Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Kutyák és macskák

No description
by

Z R

on 8 March 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kutyák és macskák

Vége
(c) Rónai, 2016
Újabb adatok az állati eredetű allergének hatásairól
Kutyák és macskák
Dr. Rónai Zoltán
pulmo22@gmail.com
Spec-IgE titerek 616, születéskor random módon kiválasztott Boston környéki gyermeknél (Viva Project)
heterogén allergén-expresszió
Kutya-allergiás betegek
IgE immunoblot vizsgálata
heterogén fehérje-összetétel
Bőrteszt során használt kutya-allergén kivonat
fehérjéinek vizsgálata
Sokféle, azonos erősségű kutya-allergén van
Egyetlen, nagy erősségű macska-allergén van (Fel d 1)
ellentétben a kutya-allergén kivonattal, a macska-allergén kivonatban egyetlen allergén
(Fel d 1) dominál
ÉRDEMES MEGJEGYEZNI
Az USA-ban
77,5 millió
macska- és
93,6 millió
kutyatartó van
8
6
a kullancsokban, férgekben és emlősökben (kivéve az embert) egyaránt meglévő
galaktóz-alfa(1,3)-galaktóz struktúra
által kiváltott reakció

első leírása
kullancs
csípés után (Platts-Mills)

vörös hús
fogyasztása után 4-8 órával testszerte viszketés, angioödéma, asztmás tünetek, anafilaxia

Cetuximab
is tartalmaz alfa-gal struktúrát

a sertésből származó gyógyászati anyagok (
szívbillentyű
)

a reakció 1-5 év alatt csökken
Vörös hús allergia ("alfa-gal" allergy)
macska-szenzitizált betegnél
sertéshús fogyasztása után
Kutyák és macskák régen
javuló higiénés viszonyok

(tiszta víz, a haszonállatok elkülönítése, féreg-eradikáció,
a cipőhasználat általánossá válása)

az életmód megváltozása
(túlfűtött, jól szigetelt házak, beltéri tevékenységek túlsúlya)
háziállatok évezredek óta élnek az ember környezetében

az elmúlt 100 évben lényeges változások történtek
a beltéri allergének okozta hiperszenzitivitás
drámai mértékben emelkedett
A háziállatok és az ember viszonya
Macska-allergének
a beltéri expozíció és a tünetek viszonya nem egyértelmű
a magas expozíció nem növeli progresszíven
sem a betegek számát (a szenzitizáció prevalenciáját)
sem a tünetek súlyosságát (az IgE szintet)
kimutatható az utcán, az iskolában, a munkahelyen, a buszon, a macskát nem tartók lakásaiban
a fő macska-allergén (Fel d 1) környezeti allergén
A magas expozíció hatása
a szenzitizáció kórmechanizmusa hasonló
a macska-, a háziporatka- és a csótány-allergén esetén
a nagyon magas expozíció
gátolja a szenzitizációt
sok olyan gyermek és fiatal felnőtt van, akinek
a lakásában macska él
a bőrtesztje pozitív
de nincsenek jelentős allergiás tünetei
ha ők 2-3 hónapra elkerülnek otthonról, akkor visszatérve felerősödnek a tüneteik
a magas expozíció csökkenésekor a
spec-IgG
szintje gyorsan csökken, a
spec-IgE
szintje sokkal lassabban

az
IgE-termelő plazmasejtek hosszú életűek
és védett helyen, a csontvelőben vannak

az expozíció mértékének változásai rövid távon nincsenek hatással a plazmasejtek IgE termelésére
Az immunrendszer alkalmazkodása
a magas expozícióhoz
az allergénkerüléssel kapcsolatos korábbi nézeteket újra kell gondolni
Kelly LA, et al.
Curr Opin Pulm Med
2012; 18(1): 29-34.
Kelly LA, et al.
Curr Opin Pulm Med
2012; 18(1): 29-34.
Kelly LA, et al.
Curr Opin Pulm Med
2012; 18(1): 29-34.
Kelly LA, et al.
Curr Opin Pulm Med
2012; 18(1): 29-34.
ahol kevés macskát tartanak (<5%)
a macskatartók szenzitizáltsága közepes
a nem macskatartók szenzitizáltsága alacsony
a macska nélküli lakásokban kevés a szenzitizált gyerek
ahol sok macskát tartanak (20-40%)
a macskatartók szenzitizáltsága közepes
a nem macstartartók szenzitizáltsága MAGAS
a macska nélküli lakásokban SOK a szenzitizált gyerek
ahol nagyon sok macskát tartanak (>50%)
a macskatartók szenzitizáltsága közepes
a nem macskatartók szenzitizáltsága alacsony
a macska nélküli lakásokban KEVÉS a szenzitizált gyerek
A kedvtelésből tartott szőrös háziállatok
immunológiai hatásai
A kutya hatása a lakásban komplex
megváltoztatja a lakás mikrobiológiai összetételét

