Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Formanyelvi elemzés

No description
by

Linda Huszár

on 12 April 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Formanyelvi elemzés

Filmelemzés 1. Formanyelvi elemzés Kompozíció Filmi szerkesztés Kamera Vágás Montázs Díszletek; maszk és kosztüm Színészi játék Világítás Mise-en-scene 1. Mi a kompozíció?
 2. Milyen elemekből áll? (pont vonal, sík, foltok, fény-árnyék mintázatok, stb., nem pedig tárgyak, emberek, tájak stb.)
 3. Melyek a szervező elvei? (aranymetszés, 9 mezős rács, horizontvonal stb.)
 4. Milyen típusai vannak? (sík- és mélységi; zárt és nyitott, lásd ehhez Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak)
 5. Tiszta kompozíció és dekomponált képek (egyensúly, szimmetria, harmónia)
 6. Alak és háttér
 7. Textúra
 8. Tónus, telítettség (= színintenzitás foka)
 9. Szín
 10. Mi a képfelület? Hogyan szerveződik?
 11. A kép mint erőtér (keret, középpont) Szabó Gábor: Filmes könyv Szempontok:
- osztályozás a kompozíciós elemek száma és elrendezése szerint: 3 elemes, talpára vagy élére állított háromszög – gyakori
- irány szerint (mozgás, nézés)
- kompozíciós egyensúly (arányosság, aranymetszésre való törekvés) – méret, tömeg, kontraszt; kompozíciós vonalak (valós és virtuális)
- eltérés -) diszharmonikus kompozíció, funkciói: feszültségkeltés; hangsúly eltolása valamelyik irányban
- zárt és nyitott kompozíciók (margó, üres tér, levegő)
- a figyelem irányítása: kompozíciós elemek számától és a film ritmusától, és a képernyő/vászon méretétől is függ; világítási és a mozgással kapcsolatos kérdés is; kompozíciós szempontból a képelemek szintjén: 1. mozgás 2. kompozíció szerkezete, vonalak 3. világítás, színek Duló Károly: A néző filmje - Def.: a képelemek egymáshoz képesti elrendezésében felimerhető rendező elv.
- kompozíciótípusok: középpontos; felezőtengelyre szimmetrikus; háromszög;
aszimmetrikus stb.
- aranymetszés
- áttekintés szokásos iránya: kultúrafüggő, olvasási iránynak felel meg
- mozgóképi kompozíció: folyamatot érzékeltet -) önmagukban diszharmonikus, kiegyensúlyozatlan képek egymásutánja lehet harmonikus, kiegyensúlyozott
- a képen kívüli tere!
- Képsíkok tagolása; egyteres kompozíció – többteres kompozíció (előtér-háttér + mélységben komponálás Aranypolgár)
- kompozíciós elemmé válhat sokféle képelem: mélységélesség, vonalrend, formák és elhelyezkedésük, kölcsönhatásaik, színfoltok, mozgás, fény stb.
- Eizenstein kompozíciói: még a színészt is ennek rendeli alá Hang A világítás korszakai (Szabó Gábor: Filmes könyv)

A fényképész-műterem kora
vállaltan mesterséges megvilágítás
műteremi „díszletvilágítás”
Fény-realizmus
a világítás a valóságos világban megtalálható fényviszonyokon alapszik, ezeket reprodukálja
már nem csak műtermi körülmények között tudnak forgatni
Világítási szürrealizmus
a valóságos fényviszonyokon alapszik, de nem elégszik meg azok reprodukálásával
túlzás, felnagyítás 1. Mise-en-scène: díszletek, világítás, színészi játék, maszk és kosztümök
2. Képkompozíció: keret, mélység, plánozás
3. Filmi szerkesztés: vágás, montázs, ritmus, hosszú beállítás
4. Hang: beszéd, zörej, zene
- A hang fizikája
- Csoportosítási lehetőségek
beszéd – zene – zaj
diegetikus (dialógus, monológ, zörejek, stb.) – nondiegetikus (hangkommentár, aláfestő zene)
+ nézőtér
forráshang – térhang
képen belüli – képen kívüli
kauzális /forrás/ – szemantikai /jelentés/ - reduktív /hang maga/
- Funkciók (egységesítés, összekötés; központozás, ütemezés; hangsúlyozás; megelőlegezés; csend; vertikális montázs)
Montázstípusok (Eisenstein)
Attrakciós (agresszív: érzéki, pszichológiai hatás)
Metrikus: beállítások hossza változó, metrikus képlet) – párhuzamos vágás (Griffith)
Ritmikus: képen belüli mozgás és a beállításváltások viszonya
Tonális: uralkodó tónusok váltakozása: pl. fény, élesség
Intellektuális: fogalom, következtetés, ítélet (Eisenstein)
Függőleges: kép és hang montázsa

