Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Magyarország villamos energia ellátásának fejlődése

No description
by

Dana Detoxify

on 10 December 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Magyarország villamos energia ellátásának fejlődése

Magyarország villamosenergia ellátásának fejlődése
A magyar villamosenergia-rendszer kialakulása
A villamosenergia-szolgáltatás történetében három korszakot különböztetünk meg:
1. Közösségi-városi villanytelepek létesültek, helyi hálózattal.
2. Körzeti erőművek és középfeszültségű hálózatok kialakulása.
3. Nagyteljesítményű, országos szintű erőművek, nagyfeszültségű hálózatok és nemzetközi együttműködés.

1884
1888
1894
1882. - A világ első
közcélú villamos művének
üzembe helyezése.
1893
1882
1878
1. Villamosítás az 1800-as években:
1878. - a Ganz és Társa Vasöntő Rt.
vasöntödéjében villamos ívlámpákat
helyeztek üzembe világításra.
1884. - Temesvárott általános
célú villamos mű létesül utcai
közvilágítás számára.
1888. - Párizs közvilágítása,
Mátészalka villamosítása.
1893. - Budapest
közcélú villamosítása.
1894. - Eger közcélú
villamosítása.
Folytatás a következő dián
1897
1898.
1900
1899
1896
1895
1895. - Kapuvár, Kisvárad, Pécs, Szeged, Salgótarján, Szombathely, Sárvár, Sátoraljaújhely közcélú villamosítása. Üzembe lép az Ikervári Vízerőmű.
1896. - Szolnok villamosítása.
1897. - Kecskemét, Nyíregyháza,
Szentgotthárd villamosítása.
Miskolcon elindul az első
közúti villamos.
1898. - Sopron villamosítása.
1899. - Budafok, Gyula,
Hódmezővásárhely, Miskolc,
Makó villamosítása.
1900. - Szekszárd villamosítása.
1900-ig Magyarországon 40 villamos erőmű és hozzá tartozó hálózat létesült. Ezt az időszakot a szolgáltatás rendszerének sokfélesége jellemzi: egyenáram
2x150V, 2x120V, 2x135V, 2x220V, 2x250V, 2x210V
feszültséggel, egy- és háromfázisú váltakozó áram
1800V, 2850/105V, 2000/100V, 2000/ 120V, 2100/105V, 3000/105V
feszültséggel,
50Hz, 42Hz, 26Hz
frekvenciával.
2. Villamosítás az xx. század közepéig:
1911-ben a villamos művek száma 75.
A telepek többségében a dinamók illetve a generátorok teljesetítménye nem haladta meg a nyéhány száz kW-ot. Hajtásukat gőzgép biztosította.
1913-ra a villamos energiát szolgáltató telepek száma 200-ra nőtt.
Az átlagosan 1,2 MW-os erőművek energiáját a városokban, községekben lévő üzemek körül kialakuló hálózatok segítsegével a közvilágításra, a mezőgazdaságban és az iparban hasznosították.
A kis és közepes teljesétményű telepek erőgépe a nyersersolajmotor volt, a nagyobb erőművekben pedig gőzturbinákat használtak.
Az 1920-as évek:
A helyi villamos műveknek egyedül kellett megoldaniuk a frekvencia-, teljesítmény-, és feszültségszabályozást, a tartalékok biztosítását, és ez rendkívül drága beruházásokat igényelt.
1934. októberében lépett hatályba az első magyar villamosenergia-törvény.
Célja az egységes energia-gazdálkodási szempontok megvalósítása a villamos hálózatok és átalakítókapcsoló állomások létesítésésnél, és védeni a fogyasztók érdekeit.
A váltakozó áram és a transzformátor alkalmazása utat nyitott a villamos energia nagyobb távolságra történő szállítására.
Ezáltal lehetővé vállt az erőművek teljesítményének növelése, egyre nagyobb fogyasztói területek szigetüzem-szerű ellátása.
1935-ben Magyarországon a városok teljes mértékben
(56 város)
,
a községeknek kb. 30%-a
(1020 kisebb település)

