Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Az élőlények rendszere

No description
by

EDUKACIO Present Perfect

on 28 May 2018

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az élőlények rendszere

Az élőlények rendszere
Baktériumok törzse:
- Az élővilág különböző törzseit sejtjeik felépítése alapján országokba soroljuk. A
legegyszerűbb élőlények
et, a
baktériumokat
a
sejtmagnélküliek
birodalmába soroljuk.
Osztódással
szaporodnak. A baktériumok sejtjeiben ugyanis
nincs valódi, a sejtplazmától hártyával elhatárolt sejtmag.

Szerves anyagokkal táplálkoznak.
Van
hasznos ( lebontó) és kártevő (korokozó)
baktérium. Erjesztő baktérium>>>joghurt. Valószínűleg a mai baktériumokhoz hasonló, egyszerű felépítésű élőlények lehettek az első élő szervezetek a Földön

Gombák országa
Álltalános tudnivalók
- A
gombák
közé olyan élőlények tartoznak, amelyek anyagcseréjük során
szerves anyagokat vesznek fel
környezetükből
, és azok átalakításából nyernek energiát életműködéseikhez:
heterotróf szervezetek
.
Telepes szerveződés
űek, testüket
gombafonalak
szövedéke építi fel. Sejtjeiket kitintartalmú sejtfal határolja.
Spórák
kal szaporodnak.
Gombák anyagcseréje és életmódja
- A gombák többsége
lebontó szervezet
, ami azt jelenti, hogy a környezetükben található szerves korhadékokat, elhalt élőlények maradványait bontják le. Jelenlétük nagyon fontos az életközösségek anyagforgalmában, hiszen anyagcseretermékeiket (szén-dioxid, ásványi sók) a növények hasznosíthatják fotoszintézisükhöz.

a gombák országát több törzs képviseli:

-
Élősködők
:A gombák lehetnek
élősködők
is. Az élő szervezetekből táplálkoznak a gazdaszervezetek rovására. Jó néhány
növényi, állati
és
emberi kórokozó
van közöttük. Az emberben leggyakoribbak a bőr elváltozásokat okozó gombák.
pl.: peronoszpóra, lisztharmat

-
Együttélők
: A gombák körében nagyon
gyakori az

együttélés
. A hajtásos növények gyökeréhez társuló
gombafonalak segítik a növény vízfelvételét
a talajból, ugyanakkor
szerves anyagokat szívnak el
a növénytől. A legismertebb együttélő gombák a fák (pl. tölgyek, fenyők) gyökeréhez társulnak.
pl.: gyilkos galóca, vargánya

-
Korhadéklakó
: elhalt élőlények anyagait bontják le.
pl.: kalaposgombák: erdei csiperke, gyilkos galóca
Kalapos gombák, taplók és pöfetegek
- A
kalapos gombák

termőtest:

kalap
ra és
tönk
re tagolódik. Spóratermő rétegük lehet csöves vagy lemezes szerkezetű.
Lebontó
vagy
együttélő
szervezetek tartoznak közéjük.

A kalapos gombák mellett gyakoriak a fákon megtelepedő
taplók
, és a gömbölyű termőtestű
pöfetegek
is.
Gyapjas tintagomba
Gyilkos galóca
- A gyilkos galóca tölgyerdőkben gyakori, halálosan
mérgező
faj. Kalapja sárgászöld, ritkán fehér. Lemezei éretten is fehérek, gallérja és bocskora van.
Nagy őzlábgomba
- A nagy őzlábgomba lomberdőkben és fenyvesekben is gyakori. Kalapjánbarna foltok láthatók. Lemezei világosak, tönkje karcsú, hosszúkás. Gallérjagyűrűszerű. Jóízű,
ehető
gomba.
Óriáspöfeteg
- Az óriáspöfeteg lomberdőkben, erdőszélen terem. Termőteste gömb alakú. Spórái a termőtest belsejében képződnek. Fiatalon jóízű,
ehető
gomba.
Penészgombák
- Legtöbbször a kenyéren, a lekváron vagy a befőtteken jelennek meg. Az
ecsetpenész
zöldes színű bevonatot képez, a

