Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Kisbolygók, aszteroidák

No description
by

Lepsik Ricsi

on 27 September 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kisbolygók, aszteroidák

Kisbolygók,
aszteroidák

"Szikladarabok"

Felfedezésük

Számtalan sziklatörmelék kering a Nap körül, főként a Mars és a Jupiter között. Ott, ahol egy bolygónak kellene lennie, ezernyi szikladarab kering- a kisbolygók, vagy idegen szóval aszteroidák.



Valószínűleg 100 ezer számra akad itt ilyen égitest, amelynek legalább 1 km az átmérője, össztömegük mégsem éri el a Holdét. Csupán 200 olyan kisbolygót ismerünk amelynek átmérője meghaladja a 100 km-t. A nagyobb kisbolygóknak nevet adtak a csillagászok.
A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik.

Az első kisbolygót 1801. január 1-én Giuseppe Piazzi olasz csillagász (aki a megállapodásról nem tudott) fedezte fel, melyet Szicília védőistennőjének tiszteletére Ceresnek nevezett el.
Az aszteroidák azonosításához több napnyi megfigyelés szükséges. Ez idő alatt minden éjszaka lejegyzik a csillagok helyzetét. A képeken elmozduló fénypontot aszteroidaként azonosítják.
Láthatóság
A nagyobb aszteroidák megközelítőleg gömb alakúak, sok kisebb testre az elnyújtott vagy szabálytalan forma jellemző. Közülük több, a gravitáció által lazán összetartott kettős vagy többes testként tűnik fel, másoknak pedig holdjaik lehetnek. Ilyen pl. az Ida kisbolygó, amelynek a Dactyl a holdja.
Ezen kicsiny bolygószerű testek még közepes méretű távcsövekkel vizsgálva is csillagokhoz hasonló, pontszerű fényforrásoknak tűnnek, nem pedig bolygóknak.
A kisbolygók a napfényt verik vissza, de általában halvány objektumok. Egyedül a Vesta látható időnként szabad szemmel.
Katasztrófa
Némely kisbolygó pályája a Szaturnuszon túlra is kiterjed, másoké mélyen behatol a Naprendszer belsejébe.
A csillagászok arra is figyelmeztetnek, hogy lehet köztük olyan, amely a Földdel is összeütközhet, katasztrófát okozva, ezért igyekeznek azokat felkutatni.
Köszönöm a figyelmet!
források:
http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/kisbolyg.htm#anchorkisb3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisbolyg%C3%B3
Full transcript