Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

a siketseg mint konstrukcio

No description
by

Diána Pásztor

on 26 March 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of a siketseg mint konstrukcio

A siketség mint konstrukció a magyarországi diskurzusokban Antropológiai megközelítés Patológiai nézőpont A fogyatékosság mint konstrukció Modellek:
orvostudományi
társadalmi/szociális
bio-pszichoszociális
alapjogi
kulturális Prelingvális siketség vs. posztlingvális siketség
Audizmus (vö. rasszista, szexista diskurzusok) A hallássérültség deafness
eugenika
sterilizálás (pl. USA, Németország)
cochleáris implantátum
audiometriai vizsgálatok
halmaz: SNI, fogyatékkal élők
genetikai vizsgálatok
oralista módszer az oktatásban A hiány diskurzusa A siketség mint kisebbség A másság diskurzusa Deafness, Deafhood (Ladd)
jelnyelv
siket kultúra
vizuális orientáció
siket episztemológia
halmaz: kisebbségek
bilingvális oktatás Egyéni jellemzők Közösségi jellemzők A 'Deafhood' mint kontinuum
Három út (Ladd)
siketséghez tartozó szülők siket gyerekei
siketek iskoláiban végzők
részleges: CODA
ritkán: házasság, örökbefogadás útján a többségi társadalom tagjai is vizualitás szerepe - siket iskolák halló tanárainak problémája
jelnyelv - egyetlen maradéktalanul hozzáférhető nyelvi kód (kritikus periódus elmélet) Etnikai kisebbségek jellemzői (Lane)
közös név: siket közösség, siketek (siketség)
a közösség érzése: gördülékeny kommunikáció, másság pozitív értelmezése
viselkedési normák: vizualitáshoz, jelnyelvhez köthető magatartásformák (empirikus vizsgálat!)
sajátos értékrend: jelnyelvi tudás, közösségi aktivitás (empirikus vizsgálat!)
közös tudás: jelnyelv használatára vonatkozó ismeretek, történelmi tudás, vezetés, intézmények ismerete, stb.
szokások: társalgásszervezés
társadalmi szerkezet: intézményrendszer (fragmentáltság)
nyelv: magyar jelnyelv (különböző nyelvváltozatok)
művészetek: Ergo Sum, versek jelnyelven, Hasé stb.
történelem: oktatástörténet, diskurzustörténet
rokonság: szimbolikus - többségi társadalom diszkriminatív gyakorlata erősíti az összetartozást, hasonló (rossz) tapasztalatok által generált azonosságtudat A Szövetség segítséget nyújt tagjai számára az információk akadálymentes eléréséhez, a munkavégzéshez, támogatja az önálló életviteli törekvéseket, kedvezményes utazási és üdülési lehetőséget biztosít, kulturális, sport, szabadidős tevékenységeket szervez, szolgáltatásokat - jelnyelvi tolmácsszolgálat, jogsegélyszolgálat, pszichológiai tanácsadás - nyújt, szakmai találkozókat szervez. Hasé címen havi lapot ad ki és honlapot működtet. Közösségi programjait megyei és országos szinten akadálymentesen teszi elérhetővé tagjai számára.
("A Szövetségről röviden" részlet, sinosz.hu) Hivatalos belső diskurzus "A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége mint közhasznú országos érdekvédelmi szervezet a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának előmozdításáért tevékenykedik. Ennek érdekében a jogszabályokban foglaltak megvalósításának szorgalmazásával segíti életminőségük javulását, valós szükségleteken és igényeken alapulva ösztönzi az akadálymentesítési folyamatokat, közösségi színtereket, szolgáltatásokat biztosít."
"Küldetés" sinosz.hu "A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan, az Európai Unió tagállamaiban állampolgársággal rendelkező, vagy harmadik ország állampolgára, de életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és ezt megfelelően igazolja, siket vagy nagyothalló természetes személy, aki érvényes magyarországi lakcímmel rendelkezik, továbbá 6. életévét betöltötte, a jelen Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja és hallásveszteségének átlaga a 250, 500, 1000 és 2000 Hz frekvenciákon a jobban halló fülön a 40 dB-t meghaladja, vagy a rosszabbul halló fülön az átlag eléri a 80 decibelt. Ennek igazolására egy évnél nem régebbi, Magyarországon kiadott, audiológus szakorvos által aláírt, az ellátóhely olvasható bélyegzőjével és olvasható orvosi körbélyegzővel ellátott audiogram alkalmas. 18. életévüket be nem töltött személyek belépési szándék nyilatkozatukat törvényes képviselőjük útján tehetik meg.”
(A tagság kritériumai, sinosz.hu) "Mit hozzon magával a tagfelvételhez?
(...)
•Egy évnél nem régebbi audiogram, amelyen szerepel az orvosi szakvélemény, pecsét és aláírás – beszerezhető audiológián, hallásmérést végző egészségügyi intézményekben."
(sinosz.hu) Hivatalos külső diskurzus "A sajátos nevelési igény kifejezi
a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlõdési zavar által okozott részleges vagy teljes körû módosulását,
b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérõ ütemû fejleszthetõségét."
(Az emberi erõforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - a továbbiakban SNI irányelvek) A súlyos fokban hallássérült – siket – és a kevésbé súlyosan vagy közepes fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a fõbb beszédfrekvenciákon olyan mértékû, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történõ megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben – teljesen elmarad, vagy erõsen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Az elõzõek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történõ fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek
megismerõ tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetõk.
A megfelelõ otológiai, pedoaudiológiai gondozás, a korszerû hallókészülékkel történõ ellátás és a hallásjavító mûtétek mellett (cochlea implantáció), a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhetõ, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek érzékeli a hangot. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére.
(SNI irányelvek) "Bár a hallássérült szülõ hallássérült gyermekére az adott intézmény helyi tantervében, pedagógiai programjában elõírt kommunikációs forma (beszéd, gesztus) vonatkozik, kívánatos, hogy a (gyógy)pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt szükség esetén fel tudja használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülõkkel való érintkezésben."
