Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Magyar alkotmánytöri

No description
by

Eszter R

on 27 October 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Magyar alkotmánytöri

Magyar közigazgatástörténet
A magyarság politikai szerveződése
az államalapítás előtt,
a magyar nomád állam

A keresztény állam megszervezése és a patrimoniális állam jellemzői
(csatlakozás Európához - patrimoniális monarchia - királyi vármegyék)

Az Intelmek és az Aranybulla tartalma és jelentősége
Rendek és rendiség a magyar alkotmányfejlődésben (patrimoniális
monarchia felbomlása - nemesi jogok - a nemesség szerzésmódjai)

A rendi-képviseleti monarchia fogalma és szervezete (rendi dualizmus -
országos és rendi gyűlés - részvétel és képviselet - hitlevél)

A Habsburgok abszolút monarchiája (Pragmatica Sanctio - közigazgatás az
abszolutizmusban - a Habsburg-abszolutizmus esélyei - Jozefinizmus)

Az Erdélyi Fejedelemség (rendiség - fejedelmi hatalom - országgyűlés -
közigazgatás)

Speciális államalakulatok a magyar alkotmány-történetben (a kuruc-ellenállás
államai - Horvát-Szlavónország államisága)

A király a magyar alkotmánytörténetben 1848 előtt
A magyar országgyűlés 1848 előtt
A központi közigazgatás szervei a 16-19. században (magyar tanács,
helytartótanács, helytartó és a helytartóság, erdélyi kormányzótanács,
kancellária, a szakkormányzat szervei)
A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme
A király helyettesítése (különös tekintettel a kormányzó és a helytartó
tisztségére)

