Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A középkor irodalma

No description
by

Milan Constantinovits

on 17 November 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A középkor irodalma

A középkor szakaszai, történelmi háttere
A középkor a Nyugat-Római Császárság bukásától (Kr. u. 476-tól) a XIV. századig tartott.

A középkori kultúra periódusai Európában (és az irányzatok):
- a kolostori-egyházi kultúra kialakulásának időszaka (VI—XI. század);
- az első fénykor a lovagi kultúrával (XI—XIII. sz.); -
romanika
- a második virágkor, a városiasodás és a polgárosodás időszaka a miszticizmus terjedésével (XIII—XIV. sz.);
gótika
- a középkori kultúra alkonya (XV. sz.). -
reneszánsz

Történelmi háttér:
- kereszténység elterjedése (milanói ediktum 313.)
- kialakulnak a városok, a középkor végére létrejönnek az egyemek
- a kolostorok meghatározó szerepet töltenek be
- létrejön a feudális rendszer, hűbéri rendszer Nyugat-Európában (hűbérúr, akinek földbirtoka van, és a vazallus: hűbéres, aki örökletes használatra megkapja a földet.)
- megindulnak a keresztes hadjáratok
A középkor irodalmi élete és felosztása
A kulturális élet fő színterei a középkorban a kolostorok; a templomok és püspökségek; a fejedelemségek és főúri várak, kastélyok vagy paloták; legvégül a városok és az egyetemek.

A magas szintű latin nyelvű és írásbeli műveltséggel egyidejűleg azonban folyamatosan él a széles tömegek (a paraszti közösségek, majd a városi lakosság) anyanyelvi és szóbeli kultúrája. E két szint között a kölcsönhatás is folyamatos.

A középkori irodalom elsődeleges színtere az egyház volt, kialakul az
egyházi irodalom
(ima, legenda, bibliamagyarázat, prédikáció, himnusz, zsoltár).

Emellett fokozatosan létrejön a
világi irodalom
, ennek fontos területe a
lovagi epika
(lovageposzok, lovagregények).

A
lovagi líra
vagy
trubadúrlíra
(latrikánus ének, albák) és a
vágánsköltészet
(dal, epigramma, ballada) a világi líra része.

A
népköltészeti
műfajok is élnek: virágénekek, haláltánc (danse macabre)
A középkori oktatás
A középkorban az írástudás, oktatás, a kultúra a latinhoz kötődött. A kolostorok a szervezett hitélettel együtt az egész kultúra letéteményesei voltak, így gazdálkodással, oktatással, gyógyítással is foglalkoztak.

A IX. századtól a kolostori iskolákban a "
hét szabad művészet
" ("septem artes liberales") tanítása folyik:
- a
trivium
tárgyai: a grammatika, a retorika (szónoklattan) és a dialektika (érvelés, vitatkozás)
-
quadrivium
: az aritmetika (a számtan), a geometria (mértan), a asztrónomia (csillagászat) és a muzsika.

Később az egyetemekre kerül a hangsúly (Párizs, Bologna, Oxford, Padova stb.). Választható fakultások: jogi, filozófia, orvosi, teológiai stb.
Az egyetem állam az államban, önálló joghatóság, tanítói a magiszterek. Magyarországon Óbudán és Pécsett.
A latin nyelv szerepe
- A kolostori műveltség nyelve egész Európában a latin, a "
lingua franca
". A kódexek, egyházi irodalom nyelve.
- A középkori írásbeli kultúra nyelve a művelt Európában a latin. Az írott latin nyelv az ókor után Európa-szerte kevésbé változik (ejtése azonban már a középkorban is területenként eltért), a beszélt nyelv viszont a Római Birodalom egykori részein gyorsan
regionális változatokra
esett szét -->
nyelvjárás
--> ún.
újlatin nyelvek
(francia, olasz, spanyol, portugál, szárd, okcitán, dalmát).
- A középkori latin továbbra is fejlődő, élő, beszélt és írott nyelv maradt, ám többé senkinek sem volt az anyanyelve,
nincs anyanyelvi beszélőközössége
.
- A középkori dalok mintegy felének a szövege még a hagyományos latin; a világi irodalom csak fokozatosan jelent meg a beszélt nyelven.
Az egyházi irodalom jeles alakjai
A milánói püspök,
Szent Ambrus
(
Ambrosius
, 340—397) himnuszformát alkotott a IV. században (8-szor 4 sor, soronként 4-4 jambussal).
Nagy Szent Gergely
pápa (540—604, pápa 590-től) nevéhez fűződik a "gregorián" dallamok összegyűjtése és terjesztése.

