapján a csoporttagok külön-külön képet is készíthetnek.
b) Az elkészült illusztrációkat helyezzétek el a teremben, és a kiállítás-látogatás technikáját használva sétáljatok körbe. Minden csoport készítsen fel előzetesen egy csoporttagot, aki a látogatókat fogadja, rövid ismertetőt tart nekik.
c) A látogatást követően a csoport tartson élménybeszámolót a saját tárlatvezetőjének, aki elfoglaltsága miatt kimaradt a látogatásból!
d) A regény E/3. személyű elbeszélője kívülálló, omnipotensnek tűnő elbeszélő. Érezhető azonban, hogy ismeretei belülről származnak, de azt nem tudjuk, konkrétan milyen viszony köti ehhez a világhoz. A Féllábú szintén felvesz egyfajta megfigyelői pozíciót. Szebeni Miska helyzete részben kicsit kívülállás, és bizonyos tekintetben Pongrácz Antalnak is nagyobb rálátása lehet erre a világra. Gulyás Feri volt felesége, Júlia csak a régi képen és a múlt történeteiben jelenik meg. Emlékei azonban bizonyára vannak a telepről. Szólaltassátok meg, kérdezzétek ezeket a szereplőket a telepről, a telep életéről. Minden csoport egy-egy szereplőt szólaltat meg. A beszélgetés kerete az „össztűz”, azaz hárman kérdeznek, egy felel. A kérdezők szerepei: 1. egy közéleti hetilap újságírója, 2. egy pszichológus, 3. a helyileg illetékes rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési osztályának vezetője.
a) Vizsgáljátok meg a regény első fejezetének első bekezdését (5. oldal), egy tipikus leíró részt és egy cselekményt elbeszélő részletet a negyedik fejezetből (73. oldal)! A szövegvizsgálathoz használjátok a szemponttáblázatot!
b)Válasszatok ki a regényből még két-két leíró és elbeszélő részt, vessétek össze a nyelvi megformálását a vizsgált szövegrész nyelviségével!
c) A realista, sokszor naturalista megformálás mellett számos helyen találkozhatunk szürreális elemekkel. Keressetek példákat a szövegből a jelzett stílussajátosságokra!
d) Gondolkodástérkép segítségével készítsetek összefoglalót Nyelv és stílus címmel!
a) T-táblázat segítségével gyűjtsétek össze a regény szereplői által bejárt tereket! Vannak-e olyan terek, melyek csak/főleg a szereplők múltbeli életéhez kapcsolódnak? Melyek ezek? Írjátok át más színnel!
b) Az idő lineárisan előrehaladó, de ugyanakkor körkörös ismétlődés is. Vizsgáljátok meg, mennyi időt világítanak be a történetek mozaikjai! Állításaitokat a regény szövegére támaszkodva igazoljátok!
c) Készítsetek listát kettéosztott naplóval a regényben fellelhető cselekvések, történések ismétlődéseiről! Értelmezzétek az ismétlődések funkcióját, hatását!
d) A szereplők világa, természeti és tárgyi környezete pontosan, szinte részletekig menően nyomon követhető a regényben. A szöveg nyomán rajzoljátok meg a telepnek és környezetének térképvázlatát!
a) Az összekevert kártyalapokon szereplő információk a regény szereplőire vonatkoznak. Kikre?
b) Bővítsétek további szereplőkkel a névsort, majd keressetek szempontokat a csoportosításukhoz! Ábrázoljátok poszteren a szerelői csoportokat, a szereplőket! Mindegyik szereplőhöz keressetek egy-egy jellemző idézetet a regény szövegéből!
c) A regényből hiányoznak a párbeszédek, a szereplői szövegekből csak egy-egy mondat jelenik meg. Az elbeszélői hang olykor egészen közel kerül a szereplői tudatokhoz, de maguk a szereplők nem szólalnak meg. Készítsetek egy, a haláltánc műfaját idéző epilógust a regényhez, ahol minden szereplő megszólal, saját életére visszatekintve mérleget készít. Két-három mondatos szöveget alkossatok egy-egy figurához! (Gondoljatok arra, hogy nyelvet kell teremtenetek a szereplők számára!)
a) A varjak jelenléte meghatározza a regény atmoszféráját. Készítsétek el poszterre a motívum jelentésmezőjét! Minden egyes feltárt jelentéshez kapcsoljatok szöveghelyet, idézetet a regényből! Munkátokhoz használjátok a Szimbólumtár varjú szócikkét!
varjú: Kínában a →fekete varjú a gonoszság, a rosszindulat és az üzlet megtestesítője. Ha vörös vagy arany, akkor a Napot és a gyermeki kegyességet jelenti. A fekete varjú a fehér gémmel a jang és a jin. Japánban is ismerik mint a rossz ómen és szerencsétlenség madarát, de a sintoizmusban a szent varjak az istenek hírvivői. • A zsidó hagyomány a dögökkel, tetemekkel való kapcsolatát emeli ki; a halál madara. A kereszténységben a magányt jelenti, valamint Sátán-szimbólum, mivel „elvakítja” a vétkezőket. A hysiologus szerint csak egyszer választ párt magának. Ha a hím meghal, a tojó nem áll össze másik hímmel és fordítva, így a hűség kifejezője. • Az alkímiában mint fekete színű →madár az anyag első állapota a Nagy Mű megalkotásának folyamatában (→ősanyag). • Az emblematikus hagyományban az egyetértés, a kölcsönös hűség szimbóluma (Alciati: 38). • Zrínyinél a sassal, a menny madarával szemben az alvilági erők megtestesítője: „Így kákognak hollók, ha sas jün közikben, / És éjjeli varjuk így járnak széltében” (Szigeti veszedelem, XV. 51). Arany János Vörös Rébék c. balladájában a hollóval együtt a boszorkányság madara. Adynál a „Trágyás mezők szabad népe, / Madár-szalon söpredéke” a boldog élet, a szabadság jelképe (Varjak, szent madarak). →holló [A. B.]
b) Az út és a sziget toposzával számos irodalmi műben találkoztatok már. Hogyan kapcsolódik Kiss Tibor Noé regényének út és sziget toposza az irodalmi hagyományhoz? Munkátokhoz használjatok szemponttáblázatot!
c) Keressetek további – legalább öt-hét – olyan motívumot, amely az ismétlődések által hangsúlyossá válik a regényben! Kettéosztott naplóval értelmezzétek a jelentésüket, funkciójukat!
a) Aregény kritikai recepciója szinte egységes abban, hogy a szöveg párbeszédbe állítható Krasznahorkai László Sátántangójával, Tar Sándor és Bodor Ádám prózájával. Olvassátok el a kijelölt részleteket, majd Venn-diagramm segítségével végezzétek el az összehasonlítást! (A Sátántangó esetében célszerűbb a Tar Béla által készített film egy részletét levetíteni.)
b) A regényben Szandra és testvérei, Ferkó és Juliska a következő generáció sorsát, életlehetőségeit vetítik előre. A gyerekek iskolájának ifjúságvédelmi felelőseként és az illetékes polgármesteri hivatal gyámügyi előadójaként készítsétek el egy családlátogatást követő összefoglalótokat a gyerekek életkörülményeiről! A feljegyzésbe írjátok bele javaslataitokat is!
c) Más kortárs irodalmi műben is találkozhatunk a gyerekszegénység, a szegény családokban élő gyerekek problémájával. (Pl. Borbély Szilárd: Nincstelenek, Barnás Ferenc: A kilencedik ) Olvassátok el a kiemelt részleteket! Szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze a szövegeket!
Borbély Szilárd: Nincstelenek (részlet)

