Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Nők a kávéházakban

Projektfeladat
by

Dorottya Kocsis

on 24 June 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Nők a kávéházakban

Nők a kávéházakban
Kocsis Dorottya
A kávéház, mint a társas élet és a női emancipáció színtere a századfordulós Budapesten
HXLH12
2013.06.24.
Témavezető: Dr. Dúll Andrea
Bevezetés
társadalmi környezet
kávéházi térhasználat
helyidentitás
közvetlen emberi kommunikáció
nők és férfiak kávéházba járási szokásai
kommunikáció jellegzetességei
társadalmi megítélés
nők mindennapjai, szerepei
női jogok
női emancipációs törekvések
mai kávéházi kultúra és közösségi terek

a társadalom szimbóluma
női emancipáció fő színtere
társas élet színtere
Kávéház:
Társadalmi környezet, kávéházi kultúra
I.
1.1. Urbanizáció
1.2. A kávéház, mint a társas élet színtere
Budapest világváros
népesség növekedése
életmód színvonalának javulása
nagyvárosi személyiség
társas kapcsolatok fenntartása nehezebb
társas tevékenységek kibontakozása
nyilvános kommunikációs fórumok fejlődése
nyilvános terek iránti igény
társas élet új színterei: klubok, kaszinók, kávéházak
Budapest = a kávéházak városa
irodalmi kávéházak fénykora
demokratikus intézmény
kultúrintézmény, találkozóhely
írók, politikusok, művészek, szerkesztőségek
információátadás új színtere
a magyar irodalom bölcsője
kávéházi életforma
1.4. A kávéházi élet
törzsközönség férfiakból állt
sok helyen nem volt záróra
minőségi szolgáltatás
főpincérek, pincérek személye fontos
Kávéházi tevékenységek:
kávézás
dohányzás
újságolvasás
írás
üzletkötés
politizálás
beszélgetés
zenehallgatás
kártyajátékok, sakk, dominó, biliárd
II.
A nők helyzete, szerepei
a nők kiszorultak erről a férfiak által uralt színtérről
2.1. Női emancipáció, női jogok Magyarországon
2.2. Női munkavállalás
2.3. Vélemények a női munkavállalásról
nők nevelésének fontossága
nők tanulási és munkavállalási esélyeinek javulása
tankötelezettség bevezetése
szakooktatás, egyetemi képzések kiépítése
orvosi, gyógyszerészeti és bölcsészeti kar
hatalom gyakorlásához nem szükséges képzettségek
A női emancipáció fő törekvése: a női választójog bevezetése, munkavállalás
törvényhozók szerint a nők veszélyesek, ha politikai jogot kapnak
1914: Feministák Egyesülete megjelenteti A Nő című feminista folyóiratot
a mozgalom inkább a társadalom felsőbb tagjait érte el
1918: női választójog beiktatása - szigorú kritériumok
negatív közvélekedés az emancipálódó nőkkel szemben - csupán „úri divat”
a férfiak a nőket nem ismerték el egyenrangú, csak alárendelt partnernek
Feministák Egyesülete
Centrál Kávéház
iparfejlődés női munkaerő gyarapodása
nyomdai, vegyipari, élemiszeripari üzemek
férfi munkaerő pótlása
családi jövedelem biztosítása
képzetlen, fiatal lányok
dolgozó, független nő státuszát csak átmenetinek tekintették
nők nem adják fel munkáikat a háborúból visszatérő férfiaknak
rengeteg cikk a női munkavállalás ellen és mellett egyaránt
ideális női pályák: kevés fizikai erőfeszítés, türelem fontosabb
a nő legfőbb kötelessége a háztartás, illetve a család ellátása
nők biológiai és társadalmi tulajdonságainak eltúlzása
konzervatív írások, keresztény elvek
férfiakkal nem szabad versenyezni
gúnyos hangvétel
karikatúrák
2.4. Női lapok
1849:
Hölgyfutár
közép-és kisnemesség
szórakoztatás
divatképet, kották, szabásminták, versek, elbeszélések
1857:
Nővilág
írások híres szerzőktől, tudósoktól
külföldi divattrendek
színésznők, énekesnők fellépései
idegen tájak
elmúlt korok női
lakberendezés
háztartás
1879:
Nemzeti Nőnevelés
nők, leányok nevelése
tudományos témájú tanulmányok
oktatási tárgyú cikkek
2.5. A nők életmódja
Jelentős változások:
Otthon:
századforduló családjainak menedéke volt
nő feladata: otthon csinosítása, rendben tartása, mindennapi főzés
kiadványok: praktikus tanácsok
új technikai vívmányok megjelenése a háztartásokban
központi fűtés, elektromos áram, házi vízvezeték megjelenése
több szabadidő
Új szabadidős tevékenységek:
kirándulás
sportolás: korcsolyázás, biciklizés, teniszezés, úszás, vívás
bálozás
színházlátogatás
zenélés
olvasás
hímzés
Illemtanulás, társas élet új színterei:
bálok, táncestélyek, tánciskolák, jótékonysági estek, színházak, hangversenytermek, egyletek, női klubok
A nők is részt kértek a közéletből!
