Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Szuverenitás átalakulása Franciaország és Németország példáj

No description
by

Ella Kapsomun

on 10 April 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Szuverenitás átalakulása Franciaország és Németország példáj

Mi a szuverenitás?
16. század, Jean Bodin ;
Szuverenitás - egy állam állandó és abszolút hatalma, amit egyszemélyi uralkodó birdokolja;
1648, a Vesztfáliai békekötés után elkezdett formálódni a szuverenitás.
Németország szuverenitása
II. Világháború után megszünt a német államiság;
Megszállási övezetek - NSZK, NDK;
Németország volt nemzetállami jellegű szuverenitását elveszítette.
Más nézet: kapitulációnak csak katonai jelentősége volt, nem követte annexió, így német állam nem szűnt meg, csak állami szervei hiányában működésképtelenné vált.



A két állam közötti erőviszonyok, kapcsolatok hogyan módosultak és hogyan járultak hozzá az EU létrejöttéhez és az integráció szorosabbra fűzéséhez?
1951-ben Párizsban megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió);
Franciaország céljai: kis szuverenitásveszteséggel NSZK kontrollálása, II VH utáni stabilitás.
Robert Schuman - szoros gazdasági együttműködéssel németekkel, így két ország csak együtt tud fegyvert gyártani, ami lehetetlenné tenne egy újabb háború kitörését.
Az integrációs folyamat elindítására kényszerként megjelent feltételek a Nyugat-Európa országai számára a következők voltak: újra meg kívánták teremteni gazdasági függetlenségüket az USA-tól, ill. hozzá kívántak járulni a béke megőrzéséhez a hidegháború feszültségekkel terhelt korszakban.
A két állam közötti erőviszonyok, kapcsolatok hogyan módosultak és hogyan járultak hozzá az EU létrejöttéhez és az integráció szorosabbra fűzéséhez?
A két ország kezdetektől fogva vezető szerepet töltött be az európai integrációs folyamatban;
A francia-német kooperáció központi eleme volt az a sajátos egyensúly, amely a német gazdasági erő és a francia politikai befolyás között állt fenn.
Franciák céljai: nagyhatalom státusz visszaszerzése, a nemzetközi politika nagy kérdéseibe való beleszólás lehetőségére, Németország nyugati felének katonai és politikai szerepét igyekeztek szűkre szabni.
A németek távlati célja: az ország újraegyesítését.
1992-ben Maastrichti Szerződés; erős német-francia együttműködés.
Az EMU létrehozásában Franciaország és Németország központi szereppel bírtak.
A szuverenitás mely elemei kerültek az EU szintjére, mik a közös politikák?
Az európai integráción belül az államok joghatóságában a belpolitika rendezése marad;
Franciaország és EU közös politikák: KAP (közös agrárpolitika).
EU politikák: 1. szabad piac, kereskedelem, gazdasági unió és közös valuta létrehozása - szuverenitás átruházódott szupranacionális szintre, vagyis az EU intézményrendszerére. 2. Közös külpolitika és védelempolitika, béke és biztonság fenntartása. 3.Közös belpolitika és biztonságpolitika nemzetközi együttműködésen keresztül érvényesül - a szuverenitás az állami szinten maradt.
Ezen kívül a közös érdekszférába tartozik a környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem, kutatás és innováció.

Mit vesztettek, mit nyertek az államok?
Németország:
NSZK 1958-ra az Egyesült Államok után a világ második ipari hatalma lett - „gazdasági csoda” . A hosszú integrációs folyamattal visszaszerezte a szuverenitását. USA után a világ második számú exportőre.
Franciaország
: szintén megerősödött, korábbi tekintélyét és elsőségét a kontinensen nem veszítette el teljesen az integrációs folyamatnak köszönhetően, ám a szuverenitás kérdése a francia politika mindig visszatérő kérdése.


Franciaország szuverenitása
II. Vilgháború után megalakult a IV. köztársaság - de Gaulle;
Elvesztette nagyhatalmi státuszát, gazdasági válság; Marhall-segély - USA-tol való pénzügyi függés;
Nagy külömbség a két ország teljesítménye közt, francia sovinizmus;
de Gaulle ezt felismerve kötött szövetséget Adenauer Németországával;
A német-francia együttműködésnek köszönhetően vezető hatalom Európában ma is.

Szuverenitás átalakulása Franciaország és Németország példáján keresztül
Köszönöm a figyelmet !
Full transcript