(SNI irányelvek) "A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség áll fenn (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 90 dB-nél nagyobb). Ennek következménye a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétõl, jellegétõl, a környezeti hatásoktól és a szociokulturális háttértõl függõen módosulhat a megismerõ tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlõdése."
(SNI irányelvek) "A nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült gyermek iskolakészültsége indokolja, hogy az alsó tagozatos szakasz bevezetése elõtt 2 év alapozó idõszak, elõkészítõ osztály szervezõdjön. Az alapozó idõszak speciális fejlesztési feladatát a nyelvi kommunikáció beindítása jelenti. Ez az intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztõ szakasz – a speciális szükségletek miatt – általában két tanévnyi idõtartamot vesz igénybe. A megnövelt idõtartam funkciója (a korai fejlesztésre és az óvodai nevelésre építve) a nyelvi kommunikáció alapozásának folytatása, az életkornak megfelelõ élmények, ismeretek tartalmainak nyelvi megfogalmazása, megértése, továbbá a szókincs bõvítése, mondatok alkalmazása. Célja:
– az olvasás technikájának kialakítása,
– elemi szövegértési kompetencia kialakítása,
– az írás technikájának kialakítása,
– beszédérthetõség fejlesztése, a beszédhangok minél pontosabb ejtése,
– a beszéddinamika fejlesztése, javítása,
– a hallási figyelem fejlesztése,
– az épen maradt funkciók fejlesztése.
A nyelvi kommunikáció biztonságos megalapozásával, folyamatos fejlesztésével lehetséges, hogy a kultúrtechnikák (olvasás, írás, nyelvi rendszer) mindinkább az ismeretszerzés eszközeivé váljanak."
(SNI irányelvek) "Az Országgyűlés figyelembe véve, hogy a hallássérült, valamint a siketvak emberek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai, elismerve a jelnyelv kulturális, közösségformáló erejét, a hallássérült és siketvak személyek nyelvi jogainak rögzítése és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása érdekében, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban a következő törvényt alkotja:"
(2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról - a továbbiakban jelnyelvi törvény) "3. § (1) A Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el.
(2) A magyar jelnyelvet használó személyek közösségét mint nyelvi kisebbséget megilleti a magyar jelnyelv használatának, fejlesztésének és megőrzésének, a siketkultúra ápolásának, gyarapításának és átörökítésének joga."
(jelnyelvi törvény) "(3) A gyógypedagógiai intézmény az óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást bilingvális módszerrel is köteles biztosítani azon hallássérült vagy siketvak gyermek számára, akinek szülője (gyámja) ezt írásban kezdeményezi."
(jelnyelvi törvény) "(5) A közoktatásról szóló törvény szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatást nyújt a szülő (gyám) számára a bilingvális, valamint az auditív-verbális oktatási módszerekről."
(jelnyelvi törvény) "A hallás állandóan, szünet nélkül közvetít. Ez fontos a kisgyermek szempontjából, hiszen az ad biztonságot neki, ha állandó a kapcsolata környezetével, ha tudja, mi történik körülötte a közvetlenül észlelt környezeten túl is. Ha a szülő nincs is a szobában, de a gyermek hallja, úgy éli meg, hogy a közelében van. A hallás szavatolja a biztonságot a környezettel való kölcsönös kapcsolat révén. A beszéd a kisgyermek életében figyelemfelkeltő szerepet tölt be, irányítja a vizuális észlelést. Az akusztikus ingerek állandóságuk, figyelemfelhívó jellegűk következtében ösztönzőleg hatnak, érdeklődést, kíváncsiságot váltanak ki.
A hallásnak magatartást irányító jellege van, a környezet kimondott szabályait tesszük magunkévá.
A hallás alapján kialakuló beszéd a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás eszköze is.
A beszéd kialakulásával a mások által adott szóbeli információk fontos szerepet töltenek be az ismeretek bővítésében. A hallás teszi lehetővé, hogy anyanyelvünket megtanuljuk. A gyermekek az anyanyelv elsajátításával a világról való tapasztalatszerzés új módjához jutnak. A nyelv birtokában a gyermekek ismereteket szereznek, kérdéseket tesznek fel, elmagyarázzák vágyaikat, és hatékonyan képesek befolyásolni a körülöttük lévő embereket."
(Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez : Szövegértés-szövegalkotás, szerk.: Nagyné Tóth Ibolya, 2006 - a továbbiakban Ajánlások) 1.2.3 A cochleáris implantáció
A súlyos hallássérült gyermekek számára új távlatokat nyithat a cochleáris implantációs (CI) műtét. Az orvostudomány, a technika fejlődésének eredményeként egyre több súlyosan hallássérült gyermek esett/esik át ezen a műtéten, és az intenzív terápiát követően kerül integrált keretek közé. A pedagógiai munkát nehezíti, hogy a nevelési-oktatási folyamat bármely időpontjában történhet cochleáris implantáció, és más-más pedagógiai ellátást igényel a korai életkorban, és mást az idősebb korban implantált gyermek.
(Ajánlások) "A mind korábbi életkorban történő diagnosztizálás, a megfelelő hallókészülékkel történő ellátás, a speciális terápia korai megkezdése, újabban pedig a cochleáris implantációs (továbbiakban: CI) műtétek számának emelkedése teszi lehetővé, hogy a hallássérült gyermekek közül mind többen ép érzékszervű társaikkal együtt sajátíthassák el a nyelvi kommunikációt."
(Ajánlások) "Mi, siketek nem rendelkezünk hasznosítható hallásmaradvánnyal, általában nem viselünk hallókészüléket, állapotunk hallókészülékkel sem korrigálható és többségünk a jelnyelvet használja."
(sinosz.hu) A SINOSZ által támogatott értelmezés (kulturális, antropológiai értelmezés) a siketséget egy olyan embercsoport létállapotának, adottságának tekinti, amely tagjainak közös vonása, hogy a világot elsődlegesen vizuálisan érzékelik, akiket közös kultúra, hasonló tapasztalatok, viselkedési szokások jellemeznek, s legfőképpen, közös nyelvet, a jelnyelvet használják, amely elsődleges kommunikációs és megismerő szerepe mellett – más nyelvi közösségekhez hasonlóan – önazonosságuk szimbóluma is:

