Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

fikció, autizmus

No description
by

Zsófia Esperger

on 28 November 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of fikció, autizmus

Fikció, képzelet és
társas kogníció Miért a fikció? Miért fektetünk időt, energiát a tudvalevőleg színlelt dolgokba? fikcionális történetek - kultúrákon átívelő jelenség

ahol nyelv, ott történet

ahol tv, ott szappanopera tudományos diskurzus :
a fikció természetéről
az azt feldolgozó kognitív mechanizmusokról
a fikció "fogyasztás" adaptív jellegéről
mit mond el kognitív beállítottságunkról
az elméletek kiindulópontja, hogy a fikció eredendően társas tematikáját tekintve
a társas helyzetekben előnyünkre váló valós képességeinket fejleszti - THE MAR LAB
kielégíti a pletyka iránti vágyunkat (Nettle, 2005)
fejleszti a társas helyzetekben való eligazodást (Boyd, 2008)
elősegíti a társas tanuláson alapuló információ szerzést (Sugiyama, 2001)
kielégíti azt a vágyunkat, hogy betekinthessünk mások elméjébe (Zhunshine, 2011) az eddigi kutatások többsége a "neurotipikus" emberek fikcióhoz fűződő viszonyáról szólt (pl. a fikció igénybe veszi a társas-kognitív készségeket, a kontrafaktuális gondolkodást, a képzeletet)

a kutatások kis szelete foglalkozott azzal, hogy pl. a fenti készségek terén deficitet mutató személyek hogyan viszonyulnak a fikcióhoz

a jelnelegi kutatás magasan funkcionáló autizmussal és Asperger szindrómával összefüggésben tanulmáynozza a fikciót, mint kognitív jelenséget


Vázlat
autizmus és fikció kutatás találkozása
mit mondanak az autizmus elméletei a fikciók vonzerejéről
egy előkészítő vizsgálat az egyetemisták és autista spektrumba tartozó felnőttek olvasási preferenciáiról Az autizmussal élők
perspektívájából Jennifer L. Barnes
University of Oklahoma
http://www.jenniferlynnbarnes.com/bio.html Poetics 40 (2012) 299–316 Az autizmus ideális teszt esete lehet több fikció elméletnek:
amely a ToM képességre alapoz
a kommunikatív kapvsolatra szerző és közönség között
társas helyzetekben való kiigazodásra
vagy arra, hogy a fikció "fogyasztása" hasonlatos a nappali álmodozáshoz (daydreaming), a képzelethez vagy a mintha játékhoz
segíthet körvonalazni azt a kognitív beállítottságot, melynek segítségével a neurotipikus ember látja a világot - eredendően társas világnézetünk hogyan hatja át kogníciónkat?
az autizmus kutatás megadhatja azokat a szempontokat, amit a fikció fogyazstás egyéni különbségeinek feltérképezésénél érdemes figyelembe venni (pl. egyéni különbségek az empátia, ToM, társas kognícióhoz köthető hormonok terén)
az autizmus kutatásban szereplő narratív stimulusok, mint relytett fikció kutatás
intervenció - a fikció gyakorlatot jelenthet a társas készségek fejlesztésére általában történet mondás, újramondás képek, bábjáték, videó alapján

Colle et al. (2008) ASC - kevesebb nyelvi jelzés a hallgatóság számára, pl. időhatározók "később", "másnap"
Barnes és Baron-Cohen (in press) - Asperger sz. - feladat: House epizódot visszamondani - történeteikben elegendő info a helyzetről, karakterekről, konfliktusról, megoldásról DE több részlet említése a kontrollhoz képest pl. tapéta színe
Young et al. (2005) - a kulcs momentumokat tartalmazzák az autista történetek is
Goldman (2008) - nehézségeik vannak az átfogó kérdések megválaszolásában, amelyek a történet lényegére kérdeznek rá
Bruner és Feldman (1993) - a történetek elemit nem képesek súlyozni