A királyi tanács a Mohács előtti Magyarországon
Országos és udvari méltóságok
A nemesi vármegye szervezete, hatáskörei és funkciói
A kiváltságos kerületek és a székek Magyarországon (nemes községek -
szászok-kunok-székelyek - határőrvidékek)
A szabad királyi város és polgárainak jogai (középkori autonómiák - céhek -
bányavárosok)
Vidéki közigazgatás a középkori Magyar királyságban (mezővárosok,
uradalmak, falvak-községek, parasztvármegyék, hódoltsági igazgatás)
Központi bíráskodás 1848 előtt
Vidéki törvénykezés 1848 előtt
A bíróság, az ügyvéd, az ügyész és a közhitelességi tevékenység a
feudalizmusban
Az állam és az egyház viszonyát szabályozó „állami egyházjog”
Az 1848/49-es „alkotmány” jellemzői
A polgári szabadságjogok alapvetése 1848-ban
Az „alkotmányfejlődés” jellemzői a neoabszolutizmusban
A kiegyezés és a dualizmus lényege és hatása
A dualista Magyar Királyság államszervezetének jellegzetességei az Osztrák-
Magyar Monarchiában
A szabadságjogok a polgári államban
A jogfolytonosság konstrukciója – Az alkotmányfejlődés és a polgári jogok
jellemzői a világháború közötti Magyarországon
Polgári demokratikus államberendezkedési kísérletek Magyarországon (1918
köztársasága - A második polgári demokratikus kísérlet
A népképviselet választójog fejlődése
A parlament, parlamentarizmus, parlamenti és képviselői jog a polgári
államban
Az államfő az alkotmányos monarchiában
Államfői jogok és hatalom a 20. században, a kormányzó és a köztársasági
elnök
Kormányzati tevékenység, a felelős kormány a polgári államban, a polgári
önkormányzat
A törvényhatóságok fogalma és kategóriái, község a polgári állam-modellben
A közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, a közigazgatás szervei
Bíróságok a polgári Magyarországon és a közigazgatási bíráskodás
Ügyészi szervezet a polgári államban; a polgári kor ügyvédsége; a
közjegyzőség és a telekkönyv
Totalitárius államrendszerek 1945 előtt Magyarországon
A szovjet típusú alkotmány- és államberendezkedés Magyarországon
A nemzetiségi szervezet kora
A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi)
Szerveződés kezdetei
Társadalmi alapegységek
Törzsi demokrácia
Fejedelemség
Honfoglalás
Megtelepedés
Uruszág
- önálló népi élet Kr.e. 1000 táján
-nem állam a politikai irányítás vérségiből kibontakozó szervezete
- őstörténet 3 szakasza
i.e. 3 évezred - 1. évezred közepe: nemzetségi
i.sz. 5-6 sz-ig: törzsi
honfoglalás utánig: törzsszövetségi korszak
vérségi szerveződés egységei:
-kiscsalád
-nagycsalád
-nemzetség
- kiscsalád: nő - gyerek + férfiközösség
-> nagycsalád: családfő (öröklési rend?) + családanya; vér-vagyon-ház- és földközösség
-> ágak (nemzetségek): nemzetségfő (bő), kíséret, tízes rendszer
- politikai jelentőség
- politikai szerveződés törzsi demokráciával egy időben
- nemzetségek -> törzs -> törzsszövetség = fiktív vérrokonság
- harci erő: népvándorlások + mások által termelt javak megszerzése; asszimiláció + törzsszövetségek
- törzsfő: személyes hatalom; örökletesség - kíséret elővetítése
- vérségi igazgatás -> katonai-politikai adminisztráció
- zsákmány elosztása: katonai egyenlőség, de még nem kerülnek jogfosztott állapotba a szegény szabadok
- nomád birodalmak: fegyveres demokrácia állapotából
- lavinaszerű növekedés: alulmaradtak betagozódása; adófizetés + katonáskodás; idegen népek csatlakozása -> vezér hatalma nő -> dinasztikus vérségi elv
- nomád állam: törzsek vélt vagy valós rokonsági elv alapján; nincs társadalom egyneműsítése; gerince a hadsereg
- katonai mozgékonyság: nincs magántulajdon; területi szempont alárendelt
- magyar fejedelemség: 850-es évek; törzsszövetség átalakul nomád állami szervezetté; virágkor 870 - 10. sz.
- kettős királyság: szakrális nagyfejedelem, kende + gyula, tényleges hatalom, nagyfejedelem helyettese
- melyik törzs: ? honfoglalás korára öröklődik
- talán gyula: Árpádok, kende: Kurszán -> halála után Árpád
- fejedelmi kíséret: magasabb politikai szinten
- törzs: had; törzsfő: hadnagy, vajda -> hatalmát törzsgyűléstől nyeri; örökletessé válik
- 3. tisztség: horka = bíró; tarján: főparancsnok; jenő: bizalmas tanácsadó
- minden törzs: kádár = törzsbíró + kisebb-nagyobb tisztségviselők
- törzsszövetség: törzsek nagyfokú autonómiája; élén hadnagyok tanácsa; vezér csak egy-egy vállalkozásra -> majd állandó, ekkor a tanács koordinál és korlátoz
- hadszervezet: tizedek, századok, ezredek, tömények + vérségi közösségek tovább élnek
- kalandozások: fegyveres demokrácia természetes velejárója: adóztatás = kíséret eltartása
- zöme törzsi vállalkozás, törzsszövetségi ritka = törzsi önállóság + központi hatalmi pozíciók gyengülése
- 955 után nem nyugatra indított kalandozások folytatódnak
- jelentősége: zsákmány -> társadalmi differenciálódás = előkelők kiemelkedése + közmagyarság elszegényedése => vérségi társadalom bomlásának előidézője
- szállásváltás: 360 ezer km2 előtte, Kárpát-medence is + felmorzsolódott két törzs
- nincs életmódváltás: mezőgazdaság, kalandozások továbbra is
- három ütemben:
- 894 gyökérverő akció, Svatopluk morva fejedelemmel a frank-bolgár szövetség ellen -> magyarok részben megtelepszenek Felső-Tisza-vidéken
- egy évre rá: Árpád a Kárpátokból -> ideiglenes szállás Erdélyben
- teljes megszállás: Verecke székely, kabar, keleti szlávok; + magyar törzsek
- a honfoglalás korának törzsei bomlófélben voltak
- kettős honfoglalás
- 600-as évek közepe: kései avarok = fehér magyarok (610 körül a Kárpát irányába haladtak)
-ha bebizonyosodik, az államalakulás értékelése gyökeresen megváltozik ->
- viszonylag gyorsan végrehajtott államszervező folyamat sikeressége ->
- helyismerettel nem rendelkező keleti nomád népesség vagy
- több évszázada itt lakó és egy nagy hadi tapasztalattal rendelkezp lakosság egymásra éoülése
- megtelepedés szerkezete?: hagyományosan elfogadott: törzsek szerint
- általában az Alföld szélein, síkvidékre, folyóvölgybe
- centrum, Duna két partja: Árpádok
- nyugati végek: horka
- keleti végek: gyula
- törzsi és nemzetségi központok: jól védhető várak gyepűvel keretezve, melyet őrö védelmeztek
- gyepű: természetes akadály, mocsaras, erdős
- gyepűelve: a gyepű előtt húzódó lakatlan terület
i.e. 3000
10. sz.
- törzsfői centrumok: hadviselés, diplomácia, bíráskodás és társadalomigazgatás szervei
-kíséretek: az állammá alakulás csírái (elkülönülő közhatalom)
