Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Könyvtártörténet 2016

No description
by

Kokas Károly

on 13 September 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Könyvtártörténet 2016



Dr. Kokas Károly
A KÖNYVTÁR
Használd a
bibliotékát…!
Bölcsészi megközelítés
De miért kellene MA használnunk,
hiszen: itt az Internet, a Google
...vagy a
MEK = Magyar Elektronikus Könyvtár:
És ebben a dráma teljes szövege
De persze angolul is megtaláljuk:
Sőt, pl. Polonius
megjelenéseire is kereshetünk…
Viszont: ha ma kapható, új kiadású
szakkönyveket keresünk?
Pl. modern kombinatorika szakkönyvet
is találunk, de itt már csak a címlapjáról,
tartalmáról, áráról tájékozódhatunk csak
Nem minden található és érhető el Interneten
Főleg nem „up to date” oktatási, kutatási és tanulási anyagok
A könyvtárat még használni kell s az egyetemeken mindenütt a világon használják is
De abban a minimum három évben, ameddig hallgatók lesznek: biztos, hogy kell használni
Tehát:
NEM BAJ, HA TUDOM, HOGYAN KELL HASZNÁLNI!
Azonban: kinek örömteli,
kinek szomorú valóság
A kezdetek
pontos adatok nincsenek, de a fő cél:
közigazgatási iratok, államiratok, levéltári jellegű anyag
gyűjtése
megőrzése
korlátozott használtatása
Egy kis könyvtártörténet:
a múlt 1
Amiről tudunk …..
NINIVE -- Assurbanapli
i.e. 668-626
agyagtáblák
(iratok, oklevelek,
levelek, vallásos
szövegek)
őrszó, katalógus
a múlt 2
Az első „könyvek:
ékírásos agyagtáblák

Alexandriai könyvtár: MUSEION könyvtára
i.e. 300, Ptolemaioszok
papirusztekercs, kapsa, syllabus
katalógus (Kallimachos, Zenodotos)
könyvtárépület:
nagy terem, falakon polcok, közöttük szobrok
„könyvek” elhelyezése: szakrendi
„beszerzés”: másolás, vétel
olvasás: oszlopcsarnok, séta, hangos olvasás
a múlt 3
Az ókori alexandriai könyvtár
(számítógépes modell)

A könyvtár bejárata
(számítógépes modell)

