Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

PT/3: Empirizmus és asszociacionizmus

No description
by

Csaba Szummer

on 26 March 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of PT/3: Empirizmus és asszociacionizmus

RACIONALISTÁK, EMPIRISTÁK ÉS AZ IGAZI ÉLET 16.-17. század, a filozófia kiválik a teológiából
18.-19. század, a szaktudományok válnak ki a filozófiából
a végső létezőkre, Isten, lélek, vonatkozó kérdések háttérbe szorulnak, az ismeretelméleti vizsgálódások feldúsulnak: hogyan szerveződik az emberi tudás?
Descartes: összemosódik az empirikus megismerő és a transzcendentális megismerő
Filozófia: egyre jobban szétválik a két szubjektum. 18.-19. század: előtérbe kerül az empirizmus
a spekuláció visszaszorul, a tényleges megfigyelésre támaszkodnak
Nativizmus és empirizmus: milyen a tényleges ember, mi az, ami velünk született és mi az, amit a tapasztalás során teszünk magunkévá?
Racionalizmus és empiricizmus: a tudás megalapozására vonatkozó ismeretelméleti alapfeltevések. A mai innátisták is empiricisták, mert tapasztalati úton és nem spekulálval próbálják bizonyítani mondandójukat. 17-18. század, a tudósok deisták
La Mettrie, D'Holbach vagy Helvetius kivételek
Merton-tézis: a protestáns vallás tette lehetővé a szabad intellektuális kutatást.
A jezsuitáknak azonban megvolt ugyanez a szabadsága a felelős szubjektum létrehozása, keletkezése a gyakorlatban
belső önelemzés: a modernitás a vallomások kultuszává vált: napló, gyónás, Istennel folytatott bizalmas beszélgetések, memoárok
A jogi és erkölcsi autonóm lény kialakulása Locke-típusú elvonatkoztatás
A tudás mindig az egyediségekből indul, amelyekből kivonjuk a közöset, absztrahálunk. "Így telik meg az elme ideákkal, szavakkal, vagyis nyersanyaggal, amelyen diszkurzív képességeit gyakorolhatja." Képzetein kisszámú asszociációs törvény által kapcsolódnak össze. A legradikálisabb empiristának is meg kell engednie, hogy van valamiféle szervező el a képzetek között.
Vagyis van az elmének valamilyen racionális korlátja, racionalisztikus működési elve.
A racionalisták több ilyen korlátot engednek meg, Kant szerint szintetikus a priori szervező kategóriákat.
az asszociációs törvények pl. velünk született eszközei az elmének
Kant: az empirizmus megmagyarázza a gondolati tartalmakat, a gondolati formákat azonban csak racionalisztikusan lehet megmagyarázni. ARCHITEKTÚRA A SZÁMÍTÓGÉPBEN
vannak nehezen változtatható dolgok, pl. a hardver és a BIOS és az operációs rendszer; ez egy rögzített tudáskeret, akárcsak a velünkszületett ideák a racionalistáknál, vagy az asszociációs elvek az empiristáknál
és vannak az éppen futó programok és a betöltött adatok.
A racionalista gazdagnak gondolja a tudáskeretet, az empirista igyekszik spórolni vele. ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS
Locke: "nem lehetnek velünk született eszméink, mert az újszülöttnek nincsenek.
Locke: orvos, politológus és filozófus, 1632-1704
"Honnan veszi az elme az észnek és a tudásnak az anyagát? Erre egyetlen szóval felelek: tapasztalásból: ezen alapul minden tudásunk és végeredményben ebből is származik."
