Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő

Életrajz
Művei
Írói világa
- egyszerre jelentkezett a gyermek- és felnőttirodalomban --» ez a kettősség egész pályáját jellemzi
- realista + képzelet = a kettő szintézise adja a művek varázsát
- a csoda is hiteles lesz
- a tényszerűség is csodával itatódik át
LÁZÁR ERVIN 1936-2006
A Négyszögletű Kerek Erdő
- a középpontban morális kérdések állnak
- értékrendjének középpontjában a szeretet áll
- a lázári mesemorált leginkább a Vacskamati virágja és a Dömdödöm című epozód fejezi ki
A kötet
- 1985-ben állt össze
- mesefüzér, amit a szereplők egyénisége tesz egységessé
A szereplők
- az összes szereplő különc, akik az erdőben vállalhatják azokat az értékeiket, melyek miatt a hétköznapi világból el kellett menekülniük
A cím
- ellentmondás van benne
- az erdő Pécelen található
- Lázár Ervin 1971 és 1980 között élt Pécelen a családjával
- az erdő szimbolikus is: ide menekülnek a szereplők a világ és a magány elől
- az első fejezetben
E/1-ben jelenik meg,
- utána a mindentudó
narrátor nézőpontjára vált
- egyéni, játékos, sajátos humora és iróniája van
- sokat "tanult" a gyerekeitől
Nyelve
Az elbeszélő
Mondanivalója
Mikkamakka, Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Aromo, Vacskamati, Nagy Zoárd, Szörnyeteg Lajos, Dömdödöm
Bemutatkozunk
- az elbeszélő E/1-ben
Vacskamati virágja
- a virág a barátság szimbóluma
Dömdö-dömdö-dömdödöm
- Dömdödöm csak ennyit tud mondani, de a közösség tagjai értik ezt a titkos nyelvet (mert szeretik)
- ő nyeri a költői versenyt, mert ő arról írt, hogy mennyire szereti a többieket
- a mesei világban az igazságnak kell érvényesülnie
- Alsó-Rácegrespuszta
- Szekszárd-gimnázium, Bp.-bölcsészkar
- 1965-ig Pécsett újságíró
- 1971-ig az ÉS munkatársa
- 1971-től szabadfoglalkozású író
- 1992-1996 Hitel szerkesztője
- 1996 Kossuth-díj
- regénye: A fehér tigris 1971
- gyermekregény: A Négyszögletű Kerek Erdő 1985
- hangjáték: A Franka cirkusz 1990
- meseregénye: Szegény Dzsoni és Árnika 1981
- novelláskötetei:
Hét szeretőm 1994
Csillagmajor 1996
Kisangyal 1997
- 1966 első novelláskötete: Csonkacsütörtök
- 1964-ben jelent meg első könyve, egy meseregény
(A kisfiú meg az oroszlánok)
- írói világképének jellemzői:
- szeretet (szeretetmese)
- a jóság igénye
- szomorúság
- vezérelve: az ember meghatározó vonásai etikai nézpontból ragadhatók meg
- nem feltétlenül szükséges a gonosznak elpusztulnia, ha meg tud változni, megmenekülhet --» krisztusi szeretet
- a tanulság ugyanaz, mint az összes mesében: ismerd meg a mesén keresztül magadat, az utadat, hogy aztán másokon is segíteni tudj
- írói világa egységes
- műveinek jellemzői:
- a felnőttben megőrzött gyermeki én
- versszerűség
- játék
- a szereplők először önmagukkal, majd egymással kerülnek konfliktusba
- a történetek során megismerjük a szereplők csökönyös természetét, de kalandjaik a másik elfogadásáról is szólnak (barátság, közösség, összetartó erő, szeretet)
- a kiindulópont egy valóságos helyszín: Lázár Ervin otthona Pécelen
- itt találja meg őt Mikkamakka, aki bemenekíti őt is az erdőbe (val. a péceli Csunya-erdő)
- itt elmeséli, hogy minden szereplőt ő hozott az erdőbe
(a hétköznapi világból a mesei világba)
- elmeséli a történetüket is --» emberi világunk gonoszságaira ismerünk rá
- Mikkamakka kulcsfontosságú szereplő, felülről szemléli a történetet
- ő mindig pontosan érti, mit mond Dömdödöm
- a Micimackóból Róber Gidához hasonlítható
- haszontalansága ellenére a virág mégis szereti Vacskamatit
- nem a "szeretlek, mert...", nem a "szeretlek, ha..." típusú szeretettel
- "csak" szeretlek = az igazi szeretet elfogadja a másikat olyannak, amilyen, megbocsátja a hibáit
- ez a keresztyéni szeretet