Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Az új Kbt. - Közbeszerzési tréning 2016.

No description
by

Barbara Dr. Balogh

on 1 April 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az új Kbt. - Közbeszerzési tréning 2016.

KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK II.
KÖZBESZERZÉS BECSÜLT ÉRTÉKE I.
A becsült érték már nem a legmagasabb piaci ár!
Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett
elektronikus közbeszerzési alkalmazás
igénybe vétele – elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése - Átállásig a „régi” Kbt.-ből ismert szabályok alkalmazandók: írásbeliség, fax, elektronikus út (kivételesen posta, közvetlen kézbesítés)

Szerződésmódosítás:
A 2015. nov. 1. előtt megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések új eljárás lefolytatása nélkül történő módosítása: az új Kbt. almazandó.

Értékhatárok
Uniós közbeszerzési értékhatárok

- árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében, (kivéve minisztérium és központi beszerző szerv)
64.135.830 Ft;
- a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás esetében:
230.152.500 Ft;
- építési beruházás esetében:
1.603.395.750 Ft;
- építési és szolgáltatási koncesszió esetén:
1.603.395.750 Ft.
Értelmező rendelkezések - egyes új fogalmak
Részekre bontás tilalma („egybeszámítás”)
19. § (3) Ha
-
egy építési beruházás
-
teljes műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet
képező építési beruházás (17.§ (5) bekezdés, 19.§ (3) bekezdés)

-
ugyanazon közvetlen cél megvalósítására
irányuló
szolgáltatásmegrendelés
---
műszaki és gazdasági funkcionális egység

-
azonos vagy hasonló felhasználásra szánt

áruk beszerzése
--- pontosít

részekre bontva, több szerződés útján valósul meg,
a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az
összes rész értékét figyelembe kell venni.
Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.

„régi” Kbt.:

18.§ (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.


Köszönöm a figyelmet!
Közbeszerzési tréning
2016. március 2.

az ÚJ Közbeszerzésekről szóló
2015. évi CXLIII. törvény

2015. évi CXLIII. törvény - "új Kbt."
16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az
adott piacon
általában kért vagy kínált – áfa nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított
teljes ellenszolgáltatást
kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni
2011. évi CVIII. törvény - "Régi" Kbt.
11. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 12–18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított –
legmagasabb összegű
teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét.
2016. január 1-től 2016. december 31-ig irányadó közbeszerzési értékhatárok a klasszikus ajánlatkérők esetében a következők:
új KBT.
Nemzeti közbeszerzési értékhatárok

- árubeszerzés esetében:
8 millió Ft;
- szolgáltatás megrendelése esetében:
8 millió Ft;
- építési beruházás esetében:
15 millió Ft;
- építési koncesszió esetében:
100 millió Ft;
- szolgáltatási koncesszió esetében:
25 millió Ft.

5. egységes európai közbeszerzési dokumentum:

EU-ban egységesen alkalmazandó dokumentum, uniós eljárásokban kötelező, egyéb eljárásokban alkalmazható, kizáró okok, alkalmasság tekintetében benyújtandó dokumentumok helyett
12. innováció:
olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat - beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat - új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja különösen valamely tevékenység hatékonyságának javítása, kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése;
24. közbeszerzési szerződés:

e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés;
30. műszaki egyenértékűség:
létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti;
NEM VÁLTOZOTT - 39. támogatás:

a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;

KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK I.
A törvény személyi hatálya
Ajánlatkérő szervezetek II.


„Új” Kbt.:

1.) támogatás mértéke + beszerzési tárgy (5.§ (2) bekezdés)
1.) uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzések – többségi részben támogatott uniós értékhatárt el nem érő, de a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó (kivéve egyéni vállalkozó) – 75 %-ot meghaladó FELTÉVE, hogy
a) 1. melléklet szerinti mélyépítés
b) építési beruházás: kórház, sportlétesítmény, szabadidős, szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület
c) olyan szolgáltatás, amely az a) vagy b) ponthoz kapcsolódik

2.) támogatás összege (5.§ (3) bekezdés) -
támogatási intenzitásra tekintet nélkül!!
Közbeszerzésre köteles az előző bekezdés alá nem tartozó szervezet, ha a szolgáltatás megrendelést, árubeszerzést, építési beruházást legalább
25 millió Ft értékben támogatja
minisztérium / kormány / állam / ktgvetési szerv stb. ---> kivételek