volt villamosítva.
Technikai fejlődés 1945 után:
A háború miatt a villamosenergia-fogyasztás a mélypontra zuhant. A megrongálódott közcélú és üzemi erőműveket, valamint a villamos hálózatokat a villamos művek dolgozói aránylag gyorsan kijavították, és hamarosan megindult a széntermelés is. A dinamikusan növekvő fogyasztói igény csak a meglévő erőművek jobb kihasználásának segítségével volt fedezhető. Erre a megoldást a nemzetközi gyakorlatból merítették, és a helyi villamos művek kooperációja elkezdett kialakulni.
3. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) kialakulása:
A magyar villamosenergia-ipar történetében alapvető változást jelentett az 1948-ban végrehajtott államosítása. Ennek során létrehozták az Állami Villamossági Rt.-t (ÁVIRt). Feladata volt összefogni Budapest és elővárosai, valamint a bányák villamos erőműveit és villamosenergia-elosztó szerveit, továbbá a dunántúli, az észak-magyarországi és az alföldi egyéb közcélú villamos műveket: összesen 137 erőművet és 147 villamos elosztó vállalatot.
1949 - Bánhida, Tatabánya, Kelenföld, Ajka, Mátravidéki, Salgótarján, Diósgyőr, Dorog, Kesznyéten, Kazincbarcika, és Újpesti erőműveknek a Budapest-Bánhida-Horvátkimle 100kv-os, a Budapest-Mátravidéki 100kV-os, valamint a Salgótarján-Szolnok 60kV-os távvezetékek segítségével történő szinkron üzembe kapcsolása új fejezetet a haza villamosenergia-történetében: központi üzemirányítás alatta megkezdte működését a magyar villamos-energia rendszer.
1979 - Az Országos Villamos Teherelosztó új, korszerűen felszerelt épületbe költözött. Az OVT munkáját nagy teljesítményű számítógép üzembeállítása segíti. 1982 - A Paksi Atomerőmű építésének kezdete. A mai napig is évente legtöbb villamos-energiát előállító erőmű (8 x 220 MW) 1987-ben készült el. 1991 - A Dunamenti Hőerőmű hőszolgáltató gázturbinával (145 MW) illetve kombinált ciklusú gázturbinával (156+60+24 MW) történő bővítésének kezdete. A beruházás 1998-ban fejezodött be. 1992 - Az iparág részvénytársaságok kétszintű rendszerévé alakul át, melynek első szintjét a tulajdonosi és az irányítói szerepet is betöltő Magyar Villamos Muvek Rt. (MVM Rt.), a második szintet pedig az erőművi, és az áramszolgáltató társaságok, valamint az alaphálózati társaság jelenteti. Októberben megalakult a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar energiarendszerek közös szervezete, a CENTREL. 1993 - Szeptember 29-30-án a CENTREL országok szigetüzemi kísérletet végeznek. November 19-én megszűnt a CDU tagországok energiarendszereinek párhuzamos üzeme, a rendszeregyesülés három részre vált szét. 1994 - Új Villamos-energia Törvény és a kapcsolódó jogszabályok megalkotása. 1995 - Az év során lezajlott privatizációval új működési rend valósult meg a villamos energetikában, amellyel az áramszolgáltatók és az erőművek önálló részvénytársaságokká váltak. Október 18-án a CENTREL tagországok párhuzamosan kapcsolódtak a Nyugat-európai energiarendszer-egyesüléssel, az UCPTE-vel. 1998 - Üzembe állnak a litéri és a sajószögedi gázturbinák. 1999 - A CENTREL energiarendszerek az UCTE társult tagjaivá váltak. Üzembe állt az új folyamatirányító számítógép. 2000 Január 1-től megkezdte működését a magyar villamosenergia-rendszer független rendszerirányítója, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (MAVIR Rt.) 2001 - A CENTREL energiarendszerek az UCTE teljes jogú tagjaivá váltak. Befejezodött az irányítástechnikai rendszer átfogó korszerűsítését szolgáló ÜRIK project. Decemberben az Országgyűlés elfogadta az új Villamosenergia Törvényt, amely már tartalmazza a villamosenergia-piac kialakításnak feltételeit.