„Azt játszom, hogy a mutatóujjam hegyét beledöföm, és akkor varázsütésre eltűnnek. Mindig fázom, fogom az anyám kezét. Az ő keze meleg, az enyém jéghideg. Ha valamit cipel, akkor zsebre dugom a kezem. Mindig cipel valamit. Ilyenkor a zsebemben melegítem az ujjaimat. Fáznak a körmeim. Nem értem, hogyan fázhat a köröm.
Ezen gondolkodom, miközben igyekszem lépést tartani anyámmal. Nyáron aratás után kalászt szedni megyünk. Arra gondolok, hogy de jó lenne, ha nyár lenne már. Legtöbbet a tarló szélén lehet találni. Akkor legalább meleg van. Olyankor meg azt nem szeretem. „Nektek semmi se jó. Ha a seggeteket tűvel szurkálnák, annak se örülnétek”, mondja anyám. És nevet hozzá. Mintha vicceset mondott volna. Pedig nem az.
Megyünk a járdán, és didergek. Mindig didergek. Fázik a kezem, meg a cipőben a lábujjam. A drótkerítés lyukaiban a pókhálókat kirajzolja a zúzmara. Most jól láthatóak a kusza vonalak. Azt játszom, hogy a mutatóujjam hegyét beledöföm, és akkor varázsütésre eltűnnek. Elég egy szálat elszakítani, hogy szétomoljon az egész. A szálak elszakadnak, a zúzmara kristálycukorra emlékeztető szemcséi lehullnak a földre. A drót zörgése miatt néha a kutyák is előszaladnak. Ha anyám hagyja, akkor botot vagy pálcát húzok végig a dróton. Ilyenkor a legtöbbnek nincs kedve ugatni."
http://www.litera.hu/hirek/borbely-szilard-nincstelenek

