Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Török kor Magyarországon

No description
by

Ramóna Kerekes

on 2 February 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Török kor Magyarországon

Előzmények
II.Lajos (1506-1526)
Mátyás és a többiek
magyarok:
-Hunyadi Mátyás (1458-1490):
Zsigmond király által elkezdett végvárrendszer befejezése{ }
külpolitika a védekezésre koncentrál
1483: békeszerződés a törökökkel (ezt később többször is megújítják)
Végvárrendszer felépítése:
két párhuzamos végvárvonal és köztük található határvédő elemek
külső vonal:
Szörény, Nándorfehérvár, Szabács, Jajca, Klissza
belső vonal:
Karánsebes, Temesvár, Pétervárad, Bihács, Zengg
határvédő elemek: pl.: megersített templomok
törökök:
II.Bajazid (1481-1512) és I.Szelim (1512-1520) keleti szomszédaikkal vannak elfoglalva, ezért megújítják a Mátyással kötött békét
csak határvidéki kisebb harcok, melyek során kulcsfontosságú vár nem esett el, de a határmenti népesség sokat szenvedett
-II. Jagelló Ulászló (1490-1516):
koronázási hitlevéllel megkötötték a kezét (adók,tanácsra kellett hallgatnia)
a katonaság fizetését a királynak kellett saját vagyonából állnia
1505. rákosi végzés (csak magyar születésű személy lehet király)
házassági szerződés a Habsburg-házzal
1514. Dózsa-féle parasztháború
-káosz:
bárók köznemesek
egyik országgyűlés a másik határozatait törli el
-szerencsétlen külpolitika: török követeket bebörtönzik (hosszú időre megszűnik a kapcsolat a törökökkel)
-1521. büntetőhadjárat során a törökök elfoglalják Szabácsot és Nándorfehérvárat szabad bejárás az országba
-külső segítség sem jön
A mohácsi csata (1526.aug.29.) és következményei
meghal II.Lajos, a király
elveszítettük a vezető nemesi réteg jelentős részét
a főpapi méltóságok meghaltak
megsemmisült a nehezen összegyűjtött sereg
a török feldúlta Budát, majd foglyok tízezreivel kivonult az országból
súlyos vereség
utódlás problémája
kálvinista és egyéb vallások erősödése
az ország működését nehezítette
Az ország
szétszakadása

Két részre szakadás
Három részre szakadás
Szapolyai János (1526-1540):
I.Habsburg Ferdinánd (1526-1564):
erdélyi vajda
rákosi végzés jogán pályázik a trónra
köznemesek támogatják
legnagyobb magyar földbirtokos
azt várják tőle, hogy úgy uralkodjon, mint Mátyás
rossz hadvezér és uralkodó (tehetségtelen)
házassági szerzdés jogán pályázik a trónra
bárók támogatják
azt várják, hogy V.Károlytól kap majd segítséget
Trónért folyó harc
Ferdinánd nem bírja kizavani Szapolyait az országból
mind a ketten meg lettek korozázva (1526)
bárók aranykora (ingázás)
1528: H. Ferdinánd kizavarja Szapolyait (Lengyelországba)
Szapolyai a törökökhöz fordul 1529. török büntetőhadjárat
elfoglalják Budát Szapolyainak (de kivonulnak az országból)
Habsburgok szorítanak Szapolyain
1532: újabb török büntetőhadjárat (Kőszeg)
nem bírnak egymással
1538: Váradon megállapodást köt a két király
1538: Váradi megállapodás
Status Quo megőrzése, fenntartása
Bárók nem ingázhatnak
Szapolyai utódai nevében lemond a trónról (Szapolyai halála után az ország egyesülhet a Habsburgok uralma alatt)
1540: János Zsigmond megszületik, Szapolyai meghal
Fráter György és Török Bálint királlyá választják a csecsemőt
H. Ferdinánd követeli a trónt
harcok újra fellángolnak
Ferdinánd megostromolja Budát
török segítség érkezésének hírére elvonul a habsburg sereg
1541: törökök elfoglalják Budát és helyőrséget is hagynak
Királyi Magyarország
Török hódoltság
Erdély
Magyarország
központja: Bécs
szerepe: török támadások visszaverése, megállítása
új végvárvonal
koronázás Székesfehérvárról átkerült Pozsonyba
titkos
Állam igazgatása
a Habsburg Birodalom állja a költségeket