III.
Nők a kávéházakban
nők kávéházi megjelenése = társadalmi helyzetüket kifejező SZIMBÓLUM
kíséret nélküli megjelenés
kávéházi terek, térrészek kizárólagos női használatbavétele
függetlenedésük kifejeződése
kávéház: a női emancipációért folytatott harc egyik központi színtere
3.1. Női vendégek a pesti kávéházakban
kezdetben: hölgyóra, hölgyterem
végre kimozdulhattak a nők otthonaikból
társadalmi életet élhettek
nők önálló személyként való megjelenése
férfiak részéről felháborodás
kávéházi prostitúció
férfitársaságban időző nők = „kávéházi nők”
tipikus bűnös pesti szokás
kávéház fölkeresése = otthon sivársága
gyerekek
3.2. Kávéháztípusok
különböző kávéháztípok - eltérő társadalmi közönség
Kaffé-Konditorei
kávémérések
mulatós éjszakai kávéház
polgári kávéház
café-restaurant
például: Gerbeaud
napközbeni tartózkodás
jobb körök ifjúsága ismerkedett anyai felügyelettel
polgári lakás szalonjaként „női hely”
kávéházak őse
társadalom alsóbb rétegei
férfiak és nők egy térben
például: Orfeum
zenés, táncos, műsoros kávéház
sokfunkciós intézmény
klasszikus pesti kávéház
reggeli kávémérés és iroda egyben
New York Kávéház
3.3. Tipikus kávéházi női alakok
3.4. Kávéházban dolgozó nők
Puella Classica
írónő
első olyan nő, aki egyedül be mert ülni a kávéházba
egzisztenciálisan, anyagilag függetlenedő nő képe
Kitartott nők
hirdetésekkel próbált magas rangú úriembert találni
erre idális terep: kávéház
Színésznők
hierarchikus rend
gyakran vált belőlük prostituált vagy kitartott nő
olcsó nő = színésznő
Prostituáltak
nem igazán tartoztak a kávéházhoz
társadalomból is kiszorítottak voltak
Művész- és politikusfeleségek
ők tűntek fel először férjük oldalán
külön asztalhoz kellett ülniük

az értelmiségi és közeli pályákra készülők
tanulmányaikat frissen befejezett ifjú hölgyek
művészi pályán tevékenykedő nők
Önálló személyként először:
Üzletvezetők, főpincérek, felszolgálók
Kaszírnők
Konyhában dolgozók
Takarítőnők
Női zenekarok
legmagasabb szintű
legjobban fizetett
magas szakképzettséget igénylő
emiatt kevés nő
fizetésük csekély
feladatuk: kávéházi forgalom ellenőrzése, szemmel tartása
vendégszórakoztató, vendégmarasztaló szerep
feladatuk: ételek készítése, tálalása, kávéfőzés
legalacsonyabb rangú munka
feladatuk: kávéház tisztántartása
nem kívánt szakértelmet
többségük nő volt a „munka jellegéből adódóan”
A kávéházban dolgozó nők, akárcsak a hölgy vendégek, gyakran kerültek prostitúció gyanújába.
Összegzés
Századforduló kávéházának hatása a közvetlen emberi kommunikációra, helyidentitás kialakulására, női emancipációra.
A századforduló időszaka volt az, amikor a nők megtették a legfontosabb lépéseket a függetlenedés és szabadság felé.
