Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Egyenlőség

No description
by

Emese Pásztor

on 12 November 2018

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Egyenlőség

Egyenjogúság.
Az egyenlő bánásmód követelménye

Egyenlőség az AB gyakorlatában
9/1990. (IV. 25.) AB határozat
Fogalmi alapok
Igazságosság
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik...
Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?
forrás: https://vs.hu/magazin/osszes/politika-hatalom-rasszizmus-egyenloseg-a-brit-kepregenysztori-0721#!s0
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
Pásztor Emese, egyetemi tanársegéd
ELTE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék
emese.pasztor@ajk.elte.hu
Méltányosság
Egyenlőség
Egyformaság?
Egyenjogúság
Diszkriminációtilalom
Esélyegyenlőség
I. „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Alaptörvény XV. cikk

(4)Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
Alaptörvény XV. cikk

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen
faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési

vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Alaptörvény XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
KI?
MIT NEM?
MIKOR?
MIT IGEN?
ÉS HA MÉGIS?
Ki és Mikor?
Az Ebktv. hatálya
Mit nem szabad?
Az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartások
Mit szabad mégis?
Kimentés
Jogérvényesítési mechanizmusok
4. § Az egyenlő bánásmód követelményét

a)
a magyar állam,
b) a helyi és kisebbségi
önkormányzatok
, ezek szervei,
c) a
hatóság
i jogkört gyakorló szervezetek,
d) a Magyar
Honvédség
és a
rendvédelmi szervek
,
e) a
közalapítványok
, a köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei
f) a
közszolgáltatás
t végző szervezetek,
g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt:
oktatási intézmény
),
h) a
szociális
, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és
intézmények
,
i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a
közművelődés
i intézmények,
j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a
magánnyugdíjpénztárak
,
k) az
egészségügyi
ellátást nyújtó
szolgáltatók
,
l) a pártok, valamint
m) az a)–l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek
jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során
kötelesek megtartani.
5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl
az adott jogviszony tekintetében
köteles megtartani,

a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére
ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,

b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben
szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,

c) az
állami támogatás felhasználása során

létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint

d)
a munkáltató
a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.
6. § (1) E törvény hatálya
nem terjed ki

a) a
családjogi
jogviszonyokra,
b) a
hozzátartozók
közötti jogviszonyokra,
c) a
vallási közösség
hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyára, valamint
d) e törvény 4. §-ának alkalmazása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
az egyesületek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra
.
Á
P
P
P
1. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
2. Közvetett hátrányos megkülönböztetés
3. Zaklatás
4. Jogellenes elkülönítés
5. Megtorlás
az ezekre adott utasítás
Ebktv. 8. § - egy személy vagy csoport
valós vagy vélt [védett tulajdonsága] miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport
részesül, részesült vagy részesülne.
Ebktv. 9. § - közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő,
látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés,
amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat
lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz,
mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne
Ebktv. 10. § (1)
- az az
emberi méltóságot sértő
,
szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben
megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása
.
Ebktv. 10. § (2) bek.
az a rendelkezés, amely a
8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján
egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától –
anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.
Ebktv. 10. § (3) bek.
-
az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz,
jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.
11. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt
társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul
, ha az
(...)

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés
nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
Alapjog?
Nem alapjog?
szükségességi-arányossági teszt
ésszerűségi teszt
összehasonlíthatósági próba
indokolhatósági próba
Ebktv. 7. § (3)bek.
A
8. § b)–e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében
a (2) bekezdés nem alkalmazható.
Ebktv. 7. § (2) bek.
b) faji hovatartozása
c) bőrszíne
d) nemzetisége
e) nemzetiséghez való tartozása
Előnyben részesítés
14/1995. (III. 13.) AB határozat
azonos neműek közötti házasságkötés és élettársi viszony jogi akadályai
homogén csoport 1:férfiak
homogén csoport 2:nők

Mindkét csoport számára tilos az azonos neműekkel való házasságkötés. Hol itt a diszkrimináció?
homogén csoport 1:heteroszexuálisok
homogén csoport 2:homoszexuálisok

Bírói típusú
Nem bírói típusú
(és sokan mások...)
20. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt
személyiségi jogi pert
, valamint
munkaügyi pert
indíthat
a)az
ügyész
,
b)a
hatóság
,
c)a
civil és érdek-képviseleti szervezet
,
ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye
olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása,
és
a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
Közérdekű igényérvényesítés:
Osztott bizonyítás (Ebktv. 19. §)
"Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban (...)"
Sérelmet szenvedett fél:
VALÓSZÍNŰSÍTI
Másik fél:
BIZONYÍTJA
hátrány
védett tulajdonság (ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint)
+
/
valószínűsített körülmények nem álltak fenn
egyenlő bánásmód követelményét megtartotta/ nem volt köteles megtartani
emberi méltóság
"a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként)kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem
eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell
a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni."
kiterjesztve:
az egész jogrendszerre
jogi személyek körére
"A hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmából nem következik, hogy az államnak ne lenne joga a jogalkotás során figyelembe venni az emberek között ténylegesen meglévő különbségeket."
[10/1998. (IV.8.) AB határozat]
 EEJE 14. cikk

A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét
minden megkülönböztetés,
például
nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

a faji egyenlőség irányelve (2003/43/EK irányelv)
foglalkoztatás
2000/78/EK irányelv (általános keretek)
2006/54/EK irányelv (férfiak és nők)
Full transcript