The Internet belongs to everyone. Let’s keep it that way.

Protect Net Neutrality
Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

A Föld és Világegyetem

No description
by

buttinger dániel

on 3 January 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A Föld és Világegyetem

Magyarország helye a Földön és Európában
Évmilliók emlékei Magyarországon
Földtötrénet, Magyarország földtana
A Föld és Világegyetem
Hazánk, Magyarország

Északi félgömb, keleti félteke. Majdnem egyenlő távoldágra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól.
Európa
Közép-Európa
Kárpát-medence
Nevét a Kárpátokról kapta.
330 km2
Kárpátok
Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el.
KÁRPÁT-MEDENCE
330 km2
Európának a nem tengerekhez kapcsolódó nagytájai köz a legegységesebb

Kárpátok határolják:
1500 km hosszú
Gerlachfalvi csúcs 2655m
Eurázsiai-hegységrendszer tagja
Északnyugati-Kárpátok
Északkeleti-Kárpátok
Keleti-Kárpátok
Déli-Kárpátok
+Alpok, Dinári-hegység
Medencék, síkságok
Kisalföld - Csallóköz
Bécsi-medence
Szlovákia: Duna-menti medence
Erős atlanti hatás
csapadékosabb, szelesebb
Alföld

Erdélyi-medence
Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok
Erdélyi-peremhegység által határolt
erősen erodált felszín
kontinentális éghajlat
100 ezer km2
legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m
legalacsonyabb pontja: 75,8m Csongrád megye
Túlnyúlik a határokon: Drávaköz, Bácska, Bánság, Vajdaság, Parcium
Középhegységek, dombságok
középhegységek
Dunántúli-khg
Erdélyi-peremhegység
Honnan számítjuk Erdélyt? Mi az, hogy parcium?
Északi-középhegység, bár ez a Kárpátok része, csak megemlíteni
Alpokalja Soproni-hg, Kőszegi-hg
Mecsek, Dráva-Száva köze: Papuk
Dombságok
Dunántúli-dombság
Dráva-Száva-köze: Fruska-Gora
Kárpát-medence vízrajza
Kárpát-medence éghajlata
Hegységkeret
Duna vízgyűjtője, szinte az egész medence. Kivétel Dunajec.
Egykori vízrendszer, vízhálózat a Kárpát-medencében
Kárpát-medence vízrajza
emberi behatás előtt
emberi behatás, szabályozás után
Névanyag, folyók, tavak
Duna
Vág
Nyitra
Garam
Ipoly
Dráva
Tisza
Maros
Szamos, Kis-Szamos, Nagy-Szamos
Olt
Zsil
Körös: Fehér, Feket, Sebes
Bodrog
Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó, Velencei-tó,
Kárpát-medence vízrajzának kialakulása
egykori Pannon-beltenger kiterjedése
Atlanti hatás, +1,5-2 C
Mediterrán hatás, nyár, ősz
Kelet-Európa, téli hideg
Mérsékelt égöv, nedves kontinentális éghajlat, erősődő szélsőséges időjárás éghajlat.
A "nagy bumm" vagy ősrobbanás
előtte nem volt sem idő sem tér sem anyag
semmi olyan nem létezett amit mai érzékszerveinkkel érzékelnék
ekkor megszületett egy valami, minden bele fért egy akkor valamibe mint egy atom
ez el kezdett tágulni, idő, tér és anyag keletkezett az energiából, az egész univerzumot azok az anyagok építik fel amik ekkor keletkeztek
15 milliárd évvel ezelőtt
bizonyítékok: háttérsugárzás, ami csak robbanásból jöhet létre, tágulás egy középpontból, hélium mennyisége
A naprendszer keletkezése
Az ősrobbanáskorszétszóródó anyag koncentrálódótt
porhalmazok keletkeztek
egy ilyen porhalmaz összeomlásával keletkezett a Naprendszererünk 5-4,7 milliárd évvel ezelőtt
ellaposodott, korong alak, anyagcsomók, belül a nehezebb anyag koncentrálódott kívül a könnyebb anyagok, bolygó típusk
Földtörténeti kortábla
Főidő: legnagyobb egységek

