Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kosztolányi (copy)

No description
by

Hargitai Bea

on 19 October 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kosztolányi (copy)

Kosztolányi Dezső
1885
1907
1908
Szabadkán született
apja a gimnáziumigazgató
A szülői ház

Babits és Juhász Gyula barátsága
1904-05 Bécs – egyetem (Freud hatása)
Első verseskötete:
NÉGY FAL KÖZÖTT
Indul a Nyugat.
Boszorkányos esték c. novelláskötet
1910
1920
Csáth Géza halála, Trianon
Szülővárosát egyik napról a másikra országhatár választja el tőle.
Első regénye: Nero, a véres költő 1922
Történelmi regény a jelenkor problémáiról.
Nero a dilettáns költő, akit talpnyalók dicsérnek => züllés, őrület.
Édes Anna (regény)
Film: Fábri Zoltán
1929
1936
(1885-1936)
Hajlama leginkább lírai a Nyugatban; az ihlet könnyedén, virtuóz rímelés, elegancia, erkölcse a szépség, elefántcsonttorony, az elkötelezettség gyanús, esztéta, a művészet társadalmi szerepében nem hisz - távol Ady küldetéstudata, Babits morális szigora
Mélylélektani érdeklődés a 20-as évek prózájában.
Freud hatása - pszichoanalízis.
A cselekvések rejtve maradt indítékainak vizsgálata.
Regényei a kor legnagyobbjai között.
A Jókai-Mikszáth hagyománnyal szakít,
otthonosan mozog a valóságos világban.

1924
Pacsirta
Vajkay Ákos és felesége a vénlány Pacsirtával élnek - a szülő-gyermek kapcsolat ambivalenciája - bűntudat, elviselhetetlen: néma megegyezéssel idillként élik - terhükre van, gyűlölik - szeretethiány.
Ínyrák - hangját elveszti egy időre.
1936 novemberében meghalt.
Változás nyelvszemléletében: a nyelv nem a közlés eszköze, hanem a tudat létezési formája => a lélektani hitelesség helyébe a jelentésteremtő szöveg eszménye.
1925-ben kezdte írni Esti Kornél-novelláit.
1933 Esti Kornél (18 fejezet)
a Tengerszem (1936) novelláskötet egyik ciklusában is.
Alapötlet: tudatos <=> tudattalan én, az én elfojtott fele, amelyet eltakartak a magára erőltetett szerepek.
Egyéni válságáról néhány verse;
pl. Boldog, szomorú dal
kezem kotorászva keresgél,
hogy jaj, valaha mit akartam.
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
„Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az égben."
A közelgő halál => végső számvetés, álarcok levetése, szembenézés önmagával.
Költészete csúcsa Számadás ciklusa (7 szonettből álló versfüzér a címadó), drámai monológ, magát szólítja meg, magával vitázik, az önámításnak vége, felszólítások, kérdések, hiányos mondatok. Az élet nagy kérdései, miértje a téma - Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, az élet friss ámulata a halál közelében, a testi kín: Száz sor a testi szenvedésről, A vad kovács - a kín különbbé tesz - nem értelmetlen
A sárszegi tanár, Novák Antal megesett lánya megszökik egy tanítványával, a bukott diák Liszner Vili megveri barátaival, a helyi újság mindezt megírja => a tanár öngyilkos lett => az élet gonosz
Kosztolányi Dezső  és Botfai Hüvös László szobrászművész 
elismerés
A csodás, de szorongásokkal teli gyerekkorról emlékezete mélységeiből.
Szereplíra, rejtőzés: a felnőtt a gyerekszobában bújik meg. Intenzív hangulat.
Szecesszió - Stilizált, szecessziós mivoltában is sok lényegeset mond a világról.
Szimbolista, mint a gyerekkor - álomvilág, az ideges gyermek hallucinációi, víziói, rácsodálkozás a világra.
Impesszionista is. Csupa bensőségesség. Kettős látószög: a felnőtt nézi - visszaemlékezve - gyermek-önmagát. Nincs epikus kronológia, rapszodikus. Sejtelmek, ámulatok, döbbenet, részvét és önsajnálat: mindentől fél: betegség, halál, sötét, nemiség, apja.
Mégis teljes világ volt - elveszett - rezignált mélabú. Mint aki a sínek közé esett, Mostan színes tintákról álmodom.
A szegény kisgyermek panaszai (1910) versciklus
Egyetem Budapesten - magyar-német szak, nem szerzett diplomát, publikál újságokban. Kezdettől munkatársa a Nyugatnak.
tízéves koráig folyton betegeskedik, asztma, halálfélelem. Nagyapja a barátja, példaképe - látta holtan tízéves korában
Gimnázium Szabadkán, sokat olvas, az önképzőkör elnöke - kizárták az iskolából - magántanulóként érettségizett.
2. A 20-as években a regény válik uralkodóvá néhány vers kivételével a költészete kevesebbet nyújt, mint prózája.
1910 Harmos Ilona színésznő – Ádám
1935 Radákovich Mária
költő, író, műfordító, publicista
a Nyugat I. nemzedékének tagja
nincs küzdelem, mint Babitsnál, párhuzamos pálya, pedig nagyon különböző alkotók: próza, vers, betegség, halál, túlérzékenység, 3 pályaszakasz
1. 1919-ig - középpontban A szegény kisgyermek panaszai (1910) A líra az uralkodó műnem, a prózai darabok kiegészítik, de nem mondanak lényegeset.
Csáth Gézával (Brenner József)
(Szabadka, 1908)
A bús férfi panaszai (1924) verseskötet, nosztalgikus, tétova, az ifjúság siratása.
Ó, a halál.

