Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Intrazonális társulások

No description
by

Zsombor Gieszer

on 4 January 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Intrazonális társulások

Intrazonális társulások
Az éghajlat mellett egyéb tényezők is befolyásolják pl.:talaj,vízellátottság
1. Homoki területek
A nagyobb homoki területeka Duna-Tisza közén és a Nyírségben helyezkednek el,de a Kisalföldön és Somogyban is megtalálhatóak.
Itt az
alapkőzet
a fő befolyásoló tényező
A homoki társulásokat az alapkőzet sajátosságai,a buckák közti száraz,meleg mikroklíma,a talajvíztől való távolság és a szél hatására változó homokfelszín alakította ki
Az itt élő lágyszárú növények csak kis felületen párologtatnak gyökerük mélyrehatoló,ált. karószerű.Száruk földön fekvő.
A homok:
Olyan laza üledékes kőzet,amelyet víz hordott össze
Egységei a miliméteres homokszemek
A szemek nagysága szerint megkülömböztetünk durva és finomszemű homokot
A homok nem tud vizet megkötni,szerkezete nagyon laza
A homoki területeken, a homok kis hőkapacitása miatt, nagy a napi hőingás
Durva szemcséjű homok
Finom szemcséjű homok
Egy kis homok a Tanárnőnek!!!!
Zárt homokpusztagyep
A lankásabb, talajvízhez közelibb területeken a sokévtizedes talajfejlődés eredményeként jön létre a humusztartalom növekedésével
Domináns növényfaj a barázdált csenkesz
E mellett megtalálható itt a kunkorgó,pusztai árvalányhaj,csüdfűfajok és a homoki nőszirom is
Nyílt homokpusztagyep
Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony, maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások
Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek
Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot
Legfontosabb termőhelyi jellemzőjük a laza, humusz-szegény, rossz vízgazdálkodású homoktalaj
A laza, szél és erózió mozgatta homok folyamatosan fenntartja a gyepek nyílt, félsivatagi pionír jellegét
Legnagyobb kiterjedésben a Kiskunságban, a Kisalföldön és a Duna völgyében, meszes homokon fordulnak elő
2. Ligetes nyíltállományok
3.Szikes területek
A
víz
és a
talaj
együttes hatására alakulnak ki
A sók,különösen a nátriumsók, a melegben a fokozott vízpárolgás miatt felfele mozognak és a talaj felszínén vagy annak közelében halmozódnak fel
A sófelhalmozódás miatt a talaj minősége romlik
A szikes talajon csak a félsivatagi,szárazságtűrő növények élnek meg
E növényekre jellemző a karószerű,nagy nedvszívóképességű gyökér, a talaj felszínén szétterülőhajtás és a pozsgás alkat
Hazánkban szikes talaj leginkább a Hortobágyon, a Kiskunságon és a Kőrös-vidéken alakult ki
A szikes területeknek 2 típusa alakulhat ki:a száraz szikesek és a nedves szikesek
Csak kora tavasszal
borítja víz
Hosszabb ideig
borítja víz
A homokpusztai gyep megerősödésének első lépéseként bokortermetű, szúrós borókák telepünek meg
Az üdébb talajú buckaközökben fehérnyá társul mellé
Így alakulnak ki a ligetes nyíltállományok,melyek fokozatosan elfoglalják a buckahátakat is
Vége
Full transcript