- ínek alávetettsége, de még szükség van a fegyveres erőre
- úr: törzsfő megnevezése -> területe az uruszág
- szállásváltás: törzsek kohéziója meggyengült, elkülönülten folytatták életüket -> uruszágok saját külpolitikája más-más érdekszférában
- magyar törzsi előkelők találkozása a rétegekre szakadt keresztény társadalmakkal
- vagyoni differenciálódás: szakítás szintje ->
- a jövő nagy társadalmi csoportjainak körvonalai
- hadi és diplomáciai vállalkozások -> majdani királyi udvar alapvonalai
- vársági kapcsolatok bomlása -> szomszédság
- törzsfők függetlenedése -> fejedelmi törzs eljelentéktelenítése + egyensúly fenntartása
- Árpádok intervenciója a horka törzs augsburgi nagy vérvesztesége után -> egyesített Dunántúl
- uruszág: társadalom szerves hajtása -> sajátos magyar államalakulat alapja
- Bizánc + Római Birodalom: beilleszkedés útja kijelölve, nincs alternatíva
A magyarság politikai szervezete a 9. században
Kíséret
KENDE
GYULA
Kíséret
TÖRZSEK GYŰLÉSE
HADNAGYOK TANÁCSA
Hadnagy (Törzsfő)
Kíséret
Törzsgyűlés
Tömény
Ezred
Század
Tized
Nemzetség
Család
Csatlakozás Európához
A patrimoniális monarchia
Királyi vármegyék
A szélső nemzetté válás okai
A szélső nemzeti lét jellemzői
- fél évezredes időbeli megkésettség: worms-i székhelyű burgundi állam 413, Chlodig frank állama 486 -> Géza trónfoglalása 972, István királlyá koronázása 1000
- szerves társadalomfejlődés: feudális állam -> kifejlődött feudális társadalom
- kelet-európa: periféri, nyugati modell adaptálása -> helyettesítő eszközök (politika, jog)
- gyors modellkeresés, külpolitikai tényezők: 967 Német-római Szent Birodalom, 971 Bizánc bolgár államot provinciává teszi = kényszeres út
- gyors beilleszkedési akció: néhány évtized
- előfeltételek: felkent királyi méltóság elismertetése a világban + teljes egyházszervezet megléte
- azonnali cselekedet: intézmények létrehozása nyugati mintára
- NY: feudális fejlődés a Római Birodalom méhében
- Mo: nincs organikus fejlődésre idő
- nincs alternatíva: felzárkózás és integrálódás -> politikai-ideológiai szerkezet importálása (hadszervezet, állami szervek működési szisztémája, politikai ideológia, római kereszténység és közvetítve a műveltség, írásbeliség, jog stb)
- kasztszerűen zárt földesúri nemesség, kiszolgáltatott jobbágyság, politikai ötudatra nem ébredő polgárság, hatalmat szolgáló értelmiség
- hűbériség megkésve alakul ki, ölelkezve a rendiséggel
- gazdálkodás: naturális nagybirtok; szabad jobbágyok -> jogfosztottak
- nyugati integráció = kényszerpozció a munkamegosztásban
- 11. sz: NY: munkamegosztás <-> Mo.: földművelő rétegbe szorító jogfosztás
- 13. sz: NY: korai tőkés formák, rendi szerveződés, manufaktúrák <-> Mo.: feudális rendszer megszilárdulása
- 14. sz: NY: pénzgazdálkodás; ipar <-> Mo.: céhes keretek, agrárexport; mezőgazdaság, nyersanyagok, ásványkincsek
- szabad paraszti árutermelés, felszabadító folyamat: politikai események hatására megakad: törökök, 3 részre szakadás, Habsburg alárendelődés, hátat fordító NY ->
- második jobbágyság rendszerét szentesítő dekrétumok
- gazdasági fordulat: társadalom visszaalakulása, fejlődés megtorpanása
- rendi-politikai törekvések: előjogok védelme
- nincs paraszti árutelmelés -> nincs valós belső piac
- polgári társadalom: nincs utánpótlás + a reformkorba érkező polgárság számára a karrier a nemessé válás
- társadalmi rétegek torzulásának következménye a 16. sz-ra: képtelen ellenállni a nagyhatalmakkal szemben + stabil centralizáció nem lehetséges
- diszfunkcionális jelek: válság a gazdaságban és politikában
- modellmódisítások: modell eltorzulása -> ez állandó politikai beavatkozást igényel
- következetesség hiánya a politikában, alkotmányértelmezésben, jogalkotásban és alkalmazásban
- helyettesítő eszközök fokozott igénybevétele: tudatra, magatartásra ható állami kényszereszközök (jog) megoldások helyett
- a társadalom politikával átitatódott, túlsúlyos az ideológia
- a társadalom fentről lefelés építkezett
- az utolérés kényszere napjainkig társadalomformáló erővel hajtja a modernizáció mechanizmusát
A patrimoniális monarchia fogalma
A magyar patrimoniális állam
A patrimoniális állam működése
- von Haller: az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik
- István és utána jó két századdalutódainak királysága
- két elem hangsúlyos: földbirtokra épülő királyi hatalom + földbirtokból felépülő egyszerű államüzem
-hatalmi elit: földbirtoknagyság fokozása -> uralkodóval szembeszállás
- közhatalom ereje = királyi magánhatalom terjedelme
- király: az egész ország népének földesura, hatalmat személyesen vagy személyes hívein keresztül gyakorolja
- hatalommegosztás (királyi hercegség, ifjabb királyság): kezdetekben patrimoniális alapon
- vármegyerendszer és udvarrendszer: magánjogi alapok tükröződnek
- közfeladatok: magánbirtokra támaszkodva, magánjogi kapcsolatokkal kötődő személyek segítségével
- papság: állami funkciók: írástudás, jogban, diplomáciában való jártasság
- király: egyedüli törvényhozó, legfőbb bíró és kormányzó, az egyház feje
- teokrácia: az invesztitúraharcig a király az egyházi hatalom társtulajdonosa
- államszervezés különbsége: kizárólagosságra törekvés és személyesség
- az összes világi birtok teljes területe kisebb, mint az uralkodóé: évszázadokra szilárd alap a kormányzáshoz
- kiráy: mindenkit legyőzni képes hatalom bitokosa
- a hűbéri szisztémát nem vették át teljesen ->
- tisztségek javadalmazás nélkül
- ispáni pozíció javadalmazással, de nem örökölhető
- hűség nem adománybirtokhoz, hanem kíséretben való részvételhez kötődött
- uralkodó réteg: kiváltságolt csoport, személyes hűség a királyhoz
- hiányzik: szerződéses meghatározás, szolgáltatások egyensúlya, kölcsönös hűség mozzanatal, szolgálatban állók különleges szabadsága és megbecsültsége
- az Árpádok állama egy állammá alakult családrend
- Szent István királyi udvartartása: mindenki, aki királyi udvarban tisztségviselő ->
- személyesen kiválasztott hű emberek, tisztségviselők + alkalmi feladatteljesítők
- kíséret eladata: uralkodó ellátása, kormányzati tevékenység segítés, államirányítás, közigazgatás központi funkcióinak teljesítése, igazságszolgáltatás
- királyi tanács: csupán tanácsadás; tanácstagság: uralkodó megítélése alapján