allergén-forrás
Macska-allergének
a leginkább magas titert (>50 IU/ml) adó allergének
(piros sávok)
:

háziporatka

macska

földimogyoró
más macskája megbetegít
a saját macska megvéd
pork-cat syndrome
alpha-gal allergy
?
a saját macska védő hatását elfelejti az immunrendszer
?
legfontosabb tényező
a közösségi macskatartás mértéke
pl. USA déli államaiban
pl. Angliában és Olaszországban
?!!
pl. Új-Zéland
déli szigetén
??
1.
a más macskája árt
3.
ha másnak nagyon sok macskája van,
az már nem árt

Mire allergiásak az új-zélandi gyerekek?
macska
kutya
Hatás
Szakirodalom

megváltoztatja
a lakás és
a lakók
mikrobiómját

a kutya hatása a házban attól
függ, hogy kijár-e a házból
a kutya megváltoztatja a mikrobiómot
a kutya és a macska együtt
komoly védő hatású lehet
Kutyák és macskák
együtt?

az inhalált
macska allergén
nagy dózisban
toleranciát
vált ki
,
különösen
kisgyermek-
korban

Átfedő hatás
Fel d 5w
sertéshús -- macska szindróma
sertés szérum-albumin

macska szérum-albumin

= Fel d 2

Keresztreakció
sertéshús fogyasztása után
macska-szenzitizált egyénekben
Ha allergiás vagyok, tarthatok-e háziállatot?
igen
2.
a saját macska véd
A macska-allergia
3 szabálya
epidemiológia

diagnosztika

klinikum
Ami egyértelmű
A 19-20. századi higiénás változások után a lakásba vonulással olyan folyamatokat indítottunk el, melyeket a legjobban úgy fordíthatunk vissza, ha
kutyát tartunk a lakásban
(?)
A
nagy higiénés változások
(pl. tiszta ivóvíz, féreg-eradikáció) 1850-ben kezdődtek, és 1920-ra Európa és Amerika nagyvárosaiban lezajlottak.
A
gyermekkori asztma
gyakorisága 1960 és 2000 között
folyamatosan emelkedett, és egyértelműen összefügg
a gyermekek lakásba vonulásával
.
A pollen és a szénanátha kapcsolatát 1870-ben ismerték fel, és a betegség 1900-ra a felsőbb társadalmi rétegekben elterjedtté vált. 1940-re már
szénanátha epidémiáról
beszélhetünk.
Ami még kérdéses
Hogyan okoz a lakásba vonulás asztmát?
(1) a beltéri allergének okozta fokozott szenzitizációval
(2) a sok üléssel és a tüdők nem megfelelő állapotban való expanziójával
(3) diétás változásokon keresztül
Miért lett gyakoribb a földimogyoró allergia?
(1) a védőoltások megváltozása miatt, különösen a pertussis vakcina cellulárisról acellulárisra módosítása miatt
(2) a túl sok mosakodás miatt, ami fokozza a földimogyoró fehérjéinek bőrön való átjutását
(3) a földimogyoró evés kerülése miatt
A macska-allergének hatásai
AA

a kedvtelésből tartott állatok allergénjeinek mindenütt ki vagyunk téve

a népesség 10-15%-ánál mutatható ki állati eredetű allergénre specifikus IgE

az állati eredetű allergének gyakran okoznak asztmát, és az állati allergénekre kialakult poliszenzitizáció a súlyos asztma kockázati tényezője

az allergén-specifikus immunterápia
macska-allergia esetén hatékony
, a kutya és a ló esetén azonban még tovább kell fejleszteni a kivonatokat
Meglepő új összefüggések
Epidemiológia
Full transcript