Idő

Időszak

Kor
Prekambrium
A prekambrium bolygónk történetének körülbelül 80%-át fedi le. A legidősebb ismert kőzetek kialakulásától a szilárd vázú tengeri gerinctelenek megjelenéséig tart (3,9 milliárd évvel ezelőttől 542 millió évvel ezelőttig).
"kambrium előtti"
Földtörténeti események
Föld szilárd kőzetburka kialakul, ősföldek (pl.Balti pajzs)
Föld belső szerkezete kialakul
Vulkanizmus
Meteorit becsapódások
Légkör, gázok, vízgőz
Ősóceánok
Rodinia
Élővilág
Egysejtűek
prokarióták
(sejtmag nélküli egysejtűek)
eukarióták
Stromatiltok, az első kövületek
szilárd váz hiánya
Kárpát-medence
jelentős területek az Alföld mélyén, felszínen Viyvitányi-rög, Zemplén-hegység
Érdekesség: Ediacara fauna

Paleozoikum
Az első szilárd vázas élőlények megjelenésétől a modern növények és őshüllők megjelenéséig tart. Az időszak végén nagy kihalás, mint a kréta időszak végén.
rendszertanilag több olyan fajt is tartalmaz, amit nem lehet hova besorolni
Hallucigenia
óidő, paleo=régi, zoion=állatok
Kambrium, Ordoviceum, Szilur, Devon, Karbon, Perm
Ordoviceum
3. 47-9
Devon
4.04, 44.53
Perm
1.24, 42.23
Karbon
Földtörtneti események
Kaledóniai- hegységrendszer
Variszkuszi-hegységrendszer
Pangea kialakulása
kőszén telepek képződése
Élővilág
Kambrium: szilárd váz megjelenik
Rovarok korszaka
Devon, halak korszaka, első kétéltű
szárazföldi élet megjelenése
növények térhódítása a szárazföldön, nyitvatermők
Karbon mocsárerdő, óriásrovarok
Perm, őshüllők, első emlősök
Perm végi nagy kihalás
Kárpát-medence
Variszkuszi hegységrendszer részei, Velencei-egység, Mórágyi rög, gránit
Alföld mélyén húzódó rögök
Sopron kirstályospala
Variszkuszi-hg lepusztulásából, törmelékéből képződő permi vörös homokkő, Balatonfelvidék, Mecsek és itt uránérc is képződött
Mezozoikum
Általánosságban elmondható
, hogy elkezdődik a Pangea feldarabolódása, majd a középidő végére kialakulnak a mai kontinensek, de még nem érték el mai földrajzi helyzetüket. Eurázsiai hegységrendszer kialakulásának kezdete. Az éghajlat jóval enyhébb volt, jégsapkák alig alakultak ki ebben a 180 millió évben. A szárazföldet, tengereket, levegőt a hüllők uralták. Megjelennek a madarak, kialakulnak - bár rejtett életmódot folytatnak - az emlősök. Üledékképződés: mészkő!
mezo=középső, zoikum=állatok, középső állatok,
szokás még dinoszauruszok korának is nevezni
TRIÁSZ
JÚRA
KRÉTA
Triász
Földtani események:
Pangea feldarabolódása még nem indul meg, Panthalassa ősóceán.
JURA
Kréta
A Föld képe a kréta időszakban kezdett el hasonlítani a ma ismert állapotokhoz.
A Pangea széttöredezése folytatódott
, Afrika és Eurázsia elvált az amerikai kontinensektől. Afrika, India, az Antarktisz és Ausztrália fokozatosan távolodott egymástól. A folyamatosan szélesedő Atlanti-óceán kapcsolatban volt a Tethys-óceán nyugati részével, de ugyanakkor a Tethys keleti szárnya kezdett összezárulni. A kréta időszak elején a szárazföldi állatok még szabadon vándorolhattak Eurázsia, Afrika és Amerika között. Az időszak végén a tengerelöntések miatt ez a kapcsolat megszakadt. A kora krétából az egykori pólusok közelében lerakódott kőszéntelepeket ismerünk, ami arra utal, hogy a kréta folyamán a
globális átlaghőmérséklet a mainál magasabb volt.
Az időszak neve a finomszemcsés, hófehér írókréta kőzetre utal, amely nagy vastagságban rakódott le az időszak végén Északnyugat-Európa területén.
A triász időszakban robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül a hüllők a szárazföldeken, a tengerekben és a levegőben egyaránt.
A triászban jelentek meg az első halgyíkok (Ichthyosaurusok), amelyek külsőre a mai delfinekre hasonlító tengeri hüllők voltak. Helyenként 4 méteres hosszúságú maradványaik kerültek elő a sekélytengeri üledékes kőzetekből.
A triász végére már a dinók voltak a leggyakoribb szárazföldi gerincesek.
A levegőben megjelentek az első repülő őshüllők (Pterosauriák). A triász jellemző állatai közé tartoztak a teknősök és a krokodilok, de
az időszak végén megjelentek az első emlősök is.