Nők életmódjának jelentős megváltozása.
Nők nevelése, választójog.
Nők szerepet kapnak a közéletben.
Végre a nők is kivehetik részüket a társadalmi kommunikációból.
Kialakul a függetlenedő nő képe.
Társas élet színtere - olyan környezet, ami segítette a személyközi kommunikációt
Kávéház: ismerősség, kontroll, odatartozás érzése identitás Ma: újra virágkorát éli a kávéházi kultúra Budapesten
új társadalmi rétegek
Kávéházak és romkocsmák: legnépszerűbb közösségi terek és a társas élet színterei
1)s. n. , 1916, Asszonyok a kávéházban, Új Idők, 1, 484.
2)Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3
3)Kocsis D., 2011, Nők a kávéházakban. A magyar nők helyzete és megítélése a századfordulón. (Dolgozat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi karán, Budapest)
4)Szigeti Péter, 2002, A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén. Médiakutató. Elérhető az interneten: http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_01_tavasz/07_szexualitas_nyilvanos/02.html (2011. 12. 04.)
5)Ady Endre, 1907, Az úri banda, Budapesti Napló
6)Milgram S., 1970, A nagyvárosi élet élménye. Pszichológiai elemzés. In Szilágyi Vilmos (szerk.), 1980, Együttérzés, önzetlenség, felelősség. Budapest: Tankönyvkiadó (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
7)Levine, R. V., Miyake, K., Lee, M., 1989, Places rated revisited: Psycho-social pathology in metropolitan areas. Environment and Behavior. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
8)Giddens, A., 2003, Szociológia. Budapest: Osiris.
9)Nagy Beáta, 1996, Nők a kávéházi alkalmazottak között, Budapesti Negyed, 4, 2-3
10)Szentes É. – Hargitay E., 1997, Irodalmi kávéházak Pesten és Budán. Kávéház az irodalomban – irodalom a kávéházban. Budapest: Universitas.
11)Kocsis D., 2012, Kávéhá zi térhasználat a századfordulón. (Dolgozat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi karán, Budapest)
12)Pap Vera Ágnes, 1996, Kávéházi belső tér, Budapesti Negyed, 4, 2-3
13)Jürgen Habermas, 1971, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Gondolat.
14)Rosengren, K.E., 2004, Kommunikáció. Budapest: Typotex.
15)Szentes É. – Hargitay E., 1997, Irodalmi kávéházak Pesten és Budán. Kávéház az irodalomban – irodalom a kávéházban. Budapest: Universitas.
16)Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan
17)Tuan, Y. F., 1974, Topophilia: A study of environmental perception, attitudes and values. Prentice Hall, Englewood Cliffs. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
18)Low, S. M., Altman, I., 1992, Place attachment: A conceptual inquiry. In Altman, I., Low, S. M. (eds.) Place attachment. Plenum Press, New York. 1-12. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
19)Varga Violetta – Dúll Andrea, 2001, „Kávéház, te vagy a hazám, s immár egyetlen otthonom”: Budapest kávéházai a századfordulón – környezetpszichológiai megközelítésben. Magyar Pszichológiai Szemle. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
20)Horváth M. Tünde, 2001, A vajdasági fiatalok szülőföldhöz kötődésének vizsgálata. Szakdolgozat. ELTE, Budapest (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
21)Newman, O., 1972, Defensible space. New York: Macmillan. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
22)Devine-Wright, P., Lyons, E., 1997, Remembering pasts and representing places: The construction of national identities in Ireland. Journal of Environmental Psychology. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
23)Szántó András, 1996, Pesti ember a kávéházban, reggeltől reggelig, Budapesti Negyed, 4, 2-3
24)Kosztolányi Dezső, 2006, Esti Kornél. Budapest: Talentum.
25)Biel, A., 1982, Children’s spatial representation of their neigborhood: A step towards a general spatial competence. Journal of Environmental Psychology (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
26)Sebba, R., Churchman, A., 1983, Territories and territoriality in the home. Environment and Behavior. (Idézi Dúll Andrea, 2009, A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan)
27)Ekman, P.–Friesen, W. V., 1969, The Repertoire of Nonverbal Behavior: Categories, Origins, Usage, and Coding [A nemverbális viselkedés készlettára: kategóriái, eredete, használata és kódolása]. Semiotica, 49–98. old. (Idézi M. L. Knapp, 1972, Nonverbal Communication in Human Interaction. New York: Holt, Rinehardt and Winston, 1–24. (első fejezet) (ford. Kenesei István.)