„A siket közösségek, a siket társadalom tagjai a siketek és nagyothallók mellett halló egyének is lehetnek. Ez utóbbiak például a siket szülők halló gyermekei, akik első nyelvükként sajátítják el a jelnyelvet. Ugyancsak ide tartozhatnak a siket gyerekek halló családtagjai, ha amellett, hogy megtanulnak jelelni, a közösség kulturális értékeivel is azonosulnak. Továbbá azok a hallók, akik, bár rokoni kötelékekkel nem rendelkeznek, vállalják ezeket az értékeket. A siketekből, nagyothallókból és hallókból álló, közös nyelvvel és kulturális sajátosságokkal rendelkező, egyszersmind hátrányosan megkülönböztetett siket közösségek tehát szociolingvisztikai értelemben nyelvi kisebbségeknek minősülnek.” (dr. Bartha Csilla, ELTE BTK)
(sinosz.hu) "A társadalom a siket emberek kapcsán főleg a hiányosságokra helyezi a hangsúlyt. Nyilvánvalóan szembetűnő a hallás és a gördülékeny beszéd hiánya. Ez egy olyan szociokulturális megközelítés, amelynek - halló személyt választva modellnek - célja a siket ember "meggyógyítása", társadalmi integrálása. Tőlünk, siket emberektől elvárják, hogy jobb hallásra és érthetőbb beszédre törekedjünk.

