Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

A K+F szerepe a térségfejlesztésben

A K+F szerepe a térségfejlesztésben
by

Dániel Kovács

on 24 January 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A K+F szerepe a térségfejlesztésben

A K+F szerepe a térségfejlesztésben Általános kitekintés Helyzet az EU-ban Helyzet Magyarországon Egy projekt bemutatása Készítette: Nagy Gábor és Kovács Dániel A kutatás-fejlesztés hazai rendszere:
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

2003. novemberében törvény született a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
innovációs járulék
A kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény




KRITIKA:Ideális esetben a K+F stratégiát egy átfogó nemzeti fejlesztési tervből kellene levezetni, ilyen azonban nincs! Növekvő tendencia Szeged Szeged a főváros után a legnagyobb kutatási központ
208 kutatóhely
3727 fő a kutatás fejlesztésben
12 milliárd forint ráfordítás 2008-ban
Szegedi Tudományegyetem
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja;
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet
Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság Regionális K+F
2004-ben létrehozott Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ)
Innocsekk program
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap regionális innovációs célú forrásai Támogatja:
A magyarországi régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztését,
a regionális innovációs hálózatok kialakítását és megerősítését valamint a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizálását A regionális innováció szereplői közötti kapcsolatrendszer erősítése, a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása 2008-ban összesen 266,4 milliárd Ft-ot költöttek K+F-re
ez 8,4%-kal több az előző évinél
GDP-hez viszonyított aránya elérte az 1%-ot
2008-ban 2821 kutatóhely volt Magyarországon
2008-ban összesen 50 279 fő dolgozott K+F-területen.
ez 1,6%-kal haladja meg az előző év adatát, és a nemzetgazdasági
foglalkoztatotti létszám 1,3%-ának felel meg
A vállalkozások — megközelítve a kitűzött lisszaboni célokat –
2008-ban már többet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint az
állami költségvetés.



A kormány a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzését a
gazdasági válságból való kilábalás egyik kiemelt eszközének
tekinti, ezért a költségvetési megszorítások ellenére, fokozottan
támogatja a szakterületet: 2009-ben 170 milliárd, 2010-ben 180 milliárd forint
pályázati forrást biztosít kutatás-fejlesztésre. az elmúlt 15 évben mindössze
háromszor, 1993-ban, 2002-ben és 2006-ban fordult elő K+F fogalma

A K+F az OECD megfogalmazása alapján az a
rendszeresen végzett munka, amelynek célja az
ismeretanyag bővítése, beleértve az egész ismeretanyag
felhasználását új alkalmazások kidolgozására.

Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel:
az alapkutatást,
az alkalmazott kutatást és
a kísérleti fejlesztést. 2008-ban a válság ellenére is nőttek a
kutatás-fejlesztési kiadások világszerte.
A globális legjobb tíz vállalat közé
két uniós cég jutott be, öt amerikai,
két svájci és egy japán versenytárs mellett.
A világranglista vezetője a japán Toyota Motor,
míg az európai éllovas német Volkswagen a
harmadik helyezést érte el. 1957-es Római Szerződésnek még egyetlen pontja sem foglalkozott külön a közösség K+F tevékenységével.

Az Európai Unió Kutatási- és Technológiafejlesztési politikája kezdeti lépésének 1987-ben életbe lépett Egységes Európai Okmányt tartjuk.
Ez alapján a Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programokat hajthat végre.

Célok:
• Az ipar, a kutatóközpontok és egyetemek együttműködésének elősegítése,
• Harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folyó K+F kooperáció támogatása,
• Kutatási eredmények terjesztése és hasznosítása,
• A képzés és a kutatói mobilitás támogatása. A Maastrichti szerződés tovább növeli a K+F szerepét. Jogalapot biztosít azon közösségi kutatási tevékenységeknek, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a Közösség iparágának versenyképességére. Lehetővé válik az alapkutatások és a társadalomtudományok támogatása is. Keretprogramok
1984 óta a közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik.

A keretprogramok célja, hogy:

A tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi, gazdasági fejlődést. 7. keretprogram (2007-2013) Jelenleg a 7. keretprogram fut. Ennek négy specifikus programja: Együttműködés, Ötletek, Emberi erőforrás, Kapacitások. Együttműködés: A program célja a határokon átívelő európai és Európán kívüli együttműködések támogatása, mind közös kutatási tevékenységek, mind a kutatási programok koordinációja által. Ötletek: A program célja az alapkutatás / felderítő kutatás erősítése és támogatása, az európai kutatás dinamizmusának, kiválóságának előmozdítása. Emberi erőforrások: A program a kutatói
mobilitás és a kutatók továbbképzésének
középpontba állításával négy főbb területre összpontosít:
• Kezdő kutatók továbbképzése,
• Élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés,
• Ipar hatékonyabb bevonása a kutatási együttműködésekbe,
• Nemzetközi dimenzió megerősítése
(kiváló 3. országbeli kutatók Európába hívása) Kapacitások: A program az európai kutatási és innovációs kapacitások és lehetőségek maximális kihasználását tűzte ki célul. A program 6 főbb területet foglal magában:
• A kutatási infrastruktúra javítása
• A kis- és középvállalkozások javára végzett kutatások
• Tudásrégiók kialakítása, regionális kutatási klaszterek támogatása
• A kutatási potenciál kiaknázása az átalakuló régiókban
• Tudomány a társadalomban
• Nemzetközi együttműködés Kohéziós politika és a K+F

Az európai régiók innovációs lemaradásának
csökkentése a kohéziós politika egyik legfontosabb
feladata. Éppen ezért nagy jelentőséggel bír a
kutatás-fejlesztés támogatása. 2007 és 2013 között
az EU kohéziós politikai eszközei 86,4 milliárd euró
értékben nyújtanak támogatást a K+F és az innováció
számára. Ez az összeg jelentősen meghaladja a hetedik
kutatási keretprogram költségvetését, amely 50,5 milliárd
euro. A vállalkozások innovációs teljesítményének ösztönzése érdekében,
a kiemelt ágazati akciótervekben fontos feladatként jelenik meg a
nagy hozzáadott értéket nyújtó iparágak hangsúlyozott támogatása.

Gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv:
Magyarországi gyógyszeripar olyan kiemelt innovatív ágazat, amely termelésének háromnegyedét külpiacokon értékesíti.
2008-ban 517 Mrd Ft-ot tett ki az exportból származó árbevétel, ami 2009-ben a válság ellenére is tovább nőtt.
Emellett a hazai K+F ráfordítások legnagyobb hányada a gyógyszeriparhoz kötődik.

Az akcióterv célja kedvező fejlesztéspolitikai és szabályozási környezet kialakításával a hazai gyógyszeripar fejlődésének biztosítása.



Infokommunikációs Technológiák akcióterv
Az infokommunikációs technológiák fejlesztése az elmúlt évtized egyik
kiemelt prioritása, mind tagállami, mind Európai Uniós szinten. Ennek
szellemében fogadta el a kormány 2009. szeptember 2-án az info-
kommunikációs technológiák (IKT) iparági fejlesztéséről szóló akciótervet.
Az akcióterv fókuszában az IKT-szektor részpiacai közül az
IT-hardver, szoftver és szolgáltatási terület, illetve
a távközlési piac adatátvitellel, internettel kapcsolatos része áll. EU, mint külső kényszer:
nyomatékosítja magát a feladatot, az ütemezést, a határidőket
arra készteti a döntéshozókat, hogy végiggondolják, strukturálják a kutatás-fejlesztési, technológia- és innovációs politikát illetve stratégiát Köszi a figyelmet!
Full transcript