Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kosztolányi (copy)

No description
by

Hargitai Bea

on 19 October 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kosztolányi (copy)

(1885 -1936)
Család, származás
1885. március 29-én született Szabadkán (Vajdaság)
író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró Nyugat első nemzedéke
Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte, ahol megválasztották a helyi önképző kör elnökévé
Iskolái
1906. Budapesti Napló munkatársa, Ady helyére, a versrovathoz kerül (Ady ekkor Párizsból küldi tudósításait)
Versei kéthetente, vasárnap jelennek meg Ady műveivel felváltva (21 éves)
Hírneve, pénze napról napra nő
1907. első verseskötete: Négy fal között - elismerő fogadtatás
Ady éles kritikát ír róla : "Ő művész, ő költő, ő író, nem tudom, hogy mindenkivel meg tudom-e magam értetni: ő irodalmi író. Bevallom, hogy ez az én számból nem éppen dicséret ma, amikor egyre biztosabban kezdem gyűlölni az irodalmat."
(Kosztolányi később 9 cikket írt Adyról, bírálta az Ady-kultuszt
1908-ban a Nyugat munkatársa lesz
1910. A szegény kisgyermek panaszai című kötet: igazi elismerés, saját kedvence is
1910 telén: Harmos Ilona, kezdő színésznő, Vígszínház
1913. házasság
Görög Ilona néven jelentette meg novelláit pl. a Nyugatban is, Kosztolányi halála után visszaemlékezéseit Kosztolányi Dezsőnéként jegyezte
1915-ben született fiuk, Ádám
Háború:
nem akart harcolni, elutasította a háborút, + szívpanaszai miatt sem sorozták be
Politika:
Tanácsköztársaság 1. lelkesedik, 2. majd megveti a bolsevizmust
A bukás után: Új Nemzedék, szélsőjobboldali lap - barátai elfordultak tőle -
megutálta a politikát, otthagyta a lapot és igyekezett politikailag semleges maradni
Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért
- antológia szerkesztője, a Trianon-traumáról vall: Tóth Árpád, Móricz, Krúdy, Reményik, Karinthy, Babits, Herczegh Ferenc, Tormay Cecile
Heller Ágnes 1957-es könyvében szinte ellehetetleníti Kosztolányit, mert a marxista ideológia számára eladhatatlan volt, emiatt alig ismerték verseit
1913-ban megismerkedik Thomas Mann-nal
1916-ban tagja lesz egy szabadkőműves páholynak
1917-ben a Pesti Napló belső munkatársa
Az 1920-as évek a regényírás jegyében telnek:
1933-ban mutatkoztak betegsége első jelei.
1934-től sorozatos műtéteken esett át
"Orrán keresztül, csövön át, folyékony étellel tápláljuk, siralmasan. Beszélni sem tud. Most ír, és ennek a kötetnek minden egyes szava szívettépő, torokhasító olvasmány. " (Kosztolányi Dezsőné)
1935-ben az újságírók visegrádi találkozóján szerelmes lesz Radákovich Máriába (fiatal, férjes asszony)
Egyik percben válni akar, másikban görcsösen ragaszkodik feleségéhez
1936. november 3án, 11 órakor hal meg Budapesten, 51 éves korában
15 éves, mikor ezt írja naplójába: "Tudjuk-e, hogy vagyunk. Ez bántott engem egész éjjel. Biztosak vagyunk-e arról? Hátha ez az élet csak egy álom, s nem létező semmi?"
Sokszor gyötörte halálfélelem, ld. Esti Kornél 2. fejezet!
10 éves koráig folyton betegeskedett: vékony, sápadt, ideges gyerek volt
Nagyapja Kosztolányi Ágoston Bem seregében szolgált, tőle tanult meg írni-olvasni és angolul
Unokaöccse Brenner József (Csáth Géza)
Anyja: Brenner Eulália
Apja: Kosztolányi Árpád - mat-fiz szakos tanár, iskolaigazgató
1905-ben ismét a budapesti egyetem, de szakvizsgát nem tesz
1904. bécsi egyetem filozófia szak
Négyesy-szeminárium: barátság Babitscsal, Juhász Gyulával
1903. budapesti egyetem bölcsészettudományi kar német-magyar szak
Magántanuló Szegeden, itt teszi le az érettségit is
"A tanár úr ehhez nem ért, különben sem vagyok kíváncsi a véleményére"
Költészete is megváltozik
Édes Anna (1926)
Aranysárkány (1925)
Pacsirta (1924)
Néró, a véres költő (1922)
Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek,
De kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az
Instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves
Poémát, minden irányban.

Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár még, egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj setétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg.
Idd meg.
Röpima

Ő a sebes, fényes láng. Mária
engem szeret a földön. Mária
sír és kacag, ha meglát. Mária
sikoltva jő elébem. Mária
rózsát susog fülembe. Mária
térdemhez ül le, úgy néz. Mária
a végtelent akarja. Mária
hadarva mondja: "Nem, nem." Mária
telefonoz és toppant. Mária
a jólnevelt úrinő. Mária
egy lágytojást se főz meg. Mária
sok altatószert használ. Mária
teázik és kártyát rak. Mária
sóhajt és kézimunkáz. Mária
siet, de mindig ráér. Mária
semmit se tud, csak mindent. Mária
igaz, szilárd, őszinte. Mária
a hallhatatlan nagyság. Mária
az élhetetlen jóság. Mária
az emberi nemesség. Mária
szép, hogyha ég és izzik. Mária
szebb, hogyha kócos, sápadt. Mária
legszebb, mikor csunyácska. Mária



Minthogyha
a fülem
szellőket
hallana,
sellőket,
lelkeket
lengeni,
Ilona.

Müezzin
zümmög így:
"La illah
il' Allah",
mint ahogy
zengem én,
Ilona,
Ilona.
Ilona

Lenge lány,
aki sző,
holdvilág
mosolya:
ezt mondja
a neved,
Ilona,
Ilona.

Lelkembe
hallgatag
dalolom,
lallala,
dajkálom
a neved
lallázva,
Ilona.
Arra, hol
feltűn és
eltűn a
fény hona,
fény felé,
éj felé,
Ilona,
Ilona.

Balgatag
álmaim
elzilált
lim-loma,
távoli,
szellemi
lant-zene,
Ilona.
Ó az i
kelleme,
ó az l
dallama,
mint ódon
ballada,
úgy sóhajt,
Ilona.

Csupa l,
csupa i,
csupa o,
csupa a,
csupa tej,
csupa kéj,
csupa jaj,
Ilona.
És nekem
szín is ez,
halovány
kék-lila,
halovány
anilin
ibolya,
Ilona.

Vigasság,
fájdalom,
nem múlik
el soha,
s balzsam is
mennyei
lanolin,
Ilona.
Elmúló
életem
hajnala,
alkonya,
halkuló,
nem múló
hallali,
Ilona.

Lankatag
angyalok
aléló
sikolya.
Ilona,
Ilona,
Ilona,
Ilona.
a földgolyó remekje. Mária
Isten csodás torzrajza. Mária
kislányka és hősnő is. Mária
az édesség, a fönség. Mária
lágy, mint a hattyú tolla. Mária
kemény, mint a gyémántkő. Mária
gyermekkorom ábrándja. Mária
az ifjúságom láza. Mária
az ötvenévem díja. Mária
dicsőségem babérja. Mária
az életem fájdalma. Mária
haldokló ágyam fénye. Mária
anyám, leányom, húgom. Mária
múltam, jövendőm együtt. Mária
nem az enyém s enyém ő. Mária
a "sohasem" s a "mindig". Mária
a lelkem felesége. Mária
áldott a földi nők közt. Mária
lásd, vége sincs e versnek, Mária
mert mindig újra kezdem, Mária
oly hosszú már ez ének, Mária
mint végtelen szerelmem, Mária
(1935. november 22.)
láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír
1933. november 19. Pesti Hírlap: A tíz legszebb szó című esszé:
Kosztolányi Dezső István Izabella
Osvát Ernő, GellértOszkár
Ambrus Zoltán
Tóth Árpád
Magánélet
"Csodálkozol a kokainistán,
s nem érted?
Gondolkozzál az okain is tán –
s megérted!”
Volt vegetáriánus
kipróbálta a drogokat
dohányzott



Fordított japán és kínai verseket
Betegsége
„Barátod, testvéred, fiad, Desiré”
Full transcript