- tisztségviselők: országosak (királyt helyettesítő jog) vagy udvariak (ellátó-szolgáltató feladat)
- országos: nádorispán, országbíró, vajda, horvát bán
- udvari: főlovász, asztalnokmester, pohárnokmester, hírnökök ispánja, ajtónállómester... azonosak az ispánokkal (javadalmazás csak ispánoknak)
- királyi székváros nincs, utazó udvartartás: igazságszolgáltatás
- államhatalom személyes karaktere, a király a törvénykezés feje, az országos méltóságok az ő nevében bíráskodnak
- patrimoniális királyság helyi szervei: ispánok
- vár és ispáni hálózat: megyerendszer kialakulása előtt; a várszerkezet nem számított körülhatárolt területnek
- várispánság: katonai funkció; megyésispánság: adóztatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás
- ispán: a királyi famíliához kötődik, nem a megyéhez
- egyház: csak századok múltán függetlenedik az államhatalom: politikusok, írástudók, jogismerők mind egyháziak
- az egyház az országot saját ügyének tekinti, de a király mindig hangsúlyozza főkegyúri jogát
A magyar államszervezet a 11. században
KIRÁLY
Királyi udvartartás
Királyi tanács
Országos és udvari méltóságok
Székesfehérvári Törvénylátó Napok
Egyháznagyok
(Vár-, Megyés-) ispánok
(Udvar-) ispánok
Magánföldesurak
Püspökség
(püspök)
Esperesség
(esperes)
Plébánia
(plébános)
Egyházi birtok
Falvak (egyházi birtokok népei)
Várak
Várak
Szabad magyarok birtokai
Vármegyék
Falvak (várnépek)
Udvarházak
Udvarok
Falvak (udvari szolgáltató népek)
Világi nagybirtok
Falvak (világi nagybirtok népei)
11. sz.
13. sz.
- comitatus, provincia, parochia: a középfokú igazgatás legfőbb hazai szerve
- kialakulása: az ország területének nagy része a király tulajdonában; államalapítástól 13. sz. közepéig
- általános hatáskörű közigazgatási, katonai, pénzügyi-igazgatási, bíráskodási egység; fokozatosan átvette a sabad nemzetségtagok közösségi ügyeinek irányítását és az udvarbirtok állami felügyeletét is
- a várispánsági szervezet és vármegye nem azonos: 1 vármegye = több várispánság
- eredete: idegen vagy szerves
- idegen: nincs társadalmi fejlettség -> szlá népektől/frank grófságoktól
- szerves: belső fejlődés, helyi előzmények: volt várépítési technika és vonalszerű határtudat -> a nemzetségi szállásterületekből alakultak kis; az uralkodó nemzetségé 2/3 rész, a nemzetségfőé 1/3, ha szembeszállt a várispáné
- más álláspont: a vármegyék a királyi magánbirtok szervezeti egységei, általános igazgatási egység, joghatósági minden területen élőre kiterjed
- I. István szervezte meg területi és igazgatási egységnek; igazgató ispán székhelye a vár; comitatusok száma 70
- vármegye és várispánság eleinte közel áll egymáshoz, de a különbség nő ahogy a király veszít a magánterületeiből + immunitás szerzésével
- vármegye élén ispán (comes): jövedelmek beszedése, bíráskodás a várhoz tartozó nép ügyeiben, királyi és egyházi bírák ítéleteinek végrehajtása
- élén a comes (ispán) áll: jövedelmek beszedése, bíráskodás, világi és egyházi ítéletek végrehajtása; a katonai erő főparancsnoka
- jelentős familiárisai: ítélkező udvarispán, hadnagy, vár gondnoka
- a vármegye katonai, bírói, adózási egységei: század és tizedkerületek
- országhatárokon: határvármegye, határispán: szélesebb körű katonai hatalom
- várbirtokok eladományozása -> a királyi vármegyék helyére a nemesi vármegyék léptek
- István király intelmei Imre herceghez 1010-20-as évekből
- Intelmek fejezetei
A katolikus hit megőrzéséről
Az egyházi rend becsben tartásáról
A főpapoknak kijáró tiszteletről
A főemberek és vitézek tiszteletéről
Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
A tanács súlyáról
A fiak kövessék az elődöket
Az imádság megtartásáról
A kegyességről és az irgalmasságról, valamint a többi erényről.
- 1222: Aranybulla II. András
- nemesek követeléseinek megerősítése
Székesfehérvári törványlátó napok megtartása
nemesek személyének és biztonságának védelme, adó és beszállásolás alóli mentesség
örökösödés rendje
katonáskodás
külföldiek hivatalviselése, birtokszerzése
zsidók hivatalviselése
vármegye vagy tisztség ne adassék örökbe
A patrimoniális monarchia felbomlása
A rendek és a rendiség
Nemesi jogok, szerzésmódok
- oka: patrimoniális szemlélet elenyészése ->
- trónharcok, honvédelmi megfontolások: királyi birtokok majd vármegyék eladományozása
- királyi hatalom csökken - főúri hatalom nő
- a személyes hűségi viszony eltűnik -> a hűség adományhoz kötődik-> hazai hűbériség
- királyi tanács: nagyurak hatalmi centruma
- királyi udvaron kívül kisebb hatalmi centrumok (nem központi akarat végrehajtása)
- uralkodói bevételek beszűkülése: pénzrontás, rendkívüli adók, regálejövedelmek bérbeadása-> elégedetlenség
- a rendek kialasulása megelőzi a rendi állam megalapítását, rendiségről pedig a rendek fejlődésének csak bizonyos fokán van szó
- a rend a feudális társadalom azonos jogállású örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti, akik érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak
- rendiség: a feudális társadalom azon állapota, mikor a társadalom felső rétegei már rendekbe szerveződnek, a társadalom építkezésének alapelveit rendi megfontolások jellemzik, a rendek egymás és a király ellen megpróbálják közös érdekeiket érvényesíteni, megszervezni hatalmukat; a kezdetekkor még nem olvad be az állami szervezetbe (korai rendiség)
- Mo.: rendiség 13. sz.-tól, rendi állam 15. sz.-tól
- jogállás: gazdasági, politikai jogok vagy jogi jellegű privilégiumok
- praelat = papi rend: immunitás, manus mortua (holtkéz), privilegium fori (ítélkezési kiváltság); Szent István korától
- barones = főurak: 12-13. sz-tól, hatalmuk Aranybullából kiolvasható; nem általános privilégiumok hanem egyedi kiváltságkövetelések
- nobiles = köznemesség: királyi hatalommal és főurakkal való harcban szervezősik renddé, jogállás általános rendelkezésekkel; Aranybulla (1222) személyes szabadság és adómentesség; kehidai oklevél (1232) bíráskodás joga->14. sz. nemesi vármegye: 1267: követeik nemesként hívva OGY-re; Nagy Lajos 1351: jogi egyenrangúság, ősiség, kilenced, Werbőczi + saját királyjelölt Mohács után
- civites = polgárság: jelentéktelen, országrendiséget 15. századra szerez
- I. (Nagy) Lajos 1351. évi dekrétuma, majd Hármaskönyv: ugyanazon szabadsági, kivételi és mentességi előjogok ->
- nemesi szabadságok katalógusa = Primai Nonus