28)Vadas F., 1996, Belsőépítészet és térhasználat a New-Yorkban, Budapesti Negyed. 12-13 (1996/2-3)
29)K.M., 1984, New-York-palota. Pesti Hírlap, 1894. október 25. 7. p. (Idézi Vadas F., 1996, Belsőépítészet és térhasználat a New-Yorkban, Budapesti Negyed. 12-13 (1996/2-3)
30)Berlyne, D. E., 1960, Conflict, arousal and curiosity. New York: McGraw-Hill. (Idézi Dúll A. –Kovács Zoltán (szerk.), 1998, Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.)
31)Ritoók P., 2003, Magyar építészet. Klasszicizmus, historizmus. Budapest: Kossuth Kiadó.
32)Hall, E. T., 1966, The hidden dimension. New York: Doubleday. (Idézi Dúll A. –Kovács Zoltán (szerk.), 1998, Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.)
33)Dúll A. –Kovács Zoltán (szerk.), 1998, Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.)
34)Ittelson, W. H., 1974, An introduction to environmental psychology. New York: Holt, Rinehart and Winston. (Idézi Dúll A. –Kovács Zoltán (szerk.), 1998, Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.)
35)Russel, J. A. – Mehrabian, A., 1978, Approach-avoidance and affiliation as functions of the emotion-eliciting quality of an environment, Environment and Behavior. 10: 355-388. old. (Idézi Dúll A. –Kovács Zoltán (szerk.), 1998, Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.)
36)Majoros István, 1995, Fejlődési utak a 19. századi Európában I. Pécs: JPTE.
37)Karády Viktor, 1994, A társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon a nők felsőbb iskoláztatásának korai fázisában. In Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Café Bábel, 1994/1-2. 176-195.
38)Dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
39)Simándi Irén, 1995, A nők választójogi kérdései Magyarországon 1900-1938. (Szakdolgozat) 6. o.
40Magyar Törvénytár 1874: XXXIII. tc. I/9. paragrafus (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
41)Prohászka Ottokár, 1906, Uri és női divatmorál = beszéde a VI. kath. nagygyűlésen - ajándékul a magyar ifjúságnak (Orsz. Kath. Szöv., Bp.,1906.) (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
42)Jánossy Gábor, 1911, A feminizmus Magyarországon (Magánkiadás, Szombathely,1911.) 8. o.
43)L.: Condorcet, Talleyrand korabeli tervezetei. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
44)Koncz Katalin, 2004, Nők és férfiak a társadalmi munkamegosztás változó rendszerében. (Ünnepi dolgozatok dr. Szigeti Endre professzor 70. születésnapjára. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest.) 135-152 o.
45)Nagy Beáta, 1994, Nők keresőtevékenysége Budapesten a XX. század első felében. Hadas Miklós (szerk.) Férfiuralom. Budapest: Replika Kör.
46)Csaba: Új asszonyok. Új Idők, 1918. I. 224. p.



