Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

irodalmi alakzatok

No description
by

Eber Gabor

on 5 November 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of irodalmi alakzatok

Hanem most már elég, hallja-e kend, anyjuk?
Fogja be a száját, vagy majd betapasztjuk... Jancsi lelkem, mi lelt? miért vagy olyan halovány
Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán... Most hát szép Iluskám! Most hát édes rózsám!
Az isten áldjon meg, gondolj néha reám... MEGSZÓLÍTÁS A megszólítás az emberi beszéd egyik leggyakoribb fordulata. Gyakran nevünkön szólítjuk egymást (Sándor!), máskor név nélkül kezdönk párbeszédet valakivel (Tanárnő!), sokszor pedig egyszerűen figyelmet kérünk (Hallod?) irodalmi alak(ZAT)ok A nap akkor már a földet érintette,
Mikor jancsia nyájt félig összeszedte;
Nem tudja, hol lehet annak másik fele,
Tolvaj-e vagy farkas, ami elment vele? Jaj a zsivány! jaj az akasztani való!
Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!...
Ezért tartottalak?: ezért szerettelek?
Sohase kerüld ki a hóhérkötelet. KÉRDÉS ÉS FELKIÁLTÁS Utószor látlak én, szivem szép tavasza!
Utószor szólt itten furulyám panasza.
Utószor ölellek, utószor csókollak,
Örökre elmegyek, örökre itt hagylak! ISMÉTLÉS Az ismétlés hangsúlyossá teszi az újra elhangzó gondolatot. Nyomatékot ad neki, és felerősíti a hozzá kapcsolódó érzést. TÚLZÁS Mikor őket jancsi közeledni láta,
Alig fért meg szíve a bal oldalába'... ...Ha kegyelmetekkel egy sorba lehetnék,
A ragyogó nappal farkasszemet néznék. India közepén még csak dombok vannak,
De aztán a dombok mindig magasabbak,
S mikor a két ország határát elérik,
Már akkor a hegyek fölnyúlnak az égig. Enni nem ettek mást, mint levegőeget;
Ez olyan sűrű ott, hogy harapni lehet,
hanem még italhoz is furcsán jutottak:
Ha szomjaztak, vizet a felhőből facsartak. .... FOKOZÁS FELSOROLÁS, HALMOZÁS Megszólalt a sereg harsány trombitája,
Minden legény talpon termett szózatára;
Jól kiköszörülték acél szablyáikat,
Azután megnyergelték gyorsan lovaikat. Visszajött a követ, harsog a trombita,
Rémséges zúgással kezdődik a csata;
Acélok csengése, torkok kurjantása
Volt a magyaroknál harci jel adása. Sarkantyút vágtak lovak oldalába,
Dobogott a földön lovak patkós lába,
Vagy talán a földnek dobbant meg a szíve,
E vészt jövendölő zajra megijedve. A világ sokszínűségét, tapasztalataink gazdagságát köznyelvi egyszerűséggel és költői igényességgel egyaránt kifejezhetjük. Mindennapi beszédünkben rendszerint csak egy-egy mennyiségjelzőt használunk. A költői művekben viszont épp az teszi szinte kézzelfoghatóvá a leírt élményt, ha a szerző a sokféleséget is megmutatja. A felsorolás és halmozás ezt a célt szolgálja. A fokozás egyre erőteljesebb vonásait mutatja meg a leírt jelenségnek, vagy egyre erősebb kifejezésekkel beszél ugyanarról. Ha csak hétköznapi kifejezéseket használna a költő, nehezen tudná átadni érzelmeit. Kevésbé tudnánk átérezni a hős örömét, bánatát. A költői túlzások tehát olyan állítások, amelyek nem szó szerinti jelentésükkel, hanem képtelenségükkel fejezik ki a leírt dolgok rendkívüliségét. ELLENTÉT Hanem volt ám neki haragos vad férje,
Akinek én sehogy sem voltam ínyére.
Hej, amikor engem az ottan meglátott,
Ugyancsak járták cifra káromlások.
....
Valahogy, valahogy csakugyan engedett;
De azért rám soha jó szemet nem vetett.
Hogyha nem ment a dolgom maga rendiben,
Meg-meghusángolt ő amúgy istenesen. Munka s ütleg között ekkép nevelkedtem,
Részesültem nagyon kevés örömekben;
Az egész örömem csak annyiból állott,
Hogy a faluban egy szép kis szőke lyány volt.
...
Már gyerekkoromban hogyha őt láthattam,
Egy turós lepényért látását nem adtam;
Örültem is, mikor a vasárnap eljött,
És vele játszhattam a gyerekek között. A fájdalom és az öröm szembneállítása A költő halmozza a különféle hanghatások leírását A fejezet második versszakában még csak dombokról hallunk, aztán már hegyekről. A negyedikben a felhők közé emelkedik a hős, az ötödikben már a csillagok között ballag... Az "utószor" négyszeres ismétlődése a távozás véglegességét, a veszteség határtalanságát fejezi ki. Alakzatoknak nevezzük azokat a költői eljárásokat, amelyek a szöveg elemeinek elrendezésével hoznak létre művészi hatást. Készült a Nemzeti Tanönyvkiadó irodalomkönyveinek felhasználásával. A költői kérdés gyakran magában hordja a választ, s csak azért nem modja ki, hogy az olvasó maga lássa be az igazságát. Akkor beszélünk ellentétről az irodalmi művekben, ha a szerző úgy csoportosítja a tényeket, tulajdonságokat, érzelmeket, hogy azok a leírt valóság két élesen különböző vonását vagy részletét mutassák meg.
Full transcript