Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

mitológia

No description
by

Hajna Kelemen

on 3 February 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of mitológia

A mítoszok ideje –
a mítikus ősidő
amikor a máig meghatározó dolgok megtörténtek
A mítoszok ideje
a kortársak
Aitiologikus jelle
gűek (aition gör.’ok’)
oknyomozóak– a létező jelenségek okát keresik
A mítoszok jellemzői
A mítosz a benne élők számára:

történetként él
hisznek az igazságtartalmában
szájhagyomány útján terjed – regélik, mesélik
Összefoglaló vázlat
Mítosz-mitológia
az istenek születése – (theogonia)
A mitológia meghatározó történettípusai
az evilágra, az emberek viszonylag kiismerhető világára
A mitikus gondolkodás két részre osztja a világot
Kétosztatú világmodell
duális mitológia
A mitológia meghatározza a világképet
motívumaik
A mítoszok a művészetek és később kialakult vallások forrásai
maja naptár
a legfontosabb tér a közép, a centrum – a világ közepe
A mítoszok tere mindig konkrét és meghatározott
Szophoklész:
Antigoné
Euripidész:
Bakhánsnők
Példák a görög mitológiából:
az istenek áldozatot, tiszteletet követelnek az emberektől
meghatározzák az emberi tevékenységeket
az istenek általában emberként/emberszerűként felfogott lények (antropomorf)
így is ábrázolják őket
Háromosztatú világmodell
sámándobok
germán világmodell
mitológia
művészet
filozófia
tudomány
vallás
A mitológia komplex tudatforma a benne élők számára
Mítosz~hitrege
Didaktikus jellegűek
(didaktika gör.’oktatás’)
tanítóak – viselkedésmódot, kultuszt, szertartást, hagyományt közvetítene
k
Paradigmatikus jelleg
űek (paradigma gör.’minta’)
mintaadóak – az egyszer megtörtént események a későbbiekben meghatározóak
csak kevés teljes mitológiai rendszert ismerünk
ott maradt fenn, ahol művészi – elsősorban irodalmi - alkotások rögzítették (pl. a görögöknél)
képzőművészeti alkotásokban statikus formában – maszkok, szobrok, festmények
rítusok, szertartások során dinamikusan jelenítették meg a történeteket
irodalmi feldolgozások
eposzok:
Hésziodosz:
Theogonia (Istenek születése)
Erga kai hémerai (Munkák és napok)
Homérosz:
Iliász
Odüsszeia
A világot két ellentétes erő harcaként és egyensúlyaként értelmezi
A felvilág a meghatározó szint az ég, az istenek lakhelye.
Az evilág az ember tere
Az alvilág a sötét lények, halottak lakhelye
drámák:
a közép függőlegesen
a három világrész összekapcsolója (itt, fölöttem, alattam)
a terek összekapcsolója a világfa vagy világhegy
a közép vízszintesen az égtájak csomópontja
(kezdetben a világérzékelés: előttem, mögöttem, jobbra, balra)
meghatározója a 4-es szám, a föld száma
minden kultúra magát helyezi e világ terének centrumába
káosz 
az események sorrendje:
a világ keletkezésétől a pusztulásáig tartó folyamat
Van lineáris időképe is
ez a szemléletmód a vallásokban is jellemző

pl. a keresztény hit szerint Jézus minden karácsonykor megszületik és minden húsvétkor meghal és feltámad
ez határozza meg az egyházi év rendjét és ünnepeit
pl. a mezopotámiai akitu-szertartás során
az év (360+) 5 napján rituálisan káoszba zuhant a világ,
és napról napra újrateremtődött a rend,
felidézve a világ teremtésének eseményeit eposzok elmondásával és egyéb szertartásokkal
az egyszer történtek minden évben újra megtörténnek
Az idő ciklikus természetű
káosz
rend (kozmosz) 
túlvilági utazásokban
álmokban
révületben
kiválasztott, különleges képességű emberek átléphetnek az isteni szférába –
álmokban
emberi vagy állatalakban, természeti jelenségekben
saját alakjukban
az istenek megjelenhetnek a halandók világában –
a két világsík között van átjárás:
az emberen túli világra– az istenek kiismerhetetlen és alapvetően befolyásolhatatlan világára
egyéb történetek istenek és emberek életéből
a hősök (héroszok) tettei, a nagy vállalkozások
a világ egyes jelenségeinek keletkezése
a világ és az ember teremtése – (kozmogónia)
az istenek tettei
az istenek harca
hajó, út
- vándorlás és próbatételek
alma, fa, kígyó
- bűn és bűnhődés
sziget, kert
- meghaló és feltámadó hős
továbbélnek
(cselekményelem)
(kép)
toposzaik
A világ terét három részre osztja:
Mitológia
mítoszok összefüggő rendszere
Full transcript