Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

József Attila

No description
by

Emese Bartók

on 27 March 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of József Attila

1905-1937 József Attila Az ifjú József Attila A költő szülőháza Budapesten, a Gát utca 3-ban 1905. április 11-én született Budapesten
Az apa 1908-ban elhagyta a családot, hogy szerencsét próbáljon Amerikában
A családot az anya nem tudta egyedül fenntartani és 1910-ben Etelt és Attilát a Gyermekvédő Ligára bízza. 1910. március 21-én Öcsödre kerülnek nevelőszülőkhöz Gombai Ferenc parasztgazdához
József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait az 1911/12-es tanévben.
Nevelőszülei szerint Attila név nem létezik, ezért Pistának hívják. Öcsöd József Jolán József Etelka és József Attila Édesapja: József Áron (szappanfőző)
Édesanyja: Pőcze Borbála (mosónő)
Testvérei: Jolán és Etelka Családja Etel és Attila 1912. június 19-én tértek haza Öcsödről, bár a család továbbra is nagy szegénységben élt.
Gyakran költözködtek egyik helyről a másikra.
József Attila 1912/13-ban először az Ipar utcai fővárosi népiskolában, egy költözés után pedig a mai Mester utca 67. szám alatti iskolában járta a II. osztályt.
Sokat betegeskedett, 1913 vége felé súlyos tüdőgyulladás döntötte ágynak. 1914 első felében Jolán nővérével történt egyik heves vita után Attila először próbált öngyilkos lenni: lúgkővel akarta megmérgezni magát, de helyette tévedésből keményítőt ivott.
A világháború miatt a nyomor növekedett és a Mama betegsége pedig egyre súlyosbodott.
József Attila ezekben az időkben jócskán kivette a részét a család eltartásából.(a boltok előtt állt sorba élelmiszerért, alkalmi munkákat vállalt és rikkancsként is dolgozott.)
I. polgári végzésének idején keletkezhettek József Attila első költeményei, köztük a Kedves Jocó! című. A Mama A Mamán fokozatosan úrrá lett a betegsége, 1917 őszén kórházba került, s munkaképtelenné vált.
1917. november 25. körül Etel és Attila Monoron kapott elhelyezést egy menhelyen. Attila még 1918 elején megszökött innen.
1918-ban Budapesten folytatta a polgári iskolát. Gebe Márta Édesanyja 1919. december 27-ről 28-ra virradó éjszakán elhunyt. Ez a tragédia élete meghatározó élményévé vált, s költészetében is mély nyomot hagyott. Az asszony halála után Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust.
Később a makói gimnáziumba került internátusba. Itt ismét költeményeket írt, méghozzá az internátus igazgatójának lányához, Gebe Mártához. Gyámja a makói magyar királyi állami főgimnáziumba íratta be, valamint a Délmagyarországi Közművelődésügyi Egylet (DEMKE) makói internátusában szerzett számára helyet. Attila már betegen érkezett meg Makóra 1920 október elején, a hónap végéig tüdőcsúcshuruttal feküdt a makói kórházban.
Gyalogszerrel ment Szegedre Kiszomborról 1922 augusztus végén, hogy felkeresse Juhász Gyulát, akinek ajánlásával a Színház és Társaság c. lap szerkesztőségébe jutott. Ismeretséget kötött néhány fiatal szegedi költővel és műfordítóval, akik éppen a hamarosan megjelenő Lírai antológia összeállításán dolgoztak. 1922 őszén Juhász Gyula biztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, összesen háromszáz példányban, ebből száz famentes papíron. A kötetet Szegeden adták ki Juhász előszavával, a füzetet hirdette a Makói Friss Újság november 12-i száma.
Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában A Szépség koldusa 1923 május 15-től néhány napig Mezőhegyesen tartózkodott, majd Szegedre ment, hogy Juhász Gyula költői működésének negyedszázados jubileumát megünnepeljék. Itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Török Sophie-val és Szabó Lőrinccel. József Attila ajándékként A Kozmosz Éneke című szonettkoszorúval kedveskedett.
Május elején újabb öngyilkossági kísérletet tett, Makó határában ráfeküdt a vasúti sínekre. 1923. október 19-én a Kékmadár hozta le Lázadó Krisztus című versét, s emiatt a Kelet Népe című lap november elsejei számában élesen támadták.
