Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kasmír - Konfliktusok egykoron és ma, lehetséges megoldások

No description
by

Bence G. Földi

on 28 April 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kasmír - Konfliktusok egykoron és ma, lehetséges megoldások

Kasmír Konfliktusok egykoron és ma,
lehetséges megoldások FÖLDI BENCE GERGELY PPKE-BTK Politológia BA, II. évf. Témavezető: DR. GÁTHY VERA MTA Szociológiai Kutatóintézet
PPKE-BTK Nemzetközi Tanulmányok Tanszék A XX. és XXI. század nagy konfliktusai és megoldási kísérletei
Konfliktusok az iszlám világban

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
2011. április 28. terület Gazdaság Hagyományos iparágak gyümölcstermesztés
turizmus
kézművesség (kasmíri gyapjú) Új iparág információs technológia Természeti kincsek zafír (Dzs-K); márvány, grafit,
gyenge minőségú szén,
kréta, bauxit (Á-K)
kőolaj (?) 222.236 km
India által felügyelt területek


Pakisztán által felügyelt területek

Kína által felügyelt területek 2 Dzsammú (25.891)
Kasmír (15.668)
Laddákh (40.395) Ázád-Kasmír (12.616)
Északi területek (84.391) Akszáí Csin (37.555)
Sakszgam (5.180) népesség 16,5 millió lakos
India által felügyelt területek (2001)


Pakisztán által felügyelt területek (2008)

Kína által felügyelt területek Dzsammú (4.430.191)
Kasmír (5.476.970)
Laddákh (236.539) Ázád-Kasmír (4.567.982)
Északi területek (1.800.000) Akszáí Csin (nincs állandó lakossága)
Sakszgam (nincs állandó lakossága) nyelvek és
vallások történeti áttekintés kő- és rézkori leletek
Kr. e. 5-4. sz.: az első erős királyság Kasmír területén (Gandhára)
Kr. e. 3. sz.: Kasmírt elfoglalja Asóka (forrás: Rádzsataranginí [13. sz-i verses krónika, a kevés történelmi jellegű szanszkrit mű egyike])
Kr. u. 2. sz.: Gupta Birodalom vazallusa (a buddhizmus indiai központja ekkor tevődött át Kasmírba)
5. sz.: fehér-hun hódítás (az idők során beolvadtak)
14. sz.: muszlim hódítás (1339-ben ragadja magához a hatalmat a kasmíri mahárádzsa minisztere, Sáh Mir, aki Samszuddín szultánként alapított dinasztiát)


1586: Akbar császár a Mogul Birodalomhoz csatolja Kasmírt (vallási türelem)
18. sz. közepe: afgán hódítás
1819: Randzsit Szingh mahárádzsa elfoglalja Kasmírt és a Szikh Birodalomhoz csatolja (Hadvezére, Zórávar Szingh többek közt elfoglalja Gilgitet és Laddákhot is, kialakul a ma ismert "Nagy Kasmír")
1845: első szikh háború


1947. augusztus 14-15.: Brit-India függetlenségének kikiáltása és kettéválása Indiára és Pakisztánra
Hari Szingh, Dzsammú-Kasmír mahárádzsája dilemmába esik, hogy mitévő legyen országával. Három opció kínálkozott:








Szingh a harmadik lehetőséget választotta
a pakisztáni vezetés a támadás mellett döntött, s a pathánokat is bevonták a hadműveletbe Megkezdődött az első kasmíri háború (1947-48)
Az ötvenes-hatvanas években folyamatosan zajlottak kisebb összecsapások, határvillongások
1962. Kínai-indiai háború