A növények között a cikászok és a páfrányfenyők hatalmas erdőket alkottak, az aljnövényzetben pedig a páfrányok uralkodtak.
Kialakulnaka a virágos növények, zárvatermők.
Kárpát-medence:
mészkő képződés, mivel a Triász időszakban hazánk jelentős részén tenger hullámzott, jelentős üledékképződés területe volt. Mészvázú állatok elhalt vázából. Triász mésző: Dunántúli-khg, Bakony, Bükk, Aggtelek
Földtörténeti események:
A Pangea feldarabolódása megindul. Kinyílik az ős Atlanti-óceán medre. Kezdetben Laurázsia, Gondwana alakul ki, majd ezek is tovább töredeznek. Mindezen folyamatokat a lemeztektonika indítja be, mely hegységképződéssel, és vulkanizmussal jár.
A
dinoszauruszok
végleg uralmuk alá hajtották a szárazföldeket,
rendkívül változatos formájú és méretű fajaik
a bolygó minden szegletében gyakoriak voltak.
Az emlősök is változatossá váltak, de a kisméretű példányok mindvégig a dinoszauruszok árnyékában maradtak.
A kétéltűek között gyakoriak voltak a békák és a szalamandrák. A krokodilok nem csak az édesvízi környezeteket tartották rettegésben, mivel egyes formáik alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz is. A leghíresebb tengerihüllő-maradványokat az angliai és németországi jura időszaki mészkövekben és palákban fedezték fel (halgyíkok, Plesiosaurusok). A levegőt a repülő hüllők uralták,
de a jura időszak végén kialakultak az
első madarak (
Archaeopteryx) is a Theropoda dinoszauruszok egyik csoportjából.
A növényzetben a páfrányok, a tűlevelűek, a gingkófélék és a cikászok uralkodtak.
Kárpát-medence:
Bakony, Gerecse mészköve, Mecsek feketekőszőn
Kárpát-medence:
bauxit, barnakőszén, mészkő
Eurázsiai-hegységrendszer kiemelkedésének kezdete Európában.
Magyarország tájai
Alföld
Kisalföld
Nyugat-magyarországi peremvidék
Dunántúli-dombság
Dunántúli-középhegység
Északi-középhegység
Alföld
Mit nevezünk síkságnak?
Az Alföldet a Duna és a Tisza 3 részre osztja
1. Mezőföl és Drávamellék
2. Duna-Tisza köze
3. Tiszántúl
Mezőföld
Dráva-mellék
Mind két tájegység a Dunántúli, azaz a Dunától nyugatra helyezkedik el.
A
Mezőföld

lösszel borított
mely a jégkorszakban képződött. A lösz a száraz hideg éghajlat alatt képződik, a szél által szállított finom szemű porból. Ez néhol eléri az 50-60 méter magasságot. Ercsi, Dunaújváros, Érden nem löszfal található, de Érdi déli területén kezdődik ez a tájegység.
A
Dráva-mellék
, a Dráva folyó által uralt terület, a folyó hordaléka által feltöltött terület.
Duna és a Dráva összefolyásánál található a Gemenci-erdő, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park része.
Duna-Tisza köze,
Kiskunság
A Duna-Tisza köze
, mint ahogy a neve is mutatja, a Duna és a Tisza folyók által határolt területe az Alföldnek.
Központi magasabb területe a
Kiskunság
. Ez a táj az egykor erre folyt Dunának köszönheti mai kinézetét. Az egykor erre folyó Duna lerakta a kavicsból és finomszemű homokból álló hordalékát. A szél a finom szemű hordalékot kifújta a kavicsok közül, majd lerakta, nem szállította tovább, így jöhetett létre a
homokkal fedett felszin.
Ennek következtében néhol a sivatagokhoz hasonló tájkép uralkodik a területen
futóhomokkal
, 10-15 méteres
homokbuckákkal
. A felhalmozódott kavicsot, pedig a kavicsbányák hasznosítják.
Tiszántúl
4 tájra oszlik
Nagykunság, Hortobágy, Körös-Maros köze, Nyírség
A
Nagykunság és a Hortobágy
, szinte tökéletes síkságok. Felszinük rendkívül sík. A folyók finom szemű
hordalékukat (iszap) egyenletesen lerakták
, az egykori árvizek egyenletessé formálták felszinüket. Rendkívül termékeny talajok.

általánosságban:
legnagyobb a napfényes órák száma, hőmérséklet ingadozás magas mert a nyár forró száraz, a tél fagyos, aszályok által gyakran súlytott, árvíz károk jelentősek lehetnek, kontonentális éghajlat uralja, nyugatról keletre csökken a csapadék mennyisége.
A
Körös-Maros köze
, ugyan úgy mint a Mezőföld, a jégkorszakban keletkezett
lösszel borított
.
A
Nyírség
, akárcsak, mint a Kiskunság,
homokkal fedett
, itt nem a Duna rakta le hordalékát, hanem a Tisza.
ALFÖLD GAZDASÁGA
az ország éléskamrája
Általánosságban:
Kiskunság
Zöldség- és gyümölcstermesztés központja.

gyümölcsök: őszi- és kajszbarack, meggy,
zöldségek: paradicsom, paprika, zöldbab, uborka, sárgarépa
piac, konzerv, fagyasztott árú, feldolgozás pl. gyümölcslé
Városok:
Kecskemét: konzervipari központ
Mercedes gyár
Kodály Zoltán Intézet

Azért itt a legjelentősebb a konzervipar, mert a termelőhelyre települ a konzervipar, hogy a szállítás alatt a legkevesebbet veszítsen értékéből a zöldség és a gyümölcs.
Nagykunság Körös-Maros köze
Itt terem az országban a legtöbb: búza, kukorica, napraforgó,cukorrépa

malomipar, kenyér, olaj
Városok:
Szolnok: vegyipari központ, közlekedési csomópont, kikötő,
búza, kukorica

erre épül az állattenyésztés

húsipar

Városok:
Szeged: húsipar, közigazgatási központ, oktatási központ
Ami a könyvből kimaradt......:)
Nyírség: dohány
Nyíregyháza : LEGO
Mátészalka: TúróRudi
az ország éléskamrája, sőt fontos expotrcikkek is itt teremnek meg (búza, kukorica)
kedvező éghajlat, jó minőségű talajok
aszály, fagy, árvíz veszély
takarmánytermesztésre épülő állattenyésztés, húsipar
nyersanyagban szegény, kőolaj, földgáz (Szeged és környéke
híres magyar termékek: makói hagyma, kalocsai paprika, liba, vecsési káposza, jászsági dinnye
településszerkezete sajátos: városok - tanyák
ország második települése Debrecen (206. ezer fő)
fejletlen úthálózat
hévizekben gazdag pl Hajdúszoboszló
első nemzeti parkunk : Hortobágyi Nemzeti Park (Kőrös-Maros Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park)
kultúrális örökségek (Ópusztaszer, Szegedi Dóm stb.)
egyéb különlegességek az Alföldről: szürke marha, racka juh, daru vonulás, Tisza virágzás, Kun halmok, akácfa, méz, Debrecen mint egykor főváros, Szegedi árvíz a város újjáépítése stb. ????
Kisalföld
2. Kisalföld természetföldrajza
Kisalföld gazdasága
Budapest után az ország legfejlettebb régiója, köszönheti ezt elsősorban a rendkívül jó közlekedési helyzetének. A nyugati határ és a főváros között helyezkedik el. Atópálya, vasút, vizi közlekedés.

Éghajlata csapadékosabb, hűvösebb mint az Alföldé, mezőgazdaságában így uralkodik a konyhakerti növények, komló, takarmánynövények, repce, napraforgó.

Jelentős a malomipar, élelmiszeripar, biodízel, húsipar.

Városok: Győr, Audi, szolgáltató ipar,
Mosonmagyaróvár: turizmus, oktatás
Kapuvár: tejipar, Cserpes
A Kisalföldet az Alpok és a Kárpátok hegyeiből kilépő folyók hordaléka építi fel. Kavics, homok, iszap.

Termékeny síkság, központi területe tökéletes síkság.

