Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Copy of Szerves kémia

No description
by

Kártyás Lilla

on 4 January 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Copy of Szerves kémia

Szerves
kémia 1. Szénhidrogének 2. Oxigéntartalmú vegyületek 3. Nitrogéntartalmú
vegyületek Alifás telített szénhidrogének ekvatoriális axiális Jellemzők:
Név: alkánok, paraffinok, összegképlet: CnH2n+2
csak egyszeres (szigma) kovalens kötéseket tartalmaznak
- nyílt láncú: nincs elágazás (bután)
- elágazó: izobután
- gyűrűs: cikloalkánok, cikloparaffinok (ciklohexán)

Apolárisak, vízzel nem, de egymással elegyenek. Szerves oldószerekben oldódnak
Savakkal, lúgokkal, oxidálószerekkel nem reagálnak. Oxigén jelenlétében hőfelszabadulás
közben elégnek: CnH2n+2 + (1,5n+0,5)O2 = nCO2 + (n+1)H2O

Térszerkezet (konformáció):
Az atomok igyekeznek minél távolabb elhelyezkedni egymástól: a szemben levő kötések
60º-os (torziós) szöget zárnak be: Szerves kémia
Alifás telített szénhidrogének Alifás telítetlen szénhidrogének ζ cisz-2-butén (Z) transz-2-butén (E) Jellemzők:
Név: alkének, olefinek (olajképző).
A molekulában egy vagy több kettős kötés van. Monoolefin: CnH2n
Lehetnek nyílt láncúak és gyűrűsek.
Nincs szabad forgás a kettős kötés körül: 2 szerkezet lehetséges (cisz/transz izoméria)









Előfordulás: nagy reakciókészségük miatt csak kis mennyiségben: kőolaj, földgáz
Előállítás: földgáz és kőolaj krakkolásával 800-900 ºC-on:
CH3-CnH2n-CH2-CH2-CH3 → CH3-CnH2n-CH3 + CH2=CH2
Felhasználás: műanyag gyártás alapanyaga Szerves kémia
Alifás telítetlen szénhidrogének 1963 Nobel-díj Kémiai tulajdonságok:
A kettős kötésben a p-kötés könnyen felszakítható, a p elektronok azután egyszeres s-
kötést képeznek.
Égés: világító, kormozó lánggal: C2H4 + 3O2 = 2CO2 + 2H2O
részben tökéletlen égés: C2H4 + 2O2 = CO2 + 2H2O + C (korom, izzás)
Enyhe oxidáció H2O2-vel:






Addíció: R-CH=CH-R’ + H2 = R-CH2-CH2-R’ (Ni ill. Pt katalizátor jelenlétében)
R-CH=CH-R’ + HCl = R-CH2-CHCl-R’
Polimerizáció: egy telítetlen vegyület sok azonos molekulája egyesül melléktermék
képződése nélkül: nCH2=CH2 = -(CH2-CH2)n- (300 ºC-on Ziegler-Natta katalizátor
Al-, Ti, V- vegyületek keveréke)

Nagyobb olefinek polimerizációja:

Butadién: CH2=CH-CH=CH2 polimerizálva (műkaucsuk):-(H2C-CH=CH-CH2)n- Szerves kémia
Alifás telítetlen szénhidrogének cisz 1,4-addíció 1,2- addíció transz 1,4-addíció transz 1,4-addíció 1,3-butadién átalakul cisz izomerré nincs kettős-kötés átrendeződés Acetilén (etin): H-C C-H
A hármas kötésben levő két p-kötés még reaktívabb mint az etén kettős kötése.
Égés: világító, kormozó lánggal: 2C2H2 + 5O2 = 4CO2 + 2H2O
nagy hőfejlődéssel jár: hegesztés
Legfontosabb reakciója a HCl addíció: HCΞCH + HCl = H2C=CH-Cl
H2C=CH- vinil-csoport; a vinil-klorid a PVC alapanyaga
Előállítás metánból 1200 ºC-on: 2CH4 → C2H2 + 3H2 Butadién polimerizáció mellékreakció (kb. 20 %-ban): Szerves kémia
Alifás telítetlen szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének
Előállításuk:
Szénhidrogénekből szubsztitúcióval




Alkoholokból hidrogén-halogeniddel (reverzibilis)


