Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

No description
by

Csabi Slezák

on 18 April 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
Az információforrások hitelességének értékelése
A médiaműveltség, a digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak, az információs és kommunikációs technoló-gia, és az IKT által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a munka, az oktatás, a kommuniká-ció, a társas kapcsolatok és a szabadidő terén. Ez az „információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; a digitális tartalomalkotás, megosztás, kommunikációs együttműködés az interneten keresztül” néven azonosított készségeken és tevékenységeken alapul. A hangsúly jelenleg az értékelésen van, ennek kulcsfogalmai a „hitelesség”és a „megbízhatóság”, amelyről a ”Hite-lesség az interneten: a mértékadótól a megbízhatóig” c. interpretációban olvashatunk.

„A hitelesség tradicionális értelmezése a mértékadó (authority) fogalmához kapcsolódik, melynek során egy megbízott és/vagy szakmailag hozzáértő személy (autoritás) létrehoz egy megbízható forrást, jótáll a benne lévő információk felhasználhatóságáért, jóváhagyja azokat, és ezzel mintegy felhatalmazza a felhasználót az információ használatára. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az internet térhódításával a „mér-tékadó” elveszíti jelentőségét, mint a hitelesség megjelenési formája. Bizonyára sok példát lehet erre találni, de arra is többet említhetünk, amely a „mértékadóság – engedélyezés” továbbéléséről tanúskodik. Ilyen például a Wikipedia és a csoportos szerkesztés módszere, mely legalább annyira mértékadó, mint az enciklopédiák készítésének tradicionális módja. Mások úgy vélik, hogy a blogolás megközelítően annyira autentikus, mint a tradicionális hírfolyamok. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a „mértékadóság – engedélyezés szemlélet”, tehát a régi értelemben vett autentikusság az internet korszakában sem mellőzhető, legfeljebb manapság új, kifinomultabb módszerekre van szükség az értékelésére, és az információ-önellátás előtérbe kerülésével ezen a területen is jobban érvényesül a decentralizáció. Fel-használói oldalról nézve nem arról van szó, hogy nem lehet megállapítani egy információ hitelességét, hanem inkább arról, hogy választani kell a sok információforrás közül, melyek önmagukat mind hitelesnek állítják be. Sokak véleménye szerint tehát nem az autentikusság, ha-nem a választás válságáról van szó.”

A megbízhatóság kérdése viszonylag korán felvetődött, s jelenleg ismét napirenden van az újmédia és az egyéb webkettő fejlesztések terjedése miatt. Az oktatási célú tudásbázisok, digitális gyűjtemények esetében is kulcskérdés. Néhány példa segít a probléma érzékelé-séhez.

A megoldást kínáló úttörőként, a Health on the Net Foundation27 említendő, amely „az egészségügyi szféra jobb, gazdaságos működés-ének érdekében mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalt hiteles, megbízható információkkal kívánja ellátni.” A non-profit szervezetként működő HON-t, 1995-ben Svájcban, 11 ország 60 képviselője – kutatók, fizikusok, valamint a WHO, a National Library of Medicine, a CERN, az EU képviselői – alapították. Nem véletlen, hogy éppen az egészségügy területén született meg a megbízható internetes információ kri--térium rendszere, az igény, hogy egy szervezet szakmai szempontok szerint érvényesítse, hitelesítse az egészségügyi oldalakat.

A Health on the Net Foundation első szabályzatát még 1996 júliusában fogalmazták meg, 1997 óta változatlan és 11 nyelvre fordították le. A HONcode alapvető etikai normákat fogalmaz meg, aminek segítségével biztosítja, hogy az olvasó eligazodhasson a talált információk hal-mazában, tájékozódhasson a talált adatok forrásáról és céljáról. A HONcode alapítvány az általa elfogadott Web-oldalakra HONcode pecsé-tet helyez, mintegy minősítve azt. A bélyeg azt tanúsítja, hogy az oldal megfelel nyolc, az alapítvány által meghatározott szabálynak.
Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése
szellemi alkotások joga:

a szellemi alkotások joga,a polgári jog viszonylag önálló területe, tárgyainak védelme személyes alkotó munkán alapul, és az alkotó tevékenységet e téren hatékonyan ösztönzi
Adatvédelmi fogalmak ismerete
személyes adat:
"az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés". A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek
Informatikai eszközök etikus használata
• Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!
• Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb!
• Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lennél!
• Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válaszod és ne többet!
• Ne keveredj flame war-ba! Ne írj heves leveleket és ne válaszolj ilyenekre!
• Ne sértsd meg más vallási és hazájához fűződő érzelmeit!
• Ne káromkodj, ne írj trágárul!
• Ne írj a chatre vagy a fórumba nem illő dolgokat!
• Ha ezeket nem tartod be akkor a fórumból kitilthatnak.
• Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!)
• Ne használj többszörös írásjeleket!
Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése
Az informatikai kultúra jellemzői
különleges adat:
"a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészsé-gi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat
adatkezelő:
"az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja
adatkezelés
: "az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így külö-nösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvános-ságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése
szerzői jog:
A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterü-
lete az iparjogvédelem mellett. A szerzői jog az irodal-
mi, tudományos és művészeti művek oltalmára hivatott.
szerzői jogi oltalom:
- biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
- a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi.
- kizárólagos jogot biztosít a tulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető.
A levél tartalmára vonatkozó alapvető etikai szabály, hogy ne írjunk olyasmit e-mail-be, amit nem küldenénk el levelezőlapon (ez a szabály valamennyi Internetes szolgáltatásra érvényes). Titkosítás nélkül az Interneten minden nyilvános, az ember magáról állítja ki a bizonyítványt egy nem megfelelő stílusú levéllel.
• Legyünk konzervatívak a küldésben és liberálisak a fogadásban: Ne küldjünk indulatos leveleket (flame-ket), akkor sem ha provokálnak, viszont ne legyünk meglepve, ha ilyet kapunk. Ne válaszoljunk rá és ne küldjük tovább!!!
• Ne küldjünk lánclevelet, kéretlenül nagy mennyiségű információt.
• Mindig ellenőrizzük a levél címét: vannak címek melyek úgy néznek ki mintha egy ember lenne, pedig csoportot jelentenek.
• Mindig töltsük ki a levél Subject (Tárgy) rovatát, így tájékoztatjuk a címzettet a levél tartalmáról, és olvassuk el a saját leveleink Subject rovatát is (Pl.: az, aki segítséget kért tőlünk, egy következő levélben, értesített minket, hogy már „Nem érdekes”)
• Ha hosszú eszmecserét kezdeményezünk ellenőrizzük a címet, és a hosszú levél Subject –jébe kerüljön be a „Long” szó.
• Célszerű a levél végén egy-két sorban ismertetni elérhetőségünket.(Signature, aláírás fájl)
• A levél tartalmára vonatkozó néhány formai szabály: használjunk kis- és nagybetűt vegyesen, szimbólumokat hangsúlyozásra, kiemelésre, „mosolygókat”(Smiley)
• A levél legyen tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő lenne.
Az információs társadalom fejlődési irányai
A kutatások azt bizonyítják, hogy több különböző információs társadalmi modell létezik. Ezek közül mindegyik a maga nemében alapvető. Három sikeres modellt tartanak számon, ez azt jelenti, hogy több lehetséges jó irány is van a megfelelő információs társadalom kiépítésére. Ezek az északi országok (Finnország), Amerika (Szilícium völgy), és egyes ázsiai országok.

Tömegtársadalom
Egy fogyasztói társadalom, amely a fogyasztás szükségszerűségének alárendelt közösséget jelent.

Japán irány
A japán modell a belső erőforrásokra, valamint a történelmi tradíciókra alapozott, valamennyi település információs hálózatba szervezésére helyezte a hangsúlyt. Az információs társadalom kiépítésében jelenleg Japán áll az első helyen. A sikeres ázsiai információs társadalmak jellemzői a következők: államilag vezérelt, az állam dominál, nem európai értelemben vett demokratikus ország, magas versenyképesség, nagy népsűrűség, kapitalista, nagyon fejlett ipar, nagy jelentőségű állami iparfejlesztési politika.

Amerikai irány
A sikeres információs társadalomhoz vezető másik út az amerikai. Az amerikai modell szerint a gazdaság generálja a fejlődést.
A Szilícium völgyi modell lényege: gazdasági integráció zajlik benne, alacsony a társadalmi szolidaritás, túlfeszíti a nemzeti kereteket (multik), a fejlesztésben a gazdaság dominál, 50-60 szervezet foglalkozik az információs társadalommal, az USA nagy gazdasági hatalom, a gazdaság jól működik, a társadalomra jellemző a teljes széttagoltság, a problémákra való agresszív reagálás, a gazdaság versenyképességének komoly társadalmi ára van.

Európai irány
Az észak-európai modellben a fejlődés a jóléti elveken alapul, magas szociális költségekkel. Az állami és piaci szereplőket magas fokú szolidaritás és együttműködés jellemzi. Kelet-Európa egyik modellbe sem sorolható be, a három ötvözete, másoló jellegű, amely a nyugat-európai trendeket sokszor átgondolatlanul veszi át.
A finn modell jellemzői: magas együttműködési szint, kiegyensúlyozottság, nem konfliktusos, hanem megegyezéses politikai rendszer, magas társadalmi szolidaritás, az emberi munkaerő értéke magas.

Mobilitás
A társadalmi hierarchiában történő felfelé vagy lefelé mozgás.

Technopolisz koncepció
A fejlett infrastruktúra és az épületek jól megtervezett távközlési és közlekedési kapcsolatokkal.

Gyakornoki rendszer
Az iskolák kapcsolatát erősíti a gyakorlattal.
Full transcript