„Régi” Kbt.:
támogatás mértéke
uniós értékhatárt elérő beszerzések –
többségi részben támogatott
uniós értékhatárt el nem érő (kivéve egyéni vállalkozó) –
75 %-ot meghaladó
A szabályozás a
támogatott szervezetek
vonatkozásában változott jelentősen:
A törvény személyi hatálya
Ajánlatkérő szervezetek I.
1. Klasszikus ajánlatkérők (központi, nem központi) - Kbt. 5. §

a) a minisztérium,
b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv,

c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány,
a helyi önkormányzat
,
a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,”
d)
in-house:
a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek

e)
állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek:
az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű,
kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása
céljából hoznak létre, vagy amely

bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el
,
feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Támogatott szervezetek (következő dián bővebben)

Önkéntes vagy külön kötelezés alapján alkalmazók

2. Közszolgáltatást végző klasszikus ajánlatkérők - Kbt. 6. §

3. Közszolgáltatók - Kbt. 7. §


A törvény tárgyi hatálya
A közbeszerzés tárgyai
Korábbihoz képest részletesebb meghatározás:
közbeszerzésnek minősül a
közbeszerzési szerződés megkötése
, valamint
az építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése

A közbeszerzési szerződés tárgyai lehetnek:
- árubeszerzés
- építési beruházás
- szolgáltatás megrendelése

Vegyes beszerzések - külön címként:
ha a közbeszerzés többféle beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni

Becsült érték meghatározása céljából külön
vizsgálatot
kell végezni és annak eredményét
dokumentálni
!


KÖZBESZERZÉS BECSÜLT ÉRTÉKE III.
HAZAI CÉLKITŰZÉSEK AZ IRÁNYELVI SZEMPONTOK TÜKRÉBEN
a közbeszerzések átláthatóságának garantálása
az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása


a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése

a társadalmilag és gazdaságilag legmegfelelőbb beszerzési eredmény elérése
a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének és a közbeszerzésekben a szélesebb körű versenynek az előmozdítása
Módszerek
A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat:
a) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése
b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás
c) igazságügyi szakértő igénybe vétele
d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások
e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis
f) a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika
g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.

Hatálybalépés:

2015. november 1.

Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során:
2017. február 1.
Központosított közbeszerzési eljrárás elektronikus gyakorlása:
2016. november 1.
„Régi” Kbt. – 2011. évi CVIII.tv.

Új Kbt. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
Szükségessége: új uniós irányelvek, a közbeszerzési rendszer alkalmazásának könnyítése

21. közbeszerzési dokumentum:
minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen:
az eljárást megindító hirdetmény
az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató
műszaki leírás
ismertető
kiegészítő tájékoztatás
javasolt szerződéses feltételek
a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái
részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés


A törvény alkalmazási körét (hatályát) a közbeszerzés fogalmával határozza meg:

Közbeszerzésnek minősül és a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni azon beszerzésekre, amelyeket
• az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek, azaz az ajánlatkérők
(személyi hatály)
• megadott tárgyú és megadott értékű beszerzéseik
(tárgyi hatály)
megvalósítása érdekében folytatnak le, feltéve, hogy
• a beszerzés visszterhes, azaz ellenszolgáltatás ellenében történik, tehát nem ingyenes.

A közbeszerzési törvény tehát a közbeszerzési kötelezettség alá tartozó visszterhes beszerzések körét a következőképpen határozza meg:
1. meghatározza azon szervezeteknek azt a körét, amelyek a hatálya alá tartoznak, azaz közbeszerzési szempontból
ajánlatkérőknek
minősülnek;
2. megadja azokat a
beszerzési tárgyakat
, amelyeket az ajánlatkérőknek minősülő szervezetek közbeszerzési eljárás keretében kötelesek beszerezni, ha
3. a beszerzés értéke eléri a törvényben meghatározott
közbeszerzési értékhatárokat.

KINEK ÉS MIKOR KELL KÖZBESZEREZNI?
A közbeszerzés fogalma = a közbeszerzés alkalmazási köre

Dr. Bujdosó Arnold
ügyvéd
felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
a beszerző szervezet Kbt. szerinti minősítése:
a beszerző szervezet a „saját jogán" vagy pedig csupán a „támogatásra tekintettel" ajánlatkérő
beszerzés tárgya:
a beszerzés a Kbt. szerint árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás-e?
a beszerzés becsült értéke
A támogatás mértéke (=intenzitása) + beszerzési tárgy
/
támogatás összege
KÖSZBESZERZÉSI KÖTELEZETTSÉG
központi
nem központi
Összeférhetetlenség I.
Régi szabályok vegyítése
Automatikus és túl megengedő összeférhetetlenségi szabályok közötti középút
Kötelező az írásbeli összeférhetetlenségi nyilatkozat változatlanul
Az ajánlatkérő a bevonást megelőzően köteles felhívni a figyelmet az összeférhetetlenség veszélyére
AJÁNLATTEVŐ, ALVÁLLALKOZÓ I.