fejespenész
pedig szürkés színűt.
Gombafajták
Moszatok törzse
Mohák törzse
Zuzmók törzse
Harasztok törzse
Nyitvatermők törzse
A növények országa
Zárvatermők törzse
Álltalános tudnivalók
Növények országába vannak telepes szervezetek
Jellemzők:
- zöld színanyagokat tárol
- képviselőik
fotoszintézisre
képesek. A növényi sejteket a
sejthártyán kívül sejtfal is határolja. A Földön a
növények
fotoszintézise hozza létre
a fogyasztók és a lebontók
életműködéseihez szükséges szerves anyagok és
oxigén
legnagyobb részét
.
-
autróf szervezetek
: önmaguk állítják elő szerves anyagaikat
Az állatok országa
A gyűrűsférgek törzse
A puhatestűek törzse
A rákok osztálya
A pókszabásuak oztálya
A rovarok osztálya
Gerinctelenek
Gerincesek
Osztályok
Tudnivalók
A szivacsok törzse
A csalánozók törzse
Madarak
osztálya
Kétéltűek
osztálya
Hüllők
osztálya
Halak
osztálya
Emlősök osztálya
Gerincesek törzse
Az állatok országába olyan többsejtű élőlények tartoznak, amelyek anyagcseréjük során
szerves anyagokat vesznek fel
környezetükből. Többségük más élőlényekkel táplálkozó, fogyasztó szervezet. Közös sajátságuk, hogy sejtjeiket csak sejthártya határolja, sejtfaluk nincs.
Az első gerincesek a földtörténet óidejében, mintegy 450 millió évvel ezelőtt alakultak ki a tengerekben.
A
gerinces
ek
légzőszerv
e
kopoltyú vagy tüdő.
Gerincesek vázrendszere

A gerincesek belső vázát a
rugalmas porc
- és a sokkal keményebb
csontszövet
alkotja.
A porcos-csontos belső váz tengelye a gerincoszlop.
A
gerincoszlop csigolyákból áll
. Benne jól védett helyen húzódik a központi idegrendszerhez tartozó gerincvelő. A gerincoszlophoz kapcsolódik a váz többi része. A gerincesek váza három tájékra tagolódik:-
fejváz
-
törzsváz
-
végtagok váza

- a koponya két részből áll: Az agykoponya körülveszi, védi az agyvelőt
Az arckoponya az arctájék belső vázát alkotja

A törzs vázát a
gerincoszlop
, a
bordák
és a
mellcsont
(más néven szegycsont) hozza létre. A hüllőknek, a madaraknak és az emlősöknek
zárt mellkas
uk van, mert a bordák a háti oldalon a gerincoszlophoz, a hasi oldalon pedig a mellcsonthoz kapcsolódnak.

A gerinces állatok többségének két pár végtagja van. A végtagok belső vázát a függesztőövek csontjai kapcsolják a törzsvázhoz. A mellső végtagok függesztőöve a vállöv, a hátsó végtagoké pedig a medenceöv.
A gerincesek vázizmai

A csontok mozgatható összekapcsolódása az
ízület
. A gerincesek izmait a gyors összehúzódásra képes
harántcsíkolt izomszövet
építi fel. A végtagokat ellentétes működésű hajlító és
feszítő izmok
mozgatják.

A mozgási szervrendszert tehát a belső váz és a hozzá kívülről csatlakozó izmok alkotják.
A gerincesek kültakarója

A gerinces állatok testét kívülről
bőr
borítja. A bőr három rétegű, kívülről befelé haladva a hámszövet, az irha és a bőralja alkotja. A felületet borító hámszövet mindig többrétegű. A szárazföldi gerincesek bőrének hámja elszarusodik. (A szaruréteg elsődleges szerepe a kiszáradás elleni védelem.) A bőr színét a legtöbb gerinces állatcsoportnál az irhában levő pigmentsejtek festékanyagai adják. A bőrben különféle mirigyek fordulhatnak elő (pl. nyálka-, verejték, faggyúmirigyek).
A gerincesek táplálkozása

A gerincesek tápcsatornája elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Az előbél részei a szájüreg, a garat, a nyelőcső és a gyomor, feladata a táplálék aprítása, puhítása. . A
máj epét
, a
hasnyálmirigy
pedig hasnyálat termel. Mindkét
emésztőnedv
a szerves tápanyagok emésztésében játszik szerepet.
Gerincesek keringése és kiválasztása

