Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Jepifanyij Premudrij: Permi Szent István legendája

Finnugor népek a korai történeti forrásokban 15/13.
by

László Klima

on 10 June 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Jepifanyij Premudrij: Permi Szent István legendája

Jepifanyij
Premudrij
:
Permi Szent István
legendája
2. Jepifanyij Premudrij, a legenda szerzője
2.1. Permi Szent István barátja, közös életük eseményei
2.1.1. A legenda történeti hitelessége
2.2. Jepifanyij Premudrij irodalmi munkássága
2.2.1. Művei
2.2.2. Írói eszközei
3. Permi Szent István élete (1340 k.–1396)
3.1. A szülőváros, Usztyug
3.2. Családi körülmények, gyermekkor, anyanyelv
3.3. Szerzetesi tanulmányok
3.4. A permi nyelv ábécéje, szövegek fordítása
3.5. Fölszentelés, a térítés kezdete
3.6. A hitvita Pam-Szotnyikkal
3.7. Püspökké szentelés, elszakadás a permi tájaktól
3.8. Halála, tiszteletének kezdete, szentté avatása
3.9. Permi Szent István a néphagyományban
3.10. Ereklyéi
4. A legenda finnugor néprajzi és történeti vonatkozásai
4.1. A Permi föld leírása
4.1.1. Népek
4.1.2. A Permi föld folyói
4.2. A legenda a bálványokról és a sámánokról

4.3. Hová lettek a mesék?
1. Legenda = olvasandó
1. Legenda = olvasandó
2. Jepifanyij Premudrij, a legenda szerzője
3. Permi Szent István élete
4. A legenda finnugor néprajzi és történeti vonatkozásai
святитель,
равноапостольный
Jepifanyij Premudrij Radonyezsi Szergij legendáját írja
A kereszténység korai évszázadaiban a gyülekezetekben a vértanúkról szóló történeteket olvasták fel.
Amikor a vértanúság ritkább eseménnyé vált, a legendák a csodatévőkkel és az ő tetteikkel foglalkoztak.
1.1. Nem csak mese...
A legendák többsége történeti és néprajzi forrásként is jelentős.
1.2. Milyen csodát tett Permi Szent István?
Isten egyházába vezetett egy írástudatlan, pogány népet. Ez a látszólag jelentéktelen, hétköznapi cselekedet az apostolokkal tette őt egyenrangúvá.
2. Jepifanyij Premudrij (14. sz. közepe - kb. 1420)
2.1. Együtt tanult Rosztovban Permi Szent Istvánnal. Együtt elemezték, értelmezték az Ó- és Újszövetség könyveit, a szentatyák és az életrajzírók műveit.
2.1.1. Permi Szent Istvánról írt legendája a személyes ismeretség miatt rendkívül hiteles forrás.
2.2. Jepifanyij Premudrij irodalmi munkássága
2.2.1. Az irodalomtörténet legendaíróként emlékezik rá. Megírta legjobb barátja,
Permi Szent István
és tanítómestere,
Radonyezsi Szergij
legendáját.
Ismert még egy levele, amelyet Kirill archimandritának, a tveri Megváltó-Afanaszjev kolostor főnökének írt.
2.2.2. Korát megelőzve érdeklődött az írásművek formai jegyei iránt. Kutatta a szó és a gondolat összefüggését, szerette volna írásaiban az érzelmeket is közvetíteni. Az alkalmazott retorikai-szépírói fogások következtében művének egyes részletei ritmizálhatók, verses formában is leírhatók.
Homeoteleuton: A szöveg egyes szavainak vége összecseng. E szavak gyakran rokon jelentésűek is. Ezáltal a hangzás erősíti a szövegbeli felsorolást vagy fokozást.

