Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Sz.Sára - V.K.Anna OTDK - 2013_short

No description
by

Anna Kis

on 3 December 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Sz.Sára - V.K.Anna OTDK - 2013_short

Elalvási latencia
Mélyalvás (S3+S4)
REM alvás időtartama Célkitűzések Objektív (poliszomnográfia) és Szubjektív (Groningen kérdőív) módszerekkel
Rémálmodók és egészséges kontrollszemélyek esetében Van-e összefüggés az objektív és a szubjektív adatok között, és ha igen, mely mutatókban? Milyen különbségek mutatkoznak az alanyok két csoportja között? (Potenciális diagnosztikai szempontok) Különböznek-e az alváslaboratóriumban töltött éjszakák az otthoni alvás szubjektív értékétől? (Validitási problémák) Módszer Poliszomnográfiás mérés két egymást követő éjszaka N=32  25 alany (11 rémálomzavaros és 14 kontroll) esetében volt mindkét éjszaka értékelhető
10-20-as elvezetési rendszer (EEG, EOG, EKG, EMG) Groningen Alvásminőségi Skála (15 igaz-hamis állítás) N=32 mindkét laboratóriumi éjszakát követően
29 alany egy otthoni éjszakát követően is Poliszomnográfiás adatok Salvador Dalí: Vénusz álma, 1939 szurtrikk@gmail.com Első éjszaka alacsonyabb alvásminőség
Rémálomzavarosok esetében kifejezettebb ez az elsőéjszaka-hatás Agnew és mtsai 1966 Nielsen és mtsai 2010 Laborban töltött
éjszakák száma:
F=235,776; p=0,046
Betegcsoport:
F=359,610; p=0,034 Laborban töltött éjszakák száma
× Betegcsoport interakció:
F=4,237; p=0,046 Laborban töltött éjszakák száma
× Betegcsoport interakció:
F=4,761; p=0,035 Laborban töltött éjszakák száma:
F=5,505; p=0,256
Betegcsoport:
F=2,395; p=0,365 Laborban töltött éjszakák száma
× Betegcsoport interakció:
F=4,998; p=0,031 Laborban töltött éjszakák száma:
F=2274,303; p=0,103
Betegcsoport:
F=303,204; p=0,037 Laborban töltött éjszakák száma:
F=15373,353; p=0,005
Betegcsoport:
F=22597,259; p=0,004 Laborban töltött éjszakák száma:
F=0,134; p=0,777
Betegcsoport:
F=0,224; p=0,719 Páros t-próba Elsőéjszaka hatás:
Objektív komponensek Szubjektív komponensek Csökkent alvásidőtartam
Alacsonyabb alváshatékonyság
Több elalvás utáni ébredés
Csökkent REM alvás időtartam
Különbség az S2 és a mélyalvás (S3+S4) hosszában Groningen Alvásminőségi Skála
Korreláció több objektív komponenssel
vs. Silva és mtsai 2007 - paraméterbecslés, riporthibák Kis Anna és Szakadát Sára Köszönjük a figyelmet! kisanna12@gmail.com Témavezetők: Bódizs Róbert és Simor Péter BME Kognitív Tanulmányok MSc OTDK – Pszichológia szekció Eger, 2013. április 4-6. vs. Moser és mtsai 2010 **: p<0,01; *:p<0,05; ns.:p>0,05 Az elsőéjszaka-hatás objektív és szubjektív komponensei Az alvásvizsgálat története EEG: Berger, 1929 Agyfelszínről elvezetett elektromos aktivitás Loomis és mtsai, 1935: első egész éjszakás poliszomnográfiás mérés (EEG mellett EKG, EOG, EMG); manapság széles körben elterjedt módszer Alvászavarok diagnózisa (pl. apnoea-hypnoea zavar)
Pszichiátriai zavarok indikátora (pl. depresszió)
Más alvásmérési módszerek validálása (pl. aktigráfia) Elsőéjszaka-hatás Az első laboratóriumban töltött éjszaka és a második illetve későbbi éjszakákon rögzített EEG/poliszomnográfiás felvételek között markáns különbség mutatkozik (Agnew és mtsai, 1966) Alacsonyabb alváshatékonyság
Csökkent alvás időtartam
Megnövekedett S1 (felületes alvás) hossz
Több elalvás utáni ébredés
A REM (Rapid Eye Movement) alvás megnövekedett latenciája Bevett gyakorlattá vált az első éjszakai alvás felvételének kizárása a poliszomnográfiás elemzésből (Mendels & Hawkins 1967) Alvásminőséget mérő kérdőívek Nagyléptékű felmérések (néhány általános kérdés, elmúlt év) vs. elmúlt éjszakára fókuszáló kérdőív Groningen alvásminőségi kérdőív (Mejiman és mtsai, 1988; Simor és mtsai, 2009) Előnyök: Nincs eszközigény 
Nagy számú résztvevő
Otthoni környezetben is kitölthető  nincs elsőéjszaka-hatás Hátrányok: Nem adnak elegendő vagy megfelelő információt az alany alvásáról
Nem alkalmas az alvás makrostruktúrájának elemzésére Objektív és szubjektív alvásmérési eszközök Johns, 1975: különböző alvásmérési eszközök eltérő eredményekhez vezethetnek Kérdőív, poliszomnográfia, faktoranalízis (Johns, 1975) Szubjektív beszámoló (alváshossz, elalvási latencia), poliszomnigráfia (Silva és mtsai, 2007) A kétféle mérési módszer kombinálása kis figyelmet kapott Különbség lehet egészséges és megzavart alvású alanyok alvására jellemző elsőéjszaka-hatás között
Idiopátiás rémálomzavar esetén: elsőéjszaka-hatás markásabban jelentkezik Rémálmok: negatív érzelmekkel telített, élénk élmények, amelyek felébresztik az egyént alvásából Rémálmodás Adatelemzés & Alvási és ébrenléti stádiumok manuális pontozása 20 másodperces epochonként standard kritériumoknak megfelelően (Rechtschaffen & Kales 1968; Minaritzoglou 2008) Ébrenlét REM Első stádium Mély alvás Második stádium Eredmények Objektív komponensek Alváshatékonyság
Elalