Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kommunikáció: írásbeliség

Kommunikáció
by

Syi

on 25 November 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kommunikáció: írásbeliség

A szóbeliség-írásbeliség paradigma egyik legfontosabb tézise szerint az egész ma ismert tudományrendszer az írás megjelenésének köszönhető, amennyiben a különböző szöveghelyek összehasonlítása tette lehetővé az általános fogalmak elkülönítését, kiszakítását a pillanat létmódjából. Majd a továbbiakban ezekre épülnek a logikus kifejtés és a szöveg átfogó összefüggésének követelményei is.
A beszédben viszont a mondatok érvényességét nem az érvelés adja, hanem az ismétlés általi megerősítés. A hallgató elsősorban nem a logikai úton belátott érvek súlya alatt fogadja el a szónok álláspontját, hanem a produkció lendülete, ereje miatt. Míg az írott szövegben az inkoherencia komoly akadálya lesz a megértésnek, addig a szóbeliség közegében korántsem okoz akkora problémát. Az állandó, következetesen képviselt vélekedésként felfogott igazság fogalma is az egymástól elválasztott időpillanatokban újra meg újra ellenőrizhető írott szövegre vezethető vissza. Ez a folytonos, soha meg nem állítható változás közegében (legyen az a puszta beszéd vagy a textuális világháló) természetesen illúziónak bizonyul.
szóbeliség vs. írásbeliség
írásbeliség
képnyomtatás
az első nyomatott könyv: Gutenberg, 1451
Ivins: informatív kép
id. Plinius, Kr.u. 1.sz. (idézi [Ivins 2001], 17.o.):
„...néhány görög író is foglalkozott e témával [a botanikával]. ... Azt tervezték, hogy színes képeken lerajzolják a növényeket, majd írásban melléjük illesztik a növények tulajdonságait. Ugyanakkor a képek igencsak félrevezetőek lehetnek, különösen akkor, ha sokféle színárnyalatra van szükség a természet sikeres utánzásához; emellett az eredeti festmények másolóinak és festészeti jártasságuknak különbözősége igencsak megnöveli az esélyét annak, hogy a kép nem hasonlít majd kellő mértékben az eredetihez...”
„Így történt aztán, hogy mások a növények szóbeli leírásával kötelezték el magukat; közülük többen még csak nem is jellemezték őket, hanem jórészt megelégedtek neveik egyszerű felsorolásával, mert úgy vélték, ez elegendő ahhoz, hogy felhívja mindazok figyelmét e növények erényeire és tulajdonságaira, akik alaposan el kívánnak merülni a témában.”
„Közülük is legősibb a »paeonia« néven ismert növény. Még ma is őrzi felfedezője nevét, bár egyesek »pentorobusként«, mások »glycisideként« ismerik; és a növények pontos megismerésének egyik legfőbb akadálya éppen az, hogy ugyanannak a dolognak különféle helyeken más-más neve volt.”
1485, Mainz, Gart der Gesundheit, német nyelvű herbárium:
„Jómagam nem tudok arról, hogy egy szerző ez előtt kijelentette volna, nem hajlandó hallomás alapján készült illusztrációkat használni, s gondja lett volna arra, hogy a képek az ábrázolt dolgok eredetijéről készüljenek. Éppen ezért a leíró tudományok történetének egyik legjelentősebb pillanata áll előttünk.” [Ivins 2001]
William Ivins Jr.
(1881-1861)
fametszet (woodcut)
rézmetszet (line engraving)
„... az írás feltalálása óta a pontosan megismételhető nyomtatott kép volt a leglényegesebb találmány.” [Ivins 2001]
nyomtatott kép nélkül aligha létezne modern tudomány, technika
a modern tudomány előfeltétele informatív kép: a nyomtatott képnek nem a ritkasága és az esztétikai értéke, hanem az informativitása fontos
rézkarc (etching)
kőnyomat (lithography)
makita fúrógép robbantott ábrája
makita fúrógép alkatrészei
IKEA-bútor összeszerelési útmutató
írás
képnyomtatás
írásbeliség
kommunikáció
írás
nyomtatás
képnyomtatás
sajtó
írógép

