Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A Helyi Gazdaságfejlesztés a számok tükrében

A helyi gazdaságfejlesztési célok és eszközök vizsgálata a „Dunakanyar Északi Partjának”
by

György Áldorfai

on 25 January 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A Helyi Gazdaságfejlesztés a számok tükrében

A Helyi Gazdaságfejlesztés a számok tükrében
A helyi gazdaságfejlesztési célok és eszközök vizsgálata a „Dunakanyar Északi Partjának” mikrotérségében,

Készítette: Áldorfai György
Arisztotelész szerint az ökonómia jelentése a társadalom, a család háztartáson nyugvó, a család illetve a közösség fenntartásához szükséges dolgok előállítását jelenti.
Alapok
Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllőőö, 2013.
Köszönöm szépen a figyelmet!


Ön ellátás
Piac
Globalizáció
Helyi gazdaság
A helyi gazdaság egy település, mikro- vagy kistérségi saját adottságai által motivált, ezeket az adottságokat fenntartható módon felhasználó, belsö eröforrásainak mobilizálása által müködtetett összehangolt akciók/tevékenységek, emberek, intézmények, anyagok, eröforrások és eljárások összessége.
Helyi
gazdaságfejlesztés
A helyi gazdaságfejlesztés (továbbiakban HGf) tudatos közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlödés érdekében. (LENGYEL I., 2010)
A helyi gazdaság alapvetö
célja
, hogy a helyi termékekkel kielégítsék a helyben felmerülö igényeket így elsödlegesen belsö piacra termelnek
A HGf elsödleges
célja
a fenntartható helyi gazdaság létrehozása, a helyi vállalkozások számára müködö belsö piacot, továbbá a helyi lakosság számára pedig megfelelö munkalehetöség és életszínvonal biztosítása.
Kifejezett
cél
, hogy az adott gazdasági tevékenység eredményei helyben hasznosuljanak, akár mint megvásárolható termék, elérhetö szolgáltatás, vagy mint munkahely és jövedelem. Vagyis a helyi gazdaságfejlesztés nem egyszerüen helyi, hanem helyi érdekü gazdaságfejlesztés.
Résztvetök
Lakosság
Civil szervezetek
Közszféra
Vállalkozások
HGf pozitív hatásai
• helyi vállalkozói tevékenységet generál;
• munkahelymegörzö és -teremtö szerepe van;
• mozgósítja a helyi közösséget, bövíti a helyi együttmüködési hálót;
• a helyi eröforrások fenntartható használatához vezet;
• erösíti a helyi identitást és lokálpatriotizmust;
• a település népesség-megtartó erejét növeli, élhetöségét javítja;
• megújítja a város-vidék kapcsolatokat.
Területfejlesztés, Vidékfejlesztés
Kapcsolat és különbség
Területfejlesztés:
A HGf a területfejlesztés eszköze, hiszen számos forrás lehívását eredményezi helyi szinten (gazdasági, humáneröforrás, közlekedési és település infrastruktúra).
Különbözöség
a szintben található
Vidékfejlesztés
: A vidékfejlesztés a területfejlesztés szerves részeként szorosan kapcsolodik a HGf-hez (Agrár-gazdaság - Leader).
Különbözöség
a gazdasági szereplök térbeli koncentrációjából fakad
HGf eszközei
Helyi közösségfejlesztés
Helyi termékfejlesztés
Helyi gazdaság élénkítését szolgáló szakképzés
Gazdasági együttmüködések fejlesztése
Önkormányzat gazdasági tevékenységei
Pénzügyi jellegü intézkedések
Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése
Helyi vállalkozásfejlesztés, beruházás ösztönzés
Helyi értékesítés, promoció
Szemlélet formálás
Mi az hogy helyi?
„Minden, amit nem importáltak. Amit nem az ország másik feléböl szállítottak. Ami helyben készül. Amit 50 km-en belül adnak el. Házi savanyúság a kertböl. Friss kenyér a péktöl. Gyümölcs a fáról. Cipö a sarki cipésztöl. Hegedü a szomszéd hangszerkészítötöl. Hagyományörzö portéka. Kézmüves termék. Ami nem tömegcikk. Nem nagyipari selejtmunka a hipermarketeknek. Ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerö, alapanyag) tartalmaz. Helyi specialitás. Ételkülönlegesség. Használati tárgy. Népi motívumokat örzö áru. Amit sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem lehet értékesíteni, pedig érdemes lenne. Helyben, a helyieknek. Hogy tudják, mit esznek meg. Hogy tudják, mit vesznek meg.” (MAGOSFA ALAPÍTVÁNY, 2006)
Miért jó mindez?
„Mert kiveszöfélben lévö használati tárgyak, technológiák, motívumok maradhatnak fenn. Mert a vásárló biztos lehet abban, hogy jó minöségüű, értékes árut kap a pénzéért. Mert a helyi termelök együttmüködhetnek. Mert jó dolog egy tál valóban „házi” tyúkhúslevest kanalazni az étteremben. Mert jó érzés a csomagoláson a saját lakóhelyünk címerét látni. Mert egy hangulatos kis mühelyben készült, nem egy nagy és személytelen gyárban. Mert az idelátogatók számára különleges, érdekes, és hírét viszik messzire, visszajönnek miatta. Mert van reklámértéke. Mert büszkék lehetünk rá. Mert ilyet máshol nem kapunk.” (MAGOSFA ALAPÍTVÁNY, 2006)
HGf stratégia
tervezése

