Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Stilisztika alapfogalmak

No description
by

Géczy Anikó

on 9 December 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Stilisztika alapfogalmak

Hasonlóságon alapuló
-szimbólum:
gondolat, eszme, érzelem jelképe
egymástól távol lévő dolgokat kapcsol össze

pl.: "Fényesebb a láncnál a kard" (Petőfi S.: Nemzeti dal)
„Sár és virág, kavargó semmiség,
de hirtelen, mint villám, hogyha lobban –
két sor között – kinyíl nekünk az Ég." (Kosztolányi)
az Értől indul el/ S befut a szent, nagy Oceánba.” (Ady Endre: Az Értől az Oceánig)
Metafora
Megszemélyesítés
Szinesztézia
Allegória
Szimbólum
-metafora:
hasonlóság vagy szabad asszociáció alapján történő azonosítás a képi és a fogalmi sík között
„Hóhérok az eleven vágyak” (Ady)
„Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában.” (Arany János: Toldi) Túzok = Miklós
-megszemélyesítés:
a kifejezendő nem élőlény, a képi mozzanat pedig élőlény cselekvésére, tulajdonságára utal:
„a szellőzködő, lágy melegben / tapsikolnak a jázminok" (József Attila).
pl.: "Sóhajtanak a bútorok ropogva, / titkos szavaktól reszket a homály" (Kosztolányi)
-
szinesztézia:
eltérő érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben
általában hangulati egyezések
pl.: "Kicsalta a leányt édes beszédével," (Petőfi S.: János vitéz)
„A barna gondok, szélvész, háború,
Villám, s hideg fény voltak táborom.” (Vörösmarty)
„Sűrű csönd ropog a havas mezőben.” (József Attila: Holt vidék)
egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban
voltaképpen metaforák láncolata
"Itt a kemény Harc, sápadt Félsz és torzfejű Inség, / Éktelen arcu Harag és a Halál fenyeget." (Janus Pannonius: Midőn beteg volt a táborban)
„A költő is ilyen, e légi herceg párja, / kinek tréfa a nyíl, s vihar dühe szép, / de itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja, / s megbotlik óriás két szárnyában, ha lép.”
(C. Baudelaire: Az albatrosz)
„Láttátok-e már a tengert,/ Midőn a fergeteg szánt rajta/ És vet beléje halálmagot?
Láttátok a fergeteget,/ E barna parasztot,
Kezében villámösztökével?”
(Petőfi Sándor: Az őrült)
szóképek
Érintkezésen alapuló
szóképek
Metonímia
Szinekdoché
-metonímia:

ha két fogalom között valamilyen térbeli, időbeli, anyagnévbeli, vagy ok-okozati érintkezés van, akkor az egyik nevet felcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk
pl.: "De az vasa paizst ugyan átaljára, / De belől páncéron által nem járhata" (Zrínyi M.: Szigeti veszedelem)
„S csendes a ház, ah de nincs nyugalma.” (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka)
-szinekdoché:

a rész megnevezése jelöli az egész fogalmát
pl.: "Vezet maga után az két ötven szablyát" (Zrínyi M.: Szigeti veszedelem)
„Lélek ez ajtón se be, se ki.” (Arany János: Tetemrehívás)
Lélek = 'ember'
„Sok vad, s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt lelkeknek.” (Balassi Bálint: Egy katonaének)
vad = 'hiéna'; madár = 'keselyű'
Képszerű
beszéd
Hasonlat
Eufemizmus
Körülírás
-hasonlat:
két dolognak hasonló tulajdonságok alapján történő párhuzamba állítása
pl.: "Mint nyáj, ha komondor űzi avarban,/ Szaladnak a hamvas fellegek,"
(Vajda János: Borongás)
„Mint komor bikáé, olyan a járása…”
(Arany János: Toldi)
„… szívós leszek, mint fán a kéreg.”
(Radnóti Miklós: Levél a hitveshez)
-eufemizmus:
a körülírásnak az a változata, amelyben tapintatból vagy szeméremből nem mondunk ki nyersebb, durvább kifejezéseket, hanem ehelyett finomabbat, szebbet használunk
pl.: meghalt - elhunyt, jobb létre szenderült
terhes - áldott állapotban van
„Tarka s vidám az életem;
S ha majd egyszer tsendre térek,
Nem forgok többé.” (Weöres Sándor: Psyché Confessiója)
-körülírás:
nem nevezzük meg a dolgot, hanem más szavakkal, jellemzőivel nevezzük meg
pl.: "Zászlódat látom, Bulcsú, s
szemem árja megindul
." = könny (Vörösmarty M.: Zalán futása)
„Igaz, mögmondta, hogy őtet azért hozta magával, hogy figyeljen. Többször is megmondta, hogy aztán nyitva lögyön a szömöd.” (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja)
nyitva lögyön a szemed = néz
Bekötik a fejét.
= férjhez megy
SZÓKÉPEK
„Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt?” (Nagy László: Ki viszi át a szerelmet)
„Olyan vagy, mint egy suttogó faág,/ ha rámhajolsz,” (Radnóti Miklós)
magyar ezüst
= 'alumínium'
„És az gyimilcsbűl halálut evék.” (Halotti beszéd és könyörgés)
„Visszajő tavaszkor, búzavirágzáskor
Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor
Ha akkorra sem jő, szilvaaszaláskor.” (Népdal)
„Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen,
lehet, hogy zörej, meredt éjjelen,
lehet, hogy kés vagy ónos víz alatt,
lehet, hogy gomb vagy, amely leszakad”
(József A.: Medáliák)
„Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant”
(Arany János)
„Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;”
(Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél)
„A városban felüti műhelyét,
gyártja a kínok szúró fegyverét
a merev éjszaka fénye.” (József Attila: Téli éjszaka)
„Lila dalra kelt…
Egy nyakkendő.” (Tóth Árpád: Körúti hajnal)
Lágy meleg; fehér csönd
A legismertebb allegorikus figurák közé tartozik a halál alakja, akit rendszerint csontvázként halotti lepelben és kaszával a kézben ábrázolnak.
Vagy az igazság allegóriájának ismertető jelei: a bekötött szem, a mérleg, a kard.
Remény, Halál, Jóság, a Szeretet, az Irigység
Allegória
A képszerűség eszközei
a szépirodalomban
Megszemélyesítés: elvont dolgokat (érzést, eszmét stb.), élettelen tárgyakat élőként mutat be, az élőkre jellemző cselekvéssel, érzéssel, tulajdonsággal ruház fel, illetve növényeknek, állatoknak is emberi érzést, cselekvést tulajdonít.
A ritkás ágak zöldjén átveti
A messzi nap a sűrű sugarat
A fák zsonganak, mint sín menti nyurga póznák
Tóth Árpád
kételemű szókép, amelyben a gondolati síkot és a képi síkot valamely közös elem alapján azonosítjuk.
teljes metafora: mindkét elem
egytagú: csak a hasonlított (maga a kép) „Szonett, te drágakő, te antik Gyöngysor”
(József A.)
társadalom
Allegória : egy költői szöveg nagyobb részére, v. egészére kiterjed, és a hasonlított ill. a hasonló elemeinek egész sorozatát kapcsolja egymáshoz értelmi-logikai alapon. Pl.: Petőfi: Föltámadott a tenger …
Platón barlang-allegória
Platón barlang-allegóriája
Szimbólum: (gör. ismertetőjel) A szimbólum valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor stb.) érzéki jele. Nemcsak helyettesíti a kifejezendő gondolattartalmat, hanem vele kapcsolatban egész gondolatsort, különböző érzéseket, hangulatot, bonyolult lelki tartalmat képes felidézni. A szimbólumban (szemben a metaforával) önállósul a kép, a szimbolizált és a képi jelentés egymás mellett hat. A szimbólumban önállósult kép (ellentétben az allegóriával) inkább sejteti, mint kifejezi a tartalmat.
Szinekdoché : a névátvitelt rész és egész v. a faj és nem viszonya, felcserélése teszi lehetővé. Pl.: „Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt.” (Vörösmarty M.: Előszó)
szinesztézia
Több érzéki terület összemosása egy képben
oboa-édesek
Alliteráció
Rendszerint a szókezdő hangok ismétlődése. A versek egyik zenei eszköze.
Bús donna barna balkonyon
mereng a bíbor alkonyon
Babits Mihály: Messze... messze...
párhuzam
szerkezeti párhuzam: az egymás után következő sorok ugyanolyan szerkezetűek
gondolatritmus: az egymás után következő sorok ugyanolyan tartalmúak, ugyanarról szólnak
Örökkön háborog a tenger
Örökkön zúgnak a lombok
Örökkön fájdalmas az ember...
Anafóra: Egymást követő mondatok, vagy mondatszakaszok azonos szóval vagy szócsoporttal indítása (gondolati és ritmikai ismétlődés egysége).
allúzió
utalás; célzás, példálódzás
Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se,
Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé.
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz
Intertextuális utalás a Bibliára
Rím: A vers zenei hangzását megadó eszközök közül az egyik, s talán a legfontosabb, amely a szótagok hangzása közti hasonlóságot használja ki. Sok fajtája létezik pld. bokorrím (aaa), páros rím (aabb), stb.
Irónia: A humoros és szatirikus műveknek a túlzással rokon, jellegzetes stíluseszköze. Stílushatását a nagyon kifejező szavak használata, a túlzás, a gyakori képszerűség és az ellentét adja.
művelt majom
hangutánzó
didaktikus
Allúzió
A matek az Achilles sarka
klisé
kontraszt
Elment.
Hív a természet
Erős testalkatú
Paradox
Kevesebb több lenne.
-"A háború béke" -George Orwell
egyéb fogalmak
Költői (szónoki) kérdés : nem valódi kérdés, nem vár választ.
„Miért nő a fű, hogyha majd leszárad?
(Babits Mihály)
Ellentétezés : ellentétes jelenségek szembeállítása.
„S kedv emel vagy bú temet …”
(Kölcsey: Vanitatum vanitas)
Kötőszavak elhagyása költői szövegben → bonyolultabb, többértelmű, titokzatosabb szöveg
Tagadásból felépített képsorozat = negatív festés
Nominális stílus: névszók magas száma a szövegben → statikus, mozdulatlan, állóképszerű megjelenítés, pl. impresszionisták