- nemest törvényes elmarasztalás nélkül letartóztatni nem lehet, csak ha nemességét veszti
- nemesség a király hatalma alatt áll, de csak törvényes úton vonható felelősségre
- mentesek: jobbáhyi szolgáltatások, adakozás, rovás és egyéb adók, vámok és harmincadok fizetése alól, vagyonukkal szabadon rendelkezhetnek
- ellenállási záradék: 1687-ben az osztrák abszolutizmus hatályon kívül helyezi
- jogok: hivatalviselési képesség, úri hatóság, nemesi javak birtokába csak nemes juthat, magasabb vérdíj, részvétel a politikai életben
- nemesség szerzésmódjai ->
- eredeti: királyi birtokadomány (donatio), címeres nemesi levél, fiúsítás, fiúvá fogadás, ünnepályes honfiúsítás, törvényesítés
- származékos: nemes atyától törvényes házasságból származó gyermek
15. sz.
A rendi dualizmus
Garanciák
- rendi állam: a király mellett a rendek is szerephez jutnak + a főúri tanács háttérbe szorul
- kialakulásának döntő eleme: precentralizáció -> Anjou Károly Róbart az Árpád-ház kihalása után megszüntette az anarchiát+királyi hatalmat erősítette
- centralizáció sikere Hunyadi Mátyás: családi tekintély, köznemesség renddé szerveződésének politikai kifejeződése, külpolitikai tényezők, társadalmi elégedetlenség a ligaharcok miatt, uralkodói kvalitások
- rendek, központi hatalom: relatív egyensúly, központi hatalom ténykedése + rendi intézmények garanciája
- rendekl legerősebb fegyvere az országgyűlés: hadiadó + törvényalkotás = kompromisszumos egyezmény -> váltakozó koalíciók
- 15-16. sz- iga tömeges OGY: rendi OGY -> rendi-képviseleti OGY, ahol a királyi tanácsból felsőtábla, a követek általi képviseletből alsótábla alakul ki
- a rendek jogosítványai, a központi hatalom korlátai és a nemesi rendi törekvések sikerességének garanciái
- hitelvél: királyválasztás
- contractusok: megegyezés nem királyválasztáskor
- törvényalkotás: törvények keletkezése, érvényességi feltételek -> kihirdetés, kiállítás módja és formája
- öröklési szerződések: Árpád-ház kihalása után a Habsburg örökös királyságig, csak rendi hozzájárulással érvényes
- kölcsönös mandátumok: diplomáciai követküldés 15-16. sz.-i gyakorlata, felhatalmazás királytól és rendektől is
- adómegajánlás: külön költségvetés a királyi udvar és az ország költségeire
- a rendi dualizmus konfliktusai a rendi értékek mind hathatósabb érvényre juttatásával kapcsolatosak
- trönbetöltés: Habsburg-ház örökös uralmáig 1547 ls az elsőszölöttségi rend 1687 elfogadásáig a legszikrázóbb összeütközések egyike
- gravamenek: sérelmek orvoslásának követelése
- kormányzati jogok: rendi kormányzati jogok tágításáért folytatott küzdelem -> OGY jelentőségének és rendszerességének növelésével nagyobb befolyás
- nádorválasztás
- vallásgyakorlás: 16. sz.-tól államegyházi szerep felerősödése + reformáció frontáttörése folytán
- királyi hivatalszervezet: végrehajtói pozíció, mintegy kormány
- jogtudó, világi értelmiség: király kormányzati önállósága, főúri tulsúly megszüntetése, egyháztól való függőség enyhítése
- helyi közigazgatás: nemesi vármegyék -> köznemesek az autonómia viszonzásaképpen végzik a helyi közigazgatási-igazságszolgáltatási teendőket
A magyar államszervezet a 15. században
Az abszolút monarchia kialakulása és lényege
A Habsburg-abszolutizmus esélyei
Az abszolutizmus államának működése
- Mo. +államformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, mely tartalmi oldalon bizonyos sérelmeket szenvedett a Habsburgok abszolutisztikus kísérleteinek eredményeképpen
- próbálkozások: 1670-81, 1686-1705, 1765-1790, 1812-1825 -> részeredmények, de sok modern intézmény meghonosodott módosult formában (1723. évi reformok) és a rendi erők gyöngültek
- a rendiség a feudalizmus végéig töretlen, a akpitalizmusba való átmenetet a rendek harcolják ki, a köznemesség
- bölcsője NY-Eu, háttere: jobbágyi árutermelés -> pénzjáradéki formák elterjedése, kereskedő és iparos polgárság fellépése
- feltételei: parasztság függése csökken -> társ. vezető rétegeinek gazdasági és politikai hivatkozása eltűnik, igény magasabb fokú központosított hatalmi centrumra -> újraerősödött királyi pozíció
- hadakozás és hadseregépítés gyökeres átalakulása: zsoldosok -> nemesi fegyverforgatásra alapozott kiváltságolás megdől
- előzménye: válságok és ezek kezelése; válasz: expanzió: keletre és nyugatra -> koncentrált állami szervezést igényel
- abszolút állam: a monarchiák sajátos formája, melyben a legtöbbször öröklés útján trónra jutott, élethossziglan trónján maradó és elmozdíthatatlan uralkodó abszolút módon kormányoz
- uralkodó: a teljes állami szuverenitás kizárólagos hordozója, hatalmának gyakorlása korlátozva nincs, szinte isteni jogok birtokosa
- abszolutizmus: a modern állam első megjelenési formája, a polgári állam sok jellemzőjét teremtette meg; a hatalomgyakorlás abszolút elemei a szerves fejlődés során eltűntek
- jellemzői: adóalanyok védelme, államegyház, beavatkozás a gazdaságba, állandó állami hadsereg, kormányzati ügyvitel, beavatkozás a földesúr-jobbágy viszonyba, egyház korlátozása, türelmi politika, szociális intézkedések, szakképzett hivatalnokréteg és bürokrataapparátus
- országos közigazgatási és bíráskodási szervezet, rendi erők kikapcsolása a hatalomból
- a modernizációs kísérletben nagy szerepe van az ideológiának
- a Habsburg Birodalomban legkiteljesedettebben II. József alatt -> kísérlet a NY-hoz felzárkózásra, de tőkés polgárság híján feudális irányú torzulások
- maradandó pozitív lépések: jobbágyság védelme, egyházi privilégiumok megszorítása, nemesi kiváltságok megtámadása, szociális, egészségügyi és oktatási reformok, közigazgatás megújítása, merkantilista gazdaságpolitika
- peremvidék: NY gazdaságilag fejlettebb
- domináns külpolitika: költséges háborúk
- nagyhatalmi politika: Bécs modernizciós kísérlet nélkül kihullik
- gazdaság: elmaradott, második jobbágyság
- központosított adminisztráció: lakosság gazdasági tevékenységének ösztönzése, állami jobbágyvédelem, éllandó nagy létszámú hadsereg, céltudatos vám- és kereskedelempolitika, nemesi kiváltságok korlátozása, egységes pénzrendszer
- nem szerves fejlődés + rendektől független pénzügyi politika elképzelhetetlen
- etnikumok: nincs egység
- földrajzi széttagoltság
- rendi jogoltalmazás -> lipóti kísérlet függetlenségi háborúba torkollik
- többszintű államszerkezet: helyi gépezet fölé központi adminisztráció kiépítése