Telítetlen szénhidrogénekből addícióval (Markovnyikov szabály) Szerves kémia
Halogénezett szénhidrogének Hidroxivegyületek
Éterek
Aldehidek, ketonok=Oxovegyületek ketonok aldehidek éterek fenol(ok) alkoholok Fontosabb képviselők:
Metanol (CH3OH): tulajdonságai megtévesztésig hasonlítanak az etanolra, de nagyon mérgező!
Etanol (CH3-CH2-OH): poláris és apoláris vegyületeket is jól old. Hidrogénkötésre képes.
OH csoportja gyengén poláris, emiatt oldata semleges kémhatású
70 %-os vizes oldata pusztítja a baktériumokat
Fenol (C6H5-OH): OH csoportja vízben könnyen disszociál → oldata gyengén savas kémhatású
fehérjét kicsapja: fertőtlenítő ill. mérgező
Dietil-éter (C2H5-O-C2H5): illékony → levegővel robbanóelegyet képez
legrégebben használt altatószer
Formaldehid (CH2O): fertőtlenítő (40 %-os vizes oldata a formalin)
ezüst sókat lúgos közegben fémezüstté redukálja: tükörgyártás
Aceton (CH3-CO-CH3): oldószer lakk-, festék-, műszál-, illatszeriparban Szerves kémia
Hidroxivegyületek, éterek, oxovegyületek Szerves kémia
Alkohol élettani hatása Karbonsavak, észterek Észterek:
Karbonsav + alkohol = észter + H2O (savas közeg, melegítés)
Felhasználás: oldószer, műanyag alapanyag, illatszer, ételízesítő Fontosabb karbonsavak:
Hangyasav (HCOOH): legerősebb karbonsav. Hangya, méh, csalán méreganyagában.
Ecetsav (CH3-COOH): etil-alkoholból a levegő oxigénje és ecetsav-baktériumok hatására
élelmiszerek, ipari alkalmazások
Akrilsav (prop-2-énsav, CH2=CH-OH): addícióra, polimerizációra képes
Metakrilsav: CH2=C(CH3)-COOH): fontos műanyag alapanyag Karbonsavak (R-COOH): keto + hidroxilcsoport, de tulajdonságai különböznek mind a ketonokétól, mind az alkoholokétól
A deprotonálódott karboxilcsoportban 3 centrumon 4 elektronból
delokalizált p rendszer alakul ki. Emiatt a karboxilát anion eléggé
stabilis.
OH csoport jóval polárisabb: közepesen erős savak
Magas olvadás- és forráspont dimerképződés miatt

C5-ig vízben jól oldódnak, afölött a C-lánc nagy apolaritása akadályoz Szerves kémia
Karbonsavak, észterek Savkloridok



Savanhidridek



Sav-imidek Szerves kémia
Karbonsav-származékok Aminok, amidok harmadrendű másodrendű elsőrendű Aminok:
N kapcsolódik egyszeres kötéssel C
vagy H atomokhoz
A N magános elektronpárja révén
bázikus tulajdonságú (savakkal só)
Az első és másodrendű aminok hidrogénkötéssel egymáshoz kapcsolódhatnak
A hidrogénkötés erőssége fele az alkoholokénak.
Kis szénatomszámúak vízben jól oldódnak
Gyakorlati szempontból legfontosabb az anilin: festék-, gyógyszeripar Amidok: karbonil + amin (első-, másod-, harmadrendű)
A C=O kötés p elektronjai delokalizálódnak a N magános
elektronpárjával: 3 centrumos 4 elektronos p rendszer
Első- és másodrendű amidok hidrogénkötéssel össze-
kapcsolódnak: magas forráspont
Kis szénatomszámúak vízben jól oldódnak
Amfoterek: C=O oxigén protont köthet meg, NH protont adhat le

Karbamid: emberi, állati szervezetben képződik. N-tartalmú műtrágya. Szerves kémia
Aminok, amidok Aromás szénhidrogének Sztirol (vinil-benzol): C6H6-CH=CH2
Benzol és alkének reakcióit is adja → polimerizálható
Felhasználás: polisztirol gyártása Fe, 50 ºC Gyűrűs, telítetlen szénhidrogének, melyek szerkezetében egy vagy több benzolgyűrű
található: Benzol (C6H6) jellemzői:
Aromás: 6 elektron által alkotott gyűrűsen delokalizált p-elektronszextett
Annyira stabil, hogy – az alkénektől eltérően – telítetlen jellege ellenére nagyon nehezen
vihető addíciós reakcióba.
Szubsztitúciós reakció: C6H6 + Br2 C6H5Br + HBr
Fenilcsoport: C6H5- csoport
Előfordulás: kőszénkátrányban, előállítás ebből 85 ºC-on desztillációval.
Felhasználás: oldószer, aromás vegyületek kiinduló anyaga Szerves kémia
Aromás szénhidrogének benzimidazol imidazol piridin Gyűrűben heteroatomot tartalmazó vegyületek Szerves kémia
Heterociklusos vegyületek B12 vitamin Kiterjedt konjugált kettőskötésű rendszerek Szerves kémia
Heterociklusos vegyületek Szerves kémia
izomériák Izomériák Műanyagok:
természetes alapú műanyagok (kaucsuk)
mesterséges alapú műanyagok (PVC, neylon) Nitrogéntartalmú vegyületek:
aminok (metil-amin, anilin)
aminosavak
amidok Oxigéntartalmú vegyületek:
hidroxivegyületek (metanol, etanol, fenol)
éterek (dietil-éter)
aldehidek, ketonok (acetaldehid, aceton)
karbonsavak (ecetsav)
észterek
szénhidrátok Szénhidrogének:
alifás telített (metán, etán, propán, bután, …)
alifás telítetlen (etén, etin, …)
aromás (benzol, toluol, naftalin)
halogénezett szénhidrogének Szerves kémia
Fontosabb vegyülettípusok Izoprén vázas vegyületek Szerves kémia
Telítetlen kötést tartalmazó vegyületek ? 1. konstitúciós izoméria
2. térizoméria (sztereoizoméria
geometriai izoméria
optikai izoméria Csoportosítás A csoportosítás alapja lehet: a vegyület összetétele,a szénlác alakja, a szén atomok közötti kötések száma,a funkció csoportok minősége,száma.
A szénvegyületek összetételük szerint lehetnek:
- Szénhidrogének(Szén+Hidrogén)
- más atomot is tartalmazó vegyületek (C, H, O, N, S,halogén atom fordulhat elő)
Szénlác alakja szerint megkülönböztetünk.
- Nyílt láncú
-Zárt láncú
A szénatomok közötti kovalens kötések száma szerint lehetnek
- Telített- Telítetlen
- Aromás vegyületek 4. Műanyagok
Full transcript