Barnás Ferenc: A kilencedik (részlet)

„Hajnalban Ésapa hangjára ébredek: “Mondd meg nekik, péntekre készüljenek el! Te pedig valahonnan szerezz pénzt!” “De fiam, honnan?”, kérdezi Ésanya. “Bánom is én, a te dolgod.”
Aztán hallom, ahogy Ésapa becsukja maga után a konyhaajtót. Ésapa sokszor bízza Ésanyára a pénzszerzést. A telekvásárláskor is ez történt, nem sokkal azután, hogy az orvosok megmondták, nem élhetek tovább az Alföldön. Ez ugyan nem volt megbízás, mert akkor csak ennyit mondott: “Vagy kerítesz pénzt, vagy ezt a gyereket is eltemetjük, én a rózsafüzérekből nem tudok kitermelni ekkora összeget.” Először úgy volt, hogy le kell mondaniuk az egészről. Aztán néhány hét múlva Ésanyának eszébe jutott Ádám professzor, akivel a Második Háború alatt együtt volt a légóban, és akivel megszerették egymást. Ez azt jelentette, hogy Ésanya mindig adott kenyeret a professzor úrnak, meg azt is, hogy gyakran kánonban énekeltek, a professzor úr ugyanis zeneszerző volt. A háborúban embereket ölnek, ezt hallottam, nem emlékszem már, kitől.
Ádám professzor nagyon meglepődött, amikor Ésanya megjelent a Moszkva téri lakásán, de megkínálta teával, aztán odaadta az egész telek árát; neki ekkor már sok pénze volt, még külföldön is játszották a darabjait.”
http://portal.debrecen.hu/kultura/szepirodalom/szepirokhaza/barnasferencakilencedik_szepirokhaza.html