A könyvtár belül
(számítógépes modell)
Az újabb „könyv”: a papirusz
… a papirusztekercsek elhelyezése
a múlt 4
Római birodalom
Caesar: állami könyvtár terve (Terentius Varro: De bibliothecis)
Nyilvános könyvtárak
szakrend, két osztály: görög és latin, fontos iratok és tudományos munkák
provinciák követik a példát (bibliofilek)
épület: a használatért: oszlopcsarnok, terem, keleti fekvés, szemnek jó színek
a múlt 5
Ilyen lehetett egy nagy
római könyvtár, a görög Efezoszban
KÖZÉPKOR
Róma bukása: keleten (Bizánc) még fejlődés nyugaton: hanyatlás
papirusz helyett pergamen
nyugat: kolostori könyvtárak
Cassiodorus Vivariuma (könyvtár + másolóműhely)
Nagy Károly:
udvarában tudós papok, írásreform, könyvdíszítés
kolostori könyvtárak:
Fulda, Corbie, Reichenau, Regensburg, Cluny, St. Gallen stb
a könyv érték, kevés könyv, primitív katalógusok, korlátozott használat
elsősorban biblia, teológiai munkák, liturgiai könyvek
a múlt 6
Késő középkor
Egyetemi könyvtárak megjelenése
Sorbonne 1250 körül
ajándékozás, csere, másolás, szerzői ajándék
Bibliotheca Magna: gyakran használt kódexek (láncos könyvek), pultkönyvtár
Bibliotheca Parva: ritkábban használt könyvek (ezeket kölcsönzik is)
a múlt 7
a kézzel írott könyv: a kódex
… és aki írja: a „sriptor”
középkori könyvtár,
olvasópult, „láncos könyvek”
… és ezek is a nagy könyvek olvasását segítik
Reneszánsz
könyvtári tekintetben az antik világ újjászületése
antik értékek felderítése, mentése
másolás
gyűjtőszenvedély megjelenése
pápák, uralkodók könyvtárai, nagy főúri és főpapi könyvtárak
(Vaticana, Ambrosiana, Corvina)
a múlt 8
Lényegi bekapcsolódás a könyvtártörténetbe a kódexek korában: püspökségek, kolostorok
A hazai középkori könyvkultúra fénykora:
1401--1526
káptalani könyvtárak, plébániai könyvtárak
humanista könyvtárak: Vitéz János, Janus Pannonius
A Corvina-könyvtár
alapítási éve ismeretlen, de 1464-ben már Itáliában is ismert
rendszeres és „tervszerű” gyarapítás: Tadeo Ugoletto
tetőfokán 2000-2500 kötet (főleg kódexek), ma 650 kötet
filozófia, történelem, filológia, retorika, költészet, csillagászat, orvostudomány, hadtudomány, teológia, földrajz a fő területek
Hazai kitekintés
Mátyás Corvinái közül ...
Reformáció, ellenreformáció
Könyvtárak pusztulása (háborúk, parasztlázadások)
Luther: felhívás könyvtárak felállítására
városi könyvtárak, egyházi könyvtárak fejlődése
fokozott nyilvánosság
protestáns fejedelmek könyvtáralapításai
(Albrecht porosz herceg: Königsberg,
Julius, Braunschweig hercege: Wolfenbüttel
Ágost, szász választófejedelem: Drezda stb.)
a múlt 9
Ősnyomtatvány
incipit, explicit, miniatura, ligatura
A könyvnyomtatás feltalálása
Az 1455-ös Gutenberg-biblia
a tudós munkájához hozzátartozik a könyv...
A katolikusok is alapítanak: pl. bécsi Hofbibliothek
a „klasszikus” példa: ESCORIAL
65 x 11 x 11 m
már nem pultok: a falakon polcok, majd galériás megoldás,
márványasztalok,
glóbusok,
természettudományi eszközök
A barokk: teremkönyvtár
Magyar teremkönyvtárak: Keszthely és Zirc
Magyar teremkönyvtárak: Sárospatak és Pannonhalma
Felvilágosodás
tudományok osztályozásának szakkönyvtárak kialakulása
állomány elhelyezése szakrendi: teológia, megjelenése
az enciklopédikus könyvtárak alkonya
jogtudomány, természettudomány, művészetek, szépirodalom, történelem
nemzeti könyvtárak létrejötte
a mai könyvtári rendszerek körvonalainak kialakulása
a múlt 10
Egy kis szocializmus …
elvileg: könyvtári rendszer
alapelv: „egész országra kiterjedő hálózat”
„demokratikus jogok mindenkinek”: az egyenlő esélyek kívánalma
könyvtári hálózatok, hálózatok hálózata
könyvtári törvények (1956, 1976)
együttműködési körök (szakterületi, regionál is)
Hú de szép: lelkes törekvések, konferenciák, elhatározások,
De nincs pénz, sem anyagi érdekeltség sem létrehozásban, sem működtetéshez
a múlt 11 (Ugrás haza és a közelmúltba)
1990 után
elsőnek mozdul a felsőoktatási könyvtárügy
helyzetelemzés, stratégiai célok kijelölése
egyetemi stratégia:
tömegképzésre átállás, de színvonal tartás
a tanítás, tanulás és a kutatás szabadsága
többkarú egyetemek
integráció
egyetemi könyvtárak ekkor:
nem képesek sem a mennyiségi, sem a minőségi igények kielégítésére
szolgáltatások színvonala messze az európai alatt
sem állandó, sem elegendő forrás nincs a fejlesztéshez
a jelen 1
Könyvtári fejlesztési célok:
könyvtári beszerzések növelése
az állomány teljességéhez szabad hozzáférés
komplex könyvtár (e-dokumentumok, hagyományos dokumentumok)
inspiráló környezet tanuláshoz, kutatáshoz
világszínvonalú információs szolgáltatások
a hallgatók teljességének kiszolgálása
költség hatékony struktúra
a jelen 2
Most már csak néhány könyvtári alapfogalom megismerésére van szükségünk
Most már tudjuk,
hogy jutottunk a máig