Irodalomjegyzék
1.3. A kávéház identitást fokozó szerepe
fizikai környezet fontos közeg a társas életben
hatás az észlelésre, gondolkodásra, kreativitásra, személyiség fejlődésére
azonosságtudatunk, szelférzésünk, azaz személyiségünk fontos része
kávéházak: identitásformáló szerep
törzsvendégek: helyélmény - helykötődés biztonságérzet, bejósolhatóság, kontroll a környezet felett
önmeghatározási folyamatok
társas kapcsolatok, élmények, tapasztalatok, emlékek
territoriális viselkedés
kávéház: másodagos territórium kevésbé állnak a használók kontrollja alatt
kávéház: látszólag nyilvános tér, de privát is
nem perszonalizálható, nem védhető helyek
közéleti tér - otthon (magántér)
közeledés - távolságtartás
az ellentétek feloldhatóak voltak
ellentétek dinamikája
1.5 A női és férfi térhasználat a századfordulón
nők jobban kötődnek otthonukhoz
az otthon központi szerepet tölt be mentális reprezentációjukban
nők: internalizáló, férfiak: externalizáló viselkedésminta
nőké a magánszféra, férfiaké a nyilvános szféra
férjezett nők: otthon a személyiségük kifejeződése, család, személyes kapcsolatok, menedék, biztonság
férfiak: otthonon kívüli, munkával, közéleti tevékenységgel kapcsolatos tevékenységek
kávéház: főleg férfi közönség, úriszoba
1.6 A kávéházi környezet hatása a kommunikációra
fizikai környezet - hatás a közvetlen emberi kommunikációra
nemverbális kommunikáció - környezeti tényezők (építészeti stílus, világítás, szagok, színek, háttérzene)
proxemika: tér, mint a személyközi kommunikáció közvetítő eszköze
fontos olyan megfelelő fizikai környezet megtervezése, ami elősegíti az emberi szociális interakciót
szociopetális tér: elősegítik a stabil interperszonális kapcsolatok kialakítását
ismerős környezet, ismerős társaság
pl.: New York kávéház
A mai kávéházi kultúra Budapesten
4.1. Romkocsma kultúra
a kávéházi kultúra újra felvirágzóban van
századfordulós kávéházak szerepe - romkocsmák
nem csak kocsma - trendi közösségi tér
meghatározzák Budapest arculatát (2001 óta)
egyedi arculat, vendéglátás és kulturális tevékenység egyidőben
lepusztult budapesti bérházak belső udvarán lomtalanításból szerzett berendezéssel
újra megjelent a századfordulós pezsgés
új nemzedék - szeretnek közösségben lenni
önkifejezés helyei
4.2. Mai társadalmi rétegek a kávéházakban
szegregáció: különböző társadalmi státuszó, etnikumú, foglalkozású vagy jövedelmű csoportok elkülönülése
szuburbanizáció: középosztály külső környékre költözése
dzsentrifikáció: középosztály fiatalabb, tehetősebb és egyedülálló tagjainak a város belső területeire való beköltözése
Budapesten: 1990-es évek
"yuppiek" - belvárosba beköltöző réteg
teljesen más igények, szolgáltatásokra való igény magas, kifinomult fogyasztási ízlés, magas jövedelem, de lakásuk kicsi
új típusú üzletek és vendéglátóegységek
századforduló művészei - ma a kávéházakban: yuppiek, kreatív szakmában dolgozó fiatalok ("hipszterek")
hipszter: 1940-es években: amerikai szlengben jelent meg, az 1980-as éveben jött újra divatba - alternatív indie szubkultúra
tájékozottak a kultúra minden szegmensében, kreatív szakmában dolgoznak, egyedi kínálatú bisztrók, kávéházak, romkocsmák vendégei
fontos, hogy mindenhol jelen legyene és ne maradjanak le semmiről
4.3. A kávéház, mint dolgozószoba
ma újra divat a kávéházi munkavégzés
távmunka, rugalmas munkaidő
zavaró külső ingerek
megoldás: közösségi iroda (coworking office)
kizárólag munkavégzés céljából
professzionális, inspiratív környezet
személyközi kapcsolatok létrehozása (networking)
de a nyitott terű irodában zavaróak lehetnek a környezet vizuális és auditív tényezői
Köszönöm a figyelmet!
47)Veres Pálné, 1868, Nézetek a női ügy érdekében. Budapest. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
48)Somogyi Géza, 1879, A nőkérdés hazai viszonyainkra való tekintettel. Igló. 27. o. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
49)Wekerle Sándorné, 1895, A nőkérdés. 8-9. o. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
50)Szabó Richard, 1871, Nők világa, Budapest. 19-20. o. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
51)Ferge Zsuzsa, 1895, Biologikum és nemek közötti egyenlőség. In Koncz Katalin (szerk.), Nők és férfiak - Hiedelmek, tények, Budapest: Kossuth. 73. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
52)s.n., 1985, A magyar sajtó története II/1. 1848-1867. Budapest: Akadémiai Kiadó. 406.
53)Dobosné Brezovszky Anikó, Női lapok a 19-20. században, Somogyi Könyvtár. Elérhető az interneten: http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/noi_lapok/szoveg.html (2011.12.05.)
54)De Gerando, Antonina, 1883, Háztartástan vagy A nő legszükségesebb életismereteinek rövid előadása. Budapest: Légrády testvérek. 28. (Idézi dr. Kéri Katalin, 1997, Magyar nők a dualizmus korában (1867-1914 között). (PhD értekezés, Pécs.)