Mi ismerjük csak, pici gyerekek.
Utunkba áll,
s könnyes, pityergő szájunk megremeg.
Ó, a halál.
A játszótársunk és tréfál velünk.
Rohanva száll -
Ő a fogó - és jaj, jaj, jaj nekünk,
tépázza gallérunk, ijedve forgunk,
és kacagás közt betöri az orrunk.
Kutakba látjuk, mély vizek felett,
sötét szobákba kuksol reszketeg,
lepedőben - így mondta épp a dajka -
kasza van a kezében, nincsen ajka,
és fondoran vigyáz,
mikor suhan az esti láz,
s a hőmérőn, ha ugrik a higany,
csontos markába hahotáz vigan.
Övé a bál,
Ő a halál.
3. A Számadás kötettel (az igazi, a mélyebb Kosztolányit mutatja) megnöveli a vers jelentőségét anélkül, hogy az Esti Kornélé csökkenne (a prózában a 3. szakaszban a játék, a talány, a paradoxon hajlama, a meghökkentés, a rejtezés)
1.
2.
3.
Azon az éjjel
az órák összevissza vertek.
Azon az éjjel
holdfényben úsztak mind a kertek.
Azon az éjjel
kocsik robogtak a kapunk alatt.
Azon az éjjel
könnyben vergődtek a fülledt szavak.
Azon az éjjel
égett szobánkba gyertya, lámpa.
Azon az éjjel
féltünk a borzasztó homályba.
Azon az éjjel
arcunk ijedt volt, halavány.
Azon az éjjel
halt meg szegény, ősz nagyapám.
Már néha gondolok a szerelemre.
Milyen lehet - én Istenem - milyen?
Találkoztam tán véle messze-messze,
valahol Andersen meséiben?
Komoly és barna kislány lesz. Merengő.
A lelke párna, puha selyemkendő.
És míg a többiek bután nevetnek,
virágokat hoz majd a kis betegnek.
Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme.
Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.
Fájó fejemre hűs borogatást rak.
És kacagása hegedű-zene.
Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.
Különös, titkos és ritkán mosolygó
Az éjbe néző. Fáradt. Enyhe. Csöndes.
Csak széttekint, és szobánkba csönd lesz.
halál
játék
az égbe bál van, minden este bál van
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár
egy percre megfogom, ami örök,
lepkéket, álmot, rémest, édeset:

Mint aki a sínek közé esett.
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani
Full transcript