a magyar királyság hivatalai ELVBEN függetlenek voltak, gyakorlatban azonban döntéseiket a központi hivatalok közreműködésével hozták
Magyar kamara:
központja: Pozsony
nincs alárendelve az Udvari Kamarának (jogilag, de mégis úgy működik)
Udvari Haditanács:
hadügyek központi irányítása
rendi dualizmus rendszere működik
nemesség katonai jelentősége és politikai befolyása nőtt
legjobban termő területek
nemességet elűzték
törökök könnyen át tudták venni a vezetést
Közigazgatás
figyelembe vették az előző rendszert
élen: budai pasa
vilajetek/pasalitok:
szandzsákok:
nahijék:
tartományok, amelyek több megyényi vagy országrésznyi területből állnak
vármegyényi területek
élükön: szandzsákbégek
élén: aga
díván: tanács, az adott területek szakértői
nem válik külön a katonai és polgári irányítás
Adórendszer
defterdár: adószedő
akcse: értékmérő (kisujjkörömnyi ezüst)
a korábbi adórendszer szerint megy az adóztatás
haradzs (dzsizje): fejadó
szpáhi birtoknak járó adó (4-6 akcse):
a szpáhi és annak lova élelmezésére, ellátására
tized:
nem lehet pontosan megállapítani, így kb-ra szedik
Adók
vesztegetés:
baksis
+ a magyar adórendszerre rátelepül egy vesztegetési rendszer
kettős adóztatás: az szedi, aki előbb odaér
papírforma szerint ugyanannyi az adó, mint volt
Mindennapi élet
nem térnek át az iszlám vallásra, pedig úgy elkerülhetnék a haradzs fizetését
listát vezetnek arról, hogy melyik településen mennyien vannak (adók miatt)
a földművelés helyett jellemzőbb az állattenyésztés (juhtenyésztés helyett sertés és szarvasmarha)
a lakosság és a falvak száma csökken
mezővárosok száma nő
kultúrális fejlődés (kálvinizmus, építészet, öltözködés)
hatalmi központja: Gyulafehérvár
török hűbéres
három oldalról körülvéve (Moldva, Havasalföld, Török hódoltság)
politikai szélárnyék (nem esik útba Bécs felé)
adót kell fizetnie a törököknek
hintapolitikát kell folytatni (Bécs, Isztambul)
sajátos társadalmi felépítés { }
négy bevett vallás (római katolikus, evangélikus, református, unitárius)
Társadalom
vajda (négy zászlósnagyúr egyike, feladata védelem)
vármegyék:
itt maradt fenn legtovább a királyi vármegye rendszere
hasonló a dunántúli királyi vármegyékhez
magyar nemesség vezeti (gyengébb a dunántúli nemességhez képest hegyvidék)
vallás: keresztény, kálvinista, unitárius
szász székek:
nyelv: magyar
nyelv: magyar
vallás: lutheriánus
nagyon erős önkormányzat
védelmi feladatok
1224-1867: kiváltságlevelük van
székely székek:
városlakók
német telepesek
kézművesek, kereskedők
gazdagok adóztatás
nyelv: német
vallás: katolikus
románok:
parasztok, juhpásztorok
nem számítottak rendi tényezőnek
1437: három nemzet uniója
Erdélyi fejedelemség kialakulása (1541-1571)
1570: speyeri egyezmény:
1541: gyalui egyezmény:
Fráter György megegyezik a Habsburgokkal, hogy átadják Erdélyt, cserébe a Habsburgoknak ki kell űzniük a törököket
Habsburg merénylet Fráter György ellen (1552)
1556: Izabella és János Zsigmond visszatér (Szulejmán feltétele)
1564: J. Zsigmond hadjárata
1565: szatmári béke
1566: Szulejmán - J. Zsigmond találkozása (Zimony)
J. Zsigmond halála miatt nem lép életbe
Báthoryak kora
Báthory István (1571-1586):
hintapolitika (Fráter György politikáját folytatja)
rendbe hozza Erdély gazdaságát
lengyel királlyá koronázzák
távollétében Báthory Kristóf felel a belügyekért
Báthory Zsigmond (1588-1602):
Báthory István unokaöccse (Kristóf fia)
többször lemond a trónról és visszatér (4x)
beleviszi Erdélyt a tizenötéves háborúba (1591-1606)
nagyon megszenvedi az ország a tizenötéves háborút
Tizenötéves háború (1591-1606)
1568: drinápolyi béke (Habsbourg - török)
drinápolyi béke (1568) után állandósulnak a kisebb határmenti harcok, a portyák
Habsburg Rudolf (1576-1608) kísérletet tesz a török kiűzésére