írásbeliség
írás
nyomtatás
képnyomtatás
sajtó
írógép

nyomtatás
írógép
hírnökbot (követbot):
háború kitörésekor végighordták a hírnökbotot az országban ezzel jelezve a háború közeledtét.

csomójel:
a legősibb emlékezettechnika, a kínaiak és az inkák használták a leginkább

kagylófüzér:
arakók (nyugat-afrikai nép) használták, a kagylók helyzetéből és számából olvasható ki az üzenet

barlangrajz:
Kr.e. 20-25 ezerből származnak az első barlangrajzok
íráselőzmények, 1.
íráselőzmények, 3.
írástípusok
íráshordozó
mesterjegy (árujegy, kereskedőjegy, kerámiajegy, fenékjegy, kőfaragójegy, kenyérjegy, porcelánjegy, fazekasjegy, gölöncsérjegy, peremjegy)
főként a kőfaragók és ötvösök (arany-, ezüst- és ónművesek) választottak mesterjegyet maguknak, de megtalálható az ácsok, kovácsok, fazekasok, tálasok, esztergályosok hagyományaiban is
a mesterjegy lehetett rajz vagy betű, amit a céhnek vagy a városnak kellett nyilvántartania
egyenes ági leszármazás rendjén öröklődtek

pecsét
az írásbeliség terjedésével nőtt meg a szerepük
okiratok készítői (nótárius, lelkész) éppúgy pecsétet tettek aláírásuk mellé, mint a nemesek, a céhes polgárok és kereskedők
városok, községek, egyházak és céhek mindennapi ügyintézésében nélkülözhetetlenné vált
a 18. század végén a tehetősebb jobbágyok, falusi bírák körében is megjelent a pecsétnyomó gyűrű

aláírás
kézjegy , szignó
okiratok hitelesítéséhez használták
jegyzők, közjegyzők az aláírás egyszerűsített változataként használták a szignót, a kézjegyet
írástudatlan emberek tanúk által hitelesített x-et, keresztet vagy egyéb vonást tettek végrendeletek és más, őket érintő okiratok aljára
a 20. században (az analfabétizmus felszámolásával) szorult vissza
képírás
a fiatalabb kőkorban természethű volt az ábrázolás a barlangrajzokon. Az átmeneti kőkorban (Kr.e. 9000-5000) megjelennek a színesebb rajzok, valamint a mozgás ábrázolása. A valósághű ábrázolástól való eltávolodás vezet képírás jeleinek kialakulásához. A képírást mindenki a saját nyelvén értelmezheti, nincs konkrét szókincshez kötve.
fogalomírás
amikor a képírásban ábrázolni lehet a mozgást (pl. két egymás melletti láb jelzi a járást), megnő a szimbolikus értelmű jelek mennyisége is, és ekkor beszélhetünk fogalomírásról. A fogalomírás jelei az ideogrammák.
szó- és szótagírás
egy idő után az egyes jelek már a szavak hangalakjával is összeforrnak. A jelek már egy egy hosszabb hangsort is képviselnek, és így jön létre a szóírás. A jelek már egyes szavak hangalakjára is utalnak, és képesek több szótagból álló, hosszabb szavakat egyszótagú szavak jeleinek egymás mellé sorakoztatásával írjanak le. Így alakul ki a képrejtvényszerű szótagírás.
betűírás
a népeknek nehézséget okozott az új fogalmak, helyek leírása. Egy részük úgy oldotta meg ezt, hogy külön jeleket használt, mások pedig szójeleket írtak le, amelyek hangalakjából csak a kezdő hangzót olvasva megkapta a nevet. Ezt akrofóniának nevezzük.
„A nyomtatás csak a sokszorozás fázisában szakította el a szöveget az alkotójától: a szöveg eredetije kézírással készült, s így a kézírás egyéni sajátosságaiból adódóan azonosítható módon kötődött az alkotójához. A gépirat nem köthető személyhez (legfeljebb írógéphez), tehát a szöveg elválása az író embertől már a szöveg genezise során bekövetkezik.