A helyi gazdaságfejlesztés kapcsán alapvetö fontossággal bír a stratégiai szemlélet, mely szerint nem a korábbi évek forrásallokálási gyakorlatából, hanem a specifikus helyi problémákból, illetve az erre épülö sajátos célokból indulunk ki (persze figyelembe véve a mozgósítható eröforrások mennyiségét). Kijelölt kívánatos jövöbeni állapot, és az ehhez elvezető célok a szereplök széles körének részvételével kell, hogy körvonalazódjék.
A folyamat beindítása
Érintettek azonosítása
Helyzetelemzés
Stratégia megalkotása
Stratégia megvalósítása
Stratégia felülvizsgálata
Forrás: Bajmócy Z., 2011
HGf stratégia
értékelése és -monitoringja
A regionális és helyi fejlesztési kezdeményezések értékeit széles körben elismerik, azok elörehaladásának és hatásainak mért eredményei gyakran nem elégségesek a jól mérhetö mutatókon alapuló fejlesztéspolitika számára. Ezért a regionális és helyi fejlesztés monitoring- és értékelési rendszerének javítása és fejlesztése kiemelten fontos.

Az értékelések számos elönnyel járhatnak. Az értékelés az ismeretszerzés, az elszámoltathatóság és az ellenörzés eszközeként szolgálhat, elöfordul azonban, hogy csupán szimbolikus jellegü és inkább a szakpolitikák legitimálása céljából alkalmazzák.” (OECD, NFGM, 2009) „Az értékelés funkciója kettös: egyrészt a szakpolitika és a programozás javításának alapja, másrészt az elért és a tervezett eredmények összevetésének eszköze.
A monitoring révén
lehetövé válik
:
• az eredmények ellenörzése
• az elörehaladás mérése
• a gyakorlatban szerzett tudás beépítése
• a jövöbeli politikákkal kapcsolatos tájékoztatás

Ezért az értékelés és a monitoring
fö célja
:
• annak tanúsítása, hogy a szakpolitika céljai teljesülnek.
• annak tanúsítása, hogy ez hatékonyan és hatásosan történik.
• a tanulságok rögzítése azzal a céllal, hogy elömozdíthassák a jövöbeni megvalósítást és a döntéshozatalt.

Vizsgálati módszertan
Adatbázis
Dokumentumelemzés
Kérdöívezés
Statisztikai vizsgálat
A hazai regionális folyamatok vizsgálatának legfontosabb forrásai azok a települési részletességü adatbázisok, amelyekböl tetszöleges térségi aggregáltságú adatrendszerek állíthatók elö (TÓTH ET AL, 2006).
Felhasználásra került:
TeIR, Eröforrástérkép, T-STAR
12 év
137 mutató
1644 adat
A dokumentumelemzés a társadalomtudományi kutatási gyakorlatban a beavatkozásmentes vizsgálatok egyik fajtája. Ez az elemzés olyan vizsgálati módszerek összefoglaló elnevezése, amelyek az írott, vagy vizuális formában megjelenő emberi közlések tanulmányozására alkalmasak. A fejlesztési célzatú beavatkozások hatásvizsgálata esetén ennek a módszernek a tárgya a programok és projektek szövege.
A kérdöívezésnek jelentösége abban van, hogy sikeres területfejlesztési stratégia, program csak akkor készíthetö, ha az széles társadalmi bázisra épül. Meg kell tehát ismerni a térség helyi szereplöinek helyzetét, igényeit, véleményét, továbbá biztosítani kell részvételüket a tervezési, söt a megvalósítási munkák során. A területfejlesztés egyik fontos alapelve a szubszidiaritás, mely a helyi erök igényeinek érvényre juttatását, az alulról jövö kezdeményezések mozgásterének biztosítását jelenti.
Felhasználásra került:
nyilt és zárt kérdések
online és személyes lekérdezés
1129 felkeresés, 209 kitöltés, 18,5% arány
Leíró statisztika
"Pontozáson alapuló" komplex mutatószámképzés
Áldorfai György, PhD hallgató
aldorfai@gmail.com
Helyzetfeltárás
Kutatási
eredmények