1965-ben Harold Wilson brit miniszterelnök segítségével India és Pakisztán megegyezett, hogy Pakisztán az általa követelt 3500 négyzetkilométernyi területből 350-et kap. Ezen felbátorodva indították el a Gibraltár hadműveletet, ami a második kasmíri háborúhoz vezetett.
1971-ben zajlott Kelet-Pakisztán függetlenségi háborúja, melynek nyugati frontja Kasmírban húzódott, s a harcok december 3-tól 16-ig tartottak itt
a háborút a kasmíri rendezés egyik alapdokumentumának számító szimlai egyezmény zárta le (1972)
1974-ben India felrobbantotta kísérleti atombombáját (Mosolygó Buddha) - az atomprogramot a kínaiaktól elszenvedett vereség miatt indították 1962 után
A nyolcvanas évek: újabb konfliktus kezdett kibontakozni (sziacseni konfliktus)
A sziacseni konfliktust követően is zajlottak kisebb összecsapások a milicisták és az indiai hadsereg katonái között
1998: India újabb robbantásokat hajt végre atomprogramja keretében, Pakisztán felrobbantotta kísérleti atombombáját (Csagai-I)
Ugyanebben az évben aláírták a lahóri egyezményt, melyben kijelentették, hogy békés úton fogják rendezni a kasmíri kérdést
1999. első felében egyre nagyobb számban szivárogtak át pakisztáni katonák a határ indiai felére, s ez a kargili konfliktushoz vezetett
A kargili konfliktust követően évekig elenyésző volt az összetűzések száma, valószínűleg az Egyesült Államok hatására, mely az afganisztáni háborúban számított Pakisztán segítségére, így az nem támogathatta a kasmíri milicistákat
A 2000-es évek végén a fiatal kasmíri generációk egyre több függetlenségpárti tüntetést szerveztek
2010. augusztus 15-én Manmóhan Szingh miniszterelnök a dzsammú-kasmíri Srínagarban tartotta függetlenség-napi beszédét
2011. január: a Bháratíja Dzsanata Párt (hindu "nacionalista" párt) zászlófelvonásának megakadályozása Srínagarban kegyetlen vallásüldözés, hittérítés, a bráhmanákon kívül mindenki áttért az angolok eladták a dzsammúi mahárádzsának Kasmírt, hűbéresükké tették 1. Csatlakozzon Pakisztánhoz. (mivel a lakosság nagy többsége muszlim vallású volt, ez a lehetőség kézenfekvőnek tűnt)
2. Csatlakozzon Indiához. (a mahárádzsa és az állam vezető rétege hindu volt)
3. Maradjon független. (lényegében lehetlen vállalkozás, hiszen Kasmír stratégiailag fontos helyen fekszik, ezen kívül ott volt a Pakisztán számára fontos muszlim lakosság, valamint a területről származott India miniszterelnökének, Nehrunak a családja is) Az első kasmíri háború (1947-48) 1947. október 21-én indítják a támadást
Pakisztán: pathán milíciák + irregulárisnak álcázott hadtestek
India: légierő + szárazföldi alakulatok
gyors pathán előrenyomulás (közben fosztogattak)
a légi úton Srínagarba érkező indiai alakulatok megállították őket
megmerevedtek a frontok, de folyamatos harcok
1948. december 31. tűzszüneti megállapodás
1949. január 5. ENSZ-határozat: Pakisztán vonja vissza seregeit és irreguláris csapatait. India állomásoztathat haderőt békefenntartás céljából Pakisztán elfoglalta Gilgit-Baltisztánt (Északi területek) és Ázád-Kasmírt India elveszítette Akszáí Csint és Sakszgamot Második kasmíri háború (1965) Pakisztán ismét a törzsi milíciákra hagyatkozott, arra számítva, hogy a kasmíriak az ő oldalára állnak
1965. augusztus 5-én kb. 30.000 pakisztáni lépte át az ideiglenes határt, de a támadás kudarcba fulladt
augusztus 15-ére az indiaiak jártak a határ túloldalán
szeptember 6-án megközelítették a Kasmírtól délnyugatra fekvő Lahór városát, hogy pakisztáni csapatokat vonjanak el Kasmírból
szeptember 23-án az ENSZ BT felszólítására tűzszünetet kötöttek a felek
Pakisztán a háború alatt és után Kínához közeledett, s egy "mini fegyverkezési verseny"-be kezdett Indiával
Kelet-Pakisztán egyre elégedetlenebb volt, hogy Nyugat csak Kasmírnak szentel figyelmet A sziacseni konfliktus (1984) A harcok a vitatott területen lévő, stratégiailag fontos Sziacsen-gleccserért folytak
A világ legmagasabban fekvő csatatere (kb. 7000 méteres magasságban)
Lényegében versenyfutás: melyik hadsereg foglalja el előbb a stratégiai fontosságú hágókat és csúcsokat?
A versenyt India nyerte A kargili konfliktus (1999. május-július) Pakisztán terve az volt, hogy benyomulnak az indiai területekre (Kargil városáig), ahová felvonul majd az indiai hadsereg, s mögöttük felkelést kirobbantva harapófogóba kényszerítik az indiai egységeket, s ezzel tárgyalásra bírják Indiát