Ezek csak spekulációk, tényleges és rendszeres adatgyűjtést nem végeztek az elmélre vonatkozóan. Condillac, 1715-1790
saját testünket megérintve két érzetünk lesz, egyik a kezünkön, másik a megérintett testfelületen
ha külső tárgyat érintek meg, a második érzet hiányzik
ezáltal megtanuljuk a testünket, és lokalizáljuk a külső tárgyakat is a körülöttünk lévő térben
az ént konstruáltnak tekinti, a tapintás hozza létre
fel kell bontani a karteziánus ént KANT SZINTEZIZÁLJA AZ EMPIRIZMUST ÉS A RACIONALIZMUST Immanuel Kant, 1724-1804
a német felvilágosodás kulcsfigurája
elkülöníti egymástól az ismeretelméleti és a pszichológiai problémákat
a pszichológiai szubjektivitást egy transzcendentális szubjektivitással helyettesíti
Hume: a megismerés szubjektív elemeket implikál, mindig túllépünk az adotton Leibniz, 1646-1716
Percepció és appercepció:
az észlelés primér módon tudattalan
ahhoz, hogy tudatossá váljon, figyelemnek kell ráirányulnia: fokális figyelem vagy sematikus integráció
szakít a tudatos lélek fogalmával
ha vannak tudattalan folyamataink, az önmegfigyelés nem elegendő a lélek megismeréséhez Christián Wolff, 1679-1750
átveszi a skolasztika mentális képességeit vagy fakultásait
a legfontosabb képességünk a mentális reprezentáció képessége
túl sok képességet tételez fel, a definíciói körbenforgók, tautologikusak: "képzelőerőről akkor beszélünk, amikor a képzelőerőnk működésbe lép"
az empiristák belső világa sivárabb, egyszerűbb, de jobban meg van alapozva fogalmilag KANT GYÖKEREI
A német racionalisták, Leibniz és Wolff
A brit empiristák, Hume
A gondolkodás kategóriáit elemzi, nem pedig az élet tényeit
Etikai elmélete meghatározó lesz: az embert nem lehet eszközként használni; az erkölcsi szabályok racionálisan és univerzálisan megalapozhatók AZ ISMERETELMÉLET NEM PSZICHOLÓGIA
Pszichológia: tudásunk tényleges formálódása
Episztemológia: az egyáltalán való tudás lehetősége annak konkrét megvalósulása nélkül; hogyan lehetséges egyáltalán tudás, és hogyan lesz igazi és megbízható a tudás, nem pusztán hiedelem, vélekedés.
Bár minden megismerés az érzékeléssel kezdődik, ez nem jelenti azt, hogy minden a megismerésből származik.
A megismerőnek vannak sémái, eszközei, korlátai, amelyek lehetővé teszik a megismerést.
Ezek az a priori formák: tér, idő, okság, az igazság fogalma, logikai igazságok. DING AN SICH
Az, hogy milyen a világ ténylegesen nem ismerhető meg a számunkra, hiszen mindent a fogalmaink prizmáján megtörő fényben látunk.
a világ önmagában a "magában való dolog"
Kant a priori fogalmai Descartes innatizmusának a szűken értelmezett utódai. Tartalmak nem születnek velünk, csupán formák.
Az innátizmust ma evolúciós alapon magyarázzuk, merev huzalozás, előhuzalozás. A NAGY SZINTETIZÁTOR
Locke: Semmi nincsen az értelemben, mi ne lett volna az érzetekben.
Descartes: az értelem fontosabb és megbízhatóbb az érzékleteknél.
"érzékiség nélkül tárgy nem adatnék, értelem nélkül nem gondoltatnék. Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül vakok."
Borges lénye. A TUDÁS ALAKULÁSÁNAK SÉMA ALAPÚ ELMÉLETE
metafizikai posztulátumok nélkül, racionalisztikusan, pl. evolúciós kontextusban
előzetesen adott sémák és az érzékelés biztosította adatok közötti kölcsönhatás
„A valóság nem nyers adottság, hanem megfigyelt és megfigyelő bonyolult viszonya, tapasztalt és tapasztaló egymásra hatása, tárgy és tudat összetartozása.” (Ullmann Tamás) KANT ÉS A PSZICHOLÓGIA LEHETETLENSÉGE
Wolff kategoriális alapú elméleti pszichológiája lehetetlen, mert a lélek nem matematizálható, nincsenek benne apodiktikus törvények.
A lélek ugyanis nem rendelkezik kiterjedéssel.
Az önmegfigyelés sem lehetséges.
Az ember szabad lény, a döntései tehát nem válhatnak egy determinisztikus tudomány vizsgálódásának tárgyaivá.
A természettudományok ne kérdőjelezzék meg az emberi szabadságot és felelősséget.