1924. január 29-én megkapta azt a rendőrségi idézést, mely arról tanúskodott, hogy az ügyészség Lázadó Krisztus című verse miatt perbe fogta Istengyalázás címén.
A Schadl-tanács a nyolc hónapi fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélte a költőt. Még október 14. előtt a Táblabíróság nyolc hónapról egy hónapra csökkentette büntetését, 1925. március 4-én pedig a Kúria felmentette az Istengyalázás vádja alól. 1924 augusztusban elhatározta, hogy beiratkozik a szegedi egyetemre, kérvényezte, hogy rendes hallgatónak vegyék fel a szegedi bölcsészettudományi karra. 1924. szeptember 13-án a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett. Szeptember 19-én iktatták be egyetemi polgárnak.
1924 októberének végén József Attila tervezte egy kötet kiadását, melynek A villámok szeretője címet adta, a Koroknay nyomda vállalta el ennek elkészítését. Nekifogott a baráti támogatások előteremtéséhez, melyek a kötet kiadásának költségeit fedezni tudja. A verseskönyvet a Szeged című lap már az új, Nem én kiáltok címmel hirdette hasábjain 1924. november 23-án. Nem én kiáltok 1925 októberének elején kiment Bécsbe. Itt elsőként barátainál, Kovács Györgynél és Erg Ágostonnál kapott lakhelyet, novemberben pedig átköltözött a Collegium Hungaricumba, ahol az igazgató, Lábán Antal vette pártfogásába, ennek köszönhetően tanítványokra tett szert. Bécs József Attila bécsi egyetemi leckekönyve A Szeged című lap közölte 1925. március 25.-én a költő Tiszta szívvel című versét. Ennek megjelenése jobboldali körökben botrányt robbantott ki; a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29.-i számában két cikkben is támadták a költőt.
Horger Antal professzor március 30-án magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében a tanári pályától eltanácsolta.
Meg is fenyegette: gondoskodni fog arról, hogy ne lehessen tanári diplomája. Tiszta szívvel 1926. szeptember 10. körül Párizsba ment
Lelkesen tanult franciául, november 12-étől már a Sorbonne hallgatói közé tartozott. A francia fővárosban barátkozott Marx, Hegel, Lenin tanaival.
Pár költeményét közreadták a kinti újságok is.
1927 augusztus közepén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik és megjelentették a különböző napilapok, irodalmi folyóiratok is (Népszava, A Toll, Pesti Napló, Nyugat, Korunk stb.). Párizs József Attila párizsi egyetemi leckekönyve 1927. Szeptember 28-án beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára, ahol két szemesztert végzett el.
1927 őszén Illyés Gyulával és Németh Andorral kötött barátságot, összejöveteleket rendeztek a Lovag utcában. Október 9-én érkezett az első hír, hogy új kötetet tervez megjelentetni, Nincsen apám, se anyám címmel.
1929. február 17-én jelent meg. Nincsen apám se anyám 1928 első néhány hónapjában ismerte meg Vágó Mártát, akivel egymásba szerettek.
Az 1928 nyarán keletkezett Klárisok c. vers ábrázolja szerelmi kapcsolatukat, s jól dokumentálja az abban lappangó szociális feszültségeket.
Vágó Márta szülei megpróbálták megakadályozni hogy lányuk és költő kapcsolata komolyabbra forduljon. Mártát kiküldték Londonba, hogy szociális gondozó lehessen belőle.
1928-ban létrejött a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt., ahová az alapítók barátja, Vágó József francia levelezőnek ajánlotta a költőt.
1928 őszén még leveleztek a fiatalok, ám 1928-1929 fordulóján abbamaradt a viszonyuk.