Összeférhetetlen
és nem vehet részt az eljárásban
ajánlattevőként
,
részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) az ajánlatkérő által az
eljárással
vagy annak
előkészítésével
kapcsolatos
tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,
b) az a szervezet, amelynek
ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb) tulajdonosát,
bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő
az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
HA közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti
.
KIVÉTELEK!
AJÁNLATKÉRŐ

Összeférhetetlen
és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az
ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
AJÁNLATTEVŐ, ALVÁLLALKOZÓ II.

A nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével -
összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,
c) a Kormány tagja,
d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az Alkotmánybíróság elnöke,
g) az Állami Számvevőszék elnöke,
h) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média– és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy
i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
tulajdonában, vagy az a)-i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.
Összeférhetetlenség II.
Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból
csak akkor zárható ki
, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő
gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható.

A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét – hiánypótlás vagy felvilágosítás-kérés útján -, hogy az érintett gazdasági szereplő
bizonyítsa
, hogy
a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.

Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.
nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban,

akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott
közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében
a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve
kért tájékoztatást
,

aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott
előzetes piaci konzultációban
vett részt,

akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény
(pályázat) benyújtásához
szükséges
árajánlatot
kapott,

feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét
meghaladó
információt.
KIVÉTELEK
- Részletesebb szabályok az előkészítésre – hiánypótló jelleggel
Oka: a teljesítés során tapasztalható jogi és gyakorlati akadályok, mert az ajánlatkérő nem kellő gondossággal készítette elő az eljárást
- Megfelelő alapossággal kell előkészíteni a közbeszerzési eljárást
- A közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek
műszakilag megfelelő,
fizikailag megvalósítható
és gazdasági szempontból
reális ajánlatot adni
-
Építési beruházás:
csak
tenderterv birtokában
indítható meg az eljárás, meghatározott esetekben - tervellenőrzésről és - tervezői művezetésről gondoskodni kell
Az eljárás előkészítése
AJÁNLATKÉRŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- Bejelentkezés szabályai nem változtak
- Szabályzatra vonatkozó rendelkezések változatlanok
- Szakértelemmel a bírálóbizottsági tagoknak együttesen kell rendelkezniük
- Bírálati lap készítése nem kötelező.
-
Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó (FAKSZ) kötelező bevonása


részben vagy egészben
európai uniós forrásból
megvalósuló közbeszerzés;
árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az
uniós értékhatárt meghaladó
(nettó 64.135.830,- forint) közbeszerzés esetén;
építési beruházás esetén az
500 millió forintot meghaladó
értékű közbeszerzési eljárásba.
A FAKSZ szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni nettó 64.135.830,- forint értékig.

A közbeszerzési eljárásba az alábbi esetekben
kötelező FAKSZ-ot bevonni:
Előzetes piaci konzultáció
alkalmazhatósága:
eljárás előkészítése
gazdasági szereplők tájékoztatása érdekében
független szakértőkkel, hatóságokkal, piaci résztvevőkkel
garanciális szabályok az alapelvek érvényesülése érdekében (különösen releváns információk
rendelkezésre bocsátása, megfelelő ajánlattételi határidők biztosítása)


Közös ajánlattétel/részvételre jelentkezés szabályai nem változnak
Projekttársaság marad
Többszörös megjelenés-tilalmi szabály nem változik
Versenyjogi jogszabálysértések szankcionálása: nemcsak az ajánlatkérő, hanem a közbeszerzés-jogi ellenőrzésben résztvevő szervek kötelezettsége is
25%-os szabály eltörlése - alternatíva:
65. § (10) bekezdés
A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok
Közzététel, kommunikáció, nyilvánosság
KÖZZÉTÉTEL

- Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára
elektronikus úton,
a regisztrálási adatok megkérésének kivételével –
korlátlanul
és
teljes körűen,
térítésmentesen
hozzáférhetővé tenni.
- Elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése előtt az ajánlatkérőre bízza a törvény, hogy hogyan felel meg ennek (központi portál vagy saját honlap)
- Kivételek köre
Kbt. 65. § (10)

Építési beruházásra
vagy
szolgáltatásnyújtásra
irányuló szerződés, valamint
árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet
esetén

az ajánlatkérő előírhatja, hogy
bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el
Ekkor
kizárt a más szervezet kapacitására történő támaszkodás
e feladatra vonatkozóan előírt alkalmassági feltételek igazolásához, és
a teljesítés során e feladatokat
nem végezheti alvállalkozó sem
1) Bármikor alkalmazható eljárások:

nyílt
meghívásos

2) Csak a törvényi feltételek
fennállásakor:

tárgyalásos
hirdetmény nélküli tárgyalásos
versenypárbeszéd
keretmegállapodás
innovációs partnerség
(új)
INNOVÁCIÓS PARTNERSÉG
Jellemzően: kereskedelmi forgalomba hozatal előtti beszerzés.

