Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Copy of Retorika

No description
by

Hargitai Bea

on 17 March 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Copy of Retorika

RETORIKA
A retorika fogalma
a meggyőző szövegek alkotásának és előadásának tudománya
Beszédek - videók
A meggyőzés forrásai
BESZÉLŐ
A beszéd megszólaltatása
a logikus gondolkodás,
az önkifejezés és
a kulturált meggyőzés
tudománya

nyilvánosságnak szóló írásbeli és szóbeli megszólalások
cél: a gondolat átadása, a partner meggyőzése
BESZÉD
HALLGATÓSÁG
személyisége
megjelenése
szakmai felkészültsége
előadásmódja
felépítés
tartalom
stílus
érvek, példák
bizonyítás, cáfolat
Retorika
görög -
hé rhétorikhé tekhné

’a beszéd tudománya’
latin -
ars rhetorica

’a beszéd művészete’
elmélet
és
gyakorlat
tudomány
és
művészet,
szónoklattan:
a szónoki beszéd megszerkesztésével és előadásával foglalkozó tudomány
ókori meghatározások
: tisztességes és megfelelő, a gondolati tartalmat jól és hűen tükröző beszéd
Felvilágosodástól:
politikában
fontos szerephez jut
Reformáció, ellenreformáció:
egyházi prédikációk;
barokk stílus: logikára és érzelmekre egyaránt hatni
A retorika rövid története
i.e. 5. század
i.e. 1. század
A görög mesterek
i.e. 3. század
Empedoklész
Platón
Arisztotelész
A római mesterek
Ciceró
Középkor:
hét szabad művészet
(trivium) része
A magyar mesterek
Pázmány Péter
Kazinczy Ferenc
Verseghy Ferenc
Kölcsey Ferenc
Mindszenty József
barokk
felvilágosodás
reformkor
20. század
napjaink
?
A retorika és a kommunikáció
Minden szóbeli szöveg egy kommunikációs helyzetben hangzik el.
A kommunikáció tényezői
KÓD
ÜZENET
CSATORNA
KAPCSOLAT
ADÓ
VEVŐ
BESZÉDHELYZET
VALÓSÁG
A kommunikáció típusai
- közvetlen
- közvetett
- egyirányú
- kétirányú
A kommunikáció célja
1. tájékoztatás
2. érzelemkifejezés
3. felhívás
4. kapcsolatteremtés
5. kapcsolatfenntartás
6. kapcsolatzárás
7. gyönyörködtetés
8. értelemző szerep
A sikeres kommunikáció feltételei
1. közös valóság
2. közös előismeret
3. közös előzmények
4. közös nyelv
ISMÉTLÉS


Minden olyan - nyilvánosságnak szóló - írásbeli és szóbeli megszólalással foglalkozik, melynek célja gondolat átadása, a partner meggyőzése.
A retorika újabb értelmezése
A hatásos beszéd és írás művészete
Jellemző területei: politika, bíróság, marketing
1) inventio ’anyaggyűjtés’
IV. A szónoki beszéd
A beszéd elkészítése
5) pronuntiatio ’előadás’
4) memoria ’megtanulás’
3) elocutio ’kifejezés’
2) disposito ’elrendezés’
7. befejezés (peroratio)
6. cáfolat (refutatio)
5. bizonyítás (argumentatio)
4. tétel, témamegjelölés, célkitűzés (propositio)
3. kitérés (digressio)
2. narráció - elbeszélés
1. bevezetés
A beszéd részei
funkciói:
megszólítás,
a

jóindulat megnyerése,
a figyelem felkeltése és fenntartása,
a téma felsorolása,
átvezetés a következő beszédrészre
ne legyen túl hosszú,
ne lépjen túl azon a szerepkörén, amit a téma témafeltárásban neki szántunk

könnyen felfogható,
rendezett,
világos,
érthető,
figyelemfelkeltő legyen.
A kezdés technikái
1. bevezetés - bejárat, kapu
A jóindulat megnyerése
Nyelvi kifejezőeszközökkel:
Metakommunikációs eszközökkel:
• Szemkontaktus-keresés
• Nyitó mimika, testtartás, gesztus
Nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök
:
A figyelem megragadása
A téma megadása, kezdési technikák
• Egy konkrét esettel, példával, történettel

A belső kényszer:
Nem tarthatom magamban tovább, muszáj megosszam...

