Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Ókeresztény és bizánci ikonfestészet

No description
by

Sári Gorgo

on 15 February 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Ókeresztény és bizánci ikonfestészet

Az ókeresztény müvészet az elsö évszázadokban fejlödött ki a Római Birodalom területén. Kezdetben a római antik müvészettel párhuzamosan.
Az ókeresztény müvészet csak a katakombák
(a szegény és üldözött keresztények föld alatti és sziklába vájt temetkezö és gyülekezö helyei)
falait díszíti.
Mozaik a petrai bizánci templomból
7. század, Jordánia
Ókeresztény müvészet
Ikon (eikón=képmás)
Bizánci müvészet
Rubljov müvét a pontos rajz, a nyugodt, letisztult kompozíció, kecses, bájos alakok jellemzik. A hagyományos bizánci ábrázolásoktól eltéröen itt a humanitás jellemzö. A rideg szentek helyére az emberek iránt segítőkész, nyájas szentek, angyalok léptek.
Rubljovra jellemzö a tökéletes körvonal, a mozgás ritmusa és az általa igen kedvelt romboid alakú kompozíció, amely segítségével az ábrázolt testek légies hatásúvá válnak.
Az ikonok színezése is jellegzetes: nagy távolságról is jól látható, kevés színböl álló, de nem unalmas, hanem harmonikus és lírai hangulatú.
Rubljov a moszkvai festöiskola kialakulásában döntö szerepet játszott. Olyan eröteljesen formálta át a bizánci hagyományokat, hogy az többé nem volt jelentős az orosz ikonfestészetben, amely Rubljov munkássága által nyerte el valódi, nemzeti arculatát.
Megszabadította a müvészetet a bizánci ikonfestés merevségétöl, a nemesen egyszerü ábrázolásmódot vezette be.
A hagyományos színeket lecserélte a környezetéböl ismertekre: az ég kékjére, a nyírfára emlékeztetö fehérre, az öszi aranyra.
Sínai Szent Katalin Kolostor
Andrej Rubljov (1360 – 1430)
a legismertebb orosz ikonfestö

Hagia Sophia
Szent [= isteni] Bölcsesség)

A 6. századtól kissé merevvé vált. Erös kontúrok, az alakok gazdag óarany háttér elött állnak, tekintetük merev, ruhájuk gazdagon redözött, szertartásos jeleneteket ábrázol.
Leghíresebb: Theodora-mozaik Ravennában
A vlagyimiri istenanya (12-13. század)
Orosz ikonfestö, 19. sz. Vlagyimiri Istenanya
Simándi Ágnes: 1995
Vlagyimiri Istenanya,
freskó
secco
A szerb ikonok
Nowgorod
Festöiskola
Szeretetteljes Szüzanya
(orosz népies irányzat)
Pantokrator
Középen Nagy Konstantin császár. aki a
"Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum",
az elsö nikaiai zsinaton 325-ben elfogadott keresztény Nikaia–konstantinápolyi hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja az egyházatyákkal
A Bizánci Birodalom müvészeti életének központja:
Konstantinápoly
Itt fogalmazták meg
a bizánci esztétikai elveket.

A keleti és a görög-római hagyományok a kereszténység szellemével keveredtek, mely szerint a császár az isten földi képviselöje.
A müvészetnek az isteni törvényt kellett megjelenítenie.
A bizánci müvészet a 6. században élte virágkorát.