Az eljárás célja egy
innovatív termék, szolgáltatás, vagy építési beruházás kifejlesztése
és
ennek eredményeként létrejövő
áruk, szolgáltatások vagy építési beruházás ezt követő beszerzése

ELJÁRÁS FAJTÁK
KOMMUNIKÁCIÓ

A későbbiekben a KH elektronikus
közbeszerzési alkalmazás által
Addig: változatlan szabályok
NYILVÁNOSSÁG

- Új:
üzleti titokra
vonatkozó szabályok ebben a körben!
- A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz
indokolást
köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy
az adott információ, vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet
Általánosság szintjén megfogalmazott indokolás nem elfogadható!
- Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az előírásokat nem tartja be: az ajánlatkérő
hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására
- Az ajánlat/részvételi jelentkezés
érvénytelen
, ha ajánlattevő jogszerűtlenül minősít üzleti titoknak valamely információt és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy az indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő

Az egységes európai közbeszerzési dokumentum
Kizáró okok és öntisztázás

- A
fakultatív
kizáró okok száma csökkent, a
kötelező
kizáró okok száma nőtt
- ÚJ kizáró ok:
-
Tisztességtelen ajánlattevői magatartással
(jogtalan befolyásolás, bizalmas információ) kapcsolatos
kizáró ok
(bizonyítani kell!) (ha nem került sor jogorvoslatra; 3 év) (akkor is ha korábbi eljárásban, és jogorvoslatra nem került sor)

ÖNTISZTÁZÁS - Új jogintézmény

- Gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság (avagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság) jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően
olyan intézkedéseket hozott
amelyek a
kizáró ok fennállásának ellenére
kellőképpen

igazolják a megbízhatóságát.


KIZÁRÓ OKOK igazolása

- Előzetes bizonyítékként:
egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtása
(ESPD) - uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben egyszerű nyilatkozat

-
nyertes ajánlattevő igazolási kötelezettsége
ajánlatkérő felhívására
Uniós eljárási rendben kötelező – formanyomtatvány

„Előzetes” igazolás: nyilatkozat
kizáró okok nem állnak fenn
az alkalmassági követelmények teljesülnek
kért információk megadása (alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatok)

Ajánlatkérő köteles iránymutatást adni: alkalmassági követelményeknek való megfelelésről milyen részletezettséggel kell nyilatkozni, igazolások kiállításra mely szerv jogosult

Webfelületen is kitölthető

Uniós értékhatárok alatti eljárásokban nem kötelező
, de az ajánlatkérő
köteles elfogadni, ha a tartalma megfelelő
, egyébként elegendő az egyszerű nyilatkozat
CÉLJA
a közbeszerzés eljárásban az ajánlattétel, valamint maga a közbeszerzési eljárás lebonyolításának a
gyorsítása
az
adminisztratív terhek csökkentése
egyszerűsítés
Változás: rövidebb határidők
Részekre történő ajánlattétel
- Ajánlatkérő köteles megvizsgálni
a beszerzés tárgyának jellege és
a szerződéshez kapcsolódó további körülmények
l
ehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt.

- Ha az ajánlatkérő
nem biztosítja
a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban
köteles megadni ennek indokát
(indokolás: objektíve lehetséges-e, és ha igen, gazdasági, minőségi vagy műszaki szempontok alapján nem ésszerűtlen-e)

- Nyertesség korlátozása: Korlátozható az eljárást megindító felhívásban, hogy l
egfeljebb hány részben lehet az ajánlattevő az eljárás nyertese
(kisebb vállalkozások helyzetbe hozása érdekében)/ feltétele: közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot; helyette: a következő legkedvezőbb ajánlattevővel kell szerződni
Az alkalmassági követelmények I.
- Alkalmassági követelmények 3 kategóriája:
gazdasági és pénzügyi helyzetre;
műszaki és szakmai alkalmasságra;
ÚJ:

("régi" Kbt-ben kizáró ok volt)
ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország
nyilvántartásában való szereplésre,
vagy a letelepedés szerinti országban előírt
engedéllyel
,
jogosítvánnyal
vagy
szervezeti
,
kamarai tagsággal
való rendelkezésre (Pl.: Építési beruházás esetén: kivitelező névjegyzék)
vonatkozó feltételek előírása
- Főszabály szerint
műszaki-szakmai alkalmassági feltétel kötelező
(pénzügyi-gazdasági?)

