Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Személyiségi jogok megsértésének szankciói

No description
by

Gréta Farkas

on 2 December 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Személyiségi jogok megsértésének szankciói

Készítette:
Gaál Bettina
Kulcsár Eszter Adrienn
Velkeszi Petra
Farkas Gréta
Személyiségi jogok megsértésének szankciói
2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A személyiség védelem eszközei
A személyiség védelem eszközei részben objektívek, részben szubjektívek.
Az objektív eszközök alkalmazhatók általában, mivel a szubjektív eszközök alkalmazása a jogsértő felróhatóságát feltételezi.

A személyiségvédelmi eszközök alkalmazásának feltételei:
-jogellenes magatartás
-okozati összefüggés álljon fent a sérelem és a jogsértő magatartás között

A személyiség védelem objektív eszközei:
Az objektív személyiségvédelmi intézkedések alkalmazása független a jogsértő vétőképességétől, vétkességétől, felróhatóságától. A személyiség sérelmet akkor is orvosolni kell, ha nem felróható magatartással okozták.

2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

1) A jogsértés tényének bírósági megállapítása

-önálló személyiségvédelmi eszköz
-visszatartsa a jogsértőt vagy másokat a hasonló jogsértésektől
-akár reparáció eszköz is lehet
-elégtételadást is jelenthet
-az ítélet rendelkező részének tartalmazni kell, hogy mi valósította meg

2) Kötelezés a jogsértés abbahagyására és eltiltás a további jogsértéstől
-a határozat hozatal időpontjában is megvalósuló jogsértés esetén
-pl: magánlakás sérelme, becsületsértés
3) Elégtétel adása
-jogsértés elismerése a jogsértő részéről
-ugyanolyan nyilvánosság, mint a jogsértésnél
-szövegét a bíróságnak ítéletben kell meghatározni
4) A sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállított eszköz megsemmisítése, vagy jogsértő mivoltából való megfosztása
-szükség lehet a jogsértés megszüntetésére és az erdeti állapot visszaállítására
-tárgyi eszközzel való megvalósul esetén ha egyéb módon nem lehet megszüntetni, a jogsértés megvalósító eszközt kell megsemmisíteni

5) Vagyoni előny átengedése
-új szankció
-objektív
-kártérítéstől és sérelemdíjtól függetlenül kell elrendelni
-elsőként a Szakértői Javaslat szerzői a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésére az alaptalan gazdagodás szabályai alkalmazását javasolták
-Canaris abból indult ki, hogy az előny elvonására nem elegendő a fájdalomdíj
-németek nem fogadták egyöntetűen, azonban nálunk a Szakértői javaslat a gondolatot magáévá tette
-indokolatlan vagyoni eltolódás korrigálására kívánja alkalmazni

Vékás Lajos
még tovább lépett, véleménye szerint:
Ha kárvallott fél nem szenved ugyan vagyoni hátrányt, de a gazdagodó fél mégis az ő rovására jut vagyoni előnyhöz: az alaptalanul gazdagodás megvalósul. Tehát az alaptalan gazdagodás alapvető feltételét a „más rovására” történő gazdagodást nem „a másik fél vagyonának rovására gyarapodott.”
Vékás szerint a gazdagodás nem jár ugyan a sértett személy vagyonának csökkenésével, de nem vitásan az ő rovására következett be. A Ptk. szövege ennek az álláspontnak megfelel.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK, VALAMINT AZOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI A 2013. ÉVI V. TÖRVÉNYBEN A RÉGI PTK-HOZ KÉPEST
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK
• A törvény „személyhez fűződő jogok” helyett a kifejezőbb „személyiségi jogok” elnevezést alkalmazza az ember - tág értelemben vett - magánszférájának védelmét biztosítani hivatott jogok jelölésére.
A törvény két elemből felépítve fogalmazza meg a személyiségi jogi generálklauzulát
->
1.
a személyiségi jogok lényegét és rendeltetését kifejező általános szabályt fogad el
2.
lényegében megismétli a Ptk. indító szabályát
->
a két elem együttállása biztosítja bármely személyiségi jog védelmét
A törvény a generálklauzula erősítése mellett külön rendelkezéseket tartalmaz a személyiségi jogok védelméről.
->
Cél: Ezen elgondolás mentén valósulhasson meg a személyiségi jogok védelme.

• a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával.
• Közjogi eszközökkel biztosított emberi jogokat is a magánjogi kódex tartalmazza
• az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló szabályozás
1.
egyenlő bánásmód
->
hátrányos megkülönböztetés
2.
egyenlő bánásmód
->
zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás, ezekre adott utasítás
• új szabály: magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettsége

Köszönjük a figyelmet!
A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI
• a személyiségi jogok megsértésekor alkalmazható jogkövetkezmények köre néhány ponton eltér a hatályos jogtól
• kimarad a „közérdekű bírság”
• új megoldások:
->
előny átengedésének követelése
->
jogalap nélküli gazdagodás
->
sérelemdíj
->
az ügyész is felléphet

2:54.§
(5) A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.
• A kollektív személyiségi jogvédelmet csak bizonyos alapjogok esetében indokolt lehetővé tenni
a) A „személyisége lényeges vonásának minősülő” jogsértés szöveg beiktatása azért szükséges
b) A „nagy nyilvánosság előtt” fordulat alkalmazása
c) A „súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó” jogsérelem szöveg alkalmazása
d) Harmincnapos jogvesztő határidő


Kérdések merülnek fel:

- elfogadja-e a bírói gyakorlat, hogyan értelmezi
-jogsértéssel elért vagyoni előny a sértett félnek vagyoni kárt is okozott melyik Ptk. rendelkezést kell alkalmazni (objektív)

Új rendelkezések a Ptk-ban
A közigazgatási jogkörben okozott személyiségi sérelem esetén a szankciókat az eljáró szervvel szemben kell érvényesíteni, ha a jogsértő nem jogi személy, azzal szemben kell érvényesíteni, amelynek a jogsértő működik.
A bírósági vagy ügyészségi jogkörben okozott jogsérelem esetén az igényt a bírósággal illetőleg a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni, nem jogi személy jogsértő esetén a bíróság illetékességi területén működő jogi személy bírósággal.
Full transcript