A Bizánci Birodalom legbefolyásosabb császárnéja

A történeti leírások szerint Theodóra egy medvetáncoltató lányaként látja meg a napvilágot, és apja halála után színésznö növérének segítkezik. Justinianus császár megismerkedésük után azonnal élete végéig tartó szerelemre gyulladt a szépséges lány iránt. Ajándékokkal halmozta el, eltörli a rendeletet, miszerint a császár, és a magasrangú szenátorok nem vehetnek el táncosnöket, színésznöket, kurtizánokat, hetérákat-, és feleségül veszi Theodórát.
A császárnöi rangra emelkedett Theodóra nagy befolyással bírt férjére, részt vett a törvényezésben.
Theodóra 548-ben halt meg hosszú betegeskedés után rákban. Justinianus aki élete végéig imádta, nagyon mélyen meggyászolta.
Justinianus Theodóra tiszteletére városokat, tartományokat és épületeket nevezett el.
Theodora császárné és kísérete (532-547, Ravenna
Nem volt hozzá fogható méretü templom az egész korabeli „keresztény világ”-ban.
Óriási méretei: 31 méter átméröjü és 55,6 méter magas fökupola.
(Összehasonlítás: a magyar Országház kupolacsarnoka 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méter)
A 100 építömestere alá beosztott 10 000 munkás 5 év alatt építette fel.
A templom belsejét negyven félköríves ablak árasztja el fénnyel. Ennek az ablaksornak jelentös statikai szerepe van,
az árkádsoron át bejutó ellenfény pedig a kupola súlytalanságának benyomását kelti.

A templom keleti oldalánál, egy különleges kövekböl kirakott padlódarab. Ez az omphalos, a „világ köldöke”, amelyen az egykorú leírások szerint a bizánci császárokat koronázták.
A korabeli leírások szerint itt öriztek szilánkot Krisztus keresztjéböl, Mária leplét, de a Krisztust megsebzö lándzsa hegyét is itt tekinthették meg a zarándokok. A kegytárgyak nagy részének az évszázadok során nyoma veszett, de nem a török hódítás következményeként, hanem a velencei hódítás és fosztogatás következtében.
A templom egyik érdekessége az „izzadó oszlop”. A közet ugyanis az alatta elterülő víztározóból folyamatosan nedvességet szív fel, amely az oszlop oldalán kiütközik. A babona úgy tartja, hogy aki az oszlopot megérinti, annak kívánsága teljesül, ezért bronzzal fedett oldalán már kisebb lyuk keletkezett a másfél évezred során itt megérintett területen.
Mária és a gyermek.
Falfestmény egy római katakombában, 4. század
Konstantinápoly
Nevét elöször egy 1405 körül írt moszkvai évkönyv említi, amikor a Blagovescsenszkij-székesegyház freskóinak és ikonjainak festését elkezdték.
Már az a tény, hogy nevét együtt említették a kor legnevesebb festöivel, jelzi, hogy ekkor már ismert mester volt. Mivel neve az utolsó a mesterek listáján, feltételezhetö, hogy ö volt a legfiatalabb.
Theofangrek mester: Rubljov tanítómestere
Megváltó 1410
Szentháromság 1427