55)F. Dózsa Katalin, 1991, Pesti nő a századfordulón. Nőkérdés: feminin vagy feminista, Rubicon, 1991/3.
56)Medve Imre, 1872, Magyar gazdasszony teendői.
57)s. n., 1882, Járhat-e a nő egyedül? Magyar háziasszony, 1882. júl. 30., 2-3.
58)„Jeges Medve”, 1986, A jégsport bölcsőkorából. Új Idők, 1896. jan. 12. 66-67. (Idézi Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin, 1997, Női időtöltések 100 évvel ezelőtt. Valóság, 1997/3, 36-44.)
59)s. n., 1882, A regényolvasásról. Magyar Háziasszony, 1882. szept. 17., 1-2. (Idézi Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin, 1997, Női időtöltések 100 évvel ezelőtt. Valóság, 1997/3, 36-44.)
60)Jósika Júlia, 1885, Pályavezető fiatal leányok számára. Franklin,157-159. (Idézi Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin, 1997, Női időtöltések 100 évvel ezelőtt. Valóság, 1997/3, 36-44.)
61)Gyáni Gábor, 1992, Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In Hanák Péter (szerk.), Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 45-46. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
62)Kozma Andor, 1920, Zenés Kávéház. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
63)Kozma Andor, 1920, Az éjjeli mulató. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
64)Ágai Adolf (Porzó), 1908, Utazás Pestről - Budapestre 1843-1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. Budapest. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
65)Viharos (Gerő Ödön), 1891, Az én fővárosom. Budapest. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
66)Balla Vilmos, 1927, A kávéforrás. Budapest. Második kiadás. 46. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
67)Szép Ernő: Május. Színmű 1 felvonásban. Kávécsarnok. Vígjáték 1 felvonásban. Bp. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
68)Frojimovics Kinga, et al.,1995, A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem. Budapest. 124. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
69)Puella Classica (Mareckova Jozefina), 1910, A pesti ideál. Budapest. (Idézi Varga Éva, 1996, Hölgyközönség a pesti kávéházakban, Budapesti Negyed, 4, 2-3)
70)s.n., 2011, Romkocsmák 1. rész. We Love Budapest. Elérhető az interneten: http://welovebudapest.com/hu/kavezok-barok/cikkek/2011/06/29/romkocsmak-1-resz (2013.05.15.)
71)Végh Dániel, 2011, Vitézy Zsófia: „Budapest olyan, mint egy zsongó kávéház”. Fidelio. Elérhető az interneten: http://fidelio.hu/jazz_world_folk/interju/vitezy_zsofia_budapest_olyan_mint_egy_zsongo_kavehaz_ (2013.05.15.)
72)S. Nagy Katalin (szerk.), 2007, Szociológia közgazdászoknak. Budapest: Typotex.
73)s. n., 2011, Kik azok a hipszterek? Trendkollektor. Elérhető az interneten: http://trendi.postr.hu/kik-azok-a-hipszterek/ (2013.05.15.)
74)Durbák Ildikó, 2013, A közösségi irodában hatékonyabb a munkavégzés. Profession. Elérhető az interneten: http://www.profession.hu/cikk_karrierepites/20130221/a-kozossegi-irodaban-hatekonyabb-a-munkavegzes/2289 (2013.05.15.)
75)Rissler, A.–Elgerot, A., 1980, Accomodation to work in open space office. Stockholm: Psykologiska Institutionen, Stockholms Universitet. (Idézi Dúll A. –Kovács Zoltán (szerk.), 1998, Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.)

Kérdések
1. Miért ír a mai romkocsmákról?
2. Milyen hasonlóságot talál a századfordulós kávéházak és a maiak között?
3. Kik használták azokat a nők közül és kik a maiakat?
4. Van utalás a kávéházi tér és az otthoni tér bonyolult viszonylatára a dolgozatban. Kifejtené a Szakdolgozó bővebben ezt a férfiakra vonatkozóan is?
5. Felfedezhetünk-e bármilyen szempontból párhuzamokat a századfordulós, illetve a manapság újraéledő kávéházakban és a plázákban mutatkozó térhasználat között?
Full transcript