kétféle lehetséges magyarázat a fenti mintázatra:
az autizmussal élők ugyanúgy érteik a történetket, mint a kontroll, csak másként adják elő, mert nem számolnak a közönség hiányos tudásával, nem törekednek az informatív/ érdekes előadásra
úgy dolgozzák fel, ahogy elmesélik - nem tesznek különbséget lényeges és elhanyagolható elemek között - így megterhelő lehet a rengeteg egyformán "fontos" információ folyamatos áramlása autizmussal élők kevésvbé tudnak kontextus specifikus magyarázatot adni a karakterek viselkedésére elmeolvasást igénylő történetek esetén, míg a "fizikai" történetek esetén nincs ezzel gondjuk (pl. kislány - váza - kutya)
faux pas feladatok esetén - Asperger szindrómával vagy magasan funkcionáló autizmussal élők gyengébben teljesítenek (Faux pas - egy kínos társas szituációt leíró történet, a teszt kérdések azt mérik, mennyire érti a kitöltő a szituáció kínosságát, pl. egy anya fiúnak nézi egy másik szülő kislányát)

filmek, mint ingerek
Nem félünk a farkastól (1966) - szemmozgás követés
autizmussal élők több időt töltenek a háttérben lévő tárgyak letapogatásával, mint a kontroll, akik viszont inkább a szereplők szemét figyelik
ha a szereplőkre néznek, akkor is inkább a szájukat figyelik
lassabban válaszolnak a szereplők mentális állapotaival kapcsolatos kérdésekre a kontrollhoz képest
nehézségek a szarkazmus, megtévesztés, hamis vélekedés megértésében tágabb kontextusú, hosszabb filmek esetén is
kevésbé antropomorfizálnak geomatriai ábrákat a képzeleti aktivitás hiánya az autizmus diagnosztikai kritériumai között szerepel
autizmussal élő gyerekek spontán módon ritkábban kezdnek mintha játékba (Baron-Cohen, 1987), a második életévben ez már jó prediktora az autizmusnak (Baron-Cohen et al., 1992), BÁR jól strukturált kísérleti helyzetben, felszólításra képesek mintha-játékra
nehezen különböztetik meg a hazugságot attól, ami biztosan kitaláció (pl. valaki a holdon lakik) (Surian et al., 1996)
kitalált történteik rövidebbek, kevesebb kitalált elemmel (Craig és Baron-Cohen, 2000)
hasonló eredmények a rajzolás terén (Scott és Baron-Cohen, 1996) - a kontrollal hasnló a teljesítmény amikor házat, embert kell rajzolni, de csökken a telj. amikor "lehtetlen" embert kell (pl. 4 lábbal)
amikor félelmeteset kell rajzolni a tipikusan fejlődő gyerekek 60%-a rajzol képzelt dolgot, míg az autizmussal élőknek csak a 13%-a
amikor megmondták, hogyan rajzoljanak lehetetelen embert (két fejet rajzoljanak), az autizmussal élők 7% volt csak képes követni az utasítást. Sokan elkezdtek még egy testet rajzolni a plusz fejhez, vagy egyszerűen megmondták, hogy ők ezt nem tudják megtenni (lerajzolni a második fejet). --> kevésbé képesek felfüggeszteni a realitást
ez igaz a képzeleti tevékenységre, de a logikára nem!
pl. Scott et al. (1999) - szillogizmus, képzelet -
ha azt tudják, hogy: "minden malac repül" "Jhon egy malac" tipikusan fejlődő társaiknál könnybben jutnak erre a következtetésre: "Jhon tud repülni"
DE nehezebben teljesítenek, ha arra instruálják őket, hogy először képzeljenek egy egy repülő malacot; a tipikusan fejlődők esetén viszont javul a teljesítmény a képzeleti aktivitás után