kezdetben keresztény győzelmek (Fülek, Drégely, Nógrád)
majd török győzelmek (1596: Eger, Mezőkeresztes)
török kiűzése kudarcba fulladt
iszonytos pusztítás (Dunántúl, Erdély)
1600-1602: káosz Erdélyben (Vitéz Mihály, Basta György)
1606: bécsi béke (Habsburg-Bocskai)
1606: zsitvatoroki béke (Habsburg-török)
Bocskai István (1604-1606)
erdélyi hadak fővezére, a Tiszántúl legnagyobb birtokosa
1595: Gyurgyevó: megveri a török büntetőhadat
Habsburgok pénzhiányban
magyar főurak perbefogása, erőszakos ellenreformáció
1604: Bocskai féle hajdúfelkelés
királyi Magyarországon és Erdélyben is fejedelemmé választják
Rákos mezeje: ,,Vagyon már minékünk koronás főnk"
1606: bécsi béke (Mátyás főherceg (1608-1619)-Bocskai: status quo)
hajdúk letelepítése Hajdúság
Erdély aranykora
Bethlen Gábor (1613-1629):
Báthory Gábor (1608-1613)
Rákóczi Zsigmond (1606-1608)
végrendelete: segítse a magyarokat, ha a Habsburgok sanyargatják, egyesíteni kell az országot a régi mód szerint
öreg, folytatja Bocskai munkáját
szembement a törökökkel
törökök nevezik ki
belpolitika:
helyrehozza a gazdaságot
vallásszabadság
jelentős bevételek
külpolitika:
jó kapcsolat a törökökkel
nem volt terve átadni Erdélyt a töröknek (habár területeket adott át)
részt vett a harmincéves háborúban (1618-1638)
Harmincéves háború (1618-1648)
kereszrtények protestánsok
török engedéllyel részt vesz benne
meghódítja a Felvidéket (várak átállnak hozzá)
1620: Besztercebánya: a magyar rendek királyukká választják
Csehország:
segítséget kért Bethlentől, de mire odaért kiderült, hogy nem őt választanák királyuknak, így nem segített
defenesztráció
1621: nikolsburgi béke (Habsburg-Bethlen)
bécsi béke megújítása, Bethlen lemond a királyi címről, kap 7 megyét
1648: vesztfáliai béke
sok hasznot húz belőle
felesége: Brandenburgi Katalin
Erdély bukása
I.Rákóczi György (1630-1648):
részt vesz a harmincéves háborúban (unszolásra)
folytatja Bethlen politikáját
gazdag, de fukar
Brandenburgi Katalin második férje
1645: linzi béke (bécsi béke megújítása, vallásszabadság kiterjesztése a jobbágyokra)
II.Rákóczi György (1648-1660):
elhidegül a kapcsolat a portával
virágzó fejedelemséget örökölt
1657: elindul lengyelország trónjánnak megszerzésére a szultán engedélye nélkül
vereség + török büntetőhadjárat
Erdély pusztulását okozta (1660.Várad eleste)
Apafi Mihály (1661-1690):
szűk belső mozgástér
török nevezi ki
Erdély elvesztette korábbi jelentöségét és szerepét (magyar rendek támogatása és az országrészek egyesítésének kiindulópontja)
A török kizűzése
Királyi Magyarország a XVII. században
Pázmány Péter (1570-1637):
erdélyi kálvinista családból származott
kiállt a magyar rendi jogokért
katolikus hit helyzetének javítása
megértette Erdély kiszolgáltatott helyzetét
oktatás fontosságának felismerése
Zrinyi Miklós (1620-1664):
horvát eredetű katolikus családba született
elérkezettnek látta az időt a török kiűzésére
magyar rendeknek aktív szerepet kell vállalniuk a török kiűzésében
sikeres harcok a török ellen
hadászati előny nálunk
1664: vadászbaleset (fia harcban esik el, testvérét kivégeztetik)
I.Lipót (1657-1705) kísérlete az abszolutizmu bevezetésére
felfüggesztette a rendi alkotmányt (összeesküvések miatt)
abszolutizmus bevezetésének kudarca
magyar társadalom minden csoportját egyszere állította szembe az udvarral
kurucok megjelenése, erősödése (Apafi eltűrte őket)
harc Franciaországgal
1681: Sopron: rendek jogainak visszaállítása (kurucok sérelmét csak részben orvosolta)
kuruc fejedelemség megalakulása
Kuruc fejedelemség
Fejedelem: Thököly Imre (1657-1705)
Felső-Magyarország: 1682-1685
Porta is elismeri
Központ: Kassa
sikerek okai:
mozgékonyság
élelmiszerellátás (ló)