- legontosabb eszközei: központi és országos vagy tartományi kormányzat hatóságai és hivatalai , az uralkodói kincstár, hadsereg
- uralkodói és rendi kettősség
- a társ. a nemesi cím megszerzését tekinti a felemelkedés útjának
- központi tanácsadó szervek és kormányszervek (dikasztériumok): születési szempont háttérbe szorul, munkamegosztás szakképzettség alapján
- Mo.-n uralkodói közig. szervek: magyar királyi udvari kancellária, helytartó és tanácsa, 1723-tól a helytartótanács, országos bizottságok, magyar kamara (pénzügyek)
- Mo.-i rendi közig. szervek: országgyűlés(1765-90 között nincs összehívva), királyi tanács (magyar tanács), vármegyék
- jozefinizmus: racionális igazgatási keretek; reformok a modern közigazgatás kialakítására de megelőzte korát
Az Erdélyi Fejedelemség
Az erdélyi fejedelem
OGY a fejedelmi Erdélyben
Erdély közigazgatása
- török hódítás: magyar állam kettészakadása
- keleti országrész Szapolyai János királlyá választásával: viszaszorul egy erdélyi vajdaságnál nagyobb területre -> halála után Erdélyi Fejedelemség Bécs hallgatólagos tudomásulvételével
- tisztázatlan viszony a maásik magyar államhoz: 1570. speyeri egyezmény
- magyar állam közjogi értelemben: szent korona közjogi hatóságát elismeri; támogatja a rendeket
- szuverenitásában korlátozott: török külpolitikai lojalitás, szabad belpolitika
- különleges rendiség: három nemzet uniója
- vallási türelem: protestáns fejedelemség
- fejedelmi hatalom: legnagyobb földbirtokos -> tisztviselők kinevezése, belügyek és külügyek korlátlan intézése, kincstári bevételek felhasználása, adományozás, nemesi rangra emelés
- OGY.: fejedelemválasztás + választási feltételek, fejedelmi eskü
- felszabadítás: Diploma Leopoldinum értelmében önállóan a HB része
- erdélyi fejedelem: elsőként Szapolyai átmenetileg a királyi címre is igényt tartó örököse, János Zsigmond
- 1556. évi tordai OGY: rendek szabad fejedelemválasztása
- 1570. speyeri egyezmény:lemondás a trónról = fejedelmi titulus
- szent koronához fűzödö tisztázatlan jogi helyzet -> 1575-től lengyel trón megszerzésétől állandósul a fejedelmi cím, Erdély önállóságának de facto elismerésével
- választási monarchia: szilárd fejedelmi hatalom
- török: fejedelem megerősítése + hűbéres viszonyt kifejező aktus
- szabad külpolitikai tevékenység a török érdek tiszteletben tartásával: diplomácia, hadüzenet, békekötés, magyar politika
- fejedelmi jogkörök: országgyűléssel kapcsolatos jogok; végrehajtó hatalom gyakorlása korlátozás nélkül; legfőbb bírói hatalom, fejedelmi táblán keresztül, de kegyelmezés fenntartásával; hadsereggel kapcsolatos jogok; egyház körüli jogok
- a belső kondíciók lehetővé tették a központosítást, de könnyen el is sekélyesíthették azt
- egykamarás: szász, székely és magyar törvényhatóságok, bizonyos városok követei (számuk az OGY jelentőségétől függött), a Partium követei, a fejedelem által személyesen meghívottak (regalisták: fejedelmi tanács illetve fejdelmi tábla tagjai, fejedelmi és törvényhatósági főtisztviselők, egyházak vezetői)
- követek megkötése: törvényhatóságtól kapott intéssel (utasítás)
- összehívása a fejedelem joga: évi 2 vagy 1 alkalommal fejedelmi kancellária meghívója -> hol, mikor, oka
- 1580-tól évi egyszer: adómegszavazás
- típusai: országgyűlés; részgyűlés (csak jogkörében különbözik); tábori gyűlés; territoriális gyűlés (1542-ben, helyi hatállyal)
- menete: a fejedelem a gyűlés székhelyén, de csak tanácsosai útján áll kapcsolatban
- fejedelmet távollétében képviselheti: leendő utódja, ha már megválasztatott és nagykorú; a helyettesítésére választott vagy kijelölt gubernátor ill. helytartó
- előterjesztések előállítása a fejedelmi tanácsban: rendek jogállására vonatkozó vagy kormányzati ügyek
- OGY helye: nem állandó, gyakran Kolozsvár és Gyulafehérvár
- nyelve magyar
- elnököt fejedelem nevezi ki
- szavazás: először nationként majd az országos végeredményt a nemzetenként leadott 1-1 szavazat alakította ki -> fejedelmi jóváhagyás
- OGY jogköre: törvényalkotás; fejedelmi jogkörök szabályozása; egyes nemzetek jogállása; vallásügyek; kormányzati kérdések; adóügyek; kincstári ügyek; fejedelemválasztás; külpolitikai levelezés; követküldés; államközi egyezmények becikkelyezése; bírói jogkör nota-ill. felségsértési perekben
- jogkörét átruházhatta: fejedelemre; fejedelemre és fejedelmi tanácsra, fejedelmi tanácsra; külön erre felállított küldöttségre
- törvénykezdeményezési jog: fejedelem és OGY -> törvényjavaslatok fejedelmi megerősítés, záradékkal való ellátás és aláírás után emelkednek törvényerőre
- a honfoglalástól kezdve korlátozott különállás
- élén az erdélyi vajda, alkalmanként ifjabb király vagy a herceg
- fennhatóság alól kezdetben szász és székely privilegizált vidékek kivéve, de a király teljhatalmú helyettese
- a vajda familiárisaival kormányoz, 15-16. sz.-ra vajdai udvartatrás és erdélyi kormányhivatalok
- fejedelemség létrejöttével Habsburg-korszak alatt: kormányzóság felállítása (gubernium) mely a fejedelmi tanács helyébe lép mint álatalános hatáskörű szerv; pénzügyek: kincstári hivatal
- székely székek élén: székelyek ispánja erdélyi vagy magyarországi előkelők közül, ezt Mátyástól hatáskörébe olvasztja az erdélyi vajda
- szász települések egységes kormányzati kerületet képeznek, élén a szebeni ispán -> szász városok autonómiát kaptak, székek a szebeni ispán helyetteseinek illetékessége; Károly róbert reformjától a székek élén kinevezett királybírák, feje a szebeni királybíró
- Mátyás: szász egyetem; szász területek jogi egységesítése; önkormányzat kiteljesítése -> szebeni gróf választása
- vármegyék: anyaországi modell szerint szerveződnek; vajda által kinevezett főispánok igazgatják, helyi közigazgatás a székely és szász székeken és magyar vármegyéken nyugszik
- fejedelemség korában Erdélyhez tartozik Partium (Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd és Kővár vidéke)
- szabad királyi város: Gyulafehérvár, Kolozsvár; 18. sz. végétől Szamosújvár
A Habsburg-ellenes ellenállás államai
Horvát-Szlavónország államisága
A korai kuruc mozgalmak
A Felvidéki Fejedelemség
A Rákóczi szabadságharc
- a vasvári békét követő események termékei
- sikertelen felkelés -> kemény megtorlás
- köznemesség és vitézlő rend -> Erdélybe menekül
- elbocsátott katonák + kis-és középnemesek -> csapatok szervezése
- vezérkar a hatalomból kiszorított főurak: nemesi előjogok személyes és csoportos megsértése
- kuruc ideológia: abszolutizmusellenesség; rendi alkotmány garantálása; rendi anarchia
- de a jövő a centralizációjé