---> nem csak a fikció társas jellege az, ami nehézséget okoz az autizmussal élők számára, hanem annak kitalált, képzeleti jellege is Fikció és autizmus Miért érdekeltek a fikció kutatók az autizmus kutatásban? Történet produkció autizmusban Történet megértés autizmusban I. Oliver Sacks Temple Grandin könyvének (Thinking in pictures) előszavában leírja, hogy Temple autizmusa nem szembetűnő, beszélgetésük során több irányból jövő finom különbségeket fedezett fel. A fikcióval kapcsolatban megemlíthető, hogy Temple bevallotta, sosem értette a Rómeó és Júliát ("she simply did not get Romeo and Juliet"), az egyetlen karakter, akivel azonosulni tudott, az pedig Data volt a Star Trek-ből. (Data egy érző robot, az emberiességen kívülálló perspektívát képvisel. Próbál emberként reagálni, és így viselkedése sokszor komikussá válik.) Történet megértés autizmusban II. Klin et al. (2002) - egy erős érzelmi jelenet leírása (válást fontolgató házaspár veszekedése)
A nő az asztal mögött ült.
Komoly megjelenése volt, úgy tűnt az az ő irodája.
Sok nehéz könyv volt ott és egy számítógép.
Bejött egy férfi és veszekedni kezdett a nővel.
A nő csókolózott valaki mással, aki talán a férfi ismerőse.
A férfi leszidta a nőt.
A férfi idegesnek tűnt.
A férfi és a nő vitatkoztak, bár a hangjuk nem volt igazán hangos.
Talán a nő félrelépett.
A számítógépnek nem volt képernyővédője, és úgy tűnt hogy egy IBM kompatibilis PC Windows-val. A fikció mintha jellege - mintha játék és képzelet autizmusban Olvasási preferenciák autizmusban - a vizsgálat két változó manipulálása: 1. társas történésekre fókuszál-e, 2. kitalált vagy valóban megtörtént

Hipotézisek:
a kontroll a társas történeteket preferálja a tárgyakról szólóakkal szemben, míg a kitalált és valós történtek között nem lesz preferenciális különbség
az autizmussal élő résztvevők a valósnak vélt történeteket preferálják a kitaláltnak véltekhez képest
ill. kevésbé preferálják a társas történeteket a kontrollhoz képest

Módszer
Minta
64 egyetemi hallgató (32 ffi), 64 felnőtt magasan funkcionáló autizmussal vagy Asperger sz.-val diagnosztizált személy Eszközök, eljárás
- 4 történet minden résztvevőnek: - fikció emberekről, fikció tárgyakról, életrajzi részlet, enciklopédia cikk egy tárgyról
- a fikcionalitás kiegyenlítődve váltakozott, ami az egyik résztvevőnél fikciónak lett címkézve az a következőnél valósnak - a témák is kiegyenlítődve váltakozotak az ember/ tárgy manipuláció mentén: űr, tudomány, vulkánok, árvaság (pl.: fikció egy asztronautáról + fikció egy árvaház épületéről / fikció egy árváról + fikció egy űrhajóról

Eredmények
- egyetemisták - 2X2-es össztartozó mintás ANOVA, főhatás: emberekről szóló történetek preferenciája a tárgyakról szólók helyett, a fikcionlaitásnak nincs hatása
- a cél csoport esetében nem volt preferencia a társas történetekre a tárgyakkal szemben, főhatás: a valós történetek preferenciája a kitaláltakhoz képest. Ugyanakkor ezt a főhatást egy interakció alakította: a tárgyakról szóló valóság preferenciája a tárgyakról szóló fikcióval szemben, a társas történetek esetében nincs különbség kitaláció és valóság preferenciájában. Megvitatás

a kontroll esetében a preferenciát befolyásoló tényező a tartalom, a társas jelleg a vonzó a fikcióban is, és nem önmagában a fikcionalitás

autizmussal élők esetében fordított tendecia: a tartalomban nincs preferencia, ugyanakkor a valóság vezet a fikcióval szemben - azok a fikció elméletek, amelyek csak a tartalomra koncentrálnak, hiányosak - az a képességünk, mellyel el tudunk rugaszkodni a valóságtól megalapozója lehet a fikció iránti szeretetünknek

a fikcióban rejlő fejlesztési lehetőség: történtekkel fejleszthető az autizmussal élők centrális koherenciája (a vizsgálatban a legjobban preferált történetük a tárgyról szóló enciklopádia részlet volt, mely inkább részleteket tartalmazott a tárggyal kapcsolatban)
Full transcript