Valamennyi gerinces állatnak
zárt keringési rendszer
e van. A vér sajátos
kötőszövet
, amelynek folyékony sejt közötti állománya a vérplazma. A vérben többféle sejt található. A
vörösvérsejtek szállítják a légzési gázokat
.
Hemoglobint
tartalmaznak, ez adja a
vér piros
színét. A
fehérvérsejtek
védik a szervezetet. A vérlemezkék az erek sérülésénél a véralvadásban játszanak szerepet.
Gerincesek idegrendszere
Az agy és a gerincvelő alkotja a központi idegrendszert. Innen erednek az idegek, amelyek idegsejtek nyúlványait foglalják magukban.
Gerincesek érzékelése

A külvilágból érkező ingerek felfogását az érzékszervek végzik. Valamennyi gerinces állatnak hasonló felépítésű hólyagszeme van. A szembe érkező fénysugarak megtörnek a szaruhártya, majd a szemlencse felületén, és a
fényérzékeny sejteket
tartalmazó
ideghártyára
vetülnek. Az érzéksejtek veszik fel a fényingert, és innen jut tovább az ingerület a központi idegrendszer felé.

Gerincesek szaporodása és egyedfejlődése

A
páros here
termeli a hím ivarsejteket, a
spermium
okat. Ezeket az ondóvezeték továbbítja. A női ivarsejtek termelésének helye a páros petefészek. A petesejtek továbbítására a petevezeték szolgál.
A halak és a kétéltűek között elterjedt a külső megtermékenyítés és az
átalakulásos fejlődés
, a magasabb rendű gerincesek azonban belső
megtermékenyítésűek és közvetlen egyedfejlődésűek.
Ízeltlábúak
törzse
- porcos halak
- sugarasúszójú halak
- bojtosúszós halak
baktériumok kékbaktériumok

vírusok
:- nem igazi élőlények>>>nem sorolható az élőlények rendszerébe
-
Fehérjeburokkal körülvett örökítő anyag
- önmagában életképtelen>>>
élősködő
- gazdasejtben tudnak szaporodni
- emberekben, állatokban, növényekben kárt okoz
Sejtmag nélküliek orzsága
Kékbaktériumok törzse:
- színanyagot tartalmaz
- fotoszintetizál

Sejtmagvas egysejtűek országa
Sejtmagvas egysejtűek
:
- valódi körülhatárolt sejtmaggal

Zöldszemesostoros
/
Ostorosmoszatok
- mikroszkópikus méretű
- táplálkozásuk:
- fényben fotoszintetizál
- sötétben állatként táplálkozik



Óriás amőba:
- kész táplálékot tud felvenni, bekebelez

Papucsállatka
:
- sok mozgásszervecske (csillók)
- szerves anyagokat fogyaszt
- Az összes többi élőlény sejtjeiben
megtalálható a sejtmag
, ezért ezeket
sejtmagvasoknak
nevezzük. A sejtmagvas élőlények
lehetnek
egysejtűek
és
többsejtűek
.
törzsei
- A sejtmagnélküli élőlényeket szakkifejezéssel
prokariótáknak
nevezik, a sejtmagvas élőlényeket pedig
eukariótáknak
. (Pro- = elő-; eu- = valódi; karyon = sejtmag).
öt ország van:
sejtmagnélküliek/sejtmegvas egysejtűek/gombá/állatok/növények

zuzmók
Zuzmótelepek
: moszatok és gombák együttélésével alakulnak ki.

gombafonalak
: - megszabják a formát
- felveszik a vizet

moszatok
: - táplálékot előallítják
- osztoznak a gombákkal

szaporodás
: zuzmók levált teleprészekkel és spórával szaporodnak
A sivatagtól egészen a tundráig megtalálható, igénytelen és ellenálló élőlények.
Rénszarvas fő tápáléka
zöldmoszatok
:
- élőhelye: víz, nedves szárazföldi élőhelyek
- szaporodás: - osztódással
- egy vagy több setű telepeket alkot
- a teleposztódás után együtt maradó sejtekből áll
telep


fonalas telep
: lemezes telep: teleptest:
- egy irányu osztódás - két irányú osztódás - három irányú osztódás
- szerep: víztisztítás
barnamoszat
:
- zöld, barna színanyag
- élőhelye: hideg tengerekben
-szerep: takarm., gyógyszerip.
vörösmoszat
:
- zöld, vörös színanyag>>>olyan fényt is hasznosít amit más moszat nem
- élőhelye: a meleg tenger,legmélyebben élő növ.
A mohák tűrő növények
szálacskával kapaszkodik a földbe (gyökérszerű szőrők) nem igaziak
föld feletti részei sem igaziak
tápanyagait/vízet egész test felületén veszi fel és raktározza