India 200.000 katona mobilizációjával válaszolt a pakisztáni provokációra
Pakisztán nem akart reguláris hadtesteket bevetni, ehelyett korlátozott nukleáris csapást tervezett
Bill Clinton figyelmeztetésére végül elálltak terveiktől, s Pakisztán ígéretet tett állásaik feladására (túl nagy volt India hadtesteinek számbeli és technikai fölénye) Pakisztán: belpolitikai válság
India: megerősített kasmíri jelenlét (elitalakulatok) megoldási lehetőségek fennmarad a status quo Érvek Pro kontra India szorgalmazza
Az USA és Nagy-Britannia is a jelenlegi határt (Line of Control) tartja a legmegfelelőbbnek Pakisztán ellenzi (a Kasmír-völgy muszlim lakossága miatt)
A kasmíriak is ellenzik (Chatham House-felmérés)
A konfliktus továbbgyűrűzését eredményezi Kasmír csatlakozik
pakisztánhoz Érvek Pro Pakisztán számára ez volna a legelőnyösebb
A muszlim többségű indiai területek Pakisztánhoz kerülnének kontra India sosem egyezne bele (Hari Szingh Mountbattennel kötött szerződése ma is érvényben van)
Új kisebbségeket generálna (dzsammúi hinduk, laddákhi buddhisták)
A kasmíriak többsége ellenzi (Chatham House-felmérés) Kasmír csatlakozik
Indiához Érvek Pro kontra India támogatja az ötletet
Hari Szingh Lord Mountbattennel kötött szerződése ismét teljes egészében érvényben lenne Pakisztán sosem egyezne bele
Még nagyobb többségben lennének az államon belül a muszlim vallásúak
A kasmíriak többsége ellenzi (Chatham House-felmérés) Független Kasmír
(vagy Kasmír-völgy) Érvek Pro kontra A kasmíriak többsége támogatja - főleg a Kasmír-völgyben élők (Chatham House-felmérés)
Valóra válna Hari Szingh álma
Területét és lakosságát tekintve nagyobb, mint több tucat ország Pakisztán és India sosem egyezne bele
A nemzetközi közvélemény sem állt a függetlenség mellé
Gazdasági szempontból lényegét tekintve életképtelen
Precedenst teremtve a térség "balkanizációjához" vezethetne Konklúzió Nincs olyan lehetőség, ami ne sértené valamelyik fél érdekeit
Bármelyik forgatókönyv valósággá válása háborúhoz vezethetne (akár nukleáris háborúhoz is)
Valószínűleg hosszú ideig fennmarad a jelenlegi status quo (VAGY: háború)
Nem zárható ki azonban, hogy a közeljövőben felmerül egy újabb, ma még nem látható megoldási lehetőség Források BAKTAY Ervin: A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban. Palatinus Kiadó, Budapest, 2006.
Larry COLLINS-Dominique LAPIERRE: Szabadság éjfélkor. India függetlenné válásának drámai története. Corvina, Budapest, 2001.
HÁDA Béla: Miniháború a világ tetején- az 1999. évi kargili konfliktus. In: Háda-Ligeti-Majoros-Maruzsa-Merényi (szerk.): Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, 2010.
Inder MALHOTRA: Kashmir. Myth and Reality. In: India Perspectives, December 1992.
Barbara D. METCALF – Thomas R. METCALF: A Concise History of India. Cambridge University Press, Cambridge, 2002.
Subrata K. MITRA: Politika Indiában. In: Összehasonlító politológia, Osiris, Budapest, 2006.
Trevor ROYLE: The Last Day of the Raj. Michael Joseph Ltd, London, 1989. Internetes források Azad Govt. of the state Jammu & Kashmir Official Portal - http://ajk.gov.pk/ (Letöltve: 2011. április 26.)
Biztonságpolitikai Szemle. Corvinák - Az India és Pakisztán közötti konfliktus http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=85 (Letöltve: 2011. április 26.)
Robert W. BRADNOCK: Kashmir: Path to Peace. ChathamHouse.org. http://www.chathamhouse.org.uk/files/16664_0510pp_kashmir.pdf (Letöltve: 2011. április 26.)
FÖLDI Bence Gergely: Kasmír - a (rém)álmok földje? International Questions - http://iq.ppke.hu/article/28 (Letöltve: 2011. április 26.
Ishfaq-ul-HASSAN: India, Pakistan to explore oil jointly. Daily News & Analysis India. http://www.dnaindia.com/india/report_india-pakistan-to-explore-oil-jointly_1152227 (Letöltve: 2011. április 26.)
Jammu & Kashmir Development Riport. Chapter III. Socio-Economic and Administrative Development. http://planningcommission.nic.in/plans/stateplan/sdr_jandk/sdr_jkch3a.pdf (Letöltve: 2011. április 26.)
Jammu & Kashmir: The Complete Knowledge Base. - http://www.jammu-kashmir.com/ (Letöltve: 2011. április 26.)
The Future of Kashmir - In Depth. BBC News. http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/south_asia/03/kashmir_future/html/ (Letöltve: 2011. április 26.)
Full transcript