Elbeszélői vágás: tér-időbeli folyamatosság létrehozása
mozgásirány, nézésirány szerinti szerkesztés, akciótengely
párhuzamos montázs; gyakorító montázs; keresztvágás; ugró vágás; kapcsolódó vágás; tekintetet követő vágás Beállítástípusok (kinek/minek a helyén áll a kamera, mit testesít meg)

1. Objektív szemszög (objective shot): láthatatlan, külső megfigyelő nézőpontja
2. Szubjektív szemszög (subjective shot):
- a szereplőt képviseli: a jelenet valamelyik szereplőjének szemszöge
- a nézőt képviseli
3. Nézőponti szemszög (point-of-view shot, POV): soha nem esik egybe teljesen a szereplő nézőpontjával
+ Ansnitt, Over the Shoulder Shot – köztes típus


+ Szubjektív kamera: Lady in the lake (Robert Montgomery,1947) Kameramozgások 4 funkciója (Szabó Gábor)

Lekövető: a szereplő vagy a mozgó tárgy követése (svenk, fárt) („nézzük, hová megy ez”)
Átkötő: 2 fix kompozíció összekapcsolása, a 2 végpont egymáshoz való viszonya, helyzete a térben („nézz oda, mutatok valamit!”)
Leíró: az átkötő mozgás ellentéte, a mozgás középső szakasza érdekes („dőlj hátra, elmesélek valamit”)
Dinamikus: magának a mozgásnak az érzékeltetése, általában szubjektív szemszögű, a mozgás szubjektív átélőjének a pozíciója Kameramozgások 4 funkciója (Szabó Gábor)

Lekövető: a szereplő vagy a mozgó tárgy követése (svenk, fárt) („nézzük, hová megy ez”)
Átkötő: 2 fix kompozíció összekapcsolása, a 2 végpont egymáshoz való viszonya, helyzete a térben („nézz oda, mutatok valamit!”)
Leíró: az átkötő mozgás ellentéte, a mozgás középső szakasza érdekes („dőlj hátra, elmesélek valamit”)
Dinamikus: magának a mozgásnak az érzékeltetése, általában szubjektív szemszögű, a mozgás szubjektív átélőjének a pozíciója Kameramozgások 4 funkciója (Szabó Gábor)

Lekövető: a szereplő vagy a mozgó tárgy követése (svenk, fárt) („nézzük, hová megy ez”)
Átkötő: 2 fix kompozíció összekapcsolása, a 2 végpont egymáshoz való viszonya, helyzete a térben („nézz oda, mutatok valamit!”)
Leíró: az átkötő mozgás ellentéte, a mozgás középső szakasza érdekes („dőlj hátra, elmesélek valamit”)
Dinamikus: magának a mozgásnak az érzékeltetése, általában szubjektív szemszögű, a mozgás szubjektív átélőjének a pozíciója Kameraperspektívák

Normálnézet: szereplők szem-magassága (eye-level angle)
Felülnézet (madártávlat): „áttekinthetőség”, felülemelkedés (high-angle)
Alulnézet (békaperspektíva): felmagasodás (low angle) Objektív típusai:

1. Normál objektív: optikailag a szabad szemmel való látásnak felel meg
2. Nagylátószögű objektív: mélységi perspektíva megnövelése, széles, tág tér, háromdimenziós térérzet; torzító effektus: eltúlozza a kép mélységét, tértágító hatása van
3. Teleobjektív: közel hoz, kiemel egy részletet, a képet mélységében összezsúfolja, szűk látószög, kis mélységélesség, térszűkítés
4. Vario objektív (zoom): változtatható gyújtótávolság, a kamera mozgását helyettesíti A fény szerkezete Szabó Gábor: Filmes könyv

Két összetevő: direkt fények és másodlagos fények

A fények osztályozása:
Kontraszt alapján: kemény / lágy - egy bizonyos fényforrásból megvilágított részek mennyire világosak, illetve az árnyékban hagyott részek mennyire sötétek
A fényforrás típusa alapján: irányított / szórt fénysugár - a fény irányításáról van szó, nem a keletkező fény karakteréről
Karakter alapján: kemény / lágy fényrajz - annak függvénye, hogy a megvilágított dolog mekkora felületről kapja a fényt

Egyéb befolyásoló tényezők:
A felület, amelyre érkezik
Szín: hideg / meleg
A távolsággal fogy a fényerő Fénykezelési technikák (Bódy Gábor: Filmiskola 1., 19.)

normál: egyenletes megvilágítás
low-key-stílus: sok árnyékos felület (drámai helyzetek, titokzatos folyamatok, bűntények), sötét terek, komor, fenyegető hangulatok
high-key-stílus: fényes, világos tónusok, szórt fény

A fények osztályozása irányuk szerint:

frontális megvilágítás (frontal lighting)
hátsó megvilágítás (backlighting)
oldalirányú (sidelight)
alsó megvilágítás (underlighting)
felső megvilágítás (top lighting)

A fény forrása szerint (Buglya Sándor: A film formanyelve, 19.)

- főfény, vezérfény (key light): legnagyobb fényerejű fényforrás, a cselekmény fő hordozóit világítja meg; a mesterséges főfény: felülről és oldalról, hogy határozott árnyékot vessen
- töltőfény, derítőfény (fill light): az egyes sötét részletek feltöltése, az egész kép plasztikusan formált fényfelület; más irányból érkezik, mint a főfény, nem szabad árnyékot vessen;
- ellenfény: hátulról, kirajzolja a témát, leválasztja a háttérről A BEÁLLÍTÁS

(térbeli és időbeli egység)
ang. shot, set up fr. plan (‘képsík’) ném. Schnitt (’vágás, metszés, szabás’)

„A beállítás egyetlen kamera által rögzített folyamatos látvány. Minden beállítás egyetlen felvétellel készül.” (Szabó Gábor) Formanyelvi eszközök Kameramozgások

Magyar Angol
-------------------------------------------
svenk, panoráma, pan (vízszintes)
pászta igazítás tilt (függőleges)
--------------------------------------------
fárt, kocsizás tracking, dolly
--------------------------------------------
krán, daruzás crane
--------------------------------------------
(zoom) keményvágás
elsötétedés-kivilágosodás (leblende, felblende)
áttűnés, áttolás
fekete inzert (az inzertre szöveges felirat került, levelek, táviratok)
írisz
leblende, felblende (fade-in, fade-out, elsötétedés-kivilágosodás) Központozás a filmben Belső vágással vagy anélkül (rögzített beállítás)
1 jelenet = 1 beállítás
elemi beállítások (önálló látószög, kameramagasság, plán, objektív)
Nagylátószögű optikával társulva: plánszekvencia (Bazin elemzései Wellesről) Hosszú beállítás Analitikus vágás (tér-, idő-, oksági kapcsolatok)
Hosszú beállítás
Montázs

30 fokos szabály
180 fokos szabály Szerkesztési elvek a filmben - Elbeszélői vágás: tér-időbeli folyamatosság létrehozása: mozgásirány, nézésirány szerinti szerkesztés, akciótengely (statikus – domináns szereplők; és dinamikus – mozgásirány; de: térpatternek!)

- Montázs (Eizenstein) A vágás 2 különböző funkciója
- a hiány megteremti a hiányzót
- a hiányzó megjelenése megszünteti a hiányt, hogy aztán átadja helyét az új jelenetben belépő hiánynak. Varrat és tekintet
Full transcript