- Thököly Imre sikersorozata, 1682-ben már Kassátis beveszi
- 1680.: a kurucok hajdúszoboszlói gyűlése fővezérré választja
- töröktől Mo. királya címet kap de csak fejedelem és magyarországi részek ura címet használja
- dilemma: rendi anarchia nem járható út -> rendi centralizáció, anarchiapárti vezetőket lecseréli
- többször hív össze OGY-t -> csatározások
- a fejedelm tanácsot mellőzi, katonatisztjeivel együtt dönt
- gazdasági igazgatáson keveset változtat
- bukása: fennállása a török hatalom függvénye + katonai vereségek
- kirobbanása: a megimételt lipóti abszolút ksérlet hatására
- II. Rákóczi Ferenc birtokaira és felkelő jobbágyaira támaszkodva
- államszervezési promlémák: hangsúly a diplomácián és nemesség megnyerésén
- elgondolás: nemzeti királyság, kiszakadás a Habsburg birodalomból
- politikai környezet: megváltozott Thököly óta -> Erdély HB alatt, török tekintélye hanyatlik; kedvező a spanyol örökösödési háború, francia kapcsolat
- Erdély nem fontos de diplomáciai okokból fejedelemmé válik
- belpolitika: francia minta, antiabszolutista de centralicázió szükséges
- 1703-1705: consilium aulicumban saját tanácsosai ülnek, személyes hatalom, paraszthadak
- 1705 szécsényi országgyűlés: rendi-képviseleti monarchia a fejedelmi hatalom erős korlátozásával -> konföderáció, Rákóczi vezérlő fejedelem, korlátozása a szenátorok által
- OGY: köznemesség mozgósítása -> személyes megjelenés, magyar nyelv alkalmazáse
- reguláris haderő: anyagi források szűkösek, de nem támaszkodhat paraszthadakra vagy nemesi felkelésre
- jobbágykérdés: érdekegyeztetés
- türelmi politika
- szatmári béke: a szabadságharc külpolitikai események hatására omlik össze
- eredmény: generális amnesztia, rendi előjogok visszaállítása, nemesi alkotmány megerősítése
- pártok: mint Európában, Mo.n is létrejönnek
- 16. századi fordulat még meggátolja a dietális csoportok párttá alakulását -> török ittlét sok dimenzióban osztja meg az országot
- török utánmegszűnik a pártoskodás, de a bécshez való viszony osztja meg a csoportokat
- vármegyék: magyar alkotmányosság védelme, valódi rendi politizálás
- bécs mellett: klérus, mágnások, nyugat-mo.-i nemesség
- magyar függetlenség: tiszai mamutbirtokos bárók, bécstől távolabb élők
- kuruc-labanc ellentétpár kialakulása: magyar közgondolkodásban meghonosodik az államhatalommal való szembeszegülés virtusa
- országterület: mindazon területek, melyekre a magyar főhatóság kiterjed -> három rész: szűken vett Mo., kapcsolt vagy alávetett részek, hűbéres országok
- magyar állam: anyaország,Kárpát-medencei területek, a magyar jog van érvényben
- kapcsolt részek: saját jog, közigazgatási önállóság, saját szuverén államhatalommal nem rendelkeznek (Horváto., Dalmácia: kezdtemben perszonálunió)
- hűbéres országok: állami különállást megtartják, csak függésbe kerülnek a magyar koronától
- Dalmácia: római jogra támaszkodó városok közössége
- történelmi önkormányzati jogaik szerint élnek, melyek a szabad királyi városok privilégumait meghaladják
- a magyar korona főségét szorgalmazzák - 1420-ban veszíti el
- Horvát Királyság: önálló 9. sz.-tól 1090-ig, I. Lászlótól fogva a magyar korona joghatósága alá tartozik
- megmarad a régi kormányzat, külön rendi gyűlés, nem avatkoznak a horvát nemesség ügyeibe, nincs külön udvartartás és kincstár
- király képviselete: horvát bán, előkelő helyen a nádor és erdélyi vajda társaságában
- Habsburg-hadvezetés 16. századtól katonai határőrvidéket szervez, a török után hozzácsatolnak magyar vármegyéket
- Szlavónia: 11. században kerül a Magyar Királyság fennhatósága alá, zágrábi püspökség megalapításától
- királyi magánbirtok: nemzeti szervezet fennmarad, de zsupánok helyén ispánok
- relatív különállás de alkotmányos egység: ifjabb királyság ill. hercegség intézménye
- Horvát-szlavón bán: a szlavón báni pozíció a horvát bánéba olvad
- szorosabb szálak Szlavónia és Horvátország közt: gyöngül a kapcsolat az anyaországhoz
- török megszállás: horvát nemessek áttelepülnek jogaikat és szabadságaikat megtartva
- betagolódás: Dalmát-Horvát-Szlovónországok egységes tartományként kezelve, kapcsolt részek
- nemessége magyar nemességnek tekintve: főrendjei személyes meghívottai a magyar felsőtáblának; közgyűlésben választott követ a köznemességet és szabad királyi városokat képviseli
- autonómia: rendi közgyűlés, saját jogalkotás mely nem állhat ellentétben a magyar törvényekkel
- jogai: közgyűlés egybehívása, statótumalkotás, autonóm igazságszolgáltatás, felsőbíróságuk a báni tábla (1723-tól a királyi curia effelett)