Ezzel a nézőponttal vitatkozva Szövetségünk inkább a meg lévő képességekre helyezi a hangsúlyt. Ezt a megközelítést inkább az antropológiai nézőpont jellemzi, amely a siket közösség életrevalóságát, a siket emberek tapasztalatait és hiányosságokat áthidaló kreativitását helyezi a középpontba."
(sinosz.hu) "Siket közösségünk a jelnyelvet használja kommunikációja során. Ez etnikummá, nyelvi, kulturális kisebbséggé kovácsol minket. Közösségünket tehát a nyelv, nem pedig a hallásvesztés orvosi minősítése tartja össze.
A siket közösségünk által használt jelnyelv nagy hatással van pozitív önbecsülésünk kifejlődésére. Siket kultúránk egy életforma; élettapasztalatot ad, segíti kihasználni a vizuális szférát; egy kultúrateremtő alap, ahol a közös jellegzetesség a jelnyelv."
(sinosz.hu) A hivatalos külső diskurzus
elemzése belülről identitásdiskurzus
a hatalmi diskurzushoz képest fogalmazza meg álláspontját
keverednek a patológiai és antropológiai megközelítésen alapuló diskurzusok
a siketség dilemmája - a hatalmi diskurzus részeként hatékonyabb jogérvényesítés, vagy a "kedvezmények" kockáztatása a domináns beszédmód megbontása érdekében (vö. Lane) A hivatalos belső
diskurzus elemzése belülről nem (feltétlenül) identitásdiskurzus
a hiány a kulcsfogalma, a konstruáltság jeleit nem mutatja
kész fogalmak, nem érzékel definiálási kényszert (vö. Bahtyin)
az ellenparadigma elemeit saját alapvetésének kontextusában értelmezi
a siket közösségre mint egységre érvényesít(het)i az antropológiai paradigmát, de az egyén szintjén a hallásállapot a döntő Köszönöm a figyelmet! Szakirodalmi áttekintés Anne Uhlig: Deafhood and Indianess, Indigeneity as a cultural Construction (adottság vs. identitás, ellentétes stratégiák)
Peter C. Hauser et alii: Deaf Epistemology (audizmus - ideológia; ismeretelméleti szempontok)
Paddy Ladd: Understanding Deaf Culture, stb. (Deafhood, fókuszban a konstruáltság, identitás, diskurzustörténet)
Irene W. Leigh et alii: Deaf/Hearing Cultural Identity Paradigms, Modification of the Deaf Identity Development Scale (identitásparadigmák, empirikus kutatás 244 adatközlővel)
Harlan Lane: Ethnicity, Ethics, and the Deaf-World (ellentétes diskurzusok, átmenetek, etnicitás ismérvei)
Jane K. Fernandes: Inclusive Deaf Studies, Barriers and Pathways (siketség sorain belüli identitásütközés, siketoktatás)
Mairian Corker: Sensing Disability, stb. (fogyatékosság diskurzusai) Kulturális beállítódás 4 típusa (Glickman)
1) kulturálisan halló, a nem siket világ normái jelentik a kiindulási pontot a normalitás, egészség, kommunikáció definiálásában
2) kulturálisan marginalizálódott, identitásuk sem halló sem siket jegyeket nem hordoz érdemben
3) siket kultúrával való azonosulás, halló értékrend nem mérvadó
4) két kultúra egyensúlya, siket értékek és hallókkal való kapcsolat egyaránt hangsúlyos Módszertani elképzelések az siket identitásdiskurzusokat taglaló szakirodalom releváns eredményeinek összegzése a későbbi felhasználás céljával
a siketséget tematizáló diskurzusok elemzése: kontextus, fókuszpontok, szóhasználat, diskurzusok egymáshoz való viszonya
az elemzések alapján javaslatok a kutatás kiterjesztésére (egyéb színterek bevonása, érdemi kérdések megfogalmazása a későbbiekre nézve) Vázlat Módszertan
Szakirodalmi áttekintés
A két fő diskurzuscsoport és jellemzőik
A hivatalos belső diskurzus - példák
A hivatalos külső diskurzus - példák
Néhány elemzési eredmény
Kitekintés Kitekintés kiterjesztés a diskurzus egyéb színtereire (pl. egyén szintje - mélyinterjú, blog, vlog - külső, belső egyaránt)
összevetés más nyelvi, etnikai kisebbségek identitásdiskurzusainak működésével, az erre vonatkozó kutatási eredmények beépítése az elméleti keretbe
nyelvideológiai, nyelvpolitikai irodalom felhasználása a szempontok bővítésére
a hatalmi diskurzus működését tematizáló szakirodalom feldolgozása, a tárgyalt diskurzusokkal kapcsolatban átértelmezés
Full transcript