Homeoptoton: Az előbbi alváltozata. A mondatban halmozott rokon jelentésű szavak azonos névszóragokat kapnak, ezáltal csengenek össze a szóvégek.
E költői fogások következtében a szöveg túlzsúfolttá, mégis monotonná válik. A szavak végtelen láncolata és ritmusa egy sámánénekhez hasonlóan nem az értelemre, hanem az érzelmekre hat
„Elment arra földre, ahova nem vezetett az apostolok útja, ahol nem hangzott az apostolok beszéde és igehirdetése, ahol nyoma sem volt jámborságnak és értelemnek, ahol még soha nem ejtették ki Isten nevét, ahol bálványokat imádnak, ahol áldozatok bemutatásával érzéketlen bálványoknak szolgálnak, ahol fából faragott bálványokhoz imádkoznak."
(expresszív-emocionális stílus).
A város mai neve Velikij Usztyug, itt ömlik a Jug a Szuhonába. A két folyó az egyesülés után immár Északi Dvina néven folyik tovább. Usztyug kb. 60-70 km-re található a permi terület kapujától, vagyis attól a helytől, ahol a Vicsegda beletorkollik az Északi Dvinába.
3.1. A szülőváros, Usztyug
3.2. Családi körülmények, gyermekkor, anyanyelv
Usztyugi Prokopij: „A te lányod, Marija lesz Sztyefan püspöknek, a permiek tanítójának anyja!"
Usztyugi Prokopij
(юродивый= szent őrült)
Marija és szülei
Permi Szent István apja, Szimeon, a Szent Istenanya katedrális egyik klerikusa volt. A rendkívüli tehetségű Sztyefant korán bevonta a szertartásokba: kanonarh, majd felolvasó lett.

Sztyefan kortársainál mindig érettebbnek mutatkozott. Félrehúzódó volt, a játékokban nem vett részt, inkább sokat olvasott, a szép beszédet és írást gyakorolta.
Jepifanyij Premudrij: „Ez a mi szentéletű Sztyefan atyánk származása szerint orosz volt, a szláv népből."

Komi szájhagyomány: Sztyefan anyja, Marija megkeresztelkedett komi családból származott, anyja neve Dzebasz volt.

Egyik életrajzírója, Sz. P. Otragyinszkij fantáziadús véleménye: Sztyefan fiatal korában a Jug partján beszédbe elegyedett a rénszarvas szánokon érkezett, állatbőrökbe öltözött komi kereskedőkkel, így tanulta meg a nyelvüket.

Herberstein: „Az Usztyugi terület arról a városról és erődről kapta a nevét, amely a Szuhona folyó partján terül el. ... Saját nyelvük is van, bár inkább oroszul beszélnek."
3.3. Szerzetesi tanulmányok
Usztyug a rosztovi püspökség alá tartozott, ezért Permi Szent István Rosztovba ment tanulni.

A rosztovi Teológus Szent Gergely kolostorban működő oktatási intézményt Zatvornak (= cella) nevezték.

Rosztov fejedelmi székhely is volt, az egyik korábbi fejedelem, Konsztantyin Vszevolodics jelentős könyvtárat gyűjtött.