Következtetések, javaslatok
A mikrotérség területe
153,3 km2 (a Szobi járás területének 35%), a népesség 16563 fö volt (a Szobi járás lakosságának 67%), mindezek alapján a népsürüség 108 fö/km2 (a Szobi járás népsürüsége 56,6 fö/km2)
A mikrotérség népesség
növekedése megegyezik a KM régióval ellenben a Pest megye és Szobi járással. A települések viszonylatában a Budapesthez közelebb fekvö településeken növekszik.
A térség korösszetétel
2011-ben azonos a KM régió és az országos megoszlásnak, de 10 éves viszonylatban az elöregedés a jellemzö, illetve a függösségi ráta és a vándorlási egyenleg is növekedést mutat.
Jellemzö
a szlovák, cigány kisebbség, de a legjelentösebb számban a németek vannak jelen a térségben.
Közmü és a hulladékkezelés
megoldott. (másodlagos közmüolló 80%-os)
Az ingatlan árak
az országos átlag feletti.
Közlekedés:
Autóút, Kerékpárút, Viziközlekedés
A müküdö vállakozások
jelentös része 1-9 föt foglalkoztato vállakozás illetve fö állású vállalkozó.
Kiskereskedelmi
üzletek száma csökken, de a térségben a nagykereskedelmi üzletek száma növekszik.
A vendéglátó helyek
száma és a szállás helyek száma ugyancsak növekszik a növekvö vendégszámmal azonos arányban.
227 regisztrált civil szervezet
(Magosfa Alapítvány – Zöld polc rendszer, Agri Kulti Pjt. – Nagymarosi Termelöi Piac)
Fesztiválok
(Magyar sziget, a Boreál Fesztivál, Erdélyország az én hazám, a Tökfesztivál, a Sárkány Fesztivál, Beektok Fesztivál, Regejáró Misztrál Fesztivál, Nagymarosi Fúvószenekari Fesztivál) A részt vevök száma 2011-ben a 49269 fö (évenként 2095 fö a növekedés)

Az önkormányzatok
bevétele jelentös része átengedet adó, helyi adók mértéke alacsony - bevétel csekély. De fedezik a kiadásokat és fejlesztések is folyamatosan vannak.
A térségben lakok
netto átlag fizetés
e 263000 Ft
A megkérdezetek jelentös része szerint a következöket kellene fejleszteni:
regionális turisztikai kapcsolatokat
turizmust/idegenforgalmat
települések közötti kapcsolatot
vízpartok területét
helyi termékeket elöállítását és értékesítését
A megkérdezetek jelentös része szerint a Duna a következöket jelenti:
a turizmus és annak lehetöségét
arculatot és az összetartozást szimbolizálja
A megkérdezetek 100%-a szerint a térség nem használja ki a helyi eröforrásokat:
olyan fejlesztések kellenek amik nem a környezet rovására megy, inkább integrálja azt
A fel nem ismert erőforrásokat lokalizáni kell.
pl.: humáneröforrás, a jelenlegi érdeklödési körök feltérképezése magyarországon - mely helyben is megvalósíthatok.
1. hipotézisem:
A „Dunakanyar Északi Partjának” mikrotérségnek gazdasági-, társadalmi-, és környezeti adottságai alapvetöen hozzájárulnak egy sikeres és egyben eredményes helyi gazdaság kialakításához.
2. hipotézisem:
A „Dunakanyar Északi Partjának” mikrotérségnek összes helyi szereplöje támogatna egy helyi gazdaságfejlesztési programot.
3. hipotézisem:
A helyi gazdaságfejlesztés legnagyobb kihívása a térségben a szereplök elvárásainak összehangolása lenne.
4. hipotézisem:
A vizsgált mikrotérség helyi eröforrásának - a hiányzó alapanyagok megléte miatt – és egyben az arculat megformálásának alapköveként a Dunát, a táji értékeket és a turizmust feltételezem.

haspjsdgksdf
fhhcgfh
h
h
hj
gf
j
Full transcript