Vlagyimiri Istenszülö
(Theotokosz - Madonna)
1405
Mihály arkangyal 1410
Az eredeti Deészisz-sor ikonjainak száma és összeállítása bizonytalan. (a moszkvai Tretyakov Képtárban) van.
Az ikonok tervét Andrej Rubljov készítette, a képek közül az ö kezemunkája a „Pantokrátor”, a „Keresztelő Szent János” és a „Pál apostol”.
A többi képet valószínüleg Rubljov irányításával tanítványai festették.
Jézus színeváltozása 1405
Jézus születése 1405
„Andrej Rubljov nevéhez füzódik az orosz ikonosztáz fejlödésének egy elvileg új stádiuma: az úgynevezett »magas ikonosztáz«
Az ikonosztáz 4 sorból állt: a Deészisz-sorból, az Ünnepnapok-sorból, a Próféták-sorból és az ösatyák-sorból.
Idös korában Andrej a moszkvai Andronnyikov-kolostorban élt, és ott festette utolsó müvét, a Szpasz-székesegyház freskóit.
Ebben a kolostorban halt meg és temették el 1430 telén.
Szent Gergely
1408
Istenszülö
(Teotokosz - Madonna)
1408
Krisztus Pantokrator
1408
Mihály arkangyal 1408
Gábriel arkangyal
Архан1408
Keresztelö Szent János
1408
Evangélista Szent János
1408
III. Niképhorosz
A Bizánci vagy más néven a Keletrómai Birodalom.
Fövárosa Konstantinápoly.
A 1453-ig fennálló birodalom kulturálisan görög, államiságában római, vallása tekintetében pedig keresztény volt. Területe maximális kiterjedését I. Justinianus (527 – 565) uralkodása alatt érte el.
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített hadjárat: 11–13. század.
Fö céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktöl
(Konstantinápoly elleni keresztes háború)
Valoszinüleg kézmüves család gyermeke (születése idöpontját és helyét, eredeti nevét nem tudjuk pontosan).
1370-80-ig egy "druzsinában" kolostori festömühely tanul.
Szent Dmitrij Ivanovics (1350 – 1389) moszkvai nagyfejedelem udvari festöje volt, az udvarnál találkozott a Konstantinápolyból érkezett ikonokkal.
1405-ben Andrej néven, és a Moszkva környéki Andronyikov kolostor lakója lett.
A "Százcikkelyes" zsinat 1551-ben kimondta:
„Az ikonfestök ne fessenek régi példák alapján úgy, ahogy a görögök festettek, hanem ahogy Andrej Rubljov ikonfestö festett…”
1959-ben az Andronnyikov-kolostorban megnyitották az Andrej Rubljov-múzeumot. 1988-ban az orosz ortodox egyház Andrej Rubljov ikonfestöt szentté avatta.
Szentháromság 1420, Moszkva, Tretyakov Galéria
Az ikonfestészet csúcspontja.
A bibliai történetet örökítette meg, mi szerint Ábrahám és Sára három ifjút látott vendégül, mert megsejtették bennük az isteni háromság három személyét.
Rubljov leegyszerüsítette a szituációt, az ő képén csak a három angyal szerepel körülvéve a történetben szereplö tölgyfával, házzal, sziklával, az eucharisztikus kehellyel és az áldozati bárányt jelképezö étellel.
Atya
Krisztus
Szentlélek
KÖSZÖNÖM
A
MEGTISZTELÖ
FIGYELMET!