Az ajánlás:
Ez a műsor nem jött volna létre X segítsége nélkül...

A megbízatás:
Nem csak a magam érdeke motivált, másokért is szólok

A ráígérés:
Előttem, ezt még senkitől sem hallották...

A bizonytalanság:
Hogy is kezdjem...
• A felkészületlenség, tettetett szerénység
: Nyilvánvalóan kevésbé vagyok avatott a témában, mégis...
• Változatos modalitás
• Fokozás
• Ismétlés (szó, szószerkezet, tagmondat, mondat)
• Ritmika
• Párhuzamos mondatszerkesztés (azonos szóval, szószerkezettel vagy mondattal kezdés)
• Rövid szünet
• Személyes állásfoglalással
• Statisztikával, meglepő tényekkel, adatokkal
• Történeti áttekintéssel
• Ellentmondásos állítással
• Legfontosabb állítással
• Költői kérdéssel
• Idézettel, közmondással
1. a jóindulat megnyerése
2. a figyelem megragadása
3. a téma megadása
elbeszélő jellegű, tájékoztató szövegrész (még nem a meggyőzés eszköze)
2. narráció
a szónok bemutatja, tényszerűen elmeséli a tényállást
a narrációban a szónoknak világosan és tömören kell szólnia
az elbeszélést az alábbi szempontok szerint kell részekre bontani:
Ki? Mi? Hol? Mikor? Miként? Mit?
a későbbiekben erre épül a bizonyítás és a cáfolat a beszédben.
3. kitérés
A beszéd élénkítésére használjuk
pl. egy az ügyhöz kapcsolódó személy vagy tárgy, város leírása, dicsérete lehet.
Az a szerepe, hogy ne legyen hirtelen átmenet a beszéd célkitûzésének részletezésére.
4.témamegjelöléscélkitűzés
A beszéd gondolati magva.
Annak célkitûzése, amit bizonyítani akarunk.
görögül: thézisz, amelynek alanya valamilyen általános fogalom. Pl.: az ember halandó
vagy
görögül hypothetisz. Pl.: István meghalt; vagy István meg fog halni.
A propositio állítása lehet egyszerû,
tehát ilyenkor egy egyszerû mondatba lehet megfogalmazni.
Lehet összetett,
tehát több állítást tartalmaz. Ebben az esetben a propositiót részekre kell bontani
példa/exemplum
érv/argumentum
5. bizonyítás
A bizonyítás eszközei lehetnek
nem retorikai eszközök


és retorikai eszközök
melyek
a)
közhelyeken, locusokon (görögül toposz) alapulnak
. Ezért nevezik a régi retorikák a közhelyeket az érvek mûhelyének (officina argumentorum). A locusok egyrészt tartalmak, tehát valamilyen tulajdonsággal bíró dolgok: tehát az,
ami tiszteletre méltó (HONESTUM)
ami hasznos (UTILE)
ami lehetséges (POSSIBILE)
b)
logikai (dialektikai) eszközök alapján alkalmazhatjuk
ezeket a sajátosságokat a bizonyításban.
Például a lehetségest az összehasonlítás logikai eszközével használhatjuk fel (az erõsebb, hatalmasabb dologról vett analógia alkalmazása a kisebbre).
a törvényszéki beszédben van jelentõsége. (tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok, törvényekre való hivatkozás, eskü )stb.
• kerek egésszé teszi a szöveget
• tartalmazza a mondanivaló összefoglalását és lezárja azt
• megismétli a fő üzenet(ek)et, információ(ka)t
• a bevezetés és befejezés keretet alkothat
• megoldást javasolhat a problémá(k)ra
• levonhatja a tanulságot
Összefoglaló befejezés
: átfut a beszédmű fontosabb részein, és azokat újra felidézi, nyomatékosít.
Nyitott befejezés:
a közönségre bízza a véleményalkotást. A nyitott befejezést a közönség nem érzékelheti hiányként, ezért ennek alkalmazásához nagyon jól megszerkesztett, logikusan felépített tartalmú tárgyalás-részre van szükség.
Ügyeljünk arra, hogy ne egy-két mondatos, feliratszerű (Hát, ennyit szerettem volna. Ennyi. Vége. Befejezném.) befejezéssel zárjuk le beszédünket!
Keretet alkotó befejezés
: a lezáró rész visszautal a bevezetésre illetve az abban elhangzottakra, és ahhoz kapcsolódóan zárja le a témát.
Tanulságlevonó befejezés
: a szöveg egésze ezen utolsó elemre fut ki. Ennek előnye a figyelem folyamatos fenntartása, hiszen az összes többi szövegelem csak előkészíti a lezáró részt, így tehát a bevezetést és tárgyalást is a befejezés célja felől kell elsődlegesen megszerkeszteni. A tanulság megfogalmazható valamilyen idézettel vagy bölcs mondással.
Érzelemfelkeltő befejezés
: az érzelmek megindításával a magunk oldalára állítjuk a hallgatóságot (meggyőző szöveg esetén az ellenkező véleményen lévők ellen hangoljuk a közönséget).
7. A befejezés
• meggyőzést célzó kommunikáció
: az egyén tudatos törekvése arra, hogy megváltoztassa a másik egyén viselkedését