Verbális stílus: igék és igenevek magas száma → mozgalmasság, sűrített, felgyorsított elbeszélés, pl. romantikusok
Túlzás - hiperbola
Rímképletek:
páros rím : aabb (gyakori a magyar költészetben)
bokorrím : aaaa
keresztrím : abab
ölelkező rím : abba (a magyarban ritka)
félrím : xaxa / axax ( a magyarban gyakori)
tercina rím : 3 soros ; a magyar költészetben főleg a szonett formában van : ababcbcdc
párhuzamok
Archaizálás : régies nyelvi formákkal a szöveget mintegy visszahelyezzük az időben, felidézve egy korábbi korszak nyelvi hangulatát.
Alliteráció vagy betűrím : a szókezdő hangok ismétlődése.
Akrosztichon : a verssorok (esetleges strófa-kezdősorok) első betűit összeolvasva szöveget (a szerző nevét stb.) kapunk. Balassi
Hangzás, zeneiség
Késleltetés (retardálás): a várt stilisztikai, hangulati, nyelvi, tartalmi elem helyett valamilyen közbeiktatott rész következik, ezzel fokozva a várakozást. PL.: Ezeregyéjszaka meséi
analógia
oximoron pl. ádáz szerelem,
Boldog, szomorú dal
Ellentét szókapcsolaton belül
Ritmus: egyfajta ismétlődés, különböző típusú szótagok váltakozása (ütemhangsúlyos és időmértékes verselés)
Fokozás: ismétlésen alapul. Az egymásra következő egységek egyre erőteljesebb érzelmi-hangulati jelentést hordoznak.
Halmozás: azonos mondatrészek, szintagmák, tagmondatok, mondatok sorozatszerű ismétlése. Lehet benne párhuzamosság v. ellentétezés. Pl. :
„ S megjön az ősznek tarkasága: aranyos lombok, piros lombok…”
(Babits: Ballada Írisz fátyoláról)
ismétlés
Hasonlóságon alapuló megegyezés két dolog között.
anakronisztikus
nem felel meg az adott időnek, kornak
közhely
kifejezés, amelyet olyan gyakran és olyan módon használnak, hogy eredeti hatása és értelme elvész.
Eufemizmus: nyelvi tabuk (emésztés, szexualitás, halál stb.) elkerülésére finomító, körülíró eljárás
tanító célú
Látszólag ellentmondó
toposz
közkinccsé vált költői kép
ősz - elmúlás
A költészet zene.
A költészet érzékletes.
A költészet személyes
talált vers
Gyakorlatok
Realisztikus
Stilizált
Képvers
Vers a városban fotózott feliratokból
matematika és vers
Félelmek, álmok, képzelet
Minden mémmé válik
posztmodern
Valóság
Machbeth
ismétlés
fraktál
önhasonló alakzat

Monty Python
Dada
Pop Art
Full transcript