Szaporodás: - viz szükséges
- spórával
pl.: Nagy seprűmoha, szőrmohák>>>sok vízet vesznek fel, raktározzák
haraszt: - van gyökere, szára, levele
- nincs virága
- spórával szaporodik (fontos a víz szerepe)
-
spóráit tokokban tárolja
>>>elhullik(nedvestalajra)>>>
előtelep
kialakul>>>új növény
- pl.: páfrányok
Virágosnövények
nyitvatermő: termelőlevelek nem alkotnak zárt magházat>>>száryas magvaik, fedetlenül fejlődnek

levelei: - tű
- pikkelyszerű
- lemezes

virágaik: - egyivarúak
- porzós virágaik nagymennyiségü virágport termelnek
- termős virág: tobozvirágzatot alkot

szaporodás: - egylaki
- szélmegporzású
pl.: fenyők osztálya (erdei,luc,vörös, mamut stb.)
a
virág
:
a szaporodás szerve>>>> benne alakul ki a
mag
virágban
ivarlevelek
: (
hím ivarlevél-porzó, női ivarlevél-termő
)
egyivarú
: egyféle ivarlevél, virága porzós(ezek termelik a virágport) vagy termős (nyitot vagy zárt petesejt)
kétivarú
: két fajta ivarlevél
mag
>>>csíratartalék tápanyag vesz körül
virágos növények két törzse: - nyitvatermő
- zárvatermő
zárvatermő: a termőlevelek összenőnek>>>>zárt magházat alkotnak>>>biztonságos fejlődés

felépítés változatos: állhat egyesével vagy csoportossan

szaporodás: - szélmegporzású (ezek a virágok kicsik)
- rovarmegporzású (ezek a virágok feltűnőek)
Többség lágyszárú, de van fásszárú is.
A szivacs nem egyettlen állat, haneem
több állatból álló állat telep
- egyféle feladatot végző sejtek önnállóan működnek nem kapcsolódnak szövetekké>>>
állszövetesek
-
szivacstest sejtsora
:
- kívül:
szilárd mészkova
- vagy szaruanyagból áll
- belül:
galléros ostoros sejtek
pumpálják a vizet
- osztódással képzödött bimbók levállnak>>>megtapadnak az aljzaton>>>
ivartalan szaporodás

víztisztó szerep>>>kiszűrik a szerves szennyt>>>táplálkoznak
pl.: balatoni szivacs, tavi szivacs
a csalánok testfelületén
csalánsejtek
találhatók
-
ragadozó
- testükön egy nyílás:
szájnyílás
>>>bejut a táplálék a testükbe
- testük két sejtrétegből áll amik együtt működnek>>>
valódi szövetet alkotnak
- kétféle alak: -
polip alak
: tömlő szerü, ajzatra tapad
-
medúza alak
: tapadókorongok, szájnyílás alul található,
-
ivarsejtekkel szaporodik
kétsziküek osztálya

gyökér:

szár:

levél:

virág:

egysziküek osztálya

gyökér:

szár:

levél:

virág:


teste szelvényezett
szelvény: a test hossztengelye mentén ismétlődik, egyforma felépítésü szervek

élőhelye: - földben
- vízben

nedvesbőr>>>ezen keresztül lélegeznek

mozgás: - bőrizom tömlő: hosszanti és körkörös izomrétegekkel
- bőrizomtömlő>>>féregmozgás

étkezés: - szájnyílás>>>bélcsatorna>>>kivezetőnyílás
- korhadékevő
- vérkeringése zárt (piros vér)

szaporodás: - hímnős állatok petékkel szaporodik
- átalakulás nélkül
Csigák osztály
Kagylók törzse
3 test táj: - fej; láb; zsigerzacsó
- jellegzetes szerv: köpeny külső meszesvázat termel
- bőrizom tömlő (mozgás)
teste:- 3rész -
fej
:2 pár tapogató, a szemek; szájnyílás
-
hasláb
:
-
zsigerzacskó
: belső szervek; meszes csigaház

