Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK

No description
by

Bernadette Somody

on 22 November 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK

KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK
A véleménynyilvántás
szabadsága

Dogmatikai alapok
Tipikus
jogkonfliktusok

Közszereplők
bírálhatósága
Gyűlöletbeszéd
30/1992. (V. 26.) AB határozat
gyalázkodás / uszítás
(1) Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség,
b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság
egyes csoportjai ellen
gyűlöletre uszít
, bűntettet követ el,
és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely
nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt
sértő vagy
lealacsonyító kifejezést használ
, vagy más ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Önkényuralmi jelképek
nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztje
foglyul ejtett közönség tesztje
4/2013. (II. 21.) AB határozat
335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a
köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon
a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz,...
14/2000. (V. 12.) AB határozat
Az
alkotmányos értékekkel összeegyeztethetetlen
véleménynyilvánítást az Alkotmány 61. §-a nem védi.
2008 EJEB: Vajnai v. Hungary
szimbolikus beszéd
tartalomalapú korlátozás
kettős mérce
nem egységes bírói gyakorlat
hatályos Btk.
polgári jogi szankció
At. IX. cikk (5)A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási
közösségek méltóságának a megsértésére
. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

Ptk. 2:54. § (5) A
közösség bármely tagja
jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a
közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó
jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.
oly módon nyilvánítja ki szélsőséges politikai meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve
végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől
Anyajog

kommunikációs
jogok
Sajtószabadság
Sajtó sajátos szerepe a demokráciában

"public watchdog"
Állami beavatkozás
Közönségre (gyerekekre) gyakorolt hatás
médiumspecifikus mércék
- piacra lépés feltételei
- tartalomszabályozás
- intézményes felügyelet (független)
erőszakos, szexuális
tartalmak korlátozása
Nyomtatott és online sajtó
szabad lapalapítás
cenzúratilalom
Elektronikus média
közszolgálati / kereskedelmi
frekvenciaszűkösség
pályáztatás
19. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban nem tehető közzé olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz.
gyülöletbeszéd korlátozása
17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére.
(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.
kiegyensúlyozott tájékoztatás
37/1992. (VI. 10.) AB hat.

...biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljeskörű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre jutását, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást. ...

...a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak.
....egyszerre eszköze a szabad véleménynyilvánításnak, a tájékoztatásnak, valamint a tájékozódásnak. ...

felerősíti az egyéni véleménynyilvánítás hatását, és támogatja a demokratikus közvélemény közérdekű ügyekről való tájékoztatását, a közérdekű ügyekkel kapcsolatos véleményformálást. ...

alakítója a demokratikus közvéleménynek. ...

ellenőrzi a közélet szereplőinek, intézményeinek tevékenységét, a döntéshozatal folyamatát, tájékoztatja arról a politikai közösséget, a demokratikus nyilvánosságot (a „házőrző kutya” szerepe). ...

az egyéni véleményalkotáshoz elengedhetetlen közlések, a közérdekű információk teljességének nyilvánosságra kerülése, a „hivatalos helyes állásponton” alapuló monopolisztikus „közvélekedés” kialakulásának elkerülése.
13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
forrásvédelem
jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban:
információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani,
továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas
dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.

kivételes esetben bíróság kötelezheti
szerkesztői szabadság
ogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától, valamint a médiatartalom-szolgáltatót támogató ... személytől való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).

Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott... joghátrány ... amiatt, mert megtagadta a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.
Full transcript