- Alkalmassági követelmények előírása:
Esélyegyenlőségre
Egyenlő elbánásra
Verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembe vétele mellett
Közbeszerzés tárgyára korlátozandók
A közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatók elő


Ezen mérték
referenciáknál:

becsült érték/mennyiség/mérték legfeljebb 75%-a
– tárgyát tekintve a korábbi közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű
Árbevétel:

legfeljebb becsült érték
+ a vizsgált évben/években az adott közbeszerzés értékének megfelelő teljes árbevétellel rendelkező gazdasági szereplő nem minősíthető alkalmatlannak
Az alkalmassági követelmények II.
Más szervezet kapacitására támaszkodás:

Szervezet és alkalmassági követelmény megjelölése az ajánlatban
Pénzügyi alkalmasság kivételével
csatolandó szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat
, amely alátámasztja, hogy az erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt
Pénzügyi alkalmasság: kapacitást nyújtó szervezet
kezesként
felel
Szakemberek rendelkezésre állására és referenciákra vonatkozó követelmény: a
kapacitást nyújtó szervezetnek kell megvalósítania azt az építési beruházást, szolgáltatást, szállítást, amelyhez a kapacitásra szükség van
Harmadik kategóriájú alkalmassági feltétel:
a kapacitást nyújtó szervezetnek kell megvalósítania azt a feladatot, amelyre a követelmény
(pl. kamarai tagság, engedély)
előírásra került
Jogelőd adatainak tiltott felhasználása - kizáró ok fennálássa esetén - öntisztázás lehetséges
25 %-os szabály eltörlésre ---> alternatíva: Kbt. 65. § (10) bekezdés
Közös ajánlattétel:

Az alkalmassági feltételeknek (valamennyinek!)
a közös ajánlattevők/részvételre jelentkezők közösen megfelelhetnek
(indokolás: össze is adhatják)
Értelemszerűen kizárólag egyenként értelmezhető követelmények: elég, ha egy megfelel
Ajánlatok bontása:
Szabályok nem változnak, Kivéve: pénzügyi fedezet - csak ismertethető

Bírálat:

- Egyszerűsítés - Nyílt eljárás esetén nem kell elvégezni azon ajánlatok érvényességi bírálatát, amelyek az értékelési szempontokra tekintettel
nem lehetnek az adott eljárásban legkedvezőbb vagy második legkedvezőbb ajánlatok
sem.
- az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, amennyiben az adott eljárásban
végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.

4 szakaszra bontható
:
- előzetes ellenőrzés szakasza
- értékelés szakasza
- utólagos igazolás szakasza
- az eljárás nyertesének megállapítása, eljárást lezáró döntés
Bontás, bírálat
A nyertes ajánlattevő kiválasztása
ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

- Elvi és gyakorlati alapú jelentős változás
- Kifejezetten megfogalmazott jogalkotói szándék:
„gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása”

- Értékelési szempontok:
legalacsonyabb ár
– kivételes
legalacsonyabb költség
(költséghatékonysági módszer alkalmazása) - kötelező
legjobb ár-érték arány
– kötelező (Minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, személyzet minősége, feladatot végzők szakmai tapasztalata)

-
Jogszabály, vagy támogatással megvalósuló beruházások
esetén megadott feltételrendszer kötelezően meghatározhatja az értékelési módszert
- Legalacsonyabb ár:
Csak akkor alkalmazható, ha: - az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, azaz ajánlatkérő
ismeri beszerzésének konkrét műszaki paramétereit
olyan mértékben, hogy konkrét minőségi és műszaki követelményeket meg tudja határozni és - a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben
további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja
.
-->
NEM ALKALMAZHATÓ:
- tervezési, mérnöki, építészeti szolgáltatások - építési beruházások esetén.
Hiánypótlás, érvénytelenség
Új érvénytelenségi okok:
- Egyéb módon meg nem felelés kifejtése: - Érvénytelen az ajánlat, különösen:
ha nem felel meg azoknak a
környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések
írnak elő;
ha az visszavonják;
az
ajánlati biztosítékot
nem bocsájtják rendelkezésre, vagy nem kellő mértékben;
az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban
előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot
a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.
-
Jogszerűtlen üzleti titokká minősítés
esetén érvénytelen az ajánlat, feltéve ha HP során sem kerül javításra
A hiánypótlás új szabályai:
- Általános szabályai változatlanok
- Változások:
a bizonyos kizáró okkal érintett alvállalkozó, illetve alkalmasságot igazoló gazdasági szereplő ténye,
nem vonja maga után az egész ajánlat (jelentkezés) érvénytelenségét
-> az érintett gazdasági szereplő kizárása mellett, az ajánlatkérő
hiánypótlás keretében felhívhatja az ajánlattevőt (jelentkezőt) más gazdasági szereplő megnevezésére
bármely beszerzési tárgy
átalánydíjas szerződésének árazott költségvetési tétele, egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető, vagy törölhető, ha a változás nem érinti a teljes ajánlati árat, vagy annak értékelés alá eső részösszegét, vagy nem befolyásolja az értékeléskor kialakuló sorrendet
a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja alapján új értékelési részszempontot határoz meg:
„a teljesítésben részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata”
- erre tekintettel:
- korábbival l
egalább egyenértékű szakember
mutatható be hiánypótlás keretében,
- ha nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkezik, akkor az értékeléskor a „pótoltatott” adatait veheti figyelembe az ajánlatkérő