meggyőzés sikeressége függ:
a feladat nehézségétől, a beszélő szándéka és a hallgató viselkedése közti megfelelés fokától
V. A meggyőző kommunikáció
Válasszatok az alábbi témák közül, majd fogalmazzátok meg a szöveget!
Hófehérke előadása a hét törpének arról, hogy miért szükséges a jelenléte a törpék életében

Egy csótány érvelése arról, hogy belőle is lehet házi kedvenc

Egy vámpír előadása a vámpírakadémián arról, hogy miért egészségesebb a „vegetáriánus” étrend
érthető
illő
szerkesztett
emlékezetbe véshető
szemléletes – ne legyen túl sok idegen szó
ne legyen absztrakt (elvont)
váratlanság-összecsengés
egyedi - elkötelezettség a saját előadás mellett (kérdések, példák)
hiteles
párbeszédes
címkézést ne használjunk!
médiumtudatosság
nyelvi kidolgozottság
A "jó" szónok - a jó előadás
A jó szónok tulajdonságai
1) Felhívás: a hallgatóság ösztönzése valamire
2) Tájékoztatás: információ közlés (hatásos felhívás)
3) Érzelem kifejezése
4) Gyönyörködtetés: esztétikai funkció (költői eszközök használata)

Előadástól függ, hogy a négy felsorolt funkció közül melyik, milyen hangsúlyt kap
A szónoklás célja
Fontos:
magyarázat, érv, rábeszélés
nem ugyanaz:

magyarázat: a megértést szolgálja

érv: meggyőződésünk bizonyítása, ennek érdekében felhozott körülmény, tény, megállapítás

rábeszélés: érvekkel cselekvésre bírunk vkit
tisztesség
jártasság a témában
rögtönző képesség
nagy szókincs
állhatatosság
önuralom
fegyelmezettség
szerkesztőkészség
stílusérzék
emlékezőtehetség
előadókészség
hatáskeltő eszközök használata (alakzatok, szóképek)
Kapcsolattartás a hallgatókkal
1) Kapcsolatteremtés: hallgatóság megszólítása, jóindulat megnyerése.

2) Kapcsolattartás: beszéd közben kérdéseket feltevése, visszajelzés kérése.

3) Kapcsolatzárás: összegzés, elköszönés, elbúcsúzás. Megköszöni a figyelmet, a jóindulatot.