Fő folyók: Duna, Rába, Mosoni-Duna
Fertő tó
Fertő-Hanság Nemzeti Park

Ami nincs benne a könyvben:
2. 1. Hanság
2. 2. Marcal-medence
2. 3. Szigetköz
Nyugat-magyarországi peremvidék
természetföldrajza: 3-as tagolódású, hegyvidék, dombság, síkság

általánosságban:
legnyugatibb tájunk
a tájat tektonikus mozgások és az Alpok irányából lefutó folyók valamint hordalékuk alakította ki
kiegyenlítetteb éghajlata van, mint az ország többi területének, az óceáni hatás jobban érvényesül
legcsapadékosabb, nyáron is, bővízű patakok, bükkösök, legelők, szelídgesztenye

3. 1. Alpokalja
3.1.1. Soproni-hegység hazánk egyik legősibb
kristályos kőzetébő
l épül fel
3.1.2. Kőszegi-hegység
Írott-kő
(882 m)
3.1.3. Őrség
3. 2. Dombságok
3.2.1. Kemenshát Kőszegi-hegységtől délre található, felszínét
kavicstakaró

borítja, melyet az Alpokból a folyók szállították ide
3. 2. 2. Zalai-domság
völgyekkel sűrűn szabdalt
, domság, üledékes kőzet építi fel
agyag, a ma futó patakok medre eredetileg az Alpok
kiemelkedésekor
tektonikus mozgás
hatására emelkedett ki, ezt
később a folyók tovább mélytették, legnagyobb folyó:
Zala,
kettős kaptura
3. 3. Rába, Répce, Ikva folyók síkja
a táj éles határ nélkül megy át a Kisalföldbe,
felszínét a folyók által szállított kavics borítja

Nyugat-magyarországi peremvidék gazdasága
Zalai-dombság: kőolaj, földgáz

szerves eredetű energiahordozó, egykor élt egysejtű élőlényekből keletkeztek

mi hasznosítja: vegyipar: műanyag, energiaipar: üzemanyag, fűtőanyag: erőművek

Városok:
Zalaegerszeg: kőolajfinomító
Szombathely: faipar, ruhaipar, cipőgyártá
Sopron: Erdészeti Egyetem,
Kőszeg: idegenforgalom
mezőgazdaság:
hűvösebb nyár és csapadékosabb, mint az Alföldön, ez a takarmánynövényeknek és így az állattenyésztésnek kedvez, szarvasmarha, tej, sajt, vaj, tejipar
4. Dunántúli-domb- és hegyvidék
általánosságban: Duna, Balaton, Dráva által határolt terület
alapvetően dombsági táj, néhány kiemelkedő középhegységgel

éghajlata nedves kontinentális, több csapadék hullik, mint az Alföldön, délen a Dráva mentén megjelenik a mediterrán hatás, őszi esők formájában

"tipikus" Dunántúli táj, dimbes-dombos, széles völgyek és dombok tagolják,
Természetföldrajz, tájak
4. 1. Dunántúli-dombság
egész évben sok csapadék, hűvősebb, nyugati szél szállítja a csapadékot

4.1.1. Somogyi-dombság
, két részre lehet bontani, északon lösszel fedett, délnyugaton homokkal (Duna)

4.1.2. Tolnai-hegyhát
, lösszel fedett

4.1.3. Baranyai-dombság
, szintén lösszel fedett

4.2. Mecsek
, szigetszerűen emelkedik ki a dombsági tájból,
Zengő
(680m), mészkő, eltérő éghajlat az északi és a déli oldalon, Karbon kor - feketekőszén
4.3. Villányi-hegység
, mészkő, szintén szigethegy

tölgyesekkel fedett eredetileg, magasabb területeken bükkös,
folyók, tavak: Duna, Dráva, Mura, Sió, Kapos, Balaton
Gazdaságföldrajz, települések
A Dunántúl többi régiójához képest kevésbe fejlett, az ország egyik legelmaradottabb területe, a déli Dráva-menti terület.

Rossz közlekedési adottságok, nehéz megközelíthetőség, sok apró település

Pécs:
oktatási, kultúrális központ, Zsolnay porcelán, sörfőzés, turizmus, kesztyűgyár, dohánygyár, török emlékek,

Kaposvár
,
Mohács
történelmi emlékhely,
Szigetvár
,
Villány, Szekszárd
bor,
Harkány
gyógyfürdő

5. Dunántúli-középhegység
általánosságban: Zala-fólyótól, a Duna vonaláig terjed
középhegységi jelleg, legmagasabb pontja:Pilis(756 m)

