Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

József Attila

No description
by

Anita Horváth

on 6 March 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of József Attila

József Attiláról szólva nem elég azt mondani, hogy ellentmondásokban bővelkedő életútja volt, mert az volt szinte nemzedéke valamennyi jelentősebb tagjának is - ezt mérte rájuk a sors: a nagy világégést követő kiútkeresés összes kényszerességével és bizonytalanságával. A korán árvaságra jutó József Attila azonban mintha a többieknél is sebezhetőbb és kiszolgáltatottabb lett volna. A fő esztétikai művében „világhiány”-nak nevezett állapot számára személyes élmény volt és maradt. Hiába próbált közösséghez tartozni vagy a szerelemben megkapaszkodni. „Légy, ami lennél: férfi” - írta, teljesíthetetlen feladatként élve meg a felnőtté válást. Attól, hogy Horger Antal nyelvész professzor a szegedi egyetemről eltanácsolta, máshol - egy másik egyetemen - nemcsak folytathatta, de be is fejezhette volna tanulmányait. Ő azonban ragaszkodott a kiűzetés parancsához: kiválasztottsága zálogának tekintette.
Nemzett József Áron,
szappanfőző, aki már
a Nagy Óceánon
szagos füveket kaszál.

Megszült Pőcze Borcsa,
kit megettek a fenék,
gyomrát, hasát sorba,
százláb súroló kefék.

József Áron: szappanfőző
1908-ban elhagyta a családot
"Öcsödön rossz volt
kellett volna két kis ló, kis nő, kis eke
kis ház, kis kutya, kis csikó, kis kasza, kis búza - minden arányosan hozzám, mint ahogy minden arányos volt a nevelőapámhoz"

"Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam - messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek."

"A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják." Curriculum vitae
"Kilenc éves koromban kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk. Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból, - volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorrakerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban stb."

Curriculum vitae

"...a bajok lerakódnak az emberben, mint a csontokban a mész

13 éves korom óta csak álörömeim voltak

csak azért "örültem", hogy ne hőköljenek vissza tőlem az emberek"
KEDVES JOCÓ!


1. strófa

De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.

2. strófa

Mig a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednék fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.

3. strófa

De erre gondolni sem merek
Boldogságom gyorsan pereg
S mert nincs meg e sok jó dolog
Azért nem vagyok én boldog.

1916-1918 (?)
1912: ismét Pest, folytatódik a nélkülözés
"Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt... kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre - úgymond - ki ilyen verseket ír” s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését”. Sokszor emlegetik a sors iróniáját s itt valóban arról van szó: ez a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben „a kései korok számára”, Ignotus pedig „lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta” ezt a „gyönyörűszép” verset, ahogy a Nyugatba írta róla és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává." Curriculum vitae
"A következő évben - húsz éves voltam ekkor - Bécsbe mentem, beiratkoztam az egyetemre s abból éltem, hogy a Rathaus Keller bejáratánál újságot árultam és a Bécsi Magyar Akadémikusok helyiségeit takarítottam. Lábán Antal igazgató, mikor tudomást szerzett rólam, ezt megszüntette, ebédet adott a Collegium Hungaricumban s tanítványokhoz juttatott: Hajdu Zoltánnak, az Angol-Osztrák Bank vezérigazgatójának két fiát tanítottam. Bécsből - egy szörnyű nyomortanyáról, ahol négy hónapig lepedőm sem volt - egyenesen a Hatvany Kastélyba kerültem vendégnek, Hatvanba, majd a ház asszonya, Hirsch Albertné ellátott útiköltséggel és a nyár végeztével Párizsba utaztam. Itt beiratkoztam a Sorbonnera. A nyarat a délfranciaországi tengerparton töltöttem egy halászfaluban."
Curriculum vitae
„Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem”
Szerelem- Vágó Márta
(1928-29)

KLÁRISOK
Klárisok a nyakadon,
békafejek a tavon.
Báránygané,
bárányganéj a havon.

Rózsa a holdudvaron,
aranyöv derekadon.
Kenderkötél,
kenderkötél nyakamon.

Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása,
folyóvízben
két jegenye hajlása.

Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek kongása,
folyóvízben
néma lombok hullása.

1928 nyara
1931 -
Döntsd a tőkét, ne siránkozz
1929 -

Nincsen apám sem anyám
c. kötet
"...talán csak azért várok többet a szerelemtől, mint amennyit kapok tőle, mert vertek, mert azt akarták, dolgozzak és nem engedtek játszani."
A kötetet lefoglalják, izgatás vádjával perbe fogják a Szocialisták c. verse és szeméremsértés miatt (Villon Vastag Margot balladájának fordítása).
A mellékudvarból a fény
hálóját lassan emeli,
mint gödör a víz fenekén,
konyhánk már homállyal teli.

Csönd, - lomhán szinte lábrakap
s mászik a súroló kefe;
fölötte egy kis faldarab
azon tünődik, hulljon-e.
1932 -
Külvárosi éj
A költő - ajkán csörömpöl a szó,
de ő (az adott világ
varázsainak mérnöke),
tudatos jövőbe lát
s megszerkeszti magában, mint ti
majd kint, a harmóniát.
1934 -

Medvetánc
1936 -
Nagyon fáj
1932-től neurastenia gravissal kezelik pszichoanalitikusok.
Most borderline pszichózisként határozzák meg a betegségét.
Ki-be ugrál a két szemem, ugy érzem.
Ha megbolondulok, ne bántsatok.
Erős karokkal fogjatok le szépen;

ha majd egész valómmal kancsitok -
ne mutassatok öklöt, úgy se látom.
A semmiből vissza ne rántsatok.

Gondoljátok meg: Ezen a világon
nincs senkim, semmim. S mit úgy hivtam: én,
az sincsen. Utolsó morzsáit rágom,

amig elkészül ez a költemény...
Gyömrői Edit - pszichoanalitikus
1935 -36-ig kezelte József Attilát
Flóra - az utolsó szerelem
1937-ben egészsége egyre jobban romlott, utolsó idegösszeomlása július második felében következett be. Szanatóriumi kezelés után Balatonszárszóra utazott nővére társaságában.

1937. december 3-án vesztette életét, amikor átbújt a sorompón, és a szárszói állomáson áthaladó tehervonat kocsijai közé keveredett,halálos fejsérülés érte, majd a vonat kerekei alá esett.

Máig vita tárgya, hogy baleset vagy öngyilkosság történt.
Kozmutza Flóra: pszichológus, gyógypedagógus, később Illyés Gyula felesége lett
Most azon muszáj elmerengnem:
hogyha te nem szeretnél engem,
kiolthatnám drága szenem,
lehunyhatnám fáradt szemem.

Mert jó meghalni. Tán örülnék,
ha nem szeretnél így. Kiülnék
a fehérhabú zöld egek,
fecsegő csillagfellegek

mellé a nyugalom partjára,
a nem üres űr egy martjára,
szemlélni a világokat,
mint bokron a virágokat

Az archaikus cím ünnepélyességet sugároz; kaláris = gyöngysor
Megemelt, valóság feletti, mozgásában ábrázolt nőalak=a vele szemben álló kedvesnek előbb a nyakán, majd mellén, derekán, végül „szoknyás lábán” fut végig a tekintet.
A költő ékszerrel („Klárisok a nyakadon”), dekoratív ruhadarabokkal („aranyöv derekadon”) feldíszítve ábrázolja kedvesét.
Groteszk, meglepő ellentétekben nyernek kifejezést a szerelem mély ellentmondásai, lehetetlensége= A klárisokat később bizarrá, majd rúttá változtatja, hogy a maga szintjére fokozza le a kedvest, ily módon közelítse magához: az ő nyakában ugyanis nem klárisok vannak, hanem kenderkötél (szegénységét hangsúlyozza).
1-2. Vsz. A bosszantásra épít
A 3-4. Sokkal líraibb, a felbosszantott kedvest próbálja engesztelni
Élettársa(1930-36): Szántó Judit
Óda
1.rész: jellegzetes versindítás: „Itt ülök…”
A lírai helyzetképet mutatja be.
Idilli, derű árad a tájból -> a lírai én is ezt érzi. Az asszonyt a tájjal azonosítja, minden tájelem a kedvest idézi meg.
A természetből nő ki a nőalak
2-3. rész: szerelmi vallomás
Elmondja, hogy mit jelent neki a szerelem =nemcsak egy felkavaró élmény, hanem egy mágikus erő, ami feloldotta a magányt és a mindenséget.
De a rész második versszakában leírja, hogy a szerelem valójában egyoldalú, és épp ezért kínzó is.
Egyik nem létezik a másik nélkül, a szerelem az eggyé válást is jelenti.= A szerelem időtlenné válik számára.
4. rész: A nőalak anyagszerűen közel kerül, belülről mutatja be a nőt.
A lírai én újra felismeri a világ teljességét: a természeti (vérkör, gyomor, tüdő), társadalmi (gyárak), erkölcsi (kegyetlenség ,jóság) és univerzális (anyag, bogár ,tó) valóságot.
Feltárja a világmindenséget= Az örökkévalóság a női testben rejlik.
Jellemző a naturalista részletesség, himnikus emelkedettség.
Az 5. részben föleszmél, hogy a boldogság nem lehet az övé, a szeretett nőtől remélt világ csak elképzelt.
A lírai én és a világ közti távolság növekedése.
Elvonatkoztat: lét és nemlét között
6. rész: mellékdal, a feszültségek feloldása
A hétköznapi, egyszerű, csendes, családi boldogságot fogalmazza meg.( Ezek talán megadathatnak.)

Szerelmi kiszolgáltatottság, elállatiasodás
A szerelem a testi szükséglet szintjére süllyed
„Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell”
A vers egyértelműen Gyömrői Editnek szól, noha semmilyen személyes utalás nem történik rá
„...akadt nő, ki értette e szavakat, de mégis ellökött magától”
Nyolc fájdalmas felkiáltás – nem vesz senki tudomást belső kínlódásairól
Az áhított nő a „legutolsó menedéket” tagadja meg tőle

Öt részből áll, a részek között laza a kapcsolat.
1.Héxameterek : Az időjárás a télből a tavaszba közeleg.
A szerelem érzése is megfogalmazódik.
A vers nyugodtságot sugároz.
Elmondja, hogy reggel ír, kinyilvánítja a szerelmét Flóra iránt.
2. Rejtelmek:
4 soros versszakokban ír, rímes, dalszerű.
A természetet összekapcsolja a szerelem érzésével és a női alakkal.
A szerelem ösztönzi az írásra.
A természeti elemek erotikus töltéssel telítődnek.
3. Már két milliárd:
Shakespeare leghíresebb szonettjére utal közvetlenül:
„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér”
Azonban átalakítja, és továbbgondolja saját valóságképének megfelelően
Elválaszthatatlan dolgokat kapcsol össze, pl.: paraszt- föld, növény- zöld, dolgos- eredmény.
4. Buzgóság:
Az igyekezetről szól
A világ átalakulásának szükségességéről szól
A megfiatalodás illúziója is megjelenik, ismét könnyedebb hangnem
Belefáradt a boldogság hiányába, vágyik az örök fiatalságra.
5. Megméressél:
A vers biblikus hangzású
Régi magyar költészet technikáját idézi a ragrímekkel (megértettél, szerettél, lettél, hirdettessél, szeressél, essél, megméressél)
Mintha a világnak mesélne Flóráról.
Boldog, hogy rálelt a nőre. Isteni magaslatokba emeli, és kérleli, hogy szeresse.
József Attila szerelmi költészete sajátos, ahogy a nőkhöz való viszonya is
Hiányköltészet; hiányérzetre épülő költészet
Ambivalens anyaképet és a hiányérzetet vetíti ki a szerelmi kapcsolataira
Gondoskodásban való reménykedés
Önfeledt kapcsolódási igény, szeretet
30 éves korában döbben rá az anyai gyöngédség hiányára is. Felnőttkori sérülései, reménytelen társkeresése, magánya idején gyakran idézi a mama alakját, akinek elvesztésében az egész világ elvesztése, értelmetlenné válása sűrűsödik össze.
Motívum
A motívum az ismétléstípusok egyike. Olyan legkisebb egység, amely ismétlődik és ismétlődésénél fogva van fontos funkciója.
Céljuk: A motívumok elmélyítik a problémafeltevést, megszabják a szövegöszefüggést és az általuk keltett asszociációkkal megmozgatják a fantáziát.
A költői motívum speciálisan ismétlődik, ismétlődhet egy alkotáson belül, de egy egész életművön belül is.
A motívumnak három alapvető változata van:
1. főmotívum (fontos szerepe van az egész életmű vagy annak egy szakasza szempontjából, illetve, amelynek közvetlen struktúraképző, kompozíciót meghatározó szerepe, funkciója van )
2. mellékmotívum (közvetetten struktúraképző)
3. egyszerű motívum (nincs struktúraképző szerepe, de gyakori az életműben)
József Attila motívumai motívumrendszert alkotnak.
Költői motívumrendszerének alapját teljességigényeben, illetve az ennek megfelelő hiánytudatában láthatjuk. A szeretethiány és az árvaságérzés motiválta fiatalkori öngyilkossági kísérleteit is.
"Hét esztendős koromban anyám - néhai Pőcze Borbála - visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem."
Curriculum vitae
"1919 karácsonyán meghalt anyám. " Curriculum vitae
"A VI. osztály elvégzése után ott hagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott. Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII. és a VIII. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt osztálytársaim." Curriculum vitae
"Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején hivatalnokoskodtam a Mauthner féle magánbankházban. ...kollégáim, kik nem mulasztották el különben sem, hogy bosszúságot okozzanak nekem a lapokban megjelenő verseim miatt. „Ilyen idős koromban én is írtam verseket” - mondogatta mindegyikük. A bankház később megbukott." Curriculum vitae
"Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban áll az irodalommal. Magyar-francia-filozófiai szakra iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. " Curriculum vitae

árvaságérzésétől haláláig szenvedő
szeretetszomjas
sorsa ellen lázadó
kortársait intellektuálisan messze felülmúló
barátaiban és szerelmeiben rendre csalódott költő életdrámája

A Külvárosi éj, Téli éjszaka, Eszmélet, versekben az éjszaka.
1. A vers jelen ideje – a leírás, a látvány ideje: az este, az éjszaka.
2. Az éjszaka szimbolikus jelentésűvé válik: a történelmi korszakot; a dolgozó osztályok helyzetét, majd még általánosabban az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki.
A csönd motívuma, amely rendszerint a sötétedéssel együtt jelenik meg.
A csönd a sivárság élményét színező motívum, ugyanakkor az eszmélkedés alkalma is.
Egy másik jellegzetes motívum a vízé , az áramlásé. A nedvesség, nyirkosság képzete a szegénység, a kifosztottság motívumához kapcsolódik.
Jelen vannak a csattogó vizek is, s e ponton a víz és az éjszaka képe egymásra rétegződik: „az éjjel árján” úszik az egész éjszakai világ.
Mint gyermek és A bűn című versekben a bűnösség – bűntelenség motívuma.
Az Elégia című vers fő motívuma: a betöltésre váró üresség, a mozgásra váró dermedtség, a benépesedésre váró magány, a jövőre váró jelen.
Motívumok József Attila verseiben
1922: első kötete
A szépség koldusa

1925 -
Nem én kiáltok
Full transcript