Kijelöli a célokat, amennyiben a hallgatóság egyetértését megnyerte.
A hallgatóság típusai
1. szemlélő hallgatóság
2. tanácskozó hallgatóság
3. döntő hallgatóság


Spontán élőbeszéd, vita, hozzászólás - kötetlen megszólalás, gondolkodás és beszéd egy időben, nyelvileg kisebb fokú szerkesztettség
Felolvasás - előre elkészített szöveg, monotonná, személytelenné válhat
Szónoki beszéd - memorizált szöveg
Vázlatból mondott beszéd - egyidejű és nem egyidejű gondolkodás és beszéd
A hangzó beszéd kategóriái
előadás
referátum ("kiselőadás") – egy téma önálló kidolgozása, előadása, ált. 15-20 perc (egyetemen)
korreferátum – beszámoló (pl. kongresszuson tudományos előadás, ünnepi megemlékezés, tanácskozáson határozati javaslat)
Szóbeli műfajok
megjelenés
szemkontaktus
gesztikuláció
mimika
testtartás
távolságtartás
artikuláció
hanglejtés
hangerő
beszédtempó
szünet
Nonverbális elemek
beszédtechnika
légzésszabályozás
A jó előadás
önmagunkba való hit
hangszín
empátia
Retorikai eljárások
Stilisztikai eszközök
Érzelemkeltés
Kérdések
Érvelés
Stilisztikai eszközök:
szóképek (hasonlat, metafora)
alakzatok (ellentét, párhuzam, ismétlés)
Érzelemkeltő eszköz
Humor - fajtái:
finomkodó városias, illedelmes
"attikai só" (csípős humor)
gúny (szarkazmus)
irónia
vitahelyzetben: az ellenfél komolyságát tréfával, humorát komolysággal tönkretenni
Kérdések
provokatív
csapdába ejtő
vitában ellenkérdés
lelkiismereti kérdés
Érvek
Külső érvek
törvény, bizonyíték, szerződés, tanúvallomás, tekintély
Belső érvek
éthosz - a beszélő személyéből származik, erkölcs, felkészültség, tekintély
toposz - kikövetkeztethető, a témából fakadó (logikai séma):
analógia, ellentét, következmény, előny/hátrány, definíció, körülmények, nagyobb->kisebb
A "jó" szónok tulajdonságai
eltúlzott mimika
jó kiállás
határozatlanság
felkészült
szemkontaktus
kapcsolattartás a hallgatókkal
kifejező mimika
közvetlen
szemléltetés
hatásos gesztusok
jó memória
jó megjelenés
Fontos:
magyarázat, érv, rábeszélés
nem ugyanaz

magyarázat:
megértést szolgálja

érv
: meggyőződésünk bizonyítása, ennek érdekében felhozott körülmény, tény, megállapítás

rábeszélés:
érvekkel cselekvésre bírunk vkit
megjelenés
szemkontaktus
gesztikuláció
artikuláció
mimika
hanglejtés
hangerő
hangszín
beszédtempó
szünet
Nonverbális elemek
beszédtechnika
önbizalomtréning: mosolygás, tartás, légzésszabályozás, előadás előtt mozgás
testtartás
empátia
A nyilvános megszólalások hibái

idegen szavak és szakkifejezések indokolatlan használata
közhelyek
patetikusság
modorosság
a nem természetes hangsúlyozás




spontán élőbeszéd

előre elkészített szöveg
kötetlen megszólalás átgondolt
egy időben gondolkodás és beszéd a gondolat beelőz
nyelvileg kisebb fokú

szerkesztettség nagyobb fokú


felolvasás - monotonná, személytelenné válhat

szónoki beszéd - ált. memorizált szöveg elmondása

vázlatból mondott beszéd - a kettő ötvözete, egyidejű és nem egyidejű gondolkodás és beszéd
A hangzó beszéd kategóriái
érthető
illő
szerkesztett
emlékezetbe véshető
szemléletes
egyedi - kérdések, példák, elkötelezettség a saját előadás mellett
hiteles
párbeszédes
címkézést ne használjunk
médiumtudatosság
nyelvi kidolgozottság
A jó előadás
Adjátok elő a következő verset többféleképpen az alábbi szempontok szerint!
halkan hangosan
érzelmekkel teli hangon érzelemmentesen
a testbeszéd eszközeinek felhasználásával szinte mozdulatlanul
Válasszatok az alábbi témák közül, majd fogalmazzátok meg a szöveget!
Hófehérke előadása a hét törpének arról, hogy miért szükséges a jelenléte a törpék életében