1. A nyilvános felhívással meghirdetett eljárás


Fő szabály szerint hirdetmény nélkül indul a nyílt/meghívásos/tárgyalásos eljárás. Az eljárás megindítása előtt
ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTÁST
kell megküldeni elektronikus úton és módon a Közbeszerzési Hatóság részére, a Hatóság
1 munkanapon belül közzéteszi a Közbeszerzési Adatbázisban.
Az érdeklődő gazdasági szereplő írásban (faxon, postai úton) jelezhetik érdeklődésüket, majd nekik kell ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő köteles
legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást
(egyenlő bánásmód, kkv-k előnyben részesítése)

2. A hirdetménnyel induló uniós értékhatár alatti eljárás

- ha az építési beruházás
becsült értéke eléri az 500 millió Ft-ot
- a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke
eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt
- ha az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési hirdetményt alkalmaz eljárást megindító felhívásként
-
innovációs partnerség
esetén
-
versenypárbeszéd
esetén


Uniós értékhatár alatti eljárások I.
3. A hirdetmény nélkül induló ún. „négyajánlatos” eljárás

- ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 18 millió forintot
- ha építési beruházás becsült értéke nem éri el a 100 millió forintot

NEM ALKALMAZHATÓ:

- HA a beszerzés
európai uniós alapokból
finanszírozott, Magyarország
országhatárán átnyúló projekttel
kapcsolatos


Négy,
a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban kell ajánlattételi felhívást küldeni. (egyenlő bánásmód, kkv-k előnyben részesítése)

Nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet.
Nem kötelező alkalmassági követelményt előírni, de lehet.
5 napos a szerződéskötési moratórium

Uniós értékhatár alatti eljárások II.
Az Új Kbt-ről összefoglalóan elmondható….

közbeszerzési szakértelmet követel meg az eljárás mindként oldalán részt vevő felektől
könnyítéseket ad a nemzeti értékhatárt elérő eljárásokban
igyekszik csökkenteni az adminisztrációs terheket
ESPD/Öntisztázás – két új intézmény, gyakorlatuk kialakításában nagy szerepet kap várhatóan a Döntőbizottság
A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK I.
- A szerződés megkötése – ha ajánlatkérő nem köti meg, akkor a pénzbeli ajánlati biztosíték kétszeres összegét kell visszafizetnie – kivéve ha előre nem látható körülmény miatt nem köti meg

- A szerződés időtartama - új szabály:
Ha az építési vagy szolgáltatási koncesszió időtartama az
öt évet meghaladja
, az ajánlatkérőnek számításokkal kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt megtérülnek a befektetések.

- Biztosítékokra vonatkozó új szabályok:
Az előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken,
nem írható elő
a követelés kielégítése esetére az ajánlattevőként szerződő fél számára a
biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására
vonatkozó kötelezettség.
Biztosíték nyújtás
módjában
változás:
Pénzügyi intézmény
vagy biztosító vállalt garancia vagy készfizető kezesség (Korábban csak bank és biztosító szerepelt.)

-
Kötelező előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani:
Építési beruházás esetén, ha a szerződés teljesítésének időtartama meghaladja a 2 hónapot. Előleg mértéke
5%
, de maximum
75 millió Ft.

- Szállítói előleg:
Uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során -
előleg kötelező mértéke:
elszámolható összeg
50 %-a
(tartalékkeret és áfa nélkül)
Biztosíték:
meglehetősen enyhe a szabályozás. 10 %-ig nem kérhető, 10 % feletti részre kérhető,
de nem kötelező nyújtani!
A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK II.
Szerződés teljesítése:
Változások:
Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében
Ajánlatkérő
közvetlenül hívja fel
az
alvállalkozókat
a számla kiállítására és
közvetlenül nekik utal
Alvállalkozói számlák kiállítására a
teljesítés elismerését követően
kerülhet sor az ajánlatkérő felhívása alapján (nyilvánvalóan ebben az esetben az ajánlattevő(k) teljesítését jelenti!)