Sztyefan a kolostorban és a városban kereste az idősebb szerzetesek, bölcs emberek társaságát. Olykor meg is szállt náluk, hogy kifaggathassa őket. Ezért kapta gúnynevét: Sztyefan Hrap (hrap= *erőszakos, szemtelen fickó).
3.4. A permi nyelv ábécéje, szövegek fordítása
Abur írás:
görög ábécé +
cirill ábécé +
permi nemzetség- és tulajdonjelek (tamgák és paszok) -
Permi Szent István a szertartásokhoz szükséges szövegeket: zsoltárokat, bibliarészleteket fordított komi nyelvre. Leírásukhoz az általa alkotott ábécét használta.
Legelőször a zsidó ábécé létezett, ezt vették mintául a görög grammatikusok, utánuk következett a római ábécé és a többi, sok másik, sok év múltán pedig megalkották az orosz ábécét, mindezek után pedig a permit.
A zsidó ábécé első betűjét „alf”-nak nevezik,
a görög ábécé első betűi az „alfa, béta”,
a szíriaié pedig „alef, be”,
a jugoré „afaka, baszaka” [sic!],
az oroszé „az”,
a permié pedig „a, bur”.
Részletek a legendából:
De nem nyújtom az elbeszélést azzal, hogy mindegyikről beszélek – hiszen sok írás és sok ábécé van –, inkább felsorolom a permi ábécé betűinek nevét:
(а, бур, гаи, дои, е, жои, джои, зата, зита, и, коке, лей, мено, нено, во, пеи, реи, сии, таи, цю, черы, шюй, ы, е, ю, о)
3.5. Fölszentelés, a térítés kezdete
1379-ben Geraszim, kolomnai püspök Sztyefant presbiterré szentelte.
Ugyanazon év nyarán Geraszim (ekkor mint az orosz egyház ideiglenes feje) megáldotta és útra bocsátotta.
1379 nyarának végétől 1380 tavaszáig tartott első útja.
Usztyug (Velikij Usztyug) – Pirasz (Kotlasz) – Tuglim – Vozsem – Irta – Jarenszk – Uszty-Vim
Usztyug
Pirasz (Kotlasz)
Szolvicsegodszk
Tuglim
Irta
Jarenszk
Uszty-Vim
3.6. A hitvita Pam-Szotnyikkal
„…amikor már minden szóból kifogytak … úgy döntöttek, hogy próbára teszik hitüket. És azt mondták egymásnak:
– Menjünk, rakjunk tüzet és lépjünk bele, hogy átalmenjünk az égő tűzön, a lángokon. Ketten menjünk, együtt, te meg én. És akkor megvizsgáljuk, próbára tesszük hitünket, megtörténik a próbatétel: aki épen, sértetlenül kerül ki, annak a hite igaz, azt követjük majd mindnyájan. Azután hasonló módon teszünk egy másik próbát: kézen fogva egy lékbe lépünk és a mélybe merülünk, a Vicsegda folyó mélyére, és a jég alá bújunk, jó idő múltán, egy szakasszal lejjebb, egy másik léken együtt kibújunk. És annak a hite lesz igaz, aki épen és sértetlenül jön ki, és akkor mindenki annak engedelmeskedik.”
3.7. Püspökké szentelés, elszakadás a permi tájaktól
A sikeres térítés után 1382-1383 telén Moszkvába utazik, hogy a fejedelemtől püspököt kérjen megtérített népének.
Dmitrij Donszkoj Sztyefant nevezi ki püspökké.
Ezután kevesebbet tartózkodik népe körében, az évkönyvek novgorodi, moszkvai útjairól számolnak be.
3.8. Halála, tiszteletének kezdete, szentté avatása
Permi Szent István 1396. április 26-án hunyt el. A tisztelet jeléül Moszkvában, a Szpasszkij (Megváltó) székesegyházban temették el, a fejedelmi család tagjainak temetkező helyére.
A pravoszláv egyház a 17. században emelte szentjei sorába, de közvetlenül halála után már rendkívüli tisztelet övezte.
„…mondjátok meg nevemben az embereknek a következőket: …
Elmegyek atyáim útján, ahová mind elmentek. …
Tartsátok be, emberek, Istennek törvényét.
Vigyázzatok magatokra, gyermekeitekre, őrködjetek és imádkozzatok, tántoríthatatlanok maradjatok a hitben.”
3.9. Permi Szent István a néphagyományban
A permi földön számtalan legenda és anekdota született cselekedeteiről. Egy példa:
1384-85-ös útja alkalmával Tuglim faluba érkezett. Egy nő, meglátván lyukas bocskorát, új rongyokat tépett neki, hogy beburkolja beteg lábait. Sztyefan ekkor azt mondta: e hely kereskedelmi központ lesz. Természetesen úgy is lett.
A hagyományok szerint Permi Szent Istvánhoz kell imádkozni, ha valami elveszett, ha viszályok marcangolják a házastársi köteléket, ha sikereket szeretnénk elérni a tanulásban, vagy valamely hivatal elnyerésére vágyunk.
3.10. Ereklyéi
Permi Szent Istvánt a moszkvai Kreml területén lévő Megváltó székesegyházba temették. A székesegyházat 1856–1863 között tatarozták, ekkor a déli mellékoltárt Sztyefan dicsőségére szentelték föl.
1930-ban a szovjet állam három nap alatt elbontatta a templomot. A sírokat exhumálták, a maradványokat különböző moszkvai temetőkbe vitték.
Egy visszaemlékezés szerint Permi Szent István koporsóját sikerült megmenteni, és a Mária mennybemenetele székesegyház alá temették újra.
Sokáig őrizték egy miseruháját és egy permi mintára faragott naptárát.
A vologdai helytörténeti múzeumban megtekinthető egy Permi Szent István által festett ikon. Az ikon alján permi írással a Teremtés könyvének egy részlete olvasható.
Szerencsésen fennmaradt püspöki pásztorbotja is.
4.1.1. Népek
„Íme azon helyek, országok, földek és más népek neve, amelyek
Perm területén és Perm körül élnek: dvinaiak, usztyugiak, vilegyiek, vicsegdaiak, pinyegaiak, jugiak, zürjének, gaijanok, vjatkaiak, lapp, karél, jugor, pecsera, vogulok, szamojéd, pertaszok, csuszovajainak nevezett ó-permiek."
A felsorolás rendje?
Belső kör – Perm területén:
Külső kör – Perm körül:
dvinaiak
usztyugiak
vilegyiek
vicsegdaiak
pinyegaiak
jugiak
zürjének: ?
gaijanok: Gajni település nevéből?
vjatkaiak
lapp
karél
jugor
pecsera
vogulok
szamojéd
pertaszok
csuszovajainak nevezett ó-permiek
4.1.2. A Permi föld folyói
„Az egyik ottani folyót Vimnek hívják, miután körülfolyja az egész Permi földet, a Vicsegdába ömlik. A másik folyó, név szerint a Vicsegda, miután kifolyik a Permi földről, északi irányba halad, és tizennégy napi járásnyira Usztyug alatt a Dvinába torkollik. A harmadik, a Vjatkának nevezett folyó Perm más tája felé folyik és a Kámába ömlik. A negyedik folyó név szerint a Káma. Ez a folyó keresztülfolyik, átfolyik az egész Permi földön és sok nép él a partján, folyása egyenesen dél felé irányul, és a Bolgárnak nevezett város közelében a Volgába ömlik.”
4.2. A legenda a bálványokról és a sámánokról
„Miért hajlongtok a bálványok előtt, miért tisztelitek, imádjátok, és miért nevezitek isteneknek őket? Szoborrá alkotott, faragott faszentjeitek tulaj-donképpen lélektelen fatuskók…"
„Permben különböző bálványok voltak: nagyok is, kisebbek is, közepesek is, és egyesek művészi munkák voltak és híresek, és volt még sok más is. … És voltak olyan bálványok, amelyekhez távoli helyekről eljöttek – háromnapi járóföldről is, négynapiról is, de még egyheti járóföldről is, és ajándékot hoztak, nagyon szorgalmasan hordták és küldték az ajándékokat."
„Egyszer elment hozzá egy bizonyos jós, egy öreg varázsló, aki hamis látomásokat tudott előidézni, mesteri jövendőmondó, a legnagyobb méregkeverő volt, aki szüntelenül gyakorolta a varázslás művészetét, nagy híve volt a bűbájosságnak. Pam-Szotnyiknak hívták…"
4.3. Hová lettek a mesék?
„…a megkeresztelkedés előtt a permieknek nem volt írásuk… Csak mesemondóik voltak, akik a világ teremtéséről és Ádámról és a népek szétválásáról és más egyebekről meséltek, inkább hazugságokat mondván, mint igazat."
Vége
Full transcript