Az államfő
A király
A hatalom megszerzése: a trónbetöltés
- államfő: legfelsőbb politikai hatalom birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban; a pozíció elnyerése függ az adott állam formájától
- uralom: autokratikus (korai modellje a monarchia), demokratikus (köztársaság) és arisztokratikus berendezkedés
- monarchia államfője a monarcha, általában örökösödés útján, szigorú öröklési rend szerint, életre szóló
- örökös vagy választási monarchia
- hatalom elnyerésének jogszerűsége: tradíció vagy isteni megnyilatkozás útján történő kiválasztás -> isteni kegyelem (Dei gratia), koronázási ceremónia, Isten földi helytartója (vicarius Dei)
- fejedelem, herceg: nem koronás uralkodó, kisebb legitimáció, választási monarchia
- király: Mo.-n monarchia a keresztény királyság megalapításától 1849.04.14-ig; 1849.08.14-1918.11.16-ig;1919.08.01.-1946.02.01.; a két VH között király nélküli királyság, kormányzóval
- fejedelem: kezdetben a törzsszövetség feje, Árpád és utódai, ennek helyébe a keresztény királyi hatalom lépett
- középkori Európa fejedelme: a királyságnál kisebb területen, kevesebb szuverenitáselemmel, bizonyos külsőségek, státus, jogok nélkül gyakorol hatalmat, esetleg hűbéres viszonyban is áll
- magyar fejedelmek: erdély, felvidéki fejedelem, II. Rákóczi konföderációja
- király: alkotmányos helyzetének alakulását számos tényező befolyásolja -> feudális állam modellváltásai
- patrimoniális hatalom: hatalma korlátlan, földbirtokon nyugszik, tanácsadók bevonása önmérsékletre vall
- feudális berendezkedés: királyi földbirtok elenyészett, rendek kialakulnak; akadály: egyház, főurak érdekei, tartományurak, trónharcok, nemesi vármegye
- rendi dualizmus: rendek korlátokat emelnek, csökken a király befolyása, a döntések alkuként születnek meg, a rendek betörnek a hivatalokba, kormányzatba
- választó királyság: gyenge uralkodó = önkorlátozó hitlevél, ősi jogokra tett koronázási eskü
- Habsburg-uralom: három részre szakadt ország, a centrum külföldre kerül, abszolút kísérlettel szemben áll a rendi modell
- örökös királyság: 1547 a rendek lemondanak a királyválasztásról, elfogadják a fiági örökösödési jogot; 1687 az OGY elfogadja az elsőszülöttségi rendet; 1723 örökösödési jog kiterjesztése nőágra
- a király jogköre: személyes felségjogok és uralmi felségjogok
- személyes felségjogok: majestas, sérthetetlenség, felelőtlenség, apostoli jelző és magyar királyi cím, Magyarország címerének beépításe saját címerébe, udvartartás, testőrség, királyi udvarnokok alkalmazása, speciális tisztesség
- uralmi felségjogok: jogalkotás, törvénykezés, kormányzat és közigazgatás, egyházzal kapcsolatos jogok
- jogcím az uralkodásra
- vérségi elv -> seniorátus, utódkijelölés elve, elsőszülöttségi elv
- választási elv: Árpád-ház magvaszakadtával országgyűlés választ
- Habsburg-ház: 1547 fiági örökösödés, 1687 elsőszülöttségi rend, 1723 leányági örökösödés, 1848-ig
- koronázás: az uralkodó ezzel jut hozzá a legtöbb hatalmi jogosítványhoz, kiváve kormányzati jogok csoportja
- koronázási szertartás: akaratnyilvánítás eszköze
- világi akaratnyilvánítás: nép megkérdezése, világi eskü
- egyházi szertartás: isteni kegyelem birtokába jut, hatalmi jelvények átadása, egyházi intelem, egyházi eskü, fölkenés, hatalmi jelvények átadása, koronának a király fejére helyezése, koronázási mise
- koronázási jelvények: korona, jogar, országalma, palást, kard, kereszt
A magyar országgyűlés előzményei
Képviselet, az országgyűlés szervezete
Az országgyűlések tanácskozásai
Országgyűlések a fejedelmi Erdélyben
- országgyűlés: politikai képviselet
- nemzetgyűlések: a nemzet összes szabad tagjait magába foglalja, demokratikus
- egyházi zsinatok: megjelentek a király és tanácsadói, egyházi és világi méltóságok, döntéseket hoztak; a részvétel tartalmi elemeken nyugszik, a király teljhatalommal rendelkezik
- törvénylátó napok: az OGY legfontosabb előzménye a székesfehérvári törvénynap; Aranybulla: évente; eredetileg törvénykező szerv
- a király legfőbb joga és kötelezettsége: az igazságszolgáltatás -> kormányzati döntések megfogalamazása, jogrend helyreállítása, érvényes jog megállapítása
- csak 13. századtól kezdődik új törvények alkotása és a régiek deklaratív eltörlése
- 1267. évi törvény: minden megyéből két vagy három nemes jelenjen meg
- megindul a törvénynap országgyűléssé alakulása
- serviensek congregatiói: serviensek gyűlései, ezen kizárólag a serviensek vettek részt
- királyi tanács: az uralkodó az előkelőkkel, főpapokkal és bárókkal tanácskozott
- 13. század vége: különböző formák összeolvadása
- 1290, 1298: törvényhozó országos gyűlés, már megjelennek a rendek
- 15. század: a rendi országgyűlés állandósul, rendszerességgel összehívott és teljessé váló rendi országgyűlés
- Anjouk: nem hívnak össze OGY-t: főpapság egyházi átkot helyez kilátásba
- 1445-től városi követek jelenléte állandósul
- V. László koronázása alkalmából az őt támogató városok képviselőit hívják az OGY-be
- rendi országgyűlések: a Hunyadiak korában önt végleges formát
- ország három részre szakadása: meghasad a törvényhozás is
- Erdélyi Fejedelemség: külön törvényhozás, mely 1848-ig majd a kiegyezésig fennmarad
- rendi gyűlés: a magyar rendi előjogok védelmező bástyája, a vértelen polgári átalakulás vezénylője
- osztrák ellenérzés: OGY eljelentéktelenítésének kísérlete
- fejenkénti megjelenés: főpapok és bárók mellett a köznemesség + 15. századtól a szabad királyi városok képviselete; személyes megjelenés nagy ther a kisnemeseknek
- előzményekből -> prelátusok és mágnások személyes megjelenése, 1687-től felsőtáblai tagság + 1792-től görög nem egyesült főpapok
- 1290: nemesség fejenkénti megjelenése
- követküldés: Mohács után ismét, majd kizárólagossá válik -> két rend elhatárolódása + vármegye hatáskörbővülése
- szabad királyi városok: 1405-től rendszeres követek általi képviselet az országrendiség jogán
- követek útján több egyházi testület, Szlavónia, Horvátország, Tengermellék, székelyek és szászok (függetlenedésig)
- személyesen: kiváltságos apátok és prépostok, birtokkal rendelkező kolostori előljárók, pálos rend főnöke, erdélyi főpapok és főurak
- alsótábla: királyi tanács nem főrangú tanácsosai, bírái és ítélőmesterei, mágnások és özvegyek követei
- eleinte: tömeges jelenlét miatt sík területen, 15. században már kőépületben
- tömeges OGY: királyi tanács már elkülönül -> a főajtónálló mester elnököl és veszi a szavazatokat (egyenként + józanabb rész)
- 1608-tól felsőtábla a nádor elnökletével
- alsótábla: vármegyei nemesség követei
- üzenetváltás, közös tanácskozások -> kétkamarás OGY a polgári parlament modellje
- 18. században kerületi ülések: két tiszai és dunai kerület álláspontjának egyeztetése -> udvar ellensznve
- a rendek választmányokat küldtek ki: ügyreni deputatiók vagy érdemi előkészítő munka
- megszabott rend, de házszabály csak 1848-tól
- királyi meghívólevél: hely, időpont, legfontosabb tárgyak
- királyválasztás: általában nádor hívja össze -> nádori cikkelyek
- megnyitás pünkösd és Szent-György napja közt, időtartama változó, 15 nap
- heéye: Mohács előtt Rákoson, Habsburg főként Pozsonyba esetleg Sopron
- követek választása: a városi magistrátus, pontos követutasításokkal
- kötelező megjelenés: regisztráció felsőtábla a nádornál vagy hercegprímásnál, alsótábla personalisnál
- előkészítő ülés után megnyitás, a programot királyi leirat határozza meg
- tárgysorrend: propozícióhoz kötött, sérelmek orvoslása
- országgyűlési tárgyak 16-19. században: királyválasztás, koronázás, királyhelyettesítás, nádor és koronaőrök választása, hitlevél tartalmának megállapítása, bírói hatalom gyakorlása hűtlenségi esetekben, határok kiigazítása, hadügy, újoncmegajánlás, általános nemesi felkelés szervezésének elrendelése, adómegajánlás, szabad királyi városi rangra emelés, sérelmek és kívánalmak összeállítása, ünnepélyes honfiúsítás....
- alsótábla megszavaz -> üzenet felsőtáblára ->válaszüzenet -> megegyezés -> felirat megküldése az uralkodónak -> király elhatározása ha elfogadó -> concentratio egyeztetőbizottság és kancellária képviseletével
- szavazás: alsótáblán is fejnként, városi követek egy szavazattal; józanabb rész
- felszólalás a jelentkezés sorrendjében, szólás szabadsága nagy jelentőségű
- tárgyalás nyelve 16. sz.-ig magyar, 17-18.sz. latin, 1825 körül magyar
- Országgyűlési napló, főrendiház 1839-től jegyzőkönyv
- határozat királyi szentesítése és kihirdetés után érvényes
- egykamarás: szász, székely és magyar törvényhatóságok, bizonyos városok követei (számuk az OGY jelentőségétől függött), a Partium követei, a fejedelem által személyesen meghívottak (regalisták: fejedelmi tanács illetve fejdelmi tábla tagjai, fejedelmi és törvényhatósági főtisztviselők, egyházak vezetői)
- követek megkötése: törvényhatóságtól kapott intéssel (utasítás)
- összehívása a fejedelem joga: évi 2 vagy 1 alkalommal fejedelmi kancellária meghívója -> hol, mikor, oka
- 1580-tól évi egyszer: adómegszavazás
- típusai: országgyűlés; részgyűlés (csak jogkörében különbözik); tábori gyűlés; territoriális gyűlés (1542-ben, helyi hatállyal)
- menete: a fejedelem a gyűlés székhelyén, de csak tanácsosai útján áll kapcsolatban
- fejedelmet távollétében képviselheti: leendő utódja, ha már megválasztatott és nagykorú; a helyettesítésére választott vagy kijelölt gubernátor ill. helytartó
- előterjesztések előállítása a fejedelmi tanácsban: rendek jogállására vonatkozó vagy kormányzati ügyek
- OGY helye: nem állandó, gyakran Kolozsvár és Gyulafehérvár
- nyelve magyar
- elnököt fejedelem nevezi ki
- szavazás: először nationként majd az országos végeredményt a nemzetenként leadott 1-1 szavazat alakította ki -> fejedelmi jóváhagyás
- OGY jogköre: törvényalkotás; fejedelmi jogkörök szabályozása; egyes nemzetek jogállása; vallásügyek; kormányzati kérdések; adóügyek; kincstári ügyek; fejedelemválasztás; külpolitikai levelezés; követküldés; államközi egyezmények becikkelyezése; bírói jogkör nota-ill. felségsértési perekben
- jogkörét átruházhatta: fejedelemre; fejedelemre és fejedelmi tanácsra, fejedelmi tanácsra; külön erre felállított küldöttségre
- törvénykezdeményezési jog: fejedelem és OGY -> törvényjavaslatok fejedelmi megerősítés, záradékkal való ellátás és aláírás után emelkednek törvényerőre
Full transcript