Porta akaratától jelentsen függ
1682: Ibrahim budai pasa átadta a jelvényeket (megalakult a fejedelemség)
1690: erdélyi fejedelem, de nem sokáig
1685: törökök elfogják Thököly Imrét (Bécs sikertelen ostroma (1683) miatt)
sereg: Munkács várában (Zrinyi Ilona), vagy szétszéledt
1684: amnesztia a kurucoknak (sokan csatlakoznak)
Thököly sikerei
törökök a Habsburgok gyengeségeként értékelik
1683: Bécs ostroma
Bécs sikeres védelme, Esztergom visszafoglalása
1684: Szent Liga (Habsburgok, Lengyelország, Velence, Oroszország)
cél: törökök kiüzése Magyarországról
Thököly és a kurucok török oldalon harcolnak
1686: Buda visszafoglalása
1687: Nagyharsányi csata ( II. mohácsi csata)
Szent Liga, Buda visszafoglalása
felszabadult: Dunántúl, Alföld nagy része, Erdély egy része
pozsonyi országgyűlés:
magyarok lemondanak a szabad királyválasztó jogukról
eltörlik az Aranybulla ellenállási záradékát
a háborús költségek 70%-át a magyarok állják, valamint a seregek téli szállása és ellátása is magyar feladat
1688: Zrínyi Ilona feladja Munkács várát
1690: Erdély is felszabadul
1691: Diploma Leopoldium (Erdély külön tartomány, élén: Habsburgok által kinevezett kormányzó, gubernátor)
Szent Liga sikerei
Francia támadás hatása, és a győzelem
Szent Liga sikerei
franciák félnek a habsurgok túlzott megerősödésétől
francia támadás
1690: a törökök foglalják vissza a végvárakat
1697: Zenta: Savoyai Jenő döntő győzelmet arat a törökök felett
törökök kimerültek
1699: karlócai béke
Temesköz kivételével felszabadult Magyarország
Felszabadulás után
Újszezeményi Bizottság:
a hódoltság területét nem kapcsolta a vissza a magyar vármegyékhez, hanem az Udvari Kamara irányítása alá kerültek
csak birtoklevél bemutatása és a birtok értékének 10%-ának (fegyverváltság) befizetése után kerülhetett vissza az eredeti tulajdonoshoz a birtoka
nemesi birtokokkal fizették a háború során szerzett költségeket
katolikus egyház fegyverváltság nélkül kapta vissza birtokait, míg a protestánsokat megfosztották javaiktól
adókat emelték
kurucokat és végvári katonákat szélnek eresztették
nagyon sok terület elnéptelenedett
régen művelt területek váltak művelhetettlenné, erdők tűntek el
Kerekes Ramóna
A török kor Magyarországon
a törökök hódításra berendezkedett nép
khász birtok:
az elfoglalt országok gazdaságának, közigazgatásának átalakítása fölösleges költséget jelentett volna az Oszmán Birodalom számára
élükön: beglerbég, vagy a pasa
szultán saját kezelésű birtoka
szpáhi birtok:
meghódított területek egy része
rája: nem mohamedán ember
kapuadó
tarisznyavárak
Köszönöm a figyelmet!
I. Ferdinánd (1526-1564)
II. Miksa (1564-1576)
II. Rudolf (1576-1608)
II. Mátyás (1608-1619)
II. Ferdinánd (1619-1637)
III. Fredinánd (1637-1657)
I. Lipót (1657-1705)
IV. Ferdinánd (1647- )
János Zsigmond (1540-1571)
Báthori István (1570- 1586)
Báthori Zsigmond (1588-1602)
Bocskai István (1604-1606)
Rákóczi Zsigmond (1606-1608)
Báthori Gábor (1608-1613)
Bethlen Gábor (1613-1629)
I. Rákóczi György (1630-1648)
II. Rákóczi György (1648-1660)
Apafi Mihály (1661-1690)
I. Szulejmán (1520-1566)
II. Szelim (1566-1574)
III. Murád (1574-1595)
III. Mehmed (1595-1603)
I. Ahmed (1603-0617)
I. Musztafa (1617-1618)
(1622-1623)
II. Oszmán (1618-1622)
IV. Murád (1623-1640)
Ibrahim (1640-1648)
IV. Mehmed (1648-1687)
II. Szulejmán (1687-1691)
II. Ahmed (1691-1695)
II. Musztafa (1695-1703)
III. Ahmed (1703-1730)
Magyar királyok
Erdélyi fejedelmek
Török szultánok
Jelöltek a trónra
Medgyes
Nagyszeben
Brassó
Apafi Mihály
I. Rákóczi György
II. Rákóczi György
Fráter György
Eger
Sümeg
Korpona
János Zsigmond
Bécs ostroma
Bécs ostroma
Buda visszafoglalása
nagyharsányi csata
vannak birtokaik
- 1526: Cognaci liga
Full transcript