Az írógépelés a kézzel való íráshoz képest igencsak eltérő attitűdöt követel meg a szöveg létrehozójától. Míg a gyakorlott kézíró számára a beszédhangok és a betűk, sőt a szavak és írásképük között is kialakul olyan mélyebb, mondhatni meghittebb kapcsolat, amely túlmutat a puszta technikai összetartozáson, ez az írógéphasználat esetében eltűnik. Írógéppel nem lehet szépen vagy csúnyán, zaklatott lelkiállapotot vagy kiegyensúlyozott harmóniát tükrözően, lefelé konyuló vagy felfelé ívelő sorokban stb. írni -- írógéppel csak egyforma módon lehet írni. Az írógép a személytelen nyomtatás egységességét és ridegségét viszi át az egyéni használatba.”

„Az írógép az egyéni íráshasználatban is szembeszökővé teszi a betűírás diszkrét-digitális jellegét, az írástudást csupán a fonémák és a betűk megfeleltetésére, valamint a betűk egymástól való megkülönböztetésére redukálja.”

„Az írás tempója közelebb került az élőbeszédéhez, egyes esetekben pedig el is érte azt. Az írás fölgyorsulása lendületesebbé tehette az így készült szöveg nyelvezetét, egyszersmind azonban csökkentette a ceruzával/tollal lassan papírra rótt mondatok elmélyültségét.” (Benczik)
1714: Henry Mill mérnök Angliában megkapja az első írógép-szabadalmat
c1747: feltalálják a zeneírógépet
1808: az első működő írógép az olasz Pellegrino Turri találmánya
1843: Charles Thurber szabadalmaztatja írógépét, a ‘Patent Printer’-t
1845: Charles Thurber szabadalmaztatja másik írógépét, a ‘Chirographer’-t
1856: elkészül John. H. Cooper körkörös index írógépe
1862: megjelenik Charles Thurber írástámogató gépe, a Kaligraph (Caligraph), amely egyszerűbé teszi az írást
írógép
az index-írógép működése
írógép
írógép
carriage return
1866.12.18: Peter Mitterhofer megalkotja az első írógépet, és Bécsben bemutatja a császárnak, de nem kap támogatást
1867: Chistopher Latham Sholes, amerikai feltaláló elkészíti írógépének első prototípusát, a készüléket elnevezi írógépnek (type writer) és bevezeti a QWERTY-billentyűt
1870: Malling-Hansen szabadalmat kap az ‘gömbírógép’ (Writing Ball) a dán Rasmus Malling-Hansen terméke, de nehézkes használata miatt nem terjed el
1873: megjelenik az első „tömegtermék”, a Sholes & Glidden modell
1870-es évek vége: megjelenik a Remington modell
1881: megjelent az első index írógép, a Hall cég terméke
1890-as évek: megjelenik az első hordozható modell (Blickensderfer)
1902: megjelenik az első elektromos írógép, a Blickensderfer Electric
1920-as évektől:
az Olivetti cég Valentine modellje népszerűvé válik
elterjed az elektromos írógép (villanyírógép)
megjelenik a gömbfejes írógép
elterjed a gépirat-másolat: stencilpapír segítségével több példányt is elő lehet állítani egyetlen gépeléssel
írógép
Mitterhofer modell, 1866
elektromos írógép, 1970-es évek
Sholes modellje, 1870-es évek
Peter Mitterhofer
(1822-1893)
C. L. Sholes
(1819-1890)
Cooper index-írógépe
Thurber, Kaligraph, 1862
Thurber ‘Patent Printer, 1843’
R. Malling-Hansen
(1835-1890)
Hansen Writing Ball-ja, c1878
Hall model (index), 1881
taktilis kommunikáció
dokumentumkommunikáció
virtuális billentyű, Siemens, 2002
„Az élőbeszéd tempóját megközelítő gépírás Amerikában már a 19. század végén a diktálás reneszánszát hozta meg: ez bizonyos tekintetben a későbbiekben kibontakozó másodlagos szóbeliség előfutárának is tekinthető. A diktálás szituációjában körvonalazódó főnök–gépírónő kettős emellett a 20. századi társadalmi mitológia egyik igen markáns motívumává is vált. A főnök–gépírónő kettősben egyébként hangsúlyosan újraéled az a szemlélet, amely az írástevékenységet mintegy alsóbbrendűnek, “szolgamunkának” tekintette: a gépírónő elődje az ókori Róma írástudó rabszolgája és a középkori nemes urak íródeákja.” (Benczik)
a QWERTY-billentyűzet "indoklása"
a híripar első formája, a sajtó
sajtó
tulajdonjegy (jel, bélyeg, billog, füljegy, foglalójegy)
állatok, természeti javak megjelölésére használták – izzó vassal bőrbe égették, késsel fába vágták a jelet
füljegy: háziállatok tulajdonjogát bizonyító tulajdonjegy
foglalójegy: a természet javaira (például erdei méhcsalád odúja) vágott tulajdonjegy

rováspálca
adórovás, rovásbot, pásztorrovás, rovásfa
világszerte elterjedt módszer volt – leginkább a kölcsönadott holmik nyilvántartására használták
a megyénként lajstromozott falusi adórovás, rovásbot a 15. századig, a pásztorrovás a 20. századig használatban volt Mo-n
íráselőzmények, 2.
a könyv előtti hordozók
állati csont és bambuszrúd

fa
agyagtábla
palatábla
a kódexkészítés kellékei
pergamen
papirusz
papír
Kr.e. 105: Kína, papír feltalálása
szövetrongyot vízben áztani => porrá törni => pépet csinálni belőle lapos tálakban => hálóval kiemelni => lepréselni => megszárítani
Kr.u. 15. század: az európai papír minőségének javulása
a gyapjú fehérneműt felváltja a vászon (a papírgyártás alapanyaga a rongy volt, s a gazdagabb cellulóztartalmú vászonrongyból jobb papír készülhetett).
1840: megjelenik a faköszörületből készített papír
silányabb minőségű a rongypapírnál, de
lehetővé teszi a tömegtermelést
olcsósága és
nagy volumenű előállíthatósága miatt
vonalazás
penna
tinta
aranyozás
festék
könyvkötés
bifolium
ív
gerinc
fűzés
kötés
Braille-írás
taktilis írás, tapintás
„éjszakai írás”
Charles Barbier de la Sierra fejlesztett ki először egy tapintáson alapuló jelrendszert válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka
a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, a hadsereg visszautasította
1821-ben Barbier felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jel
egy karakter felismeréséhez gyakran mozogni kellett a kézzel, ez hiba volt
1829: Louis Braille Barbier rendszerének hibáit „kijavította”, 6 pontos karakterkódolásra tért át
Louis Braille
(1809-1852)
azték írásjegyek: halál, özvegység, háború
azték írásjelek
azték írásjelek
sírás
repülés
evés
ütés
zsiráf
fecske
skarabeusz
virág
eke
katona
kínai fogalomírás

egyiptomi szójelek

cselekvést ábrázoló
szójelek

magyarországi tulajdonjegyek (17–18. sz.)
bélyegzővasak
rováspálca
pásztorrovások
kagylófüzér
kendőcsomó
csomózás növény segítségével
a számok kifejezése csomójelekkel
hírvivő bot
kipu
barlangrajzok
a híripar első formája, a sajtó
a híripar első formája, a sajtó
a híripar első formája, a sajtó
a híripar első formája, a sajtó
a híripar első formája, a sajtó
a nyomtatás jelentősége
betűszedés, kézi sajtó
nyomtatás
nyomtatás
nyomtatás
összemérhető, aggregálható tudás
“a gazdagabban megrakott könyvespolcok megnövekedett lehetőséget kínáltak különböző szövegek tanulmányozására és összehasonlítására” [Eisenstein 1979]
a hagyományok egységesednek
az írásbeliség szóbeli peremén fenmaradnak a hagyományosság technológiái
diszkrét jelkezelés, szabványosítás
a nyomtatás „elsődleges célja” a sokszorosítás, de – mintegy melléktermékként – van egy másik fontos következménye: a jobb megragadhatóság érdekében diszkrét jelekre bontás, betűszabványosítás (ez volt a gépi nyomtatás ára)
a szöveg önállósága
„A könyvnyomtatás teremtette meg a szöveg, a nyelvi anyag tényleges autonómiáját a hordozó anyaggal szemben.” [Benczik ]
a szerző önállósága
a platóni paradigma továbbélése (Nyíri)
“Nyilvánvaló, hogy a gazdagabban megrakott könyvespolcok megnövekedett lehetőséget kínáltak különböző szövegek tanulmányozására és összehasonlítására. Már azáltal, hogy több szétszórt adatot tettek hozzáférhetővé, hogy megnövelték az arisztotelészi, alexandriai és arab szövegek kibocsátását, a nyomdászok ösztönözték ezen adatok rendszerezését. Némely középkori partvonaltérkép már régóta pontosabb volt, mint számos antik megfelelője, ám kevesen pillanthatták meg akár ezt, akár azt. Amiként különböző régiókból és korszakokból származó térképek kapcsolatba kerültek egymással az atlaszok kiadási munkálatai során, akként kerültek össze tudós szövegek bizonyos orvosok és csillagászok könyvtáraiban. Az ellentmondások láthatóbbá váltak; az eltérő hagyományokat nehezebb lett összeegyeztetni.” [Eisenstein 1979]
„A könyvnyomtatás teremtette meg a szöveg, a nyelvi anyag tényleges autonómiáját a hordozó anyaggal szemben. A hangzó beszédben a kimondott szavak teljesen összeforrtak a beszélő emberrel; a szöveg és a hordozó anyag a kőbe vésett feliratoknál is elválaszthatatlan egységben volt, s ez az egység a lényeget tekintve a kéziratos kultúrában sem bomlott meg, mivel -- miként már szó volt róla -- igazából nem létezett két azonos szövegű kézirat. Az egy nyomóformáról készített nyomatok szövege azonban betűről betűre megegyezett (a hibákat is beleértve), akkor is, ha a hordozó anyag (a papír) nem minden példány esetén volt ugyanaz. Ennek hatására tudatosul a szöveg -- nem éppen könnyen felfogható -- önállósága.” (Benczik)
Kr.u. 2. sz:
1000 példányban másolt kéziratos könyv (ifj. Plinius)
előzmény:
nyomtatás kulcsának titka évezredek óta ismert: a negatív bélyegző (a pecsétgyűrű őse)
a legrégibbről ismert pecsét a phaisztoszi korong (Kréta)
1451: Johannes Gutenberg
cserélhető betűs nyomtatás
a szedésnyomás
phaisztoszi korong (Kréta)
Johannes Gutenberg
(1400-1468)
A könyvnyomtatás technológiája és a távközlés (telegráf) párhuzamos fejlődése teremti meg a híripar első formáját, a sajtót
a távíróra „alapozott” napilap a könyvkorszak „lezárása”?
a „távirati stílus” következménye: a távíróval, a sajtóval a hírközlés valósidejűvé vált, de ez jelenidejűséget is jelentett egyben, aminek következtében a továbbított információ könnyen elvesztette a kontextusát
rotációs eljárás (milliós példányszámokat is gyorsan lehetett előállítani); ez a technika tette lehetővé a nagy napilapok megteremtődését, s ezáltal teljes nyelvterületek politikai nézeteinek a homogenizálását
Cornell University Library
„Kívánom, hogy valamint az anyag ölelő karjai közül kibontakozni akaró kocsikerék rettentő nyikorgásától megriadt juhászkutya bundájába kapaszkodó kullancs kidülledt félszeméből alácseppent könnycseppben visszatükröződő holdvilág fényétől illuminált rablólovagvár felvonóhídjából kiálló vasszegek kohéziós erejének hatása évszázadokra összetartja annak matériáját, akképpen tartsa össze ezt a társaságot az igaz szeretet.” (Fehér 1940)
ujj-vakírás
ujjvakírás
könyv
könyv
Braille Phone
Touchmessenger
az első időszakban az írógép billentyűzetét (keybord) 'writing harpsichord'-nak nevezték
Full transcript