éghajlata domborzat szerint változik, csapadékban gazdagabb mint az Alföld, és hűvösebb is

röghegységek: lepusztult egykori lánchegységek, törések, vetődések jellemzik szerkezetileg, felszinüket a külső erők lepusztították, lapos hegyhátak, legömbölyített hegytetők és fennsíkok,

mészkő a felépítő közet, Velencei-hegység gránit (egyik legidősebb kőzet), vulkani hegységek szigetszerűen, pl: Tapolcai-medence (Badacsony, Szent György-hegy)
Mészkőhegységek formakincse
mészkő:
egykor élt mészvázú tengeri élőlények (csigák, kagylók stb.) vázából több millió év alatt keletkezett kőzetek. A több ezer méter vastag üledéket a tektonikus erők a magasba emelték, majd ezek a külső erők hatására lepusztultak, mára lekopott rögei vannak felszínen
A középhegység egyes tagjait árkok választják el egymástól.
5.1. Keszthelyi-hegység
5.2. Bakony
5.2.1. Balaton-felvidék
5.3. Vértes
5.4. Velencei-hegység
5.5. Dunazug-hegység
5.5.1. Gerecse
5.5.2. Budai-hegység
5.5.3. Pilis
Karsztozodás
mi kell hozzá?:

mészkő, repedések, csapadék
lehulló csapadék oldja a mészkövet, legszebb azokon a területeken, ahol vastag talajréteg található, beszélünk felszíni, és felszín alatti karsztosodásról
Felszíni és felszín alatti karsztosodás
Felszíni formák
különböző formák, egy lényeges, mind a mélybe vezeti a vizet
karrmező (ördögszántás)
víznyelő
dolina (töbör)
polje
Felszín alatti formák
barlangok
cseppkövek (álló, függő, oszlop)
Dunántúli-középhegység gazdasága
A középhegységben megtalálható ásványkincsek, földrajzi helyzet határozza meg gazdaságát.
Városok:
Veszprém
: történelmi város, egyetem,
Ajka:
timföldgyár, üveg
Tatabánya:
gépalkatrészek
Esztergom:
Suzuki
Székesfehérvár:
gépgyártás, elektronika
Herend:
Porcelán

barnakőszén, bauxit, mészkő, nyugati országhatár és a főváros közötti kedvező, "összekötő" helyzet
barnakőszén:
nem a legjobb minőségű szén típus, hőerőművek hasznosítják, villamos áram keletkezik (erősen szennyező, többséget átállították földgáz tüzelésűre), ezt hasznosították az alumínium előállításánál
bauxit:
egykoron nagy jelentősége volt, "magyar ezüst" is nevezték, sajnos nem jó minőségű,túl nagy az energiaigény, barnakőszén nem jó fűtőértékkel bír
1990:
erőművek, alumíniumkohók, cementgyárak bezárnak, nem gazdaságos a termelés, a világpiacba való csatlakozás következtében, mégis kihasználta kevdező fekvését, szakképzett munkaerő adottságait, gépipari termékek, alkatrész gyártás,
Északi-középhegység természetföldrajz
általánosságban:
legmagasabb középhegységünk, Kárpátok része (
Északnyugati- Kárpátok, belső vulkáni ív
), tehát fiatal lánchegység, a középhegység döntő része vulkánikus, köztük mészkőhegységek, melyet a tektonikus mozgás emelt magasba, a hegységeket folyóvölgyek, medencék választják el egymástól, (
Borsodi-medence, Nógrádi-medence
)nyár hűvös, hóval borított napok száma magas, csapadékos, magasabb térszínen bükkös, alacsonyabban tölgyes, farkas, hiú, medve
Északi-középhegység gazdasága
általánosságban:
gazdag ásványkincsekben, ám ezek többsége sajnos rosszul bányászható így nem éri meg őket kitermelni (Mátra
rézérc
világviszonylatban is jelentős), hegységek előterében
lignit, barnakőszén
, egykor 1990 előtt jelentős nehézipar (vasmű, gépipar stb.) mára ezek legnagyobb része lepusztult terület, mezőgazdaságában jelentős az
erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás
, déli lejtőkön
gyümölcsös, szőlő
, hegységekben
bogyós gyümölcsök
(málna, ribizli, szeder stb) állattartás: szarvasmarha, ló
tagjai:
Visegrádi-hegység
, andezit
Börzsöny,
andezit
Cserhát
Mátra
(Kékes, 1015m)
Bükk
triász mészkő, legmagasabb átlagmagasságú hegység, több csúcsa 900 m fölött
Aggteleki-karszt
, mészkő, Baradla-barlang
Zemplén-hegység
, legfiatalabb ezért legépebb vulkáni formák Magyarországon
Miskolc
: Debrecen után legnagyobb vidéki város, egykor jelentős vas és acélmű
Kazincbarcika:
vegyipar, műanyag
Visonta, Gyöngyös:
hőerőmű (lignit)
Eger:
iskolaváros, bor
Hollókő:
kultúrális világörökség része, palóc építészet
Sárospatak
Tokaj
: bor
Full transcript