A frekvencia tartására a Kelenföldi Erőművet jelölték ki. A villamosenergia-rendszer (VER) irányítását az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) végezte. Az Erőművek Ipari Központja (ERIK) megalapítása ágazati minisztériumi felügyelet alatt. Feladata a nagy- és közepes teljesítményű erőművek központi irányítása. Létrejön az Állami Villamosenergia Szolgáltató Vállalat (ÁVESZ), a három nagy vidéki elosztó vállalat 20 üzletigazgatóságát és a kisebb körzeti erőműveket is összefogó szervezet. 1949 Július 1.: Megalakult a Mátravidéki Erőmű Vállalat, amely a Budapest Székesfováros Elektromos művei által 1940-ben elkezdett, 1945-46-ban jóvátétel címén leszerelt és elszállított Mátravidéki Erőművet építette újjá. A teljes kiépítés (4x32 MW) 1953-ban fejezodött be. 1951 - Az ÁVESZ feloszlik, és megalakul öt, ma is működő regionális áramszolgáltató vállalat: ÉDÁSZ, ÉMÁSZ, DÉDÁSZ, DÉMÁSZ, TITÁSZ (a hatodik áramszolgáltató, az ELMU már a század elso fele óta működik).
Elkezdődik az Inotai Eromű építése 2 x 20 MW teljesítménnyel, amely 1955-ben fejeződött be. 1952 - Megszűntetik az ERIK-et, feladatait a Bánya és Energiaügyi Minisztérium Villamosenergia-ipari Igazgatósága (VIPIG) veszi át. 100 kV-os feszültségszinten távvezetéki kapcsolat létesült Magyarország és Csehszlovákia (Kisigmánd-Érsekújvár) között, amelyen a magyar VER villamos energiát importált. Ez volt az első lépés a kooperáció nemzetközi kiterjesztésének irányába. 1953 - 100 kV-ról 120 kV-ra növelték a hálózat feszültségét, ezáltal annak áteresztő képessége több mint 40%-kal növekedett. 1954 - Minisztertanácsi rendelet lépett életbe a tervszerű villamosenergia- és teljesítménygazdálkodásról. Közel 2000 nagyfogyasztó szigorú vételezési menetrendet kapott, amely elsősorban csúcsidei teljesítményüket szorította le, villamosenergia-fogyasztásukat a kisterhelésű időszakokra igyekezett terelni. Ezzel megszünt a másfélmillió kisfogyasztó rendszeres korlátozása. Megalakult az Eromű Tröszt. Tagvállalatai az országos jelentőségű erőművek, az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat (EROKAR) és az Országos Villamostávvezeték Vállalat (OVIT). Megalakul az Országos Villamosenergia Felügyelet a VIPIG irányítása alatt. 1955 - Elkezdodött a Borsodi Hőerőmű építése. Az erőmű teljes kiépítése (6 x 30,5 MW+ 1 x 5 MW) 1957-ben fejeződött be. 1957 - Megkezdődött a Tiszapalkonyai Hőerőmű (4 x 50 MW) építése, amely 1959-ben felyeződött be.
1959 - Az első 220 kV-os távvezeték (Göd-Bistricany) és az első 220 kV-os transzformátor üzembe helyezése. 1960 - A Pécsi Hoeromu I. fázisának (3 x 30,7 + 1 x 22,5 MW) kezdete. A beruházást 1964-ben fejezték be. Az Ajkai Hőerőmű építése (3 x 30,7 MW). 1961 Hét európai szocialista ország kormányszintű egyezménnyel létrehozta energiarendszereik egyesülését, a CDU-t. A prágai központú szervezet műszaki-koordinációs, elszámolási és operatív üzemirányítási feladatokat látott el. Az Oroszlányi Hőerőmű építésének kezdete. A 4 x 50 MW-os létesítményt 1963-ra fejezték be. 1963 - Létrejött a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT), amely átvette a megszűnt Erőmű Tröszt vállalatait, valamint a hat áramszolgáltató vállalat irányítását is. Az MVMT végezte a teljes magyar villamosenergia-rendszer műszaki-gazdasági irányítását. Az MVMT 1991-ig működött ebben a formában. Elkezdődött a Dunamenti Erőmű építése.
Az 1 x 50 + 1 x 40 + 3 x 150 + 2 x 25 MW teljesítményű erőmű a százhalombattai koolajfinomítót is ellátta hőenergiával. A beruházás 1969-ben fejeződött be. 1964 - A Pécsi Hőerőmű II. fázisa 1965-66-ban létesült (2 x 50 MW). 1968 - Bánhidán üzembe áll a 100 MW-os erőművi blokk. Megépül az első 400 kV-os távvezeték (Göd-Munkács), üzembe helyezik az első 400 kV-os transzformátort. 1969 - Hazánk legnagyobb széntüzelésű hőerőművének (2 x 100 + 3 x 200 MW), a visontai külszíni fejtésre települt Gagarin Hőerőmű (ma Mátrai Hőerőmű) építésének kezdete. Az építés 1973-ban zárult. 1973 - Két, egyenként 85 MW-os gázturbinás gépegységgel bovítik az Inotai Hőerőmúvet.
A második gép 1975-ben állt üzembe. 1974 - A Dunamenti Hőerőmű bővítése (6 x 215 MW). 1977 - A Tiszai Erőmű létesítése. A 4 x 215 MW-os erőmű utolsó blokkját 1976-ban helyezték üzembe. 1978 - A 750 kV-os ZapadnoUkrainszkaja-Albertirsa távvezeték és az albertirsai 750/400 kV-os alállomás üzembe állítása.
Hivatkozás:
http://villany.uw.hu/

Prezentációt készítette:
Emese
Full transcript