1929 végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila alkalmatlan a folyamatos hivatali munkára, képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi életet számára. József Attila viszont a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta magának az eljegyzés felbomlását: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” – írta Végül című versében (1930). Vágó Márta „Gyönge, megbízhatatlan önző és aljas teremtés vagyok, nem tudtam magam fegyelmezni, hagyni Téged örülni sikereidnek és felejteni engem. Értsd meg hogy nem érdemlem meg szeretetedet, nem tudok hazamenni, lezárni életemet, inkább szenvedek idegenben magánosság és egyebek alatt, de nem tudok lemondani a táguló fejlődési lehetőségekről, tanulásról, önállósodásról, nem tudom miről. Rossz vagyok és önző és gyönge ahoz, hogy támaszod lehessek. Még sokkal nagyobb gyerek vagy mint én, de mivel csak két évvel vagy fiatalabb nálam, nem adoptálhatlak. Bocsáss meg nekem Attilkám! Úgy de úgy úgy szeretném, ha nagyon boldog volnál és olyan irtózatosan szégyelnem a saját tehetetlenségemet, de látod én zsidó vagyok, talán ez sok mindent megmagyaráz, vagy ez hülyeség? Mondd, nagyon haragszol rám? Kérlek ne! Nagyon szomorú vagyok.
Sokszor szeretettel ölel
Márti” Vágó Márta levele József Attilához József Attila és Vágó Márta 1929. Május 29-én kérvényt írt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez (MABI), hogy orvosi kivizsgálását eszközölhesse. A MABI a vizsgálat eredményeként szanatóriumba utalta Neurasthenia gravis-szal. Szeptember végétől október 18-ig pihent a MABI balatonlellei szanatóriumában. A Nyugat 1929. december 1-i száma a Nincsen apám, se anyám című kötetről Németh Lászlónak egy bántó hangvételű kritikáját közölte. Mivel József Attilát a Nyugat részéről sérelem érte, ez váltotta ki, hogy támadást indított Babits Mihály irányába mely éles, igazságtalan volt és reá nézve súlyos következményekkel járt.
Pamfletet írt Babits ellen Az Istenek halnak, az Ember él címmel, melyet A Toll 1930. január 10-i száma közölt. 1929. szeptember 14-én jelent meg az első hír arról, hogy új verseskötetet tervez Döntsd a tőkét, ne siránkozz címmel, ennek kézirata az év végére már nyomdakész állapotban is volt.
Május 6-án a budapesti királyi ügyészség elrendelte a nyomozást a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet ügyében: a Szocialisták című vers és a Vastag Margot-ról szóló Villon-ballada fordítása ellen sajtó útján elkövetett izgatás vádjával Döntsd a tőkét, ne siránkozz Döntsd a tőkét, ne siránkozz 1932 július 27-én Illyés Gyula, József Attila és Szimonidesz Lajos röplapot fogalmaztak meg a halálbüntetés ellen. Ez másnap jelent meg, a fellelhető példányokat a rendőrség rögtön elkobozta.
A bíróság nemzetgyalázás vádjával indított eljárást a készítők ellen, a per első tárgyalását szeptember 21-én tartották. Következő kötete, a Külvárosi éj 1932. október 16.-án látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila műve volt. A Külvárosi éj 1933 februárjában letartóztatták a Széll Jenő és Birki Ágnes által vezetett diákcsoportot, mely az illegális kommunista mozgalomban is részt vett. Véletlenül keveredett bele ennek ügyébe József Attila, mert megtalálták az ugyancsak elfogott Kulcsár István orvos lakásán a költő illegálisan terjesztett Lebukott című versének kéziratát.
A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot is. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta Szántó Judit Marton Márta József Attila az íróhéten, Lillafüreden ismerkedett meg Marton Mártával, s ez az ismeretség ihlette Óda című versének megírására.
A vers megismerésének és anyagi helyzetük kilátástalanságának következtében Szántó Judit méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. 1934 őszén válogatott versei kötetének szerkesztése és kiadása teendőivel foglalatoskodott.
Medvetánc címmel végül december elején jelent meg a kötet, a rendes kiadáson kívül száz kézzel számozott példány is készült belőle. Medvetánc A Baumgarten-alapítvány kuratóriuma 1935. január 15-én nyilvánosságra hozott döntése értelmében József Attila irodalmi működéséért ezerpengős u. n. "kisdíjat" kapott.
1937. január 13-án Thomas Mann a Szép Szó íróinak meghívására Magyarországra érkezett és még aznap este részt vett a Magyar Színházban a tiszteletére rendezett felolvasó esten. József Attila erre az alkalomra írott Thomas Mann üdvözlése című ünnepi ódájának előadását a Belügyminisztérium valószínűleg a vers utolsó sora miatt megtiltotta. Thomas Mann Gyömrői Edit 1935 tavaszától már Gyömrői Edittől kapott pszichoanalitikai kezelést, aki iránt szerelme lángra lobbant.