Egy csótány érvelése arról, hogy belőle is lehet házi kedvenc

Egy vámpír előadása a vámpírakadémián arról, hogy miért egészségesebb a „vegetáriánus” étrend
A nyilvános megszólalás szövegtípusai
1. tanácsadó beszéd
2. törvényszéki beszéd
3. alkalmi beszéd
+ 4. egyházi beszéd
A jó szónok tulajdonságai
- tisztesség
- találékonyság
- szerkesztőkészség
- stílusérzék
- emlékezőtehetség
- előadókészség
A szövegszerkesztés menete
1. témaválasztás, címadás, a szövegtípus kiválasztása
2. a kommunikéciós körülmények feltérképezése
3. elővázlat készítése
4. anyaggyűjtés
5. az anyag elrendezése
6. vázlatírás
7. a szöveg kidolgozása
8. a szöveg emlékezetbe vésése
9. önellenőrzés, próbaelőadás
10. a szöveg megszólaltatása
Az érvelő szöveg felépítése
1. bevezetés
2. elbeszélés
3. részletezés
4. bizonyítás
5. cáfolás
6. befejezése
Az érvelés
Érv: olyan megállapítás vagy körülmény, mellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk.

Felépítése: 1. tétel, 2. bizonyíték, 3. összekötő elem
A szónoki beszéd részei
Előadásra készülő beszédnél:

1. megszólítás


2. átvezetés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Ház!
Kedves Nézőink!
Tisztelt .. Úr/Asszony, tisztelt Emlékezők!
Kedves Kollégák!
Atyámfiai! Véreim! Polgártársaim!

- jóindulat megnyerése: toposzokkal
- figyelem megragadása
(kérdések, felkiáltások, kifejező ellentétek,
párhuzamos anaforák, szillogizmusok,
enthümémák)
- téma megadása
(egyszerűen, érthetően, még nem
részletezve)
felkészületlenség: Önöknél nyilván kevesebbet tud(hat)ok a témáról, de ...

bizonytalanság: Hogy is kezdjem, ...

ráígérés: Előttem ezt még senkitől nem hallották...

megbízatás: Nem magamért szólok, mások késztettek rá...

belső kényszer: Nem tarthatom magamban tovább, ...
csak akkor, ha valóban így érzi!
toposzok
Írott szöveg esetén:

1. cím
egyedi, de felismerhető (megjelöl, tájékoztat, elnyeri a jóindulatot)

2. átvezetés
ua
1. teljes mondat: Jó estét nyár, jó estét szerelem! (Fejes)
Az Éhezők Viadala (Collins)

2. hiányos-, mellékmondat: Mire megvénülünk (Jókai)

3. tulajdonnév: Tóték (Örkény), Emma (Austen), Vuk (Fekete)

4. köznév: Hitel (Széchenyi), Sziget 1993-2012 (Jávorszky)

5. egyedi szó: Hoppárézimi (Zemlényi), Berzsián és Dideki (Lázár)

6. szóösszetétel: Sikerkalauz,
Like-literacy, Médiaretorika (Aczél Petra)

7. műfajcím: Bevezetés a ..., Összehasonlító elemzés..., ... etimológiai/jelentéstani/művelődéstörténeti/hatásvizsgálata

8. témamegjelölő: Tolongás, utolsó láb és faltörő kos, avagy a rögbi terminológiája, A szlovák kisebbségi oktatás Magyarországon
- ahol feltárhatjuk a valós vagy fiktív dolgokat
- nem bizonyítás
tényfeltárás

- előzmények, események bemutatása
- kutatási eredmény
- fogalmak meghatározása
- ügy tartalmának tisztázása
- bizonyítás előkészítése

- szövegtípusai: leírás vagy jellemzés
A klasszikus elmélet szerint az elbeszélés:

- rövid
- világos
- valószínű-igazságot tartalmazó
Grice maximái (együttműködési alapelvek)

- mennyiségi
- minőségi
- modor (érthetőség)
Ókorban: szórakoztatás
- az ügyön/tárgyon kívül eső, attól elkanyarodó, leíró formájú szöveg
- illusztráció
- saját élményen is alapulhat
- jellemzően: alkalmi beszédek, intelmek, politikai beszédek
Pl. korábbi, akár személyes történet(ek), személyleírás, tájleírás stb.
személyes
bizalom, szavahihetőség
szemléletes
- a bizonyítás előfutára
- ált. a legrövidebb rész, néhány mondat vagy szó
- az elbeszélés gondolati magvának összegzése
- a beszélő saját álláspontja
- a tétel kimondása, esetleg felosztása
- a kulcsmondat