a) Mit jelent a szegénység? Olvassatok el egy tanulmányrészletet (Ferge Zsuzsa – Tausz Katalin – Darvas Ágnes: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen 1. kötet, Esettanulmány Magyarországról. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Közép- és Keleteurópai Iroda, Budapest, 2002. 51-58. oldal. )! A szövegből céduláitokra csoporttársaitokkal közösen írjátok föl a legfontosabb címszavakat, jellemzőket, majd a regényből keressétek meg azokat a jelenségeket, melyek a tanulmány gondolataival párhuzamba állíthatók. Írjátok föl ezeket is a megfelelő cédulára!
b) Folytassatok eszmecserét egy másik csoporttal a tapasztalataitokról! Az eszmecsere előtt válasszatok magatok közül moderátort, aki a megbeszélés kereteit megszabja, azok betartásáról gondoskodik, jegyzőt, aki a fölmerülő problémákat, kérdéseket rögzíti!
c) Frontális megbeszélés formájában foglalkozzunk a csoportok által följegyzett problémákkal! (A moderátor a tanár.) A beszélgetés zárásaként nézzük meg a Szegénység Magyarországon és /vagy A létminimum alatt, jővő-időben és/vagy a Karmák – Gondolatok a szegénységről című kisfilmet!
HÁZI FELADAT
Vegyétek elő otthon a „Közelítések” foglalkozáson, a mini kvartethez készített följegyzéseket! Másfél-két oldalas esszében reflektáljatok értékelésetekre!
1.Milyen állatok szerepelnek a szövegben? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

a) gyíkok, varjak, kecskék, kakukk
b) gyíkok, verebek, szürkemarhák, kutyák
c) gyíkok, kakas, fecskék, varjak

2. Gyűjtsd össze azokat a helyszíneket, amelyek a regényrészletben megvilágított történethez/történetekhez kapcsolódnak! Csoportosítsd a megadott szempontok szerint!
Külső terek:
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
Belső terek:
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...

3. Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelő betűjelet!

a) Szokola Bandi egész nap ivott. I – H
b) Pék Laci Pongrácz Antallal kártyázik. I –H
c) Tatár Pista felvette a halott anyja nyugdíját. I - H
d) Ferkó és Julis a víztoronynál szállnak föl az iskolabuszra. I - H
e) A telepiek és intézetiek a bolt előtt gyűlnek össze. I - H
f) A varjak szétrebbennek, ha meglátnak valakit. I - H

4. A regényrészletben megjelenő szereplőkre figyelj, s töltsd ki a táblázatot!
5. A szövegből vett rövid idézetek egy-egy szereplőre vagy szereplői csoportra vonatkoznak. Kire? Kikre? Az idézetekhez fűzz egy-két mondatos kommentárt, értelmezést is,!
6. Rakd össze a szétszedett mondatokat!
7. A szépirodalmi szövegekben a hiány is beszerkesztett szövegalkotó elem. A következő szövegrész mondatai közötti hiányokat töltsd ki, szövegezd meg!

Himbálóztak, nyikorogtak.
…………………………………………………………………………………………

Zörgő csontok.
…………………………………………………………………………………………..

Rémeket látott.
…………………………………………………………………………………………...

A szélcsengőről madzagok lógtak, a madzagokról üres bambuszhengerek, faragott arcok.
…………………………………………………………………………………………...

Margit nyelve kilógott a szájából.
…………………………………………………………………………………………...

8. Foglald össze három-négy mondatban, a postás nézőpontjából Tatár Pistának és anyjának történetét, helyzetét!
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

9. Vannak olyan mondatok, szövegrészek, melyek a konkrét jelentésnél tágasabb, mélyebb jelentésekkel rendelkeznek az irodalmi szövegben. Válassz ki két ilyen szöveghelyet! Magyarázd meg a szó szerinti, konkrét jelentését és a konnotációját is!
10. Készítsd el a szövegrész történetmozaikjainak vázlatát!
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….........................................................................................…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..............

Filmek
Tar Sándor: A mi utcánk – Hesz Jancsi
http://samsoniak.into.hu/publ/12-1-0-135

Bodor Ádám: Sinistra körzet – (Andrej dögcédulája)
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=483&secId=44366&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Bodor+%C3%81d%C3%A1m&limit=1000&pageSet=1
Full transcript