Erkölcs: egyetemesen érvényesnek kell lennie.
Az ember sohasem használhat más embereket eszközként. KANT FELOSZTÁSA A MENTÁLIS ÉLETRŐL
Értelem, érzelem, vágy: megismerőképesség, öröm vagy szomorúság, vágyóképesség; kogníció, affekció, konáció; tudás, érzés, vágy
Mai pszichológia: reprezentáció, érzelmek, akarat; AZ ASSZOCIÁCIÓ DIADALÚTJA A PSZICHOLÓGIÁBAN van valami, ami túlmegy az asszociációkon, aláássa és felülbírálja azokat: ez az értelem logikai struktúrája
az újkor kezdetés az asszociáció kétélű eszköz; egyrészt a tudás szerveződését biztosítja, másrészt azonban téves kapcsolódásokat is eredményez, ezek előítéletek vagy rossz beidegződések, amelyeket az értelemnek kell felbontania. A MÚLT SZÁZADFORDULÓ PSZICHOLOGIZMUS-VITÁJA
Gottlob Frege, Edmund Husserl és Bertrand Russel nem fogadják el, hogy a logika törvényei az emberi agy vagy a lélek törvényei lennének AZ ASSZOCIÁCIÓ MINT GÉPIES MAGYARÁZÓ ELV: DAVID HUME
A "gépies" itt pozitív jelző
Hume, 1714-1776, skót felvilágosodás
mindent a képzetek kapcsolódásával magyaráz: hasonóság, érintkezés, okság
pragmatikus, gyakorlatias szemléletű: "sokkal hasznosabb egy elv következményeit kutatni, semmint az okait"; tökmindegy, hogy "a lélek anyagi vagy szellemi. Amúgy sem lehet tudni. Amit biztosan lehet tudni, az az észlelés." PRAGMATISTA
nem érdeklik a "végső nagy" kérdések, az ontológia és a metafizika
szerteágazó hatása van az elméleteinek, antikarteziánus
az észlelés kiemelése: Husserl
az én mint mozaik és az én mint érzékletek csokra: Ernst Mach, William James, Daniel Dennett
az én mint végső biztos alap eltüntetésével a modernitás egész projektumát helyezi biztosabb alapokra A MECHANIKA ÉS A LÉLEKRŐL VALÓ GONDOLKODÁS SZÖVETSÉGE
mechanika: a dolgok változatosságát néhány törvényre lehet visszavezetni
törvények: 1. társadalmi, az ember hozza, hajlékony, és nincsen kivétel; 2. a természet változatos jelenségvilága is néhány törvénynek engedelmeskedik, itt sincs kivétel; 3. a természet törvényei az emberre is érvényesek, az ember is a természet része: Marx, Comte, J.S. Mill 4. a társadalom törvényeit tudatosan alkalmazzák: a marxizmus diktatúrája AZ ELME MOZAIK TERMÉSZETE
az empiristák az elméről dekomponált módon kezdtek el gondolkodni, akárcsak a fizikusok a tárgyak világáról
mechanikus materialisták: Hartley, 1705-1757, 1. belső redukcionizmus: a legbonyolultabb gondolat is dekomponálható 2. külső redukcionizmus: az asszociáció törvényei visszavezethetők az agyműködésre: az ingerlés vibrációkat vált ki az agyban, az egyidejű vagy közvetlen egymást követő vibrációk rezonancia-szerűen kiváltják később egymást. óraműmodell: rögzített korlátok és mechanizmusok. Ilyen a mechanisztikus materializmus vagy a rögzített kódolással dolgozó információfeldolgozási modell.