Szent Ágoston
(Augustinus Aurelius, 354—430), Hippo város püspöke. A
Vallomások
(
Confessiones
, 427) c. önéletrajza.
Szent Jeromos
(
Hieronymus ) keresztény irodalomtörténetet állít össze
Híres férfiakról
címmel (
De viris illustribus
, 392), majd elkészíti — héber és görög szövegek alapján — az egységes latin nyelvű
Bibliát
, címe a
Vulgata
(406).
Assisi Szent Ferenc
(1181-1226) a ferences rend megalapítója,
Naphimnusz
szerzője.
Himnuszköltők:
Pierre Abélard
(Petrus Abaelardus, 1079—1129),
Tommaso da Celano
(1190—1250)
Dies irae
c. himnusz is (
A harag napja
, 1229). A sok ezer ismert középkori himnusz jelentős része szól Máriáról, pl. a
Stabat mater
(
Állt az anya
, 1250),
Jacopone da Todi
(1236—1306) kiemelkedő alkotása.
A kolostori kultúra
A kolostori kultúra:
- a kolostorok gazdasági (növénytermesztés, bor- és sajtkészítés), kulturális központok is (könyvtár, kódexek, kolostori oktatás)
- szerzetesrendek éltek bennük,
-
regulák
szabályozták életüket, három alapelvük: szegénység, tisztaság és engedelmesség
Szent Benedek hozta létre az első szerzetesrendet
Szerzetesrendek: ferencesek (minoriták, obszervánsok), dominikánusok, pálosok, ciszterciek, bencések, női: klarisszák
A lovaggá válás
Európában a 10. század vége felé jelenik meg a nehézlovasság, Martell Károlyé az első lovagsereg. Lovagok csak nemesek lehettek. Megkülönböztető jelek (övet, ruhájukon címert stb.)

A lovagi nevelés: 5-7 éves korban apródként megtanulta a lovagi szolgálat szabályait és fegyverforgatást. 15-16 évesen fegyvernök lett. Megtanulta a lóháton való harc fortélyait. 5-7 év elteltével válhatott lovaggá.
Hat lovagi művészetet
: lovaglás, úszás, ökölvívás, sólyommal való vadászat, sakk, versírás

A lovaggá avatásnak két formája volt:
- felövezés: övét, kardját és arany sarkantyúit
- lovaggá ütés: térdelő lovag jobb vállát

Lovagi kódex szabályait:
védelmezni a nőket, védelmezni az elesetteket, védelmezni a keresztény egyházat, szolgálni a hűbérurat
A lovagi epika
Nibelung-ének
:
a középkori német udvari irodalom virágkorának egyetlen ránk maradt hősi eposzat, 1200 körül keletkezett. Szigfrid és Krimhilda története, a népvándorlás korából.

Edda-ének

vagy
Edda-dalok
: a 9. század és a 13. század közti Izlandon keletkezett (11 600 sor vers + 400 sor próza)

Artúr király mondaköre
: ezt az epikus ciklust a XII. század közepén egy walesi kelta történetíró, Geoffroy of Monmouth rendezi, hozzá kapcsolva a varázsló-költő Merlin élettörténetét. E mondakör hősei még Lancelot és Parcival is.

Artur- és a
Grál-mondakört
szövi egybe a
Parsival
c. lovagregény, 1200 után a német Wolfram von Eschenbach műve.

