Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Orvosi Nobel-díj 2012

No description
by

Gergely Nádori

on 9 October 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Orvosi Nobel-díj 2012

Jancsika 6 éves, most kezdi az iskolát
még bármi lehet belőle: tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász, kőfaragó, balettáncos, költő vagy hadvezér Jánoska már ötödikes, utálja a biológiát és a magyart, viszont nagyon jó testnevelésből és rajzból. Már biztos, hogy nem lesz sem költő sem vadakat terelő juhász. János sporttagozatos gimnáziumba megy,
lemond a kőfaragásról és a balettről is. Érettségi után János a nemzetvédelmi egyetemet választja, hogy hadvezér legyen. Amiként Jánossal történt, úgy történik ez a sejtjeinkkel is. A megtermékenyített petesejt még bármilyen más sejtté képes osztódni, úgy nevezzük totipotens. A fejlődő embrió sejtjei egyre jobban elköteleződnek, de még ezek is nagyon sokféle másik sejtet képezhetnek. Az ilyen embrionális őssejtek ezért pluripotensek, többféle sejtté átalakulhatnak. Testi jetjeink többsége csak egyféle sejtet tud létrehozni, unipotens. Ezek a zsírsejtek, ha osztódnak csak zsírsejteket hozhatnak létre. Azokat a sejteket, amik megtartják a polipotens képességüket nevezik őssejteknek. De miért??? Hogyan alakul egy sejt sorsa? Sokáig azt gondolták, hogy a sejtdifferenciáció egyirányú utca, visszafordíthatatlan változások zajlanak le a sejtekben, így a már differenciálódott sejtből nem lehet semmi más. Sir John B. Gurdon 1962-ben bizonyította be, hogy a folyamat visszafordítható. Ebihalak bőrsejtjeiből vett ki sejtmagot, amit átültetett béka petesejtekbe. A petesejtek osztódni kezdtek és teljes ebihalakat alakítottak ki. Ezáltal bebizonyosodott, hogy a sejtmagban nem végérvényes folyamat a differnciálódás. Gurdon eredményein is alapult Shinya Yamanaka 2006-ban elvégzett kísérlete, amiben egy egér kötőszöveti sejtjeit alakította át őssejtté. Ehhez négy gént kellett beültetnie a sejtbe, amitől az visszaváltozott plupotenssé. Az ilyen sejteket nevezte el indukált pluripotens őssejtnek. És mire jó ez az egész??? Gurdon kutatásai, alapvetőek voltak az emlősök testi sejtes klónozásához. Így született meg Dolly, az első klónozott emlős és azóta már számtalan olyan állat, melyek a gyógyszerészeti, biotechnológiai kutatásokban játszottak fontos szerepet. Az embrionális őssejtek a kutatók számára nagyon sok lehetőséget rejtenek. A 2007-es orvosi Nobel-díjat a génkiütés technikáért ítélték oda, amiben pont ilyen sejteket használnak. De szövettenyészetekhez, a differenciálódás vizsgálatához, gyóygszerek hatásának vizsgálatához mind fontosak lehetnek ezek az őssejtek.
Az emberi sejtek vizsgálata azonban komoly etikai kérdéseket is felvet. Felhasználhatjuk-e például a beültetésre nem került emberi embriókból származó sejteket? Létrehozhatunk-e emberi embriókat csak azért, hogy kísérletezzünk a sejteikkel?
Yamanaka módszere átvágta ezt a gordiuszi csómót, hiszen ma már bármilyen sejtből képesek vagyunk embrionális őssejtet készíteni. Bárkinek a bőrsejtjeiből készíthetünk ilyen indukált pluripotens őssejteket, majd azokat bármilyen más szövetté (ideg, izom, porc stb.) differenciáltathatjuk a megfelelő anyagok hozzáadásával. Így például előre megvizsgálhatjuk, hogy miként reagálnak egy beteg szövetei bizonyos gyógyszeres kezelésre, anélkül, hogy a betegen kellene kísérletezgetnünk. Ha ilyen könnyű őssejtet gyártani, akkor miért nem használjuk a gyógyításban is a Yamanaka módszerével készült sejteket? Mennyivel könnyebb lenne a sérült szövetek regenerációja, ha korlátlanul tudnánk saját őssejteket beültetni a sérült részekre!
A probléma az, hogy a négy gén között, amiket a testi sejtbe beültetnek több is rákkeltő hatású és az így létrehozott őssejtek hajlamosak elrákosodni, közvetlenül nem használhatók tehát gyógyításra. Viszont a módszert továbbfejlesztve megtalálták azokat a transzkripciós faktorokat, amiket a sejtbe bevive szintén őssejtté alakíthatók (ugyan kisebb hatékonysággal), de az elrákosodás veszélye nélkül. Ez már a lehet terepiás módszer a közeljövőben. Orvosi Nobel-díj 2012
Full transcript