Dr. Sári Szilvia
Pannon Egyetem, Felnöttképzési Intézet
Veszprém, Wartha Vince u. 1. "M" épület
Tel.:88/ 624-191
E-mail: efi@almos.uni-pannon.hu

Constantius császár (313) rendelete nagy fordulatot jelentett a keresztény müvészetben, hiszen nyilvánosan is fejlödhetett.
A 19. században nyolc hatalmas,
fa pajzsot (átmérőjük 7,5 méter)
függesztettek fel a kupola alatti térben,
amelyen Allah, Mohamed
és az elsö prófétákat dicsöítö feliratokkal.

1934-ben, a Török Köztársaság idején
Kemal Atatürk alatt az épületet megnyitották,
Ayasofya Múzeumként.
1391-ben, a török hódítók által veszélyeztetett terület lett.
Amikor II. Mehmed, a „Hódító” 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt,
már aznap elrendelte a Hagia Szophia muszlim imaházzá (dzsámi) való átalakítását.

Mésszel, illetve gipsszel fedték le a mozaikokat
(-amiket a keresztény hadjáratokon nem kapartak le az aranyfestték miatt-).

A templomot fokozatosan egészítették ki
a dzsámira jellemzö
melléképületekkel.
Kék Mecset
A mecsetet (1609 -1616) építették
I. Ahmed utasítására.
A Mértékletesség allegóriája (Sandro Botticelli)
Esztergom 1400-as évek
Vitéz János érsek udvara (Mátyás király nevelöje)
Ruszt (Györ mellett)
középkori építés: Halász-templom: csodálatos középkori freskók kerültek elö:
Ráckeve, Nagyboldogasszony-(szerb ortodox) templom
A rác kereskedök a 15. században telepedtek meg Ráckevén.
A 15. században kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez.
1487-ben került felszentelésre.
Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma.
Christ Pantocrator. XIII század, Athos Hegyi Kolostor
XIII. század
Saint Nicholas (1327) Saint Nicholas Basilica, Bari.
Keresztelö János, XIV. század
Jézus Krisztus Megváltó és az Élet Adója (Pantokrátor Krisztus) 1384
Skopje, Museum of Macedonia.
1422 Skopje,
Gallery of Art
Szent György XVII. század
i.e. 431-84: az efezusi zsinattól a képrombolásig:
fö alakja a trónon ülő Mária, ölében a Gyermekkel (Theotokosz)
Hodegetria tipus: rámutat a Gyermekre
Mária, a királynö
Mária mandorlába foglalt Krisztus-képpel
Mária ábrázolások
A bizánci egyházban a képvita után, 843-tól:
Trónon ülö Szüzanya: szembe néz ölében a kép középtengelyében ül a szintén szembe néző Gyermek, Krisztus kicsinyített felnőtt (Mária igazában Krisztus katedrája)
Nikopoia (gör. 'Győzelemhozó'), jobbjával áldást adó, baljában tekercset tartó Gyermek (Emmanuel)
Hodégétria 1200-tól: Nevét a lelöhelyéröl, a Hodegon kolostorról kapta (másolatait a képtípus alapján nevezték így): a félalakos Mária enyhén balra fordul, jobbjával a bal karján ülö Gyermekre mutat. Az egész alakos kicsi Jézus szintén enyhén balra fordul, jobbját áldásra emeli, baljában zárt tekercs. Mindketten kinéznek a képböl.
Eleusza ('Irgalmas') v. ('Édes Csókú'):
a Gyermek Anyjához bújik, s arcát finoman arcához érinti. Egyik kezében tekercs, a másikkal átöleli anyja nyakát.
Kevésbé elterjedt Mária ábrázolások:
Pelagonitissza: Mária a játszadozó gyermekkel
Galaktotrophusza ('Szoptató')
Passió-Madonna, Szenvedö Istenanya
Paraklészisz ('Közbenjáró')
Zóodokhosz Pégé ('Életadó Forrás')
Egyéb típusok:
Szekrény-Madonna,→angyali üdvözlet, →Fájdalmas Anya, →Mária-kegykép, →Fekete Mária, →Pietà
A világ legrégebbi, mai napig müködö keresztény monostora. A monostor a Sínai-félszigeten Egyiptomban épült.
Azon a Sínai hegyen, ahol a Biblia szerint Mózes megkapta a tízparancsolatot.
Az UNESCO világörökségi listán is szerepel.
Tekintélyes a kódex és az ikon gyüjteménye is, amely tartalmazza a világ legrégebbi Krisztus ábrázolását.
Egyiptomhoz tartozó félsziget a Vörös-tengerbe nyúlik.
Izraellel, délkeleten az Akabai-öböllel, délnyugaton a Szuezi-öböllel,
nyugaton a Szuezi-csatornával határos.

A félsziget déli részét magas hegyláncok jellemzik.
Egyik csúcsa a Sínai-hegy (2285 m).
Itt van az ország legmagasabb pontja,
a Katalin-hegy (2629 m).
A pécsi ókeresztény sírkamrák Pécs belvárosában,
a pécsi székesegyház környékén található, a 4. századból fennmaradt nekropolisz.
2000-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A keleti egyházak szentképei,
(ortodox egyház és az abból kivált,
Rómával egyesült,
bizánci rítusú görög katolikus egyház
liturgikus képei).

Ezek a képeket megszentelik.

A teológiában és a spiritualitásban
rendkívüli szerepet játszanak.

Az ikonok célja:
Isten és szentjei tiszteletének tudatosítása,
történetek mesélése, valamint
az ábrázolt személy és az imádkozó személy
közötti kapcsolatteremtés.

Nem tartják sem mütárgynak,
sem dekorációnak.
Az ókeleti egyházak közül a
kopt ortodox egyház
és az örmény apostoli ortodox egyház tiszteletben tartja az ikonokat,
az Asszír Keleti Egyház viszont nem.
A kopt ikonokon megfigyelhetö még az óegyiptomi müvészet bizonyos elemeinek érvényesülése.
Az ikonok háttere általában arany színü, és a lerajzolt szent szembenéz velünk, aránytalanul nagy fejek.