1. egyszerű téma (egyszerű kérdés): "Mi a barátság?"
2. összetett téma (összetett kérdés): Létezhet-e barátság férfi és nő között?
A téma összetettségét tekintve:

- 1/2/3 részre osszuk a beszédet
- ha több, elveszthetjük a fonalat

Megjelölés és téma szempontjából:
bizonyítékok klasszikus felosztása

1. művészeten kívüli: az üggyel, témával kapcsolatos, de a beszédtől függetlenül létezőek, nem a szövegben, vagy az alapján fogalmazódnak meg
pl. törvények, szerződések, tanúk, eskük, vallatások

2. művészeten belüli: gyönyörködtetés, tanítás céljából a szónok jelleme által fogalmazódnak meg
pl.
jelek,
érvek,
példák
- érzékileg felfogható jelzések,
melyek időben eltolva más tárgyi tartalmat jelölhetnek, azaz kikövetkeztethető belőlük a tartalom

- nem szükségszerűek:
nem egyértelműen következtethetünk a jelöltre

- szükségszerűek
- elvileg kétségbevonhatatlan megállapításokon nyugszanak
- ált. a közvélemény is elfogadja
- már bebizonyított
- toposzokból:
adott személy életkora, neme, családja, neveltetése, életvitele,
foglalkozása, jellemvonása, külső, fizikai megjelenése,
vagyoni helyzete, korábbi tettei
cselekmény, esemény, történet ideje vagy helye
lélektani vagy anyagi okok




1. definícióból levezetett érvek (erkölcsi érzékekre kívánnak hatni)
2. ok-okozati összefüggésből származó érvek (ugyanazon ok ugyanazon körülmények között ugyanazt az okozatot eredményezi)
3. összehasonlításon alapuló érvek
4. bizonyítékokból származtatott érvek
Érvek fajtái
- induktív bizonyítás eszköze
- megtörtént dolog, esemény konkrét névvel való előadása
- lehet rövid célzás vagy kifejtett példázat
- ne legyen sok
Érvelés módszerei

1. indukció: egyedi
2. dedukció: általános
egyedi
ÉRV
- bizonyíték Az edző csapata az utóbbi időben
több meccset vesztett, mint nyert.
- tétel Az edzőnek le kell mondania.
- összekötő elem Az edzőt azért alkalmazzák,
hogy a csapatot nyeréshez segítse.

Enthüméma!
- emocionális érvek (nagyítás, túlzás, személyhez fordulás)

- racionális érvek (adatok, pontosítás, szónoki kérdés, hasonlat, példa, fokozás)

- esztétikai érvek (leírás, körülírás, kicsinyítés, eufemizmus, kötőszóhalmozás, elhagyás, szóképek)
általános
a bizonyítás által "nyer ügyünk hitelt, tekintélyt és a beszéd általa kapcsolódik a szilárd bizonyossághoz"
- szükséges, ha a hallgató ellenvéleményen van
ha más, ellenkező hatás érheti
- lehet cáfolni:
bizonyítékból (enthümémából)
hasonlóból
ellenkezőből
már hozott ítéletekből
- hatásos eszköze lehet a szónoki kérdés
- a válasz megfogalmazásának eszköze főleg sajtóban, politikai beszédekben
- nem válaszadást vár, hanem beismerést, vallomást, az önkritika gyakorlását
a manipuláció eszköze
6. cáfolat
Kérdések
- túl sokat állító kérdés
- túl általános kérdés
- agresszív kérdés
- választó kérdés
- figyelemelterelő kérdés
- komplex kérdés
"végszó
tetőzés
lezárás"
- lehet a bevezetés emelt szintű ismétlése
- annak tükörképe
- célja:
az emlékezet felfrissítése
a szöveg összefoglalása
érzelmek befolyásolása
(Ókorban: méltatlankodás, szánakozás, cselekvésre buzdítás)

- jellegét az érzelmi és értelmi jegyek határozzák meg
Full transcript