A pszichoanalitikus „hasadásos elmezavart” (skizofrénia) diagnosztizált József Attila esetében.
Több mai pszichiáter szerint ez a diagnózis, amely a pszichiátria akkori állapotának fejletlenségét tükrözi, hibás volt, és hozzájárult költőnk életének tragikusabbra fordulásához; valójában borderline személyiségzavarban szenvedett, akad pszichiáter, aki szerint a tapasztalatlan Gyömrői kezelése még rontott is a költő problémáin. Gyömrői Edit 1936 karácsony előtt jelent meg utolsó kötete, a Nagyon fáj, merített papíron, ebből 50 számozott példány a költő aláírásával jelent meg. Borítóját Nemes György tervezte. A kötetből azonban mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban; ezzel ismét nagy lelki megterhelés érte. Nagyon fáj Az év végén idegösszeroppanás következményeképpen a Siesta szanatóriumba került. Az újév első napjait is a szanatóriumban töltötte. Siesta Kozmutza Flóra Utolsó szerelme Kozmutza Flóra gyógypedagógusnővel, akivel 1937. február 20.-án ismerkedett meg – élete utolsó évében. Neki a Flóra-verseket írta. Beteljesült boldog szerelem szólal meg ezekben a költeményekben.
A Flóra iránt érzett szerelme sem tudta megakadályozni korai halálát.
A költő halála után Flóra Illyés Gyula felesége lett. Kozmutza Flóra 1937 júliusának második felében következett be a költő utolsó, tragikus idegösszeomlása.
Benedek László ideg orvos Ignotus Pállal és Hatvany Bertalannal való konzultáció után a Siesta szanatóriumba utalta be a beteget, aki így július 20. körül már a szanatórium lakója volt.
Megbetegedését és szanatóriumi kezelését barátai eltitkolták, de az esemény 1937. augusztus 12-én mégis kitudódott.
József Attila november 4-én elhagyta a Siesta szanatóriumot és Jolán nővére kíséretében leutazott Balatonszárszóra. Este a balatonszárszói vasútállomáson átugrott a sorompón, majd megpróbált átbújni a 19 óra 36 perckor továbbinduló 1284. számú tehervonat – amelynek érkezése amúgy sem volt feltüntetve a menetrendben, csak a vasutasok rendelkeztek róla információval 15. és 16. (1963. és 1964. pályaszámú) kocsija között. A szerelvény azonban időközben elindult, a kocsikat összekötő csavarkapocs súlyos ütést mért József Attila fejére, mely bezúzta koponyáját, s emiatt a költő sínek közé zuhant, a vonat a jobb karját leszakította.
Egyes vélemények szerint öngyilkos lett, mások ezt vitatják, a kérdés a mai napig eldöntetlen. Garamvölgyi László és Kéri Edit többek között MÁV jelentések, csendőrségi jegyzőkönyv és helyszínrajzon alapuló kutatásai a balesetet támasztják alá.
Temetése 1937. december 5-én volt. Halála A balatonszárszói televíziótól Vígh Magdolna 1995-ben interjút készített Budavári János szemtanúval, aki annak idején látta a balesetet. Ő a következőket nyilatkozta a tragédiáról: ”Á, nem úgy volt, hogy a vonat alá vetette magát! Ez egy gyorstehervonat volt... Hogy aztán tudta-e, hogy indulóban van... Előbb átbújt a sorompó alatt, és bement a két vagon közé. Azt a hosszú kabátját elkapta a kerék, három-négy fordítást csinált vele, megroncsolta a fejét, utána megállt.”"
Szétroncsolt holttestét halottkémként egy lóháton érkezett körorvos, dr. Csapláros Imre szemlézte. Szántó Judit ugyanerről ír: „A vonat a lakástól 2 perc! Mire elindultak volna körülnézni a kertben vagy az uccán (vonatra nem gondoltak, mert ebben az időben nemigen jár erre más, mint lassú tehervonat), már jöttek is a kíméletesek tudatni, hogy mint történt a tragédia. Két gyerek látta: négy percig állt az állomáson a tehervonat. A leeresztett sorompó előtt járt idegesen Attilácska szegény, majd mikor a vonat elindult, átbújt, letérdelt a sínek elé, két kezét előre téve a sínekre (…)
Full transcript