Cid-énekek
: mórok elleni háborút örökíti meg – spanyol (1100-1200 körül)

Roland-ének
: Roland, Nagy Károly hadvezére, francia hősi ének (12. sz. eleje) - ófrancia nyelvű.

Igor-ének
: első orosz nyelvemlék, 12. sz. vége, balsikerű hadjárat prózai krónikája

Trisztán és Izolda
(1210 körül) – A középkor egyik leghíresebb lovagregénye (prózai formájú), illetve lovageposza (verses) a Trisztán és Izolda szomorú történetét feldolgozó irodalmi alkotás. Régi francia és német nyelven maradtak fenn ezekből terjedelmes töredékek.
A keresztes hadjáratok
II. Orbán pápa
clermont-i zsinat
- első keresztes hadjárat (szabadulni a hűbéri kötelékek alól, vagyont szerezni, bűnbocsánatot nyerni) 1096-1099 – Jeruzsálem elfoglalása
Második: 1147-1149 – eredménytelen maradt – egymillió keresztes, súlyos vereségek
Harmadik: 1189-1192 – megegyezés: Jeruzsálem Szaladiné, de keresztények is zarándokolhatnak a városba
Negyedik: 1202-1204 – keresztény állam, a Keletrómai Császárság ellen zajlott. Később kisebb keresztes háborúk (pl: Kapisztrán Szent János Nándorfehérvár védelme)

A keresztes háborúk a szépirodalomban:
Torquato Tasso:
Megszabadított Jeruzsálem
(eposz)
Walter Scott:
Ivanhoe
(regény)
Walter Scott:
A talizmán
(regény)
Henryk Sienkiewicz:
Keresztes lovagok
(regény)
A középkori világi lírája
Trubadúrlíra
Trubadúrok, minnesängerek
– szerelmi énekek, hajnaldalok. Társadalmi korlátokat átlépő szerelem - beteljesíthetetlen, csak férjezett asszonyok irányába (titkolt szerelem). Alaptézise, hogy szerelem csak házasságon kívül létezhet, a vágyot nő idealizálás, esztétizálása <--> antik szerelemfelfogás testisége, erotikája

Peire Vidal
okcitán,
Walther von der Vogelweide
német (1170-1230) trubadúr

A
zsonglörök
pénzért írnak dalokat.

Vágánslíra
Vándorló diákok - latin yelvű vágáns (kóborló) költészet. Témái: filozofikus és szatirikus, erotikus - antik hagyományok (Ovidius szerelmi elégiái). Nyelvi kifejezésmódjukat profán, szabadszájú stílus jellemzi. --> erotikus versek, bordalok

Legismertebb: a
Carmina Burana
című gyűjtemény hatottak.
A román stílus
Román
stílusnak vagy
romanikának
nevezzük az európai országok 11. és 12. századi műalkotásainak együttesét (1000-1200).

A román stílus elnevezés arra utal, hogy az új iskolák Róma ókori művészetéből merítettek.

A román stílusú építészet legmeghatározóbb elemei a templomok és kolostorok. A templom erőd is volt
- zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok.

A stílusjegyek a korai keresztény, valamint a karoling építészetet ötvözik. A középkori egyházi építészet előképe az ókeresztény bazilika, amelynek jellemzői:
- a középen kiemelkedő főhajó,
- és az oldalt elhelyezkedő alacsonyabb mellékhajók.
A gótika stílusa
1200-1550 között hatott, más stílusokkal párhuzamosan.

Barbárnak tartották a reneszánszban (innen a szó eredete), a romanikával párhuzamosan hatott, azt szorította ki.

Díszesebb, lakályosabb épületek (kolostorok helyett székesegyházak, dómok, paloták):
- bordás keresztboltozat,
- faragott kőcsipke (mérmű),
- csúcsív,
- nagyobb ablakok (üvegfestészet),
- támpillérek,
- fiatornyok.

Megjelenik a zenében (többszólamúság), festészetben (egyre hitelesebb alakok) és szobrászatban (kecsesség) is.
Full transcript