felhőmodell: a korlátok bizonytalanok, a struktúrák dinamikusak. Ilyen az evolúciós pszichológia modellje. PRÓBÁLKOZÁSOK AZ AKTÍV ELME FOGALMÁVAL
aktív lélek-koncepciója: ha minden determinált, akkor nincsen szabad akarat, nincsen felelősség, nem lehetséges erkölcs
Thomas Reid, 1711-1796: a józan észre kell támaszkodni
Maine de Biran, 1766-1824: az akarati erőfeszítések szerepe INDUKTÍV LOGIKA
1. major premissza: minden ember halandó
2. minor premissza: Szókratész ember
3. konklúzió: Szókratész halandó
Mill: nem történt logikai következtetés; egyszerűen megállapítottuk, hogy Szókratész is halandó, Kovács is halandó és így tovább
Cáfolat: már a számfogalmat sem lehet levezetni induktív módon A GYŰJTÖGETŐ TUDOMÁNY KÉPE
Egészen 1960-ig uralja a tudósok önképét
az induktivista gondolatmenetet követve egyedi, kontingens tényeket gyűjtögetnek; ez a pozitivista tudomány, amely irtózik az elméletektől, viszont nagyra becsüli az adatokat
Mill: minden tudományt a pszichológiára kell alapozni. Ami társadalminak tűnik, az visszavezethető az egyéni pszichére.
Marx: nem így van. Az egyének akarnak valamit, és nem szándékolt eredmények születnek belőle. A HASZONELVŰSÁG ÉS A GAZDASÁGI EMBER
empiricisták: a megismerés korlátait és törvényszerűségeit kutatták
a 18. század végén elképzeléseik összekapcsolódnak egy nagyhatású politikai mozgalommal, az UTILITARIANIZMUSSAL, a haszonelvűséggel
Jeremy Bentham 1748-1832, "A természet az embert két szuverén úr, a fájdalom és a gyönyör kormánya alá helyezte...az ember számára a HASZNOSSÁG a fő, amely a fájdalmat csökkenti, az élvezetet növeli...a közösség érdeke, ha a HASZNOSSÁGOT növeljük." RÉGI ÉS ÚJ ERKÖLCS
Régi: az ember szabad lény, "uralkodnia" kell magán, hogy a magasztos erkölcsi elveket érvényesíteni tudja az alantasabb testi és lelki vágyakkal, az "állatiassal" szemben
HASZONELVŰ erkölcs: úgy kell berendezni a társadalmat, hogy az emberi természetnek megfeleljen. Ellenkező esetben csak felesleges szenvedést okozunk az embereknek. A régi erkölcs - erkölcstelen és képmutató. REAKCIÓK A HOMO OECONOMICUS MODELLJÉRE
Adam Smith 1723-1790, az ember nem csak az önérdekét követi, van benne társas érzés is, ez a SZIMPÁTIA. Bele tudjuk élni magunkat mások helyzetébe. A modern etológia alátámasztja ezt, valóban vannak proszociális ösztöneink.
J.S. Mill kritikája: az élet nem minden területén érvényes a hiánygazdaság. Kivételek: szeretet és tudás. Itt nemzéró összegű játszmákat játszunk. NONZERO
Az önmegvalósítás területei
Itt kisebb a versengő viselkedés jelentősége, mint az élet egyéb területein
Humanisztikus pszichológia és pozitív pszichológia
Wikinómia
A romantika hatása Millre TÁRSULÁS, ASSZOCIÁCIÓ
Képzetek társulása az elmében és egyének társulása a társadalomban
A modernitás szerint az ember primér állapota az izoláltság, majd ezek a kis szigetek másodlagosan kötnek egymással társadalmi szerződést
Hobbes: a primér állapot mindenki harca mindenki ellen; ezért erős állam kell ELTÚLZOTT INDIVIDUALIZMUS
Az egyénnek ki kellett szabadulni a közösség zsarnoki, fojtogató hatása alól; innen származnak a túlzások
A társadalomnak alulról felfelé kell szerveződnie, nem pedig az egyénnek kell alárendelődnie a közösségnek
Pszichológia: az elme működését alulról felfelé kell felépíteni, a képzetek társulásából webhely, ahol minden megtalálható:
www.tinyURL.com/SZUMMERCSABA "előadások linkjei.docx" fájl
•előadások linkjei
•tantárgyi tematikák
•vizsgakövetelmények
•kötelező irodalom "vizsgaidőpontok.xlsx" fájl tartalomjegyzék az összes kurzusomról
értelemszerűen kell kiválasztani
pl. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA, 2. félév, előadás, nappali excel-fájl
a zh-k időpontjai
értelemszerűen kell kiválasztani a megfelelő munkafüzetet
Full transcript