Szerződésmódosítás:
A 2015. nov. 1. előtt megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések új eljárás lefolytatása nélkül történő módosítása: az
új Kbt. almazandó
Lényeges
egyszerűsítés
Korábbi szabályozáshoz képest jóval s
zélesebb körben van lehetőség a szerződés módosítására
A jogalkotó a korábbi szerződésmódosítási lehetőséget megtartotta, de azt jelentősen
kibővítette
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei között már nem szerepel a korábbi kiegészítő építési beruházás és kiegészítő szolgáltatás megrendelés, helyette még
szélesebb körben szerződésmódosításra van lehetőség
Feltételes közbeszerzés
ÚJ:
53. § (6) Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt
(pályázatot, projektjavaslatot, támogatási szerződés-módosítást vagy változás bejelentést)

nyújtott be vagy fog benyújtani - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére - és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az
eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.

Ptk. 6:116. § Feltétel és időhatározás –
hatályba lépés felfüggesztő feltételhez kötése

RÉGI:
40. § (3) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt
(pályázatot)
nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére -, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.
Tervpályázati eljárástól el lehet tekinteni
Becsült érték meghatározása: műszaki és gazdasági szempontból
funkcionális egység
Eljárásba kötelező bevonás -
közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem meghatározása:
az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettség
Kivitelezés és tervezés együtt – kivételes esetben
Bonyolító
tevékenysége részletesen
Alkalmasság – tervező vagy mérnöki szolgesetében illetékes országos
kamarai tagság előírható
Tervező, mérnök – legalacsonyabb ár nem alkalmazható,
ár max 50%
Uniós értékhatár felett –
tervezői művezetés
kötelező
Jóváhagyási terv
– új kifejezés
Összeférhetetlenség feloldása a tervezőnél
Tartalékkeret max 10 %
Alkalmasság - beszámoló adataiból képzett
mutatószámok nem vizsgálhatók
Referenciáknál -
egyenértékűség
: építészeti munkálatra jellemző mérőszámok ismertetése a felhívásban – útmutató
Legalacsonyabb ár nem alkalmazható
- Értékelési szempont javaslatok
Rezsióradíj alatt –
aránytalanul alacsony ár
Előleg
- az építési terület átadását követő 15 napon belül
Részszámlázás
90 napos szabály
Építési beruházásokra vonatkozó különös szabályok
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
- nem kizárólag építési beruházásokra és építési koncessziókra alkalmazandó, hanem – ellentétben a korábbi szabályozással – ezekhez kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra is kiterjed.
A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
94./C § -109. §
Támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése
Utólagos ellenőrzés

- Uniós értékhatár (64 millió Ft) alatti
árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és
- 300 millió Ft alatti
építési beruházás, építési koncesszió esetén

IH értesítése az eredményről: legkésőbb az
összegzés
napján
Összes irat megküldése: 2 munkanapon belül
IH a dokumentumokat közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá
támogatás csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén folyosítható

Szerződésmódosítás:
a szerződésmódosítást alátámasztó dokumentumok megküldése 2 munkanapon belül
Ex-ante - előzetes ellenőrzés
- Uniós értékhatár feletti
árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és
- 300 millió Ft feletti
építési beruházás, építési koncesszió esetén

Eljárás megindítását megelőzően:
a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából
IH-nak
megküldeni ---->
Észrevételek
vagy
ellenőrzésről szóló nyilatkozat
, észrevételek esetén dokumentumok módosítása, majd IH nyilatkozat
Európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter
(KFF)
részére dokumentumok megküldése -
közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés
---->
minőségellenőrzési jelentés,
vagy
minőségellenőrzési tanúsítvány,
jelentés és esetén dokumentumok módosítása, majd tanúsítvány (támogató/nem támogató) kiállítása
Bontás
időpontjáról tájékoztatás 5 munkanappal korábban ----> megfigyelő kijelölése (személyes v. dok. alapú részvétel
Eljárási cselekményről
megfelelő időben írásban tájékoztatás
Eljárást lezáró döntés
akkor hozható meg, ha az eljárás lefolytása ellenőrzésre került és rendelkezésre áll a közbeszerzési szabályossági tanúsítvány
Szerződésmódosítás:
közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban a módosításra vonatkozó megállapodás
megkötését megelőzően
- előzetes ellenőrzés
Értékhatártól függő eljárásrend:
KÖZBESZERZÉS BECSÜLT ÉRTÉKE II.
Új szabály:

-
Ha az ajánlatkérő
több különálló működési egységből
áll, a becsült érték meghatározása során
nem kell
valamennyi működési egység beszerzéseinek értékét
egybeszámítani
, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a különálló működési egység
saját gazdasági szervezettel
rendelkezik és

a különálló működési egység működési
költségvetése felett önálló rendelkezési joggal
bír.