élőhelye: - víz>>>vízben: kopoltyú
- szárazföld>>>szárazföldön: "tüdő"

táplálkozás: növényevő
test: - nincs fej, láb, zsigerzacskó
- oxigén>>>köpenyüreg>>>kopoltyú
- kagylóhéj

táplálék: -aljzaton összegyült szerves anyagok
test: - szelvényekből áll
- kitin
- fejlett érzékszerv

szaporodás: - petékkel
- átalakulás/átalakulás nélkül
test: - 2 rész: -
fejtor
: két csáp, összetett szem, szájszerv
-
potroh
- öt pár ízelt járóláb
- külső meszes váz
- kitin páncél
- kopoltyú

táplálkozás: - mindenevő

szaporodás: - átalakulás nélkül
élőhely: - szárazföld
- levegő
- víz

test: - 3 rész:
- fej:
csáp, összetett szem, szájszerv

-

tor:
három pár ízelt láb, két pár szárny

- potroh:
- kitines légcső

táplálkozás: - növényevő
- állatevő
- ürülék élők
- élősködő

szaporodás: - petékkel
- átalakulás

néhány rovar fajnál ivari kétaéakuság: hím nőstény nem egyforma
test: 2 rész:
- elő test
- utó test
- 4 pár ízeltláb
- csáprágó
- méreg mirigy

táplálkozás: ragadozó

szaporodás: átalakulás nélkül
pl.: közönséges földi giliszta, orvosi pióca
tavikagyló
Fejlábúak osztálya
ragadozó
láb a szájnyílás körül
pl.: nyolc karú polip, tintahal
pl.: közönséges madárpók, koronás keresztes pók
lepke, bogár: teljesátalakulás
szitakötő: átváltozás
sáska: kifejléssel
belső porcos-csontos váz>>>tengelye a gerincoszlop
test: - fej
- törzs
- végtagok
- farok
- fejtől farokig gerinc a hatukon
- gerinc+csontok=belső váz
Teste: - bőr: csupasz, nyálkás, pikkelyes
- úszói: - páros: - hasúszó
- mellúszó

- páratlan: - farokúszó
- hátúszó
- farok alatti úszó
- úszóhólyag (merülés, emelkedéslebegés szabályzása)
- oldalvonal: víz áramlást érzékeli (áram vonalas test)
- kopoltyú

Tápláléka: - növény
- másik halott állat

test hőmérsékletük környezetükkel eggyütt változuik

Szaporodás: - ikrával
Légző szerv: - lárvakorban vízban élnek>>>kopoltyú
- petéket vízbe rakják
- kifelylett korukban tüdővel lélegeznek
- test hőmérsékletük környezetükkel eggyütt változuik

Test: -bőre: nedves, csupasz
pl.:barnavarangy, zöld levelibéka
pl.: ponty, cápa
Test:
- toll (szaruképződmény): - pehelytoll: apró laza
- fedőtoll: pehellytollat takarja, nagyobb
- faroktoll: legnagyobb a farok toll
- melsővégtag>>>szárny
- hátsóvégtagját szarupikelly borítja
- tüdő+légzsák(légzsák csontokba is behatol-ezrt könnyűek)
- állandó test hőmérséklet (+40C°)

Szaporodás:
- meszeshéjú tojás>>>testhővel költik ki

jellegzetes csoportok:
- láb: (ragadozó) fogó
- csőr: (ragadozó) kampós/horgas
Szárazföldi gerincesek:
- vedlenek

test: - lábatlan/két pár járóláb
- tüdő
- szarupikkely, szarupajzs
- hüllők testhőmérséklete a környezet hőjével változik

szaporodás: - lágyhéjú tojás
- szárazföldre
pl.:fürge gyík, vizisikló
pl.: házityúk,nagy fakop., feh.gólya, stb.
közös tulajdonság: - testét szőr borítja
- gerinces

test:
- tüdővel lélegzik
- test hőmérséklete állandó (37 C°)
- végtagjaik: - öt ujjú járóvágtag: - talpon járó: - sün
- ujjon járó: - jaguár: vissza tudja húzni karmát
- fatkas: nem tudja vissza húzni karmát
- ujjai végét pata borítja: - antilop: páros ujjú
- zebra: páratlan ujjú
- kapaszkodó: - majmok
- fogaik: - tarajos>>>ragadozó
- redős>>>növényevő
- gumós>>>mindenevő
- agyuk fejlett (csimpánzé a legfejlettebb az állatok közt)

Szaporodás:
- anyaméhben fejlődik a megtermékenyített pete>>>elevenszülő
- kicsinyüket az anya szoptatja
szap szerint 3 csop: - tojás rakó: kétéltű: kicsinyeit tejszerű váladékkal tápl.
- erszényes: kengurú: erszényes: eleven szülő, de fejletlen utód
- méhlepényesek: anyaméhben fejlődik: tápanyagot az anya testéből kap: anya az emlőiből tápklálja
Full transcript