A kopt ikonok
Szent Philopater Mercurius megöli Iulianust, kopt ikon egy öskeresztény legenda szerint.
A Bauitból származó fára festett ikon (Vl. század, Párizs, Louvre) Krisztust és "Abu Menas"-t, az egyiptomi csodatévö Szent Ménaszt ábrázolja.
7. sz. kopt ikon szerzetesekkel
Modern kopt ikon
TEOFAN GREK
Theophanes a görög
(néha "Feofan Grek")
"Az Úr színeváltozása" 15. sz., Tretyakov Képtár
Pieta, Nowgorodi Iskola-Teofan Grek
Miasszonyunk a Gyermekkel
(kb. 1340 - 1415 )
bizánci ikonfestö mester.
Festöiskolái: Konstantinápoly, Novgorod, Moszkva.
A Kreml templom freskóit is ö készítette, Andrej Rubljovval.
Ószövetségi Szentháromság 1378.
St. Daniel
Stílusa: majdnem mono színűfestésö.
A nagy bizánci hagyomány követöje.
Filozófiát tanult, óriási müveltséget szerzett, ezt tükrözi festészete.
Az egyensúly, a matematikai harmónia és a spiritualitás között.
Krisztus Pantocrator
Fresco Theophanes Greco, Novgorod
Meteóra-kolostorok Görögországban,
Athéntól 426 kilométerre találhatóak.
A meteora jelentése: levegöben lebegö.
A Meteora kolostorok

A mindennapi világtól félreesö helyen, hogy teljes mértékben átadhassák magukat Isten dicsöítésének.
A Pindosz-hegység barlangjaiban már a XII. században megtelepedtek az aszkézis hívei, akik úgy gondolták, hogy a magasban létrehozott épületekben közelebb kerülhetnek Istenhez.
Alapítója, Szent Athanasziosz barát 1350 körül alapította ezt a helyet.
A legenda szerint a mai kolostor helyére angyal, illetve sas emelte föl.
Aolostorok templomait freskók díszítik a pokol és a mártírok szenvedéseinek riasztó ábrázolásával.
JERUZSÁLEM
Izrael fövárosa,

politikai, jogi és vallási központja,
több kultúra találkozópontja,

a három ábrahámi világvallás

izraelita vallás,

kereszténység,

iszlám

szent helye.
Templomtér déli szélén az El-aksza mecset
Nagy Constantinus (327-363) két templomot emelt a Szt. Sír fölé. Rövid bizánci uralom után 637-ben az arabok foglalták el J.-et

684-ben ők építették meg Salamon temploma helyén anagy mecsetet amely Mekka után az iszlám második legszentebb helye, mert a legenda szerint onnan szállt a mennybe Mohamed próféta.

A keresztes háborúk alatt Bouillon Gottfried elfoglalta a megalapította a J.-i királyságot (1099-1187).
1187-ben Szaladdin kezére került.
1517-ben a törökök uralma alá került.
1917-ben az angolok foglalták el s a békeszerzödésekben Palesztina fövárosa lett.
Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás...
Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található.
A zsidóságon belül kiemelkednek az ultraortodox nem cionista és az ortodox cionista csoportosulások.
Az iszlám irányzatok közül a szunniták, a síiták, az aleviták és a drúzok találhatók meg itt.
A kereszténységen belül a görög ortodoxok, az orosz ortodoxok, a szír ortodoxok, a kartvél ortodoxok, a római és a görög katolikusok, az ókatolikusok, az evangélikusok, az anglikánok, örmények és etiópok képviseltetik magukat.
Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el.
Zsidóság
A zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták Jeruzsálemet (akkori nevén:Ura-szalim). Itt állt Salamon temploma, ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal a vallás legszentebb kegyhelye. Itt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. Az Ótestamentum 632-szer említi a várost. A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. A zsinagógákban a tóraszekrényt a Jeruzsálemhez legközelebbi falnál helyezik el. A napi imát is Jeruzsálem illetve a Templomhegy felé fordulva végzik. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövöre Jeruzsálemben!”
Iszlám
Az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után.
Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe arról a szikláról, amelyen Abrahám kínálta áldozatul a fiát (az ö hitük szerint nem Izsákot, hanem annak féltestvérét, Izmaelt). A Sziklatemplom állít ennek a helynek emléket.
Kereszténység
A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt s ahová majd az ítélet napján visszatér.Itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház.
Az Újtestamentum több, mint 100-szor említi a várost.
A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe.
Full transcript