Ilyen esetben a közbeszerzés becsült értékét az
érintett különálló működési egység szintjén IS meg lehet határozni.
- Nincs jelentős változás - DE - több kivételi kört nem vesz át a régi szabályozásból
- Egyes kivételek körök újradefiniálása
- Új kivételeket meghatározása
- A kivételeket mindig megszorítóan
kell értelmezni!

Kivételek I.
Kbt-t nem kell alkalmazni:

1. Ajánlatkérő [5. § (1)] szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére:
amely felett az ajánlatkérő a
saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol
,
döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában,
valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen,
és amely éves nettó árbevételének több mint
80%-a
a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által
e pont szerint
kontrollált
más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.


2. Ajánlatkérő [5. § (1)] szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére:
amely felett az ajánlatkérő
más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol,
az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában,
valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen,
és amely éves nettó árbevételének több mint
80%-a
a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által
e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.
Valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát a kontrollált jogi személy döntéshozó szerveiben. A képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek egy, több vagy akár minden, kontrollt gyakorló ajánlatkérőt is. A kontrollált jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek a kontrollt gyakorló ajánlatkérők érdekeivel.

3. Ajánlatkérő [5. § (1)] szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére:
amelynek célja
közfeladatok teljesítésére,
illetve
közszolgáltatások nyújtására
vagy
közös közérdekű célok megvalósítására
irányuló
együttműködés kialakítása
az ajánlatkérők között,
ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb
20%-a származik a nyílt piacról.
Kivételek II.
Kivételek rendszere

I.) TÁRGYAKON BELÜLI KÍVÉTELEK

(Kbt. tárgy fogalmából kiindulva - pl: ingatlan nem tartozik a kbt árubeszerzés fogalomba)

II.) HATÁLY SZERINTI KIVÉTELEK
1.) Általános kivételek – minden viszonylatban értelmezendőek
2.) Szolgáltatások körében kivételek
3.) Közszolgáltató ajánlatkérő (különös eljárási szabályok) körében meghatározott kivételek
4.) Koncessziók körében kivételek
5.) Nemzeti eljárási rendben meghatározott kivételek
2.) Szolgáltatások körében kivételek

Például:

- jogi szolgáltatás igénybevétele
, amennyiben annak tárgya
ügyvéd által ellátott jogi képviselet bírósági, választottbírósági, hatósági, békéltetői vagy közvetítői eljárásban, valamint az ehhez kapcsolódó, ügyvéd által nyújtott jogi tanácsadás,
közjegyző által nyújtott hitelesítési szolgáltatás,
jogszabály alapján vagy bíróság által kirendelt vagyonkezelő, gyám vagy gondnok által nyújtott, valamint egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek ellátása felett a kirendelő bíróság felügyeletet gyakorol,
tagállami hatósági hatáskör gyakorlását megtestesítő szolgáltatások;

-
értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos,
a befektetési vállalkozásokról... szóló törvényben meghatározott
pénzügyi szolgáltatások,

jegybanki szolgáltatások,
valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében végzett műveletek;

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti
hitel- és kölcsönszerződések;

jogi szolgáltatások már nem esnek teljes mértékben kivételi körbe
In-house kivételek

Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített
összegezés megküldését követően
kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is -
üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen.

Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy
milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni.
Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani.
A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt
feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani.
Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének
teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges!
Iratbetekintés
A KÖZPÉNZEKKEL TÖRTÉNŐ FELELŐS GAZDÁLKODÁS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSE SORÁN
- A közpénzekkel történő felelős gazdálkodás elve tételes jogi szabályozást nyert az új Kbt-ben.
-
Széles körű dokumentálási kötelezettség
az ajánlatkérő oldalán a teljesítés során
-
Kötelező a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése
(ide nem értve a felmondás és elállás gyakorlását), ha
a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban
az ajánlatok értékelése során figyelembe vett;
vagy
a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - ha a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként
lényeges módosításnak minősülne.
-
Semmis a szerződés módosítása
, ha arra irányul, hogy
mentesítsék az ajánlattevőt a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása alól,
vagy arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon olyan költségeket, kockázatokat, melyek az ajánlattevőt terhelnék.
- A
Közbeszerzési Hatóság
a szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó követelmények teljesülését a
jogosult ellenőrizni
- Az ajánlatkérő köteles a
Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni,
ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél
szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte
és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a szerződés lehetetlenült.
Full transcript