Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

George Gershwin jazz

No description
by

helena manyi

on 8 May 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of George Gershwin jazz

George Gershwin New York 1898 szeptember 26 - Beverly Hills, 1937. július 11. Gyermekkora Pályafutásának előzményei Pályafutása Porgy and Bess Munkásságának váge Szülei 1891-ben emigráltak Oroszországból Amerikába, Manhattan egyik szegény negyedében telepedtek le. Gershwin 1898-ban született Jacob Gershowitz néven. Érdeklődése a zene iránt véletlenszerűen derült ki. Nagyon komolyan vette a sportot és szinte semmi mással nem foglalkozott. Amikor 1910-ben vásároltak egy pianínót a bátyja Ira részére, George egész nap mellette ült és improvizált. Zenei tanulmányokat csak alkalomszerűen végzett. Alig volt tizenhat éves, amikor a helyi kórus zongorakísérője lett Fiatalon egy zenemű üzletben dolgozott New Yorkban, mint plugger. Közben jelentős művészek sorával is sikerült megismerkednie. Nagy hatással volt rá Irving Berlin és Jerome Kern. 1915-től Kilényi Edétől tanult kottaírást, zeneelméletet és hangszerelést, és megismerkedett Chopin, Liszt és Debussy műveivel is. 1917-ben korrepetitorként helyezkedett el. Egyre többen figyeltek fel a tehetségére, és 1919-ben már zenés műsorokhoz írt dalokat. Első nagy sikere az 1919-ben írt Swanee című dal volt és Gershwin egy csapásra ismert szerző lett. Első
jelentős komolyzenei művét, a Bölcsődal című vonósnégyest,
ugyanebben az évben írta. Egyre inkább foglalkoztatta az amerikai dzsessz és a klasszikus zene egyesítésének a gondolata. 1922-ben készült el Blue Monday Blues című dzsesszoperájával, s innen már csak egy lépés volt a Rhapsody in Blue (helytelen magyar fordításban Kék rapszódia). A mű eredetileg zongorára és dzsessz-együttesre íródott, a hangszerelést Ferde Grofé végezte el. A darabot 1924-ben hatalmas sikerrel mutatták be New YorkbanA darab ma ismert nagyzenekari változata csak két év múlva készült el. 1925-ben mutatták be F-dúr zongoraversenyét, majd 1928 decemberében Egy amerikai Párizsban című szimfonikus művét. A darab Gershwin egyik párizsi tartózkodása során született, és az 1920-as évek Párizsának hangulatát mutatja be. A nagy sikerű premier 1928-ban volt New Yorkban,1932-ben Pulitzer-díjat kapott az általa megzenésített Of Thee I Sing című Broadway-produkcióért. 1935-ben pedig New Yorkban mutatták be déli fekete környezetben játszódó operáját, a Porgy és Besst. Már 1922-től foglalkozott egy opera megírásának a gondolatával, de különböző okok miatt csak 1934 körül kezdett el foglalkozni a DuBose Heyward fekete környezetben játszódó kisregénye alapján készült szövegkönyvvel, amit DuBose Heyward és Gershwin bátyja, Ira Gershwin írta meg A tényleges premier előtt ezért egy magánelőadás keretében eljátszottak egy koncertváltozatot a Carnegie Hallban, azután próbaképpen a bostoni Colonial Theatre-ben mutatták be operát 1935. szeptember 30-án. A bemutató hatalmas sikerrel zárult. A „nagybemutató” október 10-én volt New Yorkban, az Alvin Theaterben, hasonló sikerrel. Az opera azóta is a világ operaszínpadainak gyakran játszott darabja. Gershwint felfedezte Hollywood is, rengeteg filmzenét írt. A sikerek és a vagyon ellenére sem volt boldog, zárkózott és depressziós lett. Egyre többször vonult vissza, festett, rajzolt . 1936-ban beleszeretett Chaplin feleségébe, Paulette Goddardba, a nő azonban visszautasította közeledését. A depressziója egyre komolyabb volt, ráadásul más jellegű egészségügyi problémák is súlyosbították helyzetét. 1937. február 11-én, F-dúr zongoraversenye előadása közben rosszul lett, elájult. Néhány hónappal később meghalt, halálának oka agydaganat volt.
The Morris Gest Midnight Whirl (1920) – musical
Dangerous Maid (1921) – musical
Blue Monday (1922) – musical
Rhapsody in Blue (1924)
F-dúr zongoraverseny (1925)
Sweet Little Devil – musical
Primrose – musical
Lady be Good – musical
Tip-Toes – musical
Egy amerikai Párizsban (1928)
Delicious (1931) – filmmusical
Kubai nyitány (1932)
I Got Rhythm – variációk zongorára és zenekarra (1934)
Porgy és Bess (1935) – opera
1936-37: két Fred Astaire film zenéje (Shall We Dance, Damsel is Distress).
Somebody loves me
Full transcript