Mi a „könyvtár”?
ALAPFOGALMAK 1
ALAPFOGALMAK 2
Mi a „könyvtár”?
Leopoldo della Santa
(1816): könyv, könyvtáros, olvasó és épület
gyűjtemény, amely olvasásra alkalmassá van téve
Ranganathan:
a könyvtár 5 törvénye, ebből a legfontosabbak:
minden olvasó találja meg a maga könyvét
minden könyv találja meg a maga olvasóját
a
"komplex könyvtár"
megjelenésével a fentiek sok tekintetben kiegészítendők
ALAPFOGALMAK 3
tulajdonjog: magán- és közkönyvtár
hozzáférhetőség: nyilvános, zárt, korlátozottan nyilvános
nagyságrend: kis, közepes, nagy könyvtár
bemenet és kimenet:
be: csak könyvek, csak nyomtatott, csak elektronikus, „komplex”
ki: kölcsönöz, helyben használat, csak dokumentumot, információt is, hagyományos és elektronikus szolgáltatások
funkció: nemzeti, közművelődési, felsőoktatási, iskolai, szakkönyvtár
TIPIZÁLÁS
Nemzeti könyvtár
kialakulás: 18. sz. vége, okok:
tudományok fejlődése, differenciálódása
dokumentumtermés növekedése
enciklopédikus könyvtár lehetetlensége
polgári nemzetállamok kialakulása
nemzeti kultúra fejlesztése
Fő feladat: az ún. nemzeti tudományok irodalmának gyűjtése, „hungarica”
Különböző indulások: volt királyi (Bibliotheque Nationale), arisztokrata alapítás (Széchényi), országos törvényhozás (Library of Congress) stb.
FŐBB KÖNYVTÁRTÍPUSOK 1
Nemzeti könyvtárak
A British Library régi olvasóterme
Nemzeti könyvtárak
Az új British Library
Nemzeti könyvtárak
Az új British Library * olvasótermi részlet
Nemzeti könyvtárak
A”King’s Library"
(III. György könyvtára a BL-ben
Nemzeti könyvtárak
A zágrábi nemzeti könyvtár egyetemi könyvtárként is szolgál
Nemzeti könyvtárak
Olvasótermi részlet
Nemzeti könyvtárak
Közművelődési könyvtár
kialakulás: 17. század (Anglia), másutt 18. sz. második fele
ok: a polgárság igénye: racionális igény az „eladható” tudás, az önművelés, később az „információ” iránt
Magyarország: önkormányzatok által fenntartott könyvtárak,
különféle szervek, szervezetek, testületek által fenntartott könyvtárak
népkönyvtár
információs könyvtár
FŐBB KÖNYVTÁRTÍPUSOK 2
A FSZEK egyik olvasói tere
Közművelődési könyvtárak
Szintén a FSZEK-ban
Közművelődési könyvtárak
Egy német városi könyvtár belseje
Közművelődési könyvtárak
és az új is lehet szép
pl.
Franciaországban
Közművelődési könyvtárak
Szakkönyvtárak
a specializálódás igénye: szűkebb terület, nagyobb mélység
Néhány hazai:
MTA Könyvtára
Országgyűlési Könyvtár
Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ
stb.
FŐBB KÖNYVTÁRTÍPUSOK 3
Egyetemi könyvtárak
egyik legrégibb könyvtártípus (már az ókorban is)
Iskolai könyvtárak
általános és középiskolák könyvtárai
cél: a tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek anyagának biztosítása
FŐBB KÖNYVTÁRTÍPUSOK 4
Nézzünk tehát egy egyetemi könyvtárat:
üdvözöljük a szegedi
Klebelsberg Könyvtár
ban
Még talán emlékeznek az elejéről
az alexandriai könyvtárra:
átrium már ott is volt és az oszlopcsarnokokban is lehet olvasni
Bejárat is volt, de: még nincs beléptető kapu
és könyvkölcsönzés sem
2300 év múlva itt az új alexandriai könyvtár
nappal és kívülről
Az egyik olvasói tér
Elektronikus tartalmak is olvashatók
Este meg így néz ki…
SZTE Klebelsberg Könyvtár
Sok könyv és folyóirat -- sok különféle helyen -- sok időbe telik hozzájutni
nincs közvetlen rátekintés (katalógusok, csak 30.000 kötet szabadpolcon)
Sok elektronikus szöveg és információ
kevés eszköz (PC, terminál) a használathoz
kevés ismeret a helyes használathoz
Sok igény a nyugodt tanulásra, önálló (elektronikus) feladatvégzésre, csoportos tanulásra, tanulás és munka közbeni kikapcsolódásra (ált. Internet használat, elektronikus levelezés)
kevés férőhely, zsúfoltság, kevés eszköz
Miért kellett???
Régi könyvtár: szűk keresztmetszetek
Hallgatói szempontból: elektronizált dolgozószoba
a hagyományos könyvek, folyóiratok leggyakrabban használt és jelentős része szabadpolcon (300.000 kötet)
modern információs technika egyszerre sokak számára legyen használható (több száz PC a könyvtárban)
tájékoztatás, oktatás az elektronikus dokumentumok, adatbázisok használatáról
nyugodt, zajmentes munka, tanulás
multifunkcionalitás (célirányos terek és sokoldalú kihasználás)
kiegészítő szolgáltatások (dolgozat, referátum megírásától a bekötéséig, fénymásolás)
Cél:
sokoldalú (=multifunkcionális) modern könyvtár
1.) A könyvtár kapacitása
Olvasói terek: 4.600 m2, (közel 1000 férőhely, 3-400.000 könyv és folyóirat, elektronikus tartalom, PC-ék)
Külögyűjteményi terek: 330 m2
PC-kabinetek terei: 450 m2 (200 férőhely, 200 PC)
Egyéni és csoportos tanulás terei: 270 m2 (90 férőhely)
Multifunkcionális oktatótermek: 70 férőhely, 60 PC
Könyvraktárak összesen: 2,646 m2 (8-900 ezer kötet)
2.) Könyvtárosi, informatikus könyvtárosi felkészültség
Elektronikus katalógusok
Elektronikus információk szervezése
Tájékoztató munka
Hagyományos szolgálat
Mi a biztosíték?
Az épület, amelyben a Klebelsberg Egyetemi Könyvtár is található: JATIK
József Attila Tanulmányi és Információs Központ
Az épület összesen
24. 942 m2
Ebből
a Könyvtár megközelítőleg

15.000 m2

a Konferencia Központ közel

4.800 m2
a parkoló mintegy 5.000 m2
A JATIK komplex, több funkciójú épület
Mi hol van?
Mi hol van?
Mi hol van?
Mi hol van?
Mi hol van?
a fölszinten:
Kölcsönző
Tájékoztató pult
Szakgyűjtemények
az emeleteken:
Olvasói terek
Számítógépes kabinetek
Egyéni és csoportos
tanulás terei
Dokumentumraktárak
Az átriumban is lehet olvasni,
találkozni, eszmét cserélni…
Olvasói terek: 4,600 m2,
Férőhelyek száma: 840
350-400,000 kötet
„szabadpolcon”
Az olvasói terekben elmélyülten tanulni…
Egyéni és csoportos
tanulás
tere
270 m2
100 férőhely
A „túloldalon” csoportok is
megbeszélhetik feladataikat …
5 nagy tematikus
gyűjtemény:

Általános és társadalom-
tudományok
Magyar és idegen nyelvek
és irodalmak
Történettudomány
Élettudományok
Természettudományok
Az olvasói terek polcairól
több mint 300 000 kötet vehető le…
Hagyományos és elektronikus tartalmak
együtt használhatók

funkcionálisan jó, világos szerkezetű épületben
a hagyományos és elektronikus dokumentumok bármely típusának könnyű használatát
az információs forrásokhoz hozzáférést
szemnek jó környezetben kényelmes, zavartalan tanulást, kutatást, művelődést
hallgatói csoportok számára közös feladatvégzést
biztosítva
kölcsönzőhelyből az Egyetem elektronikus dolgozószobájává válik
Reményeink szerint a Klebelsberg Könyvtár:
mindenkinek jó tanulást, kutatást, ismerkedést, társaságot,
kevés hiába való várakozást kívánva
És végezetül:
…már a régi görögök is…

A pergamoni könyvtár romjai
Az egész épületben WIFI
OSZK
iniciale
miniatura
Itt van pl. az ADT+
http://adtplus.arcanum.hu/hu/
Full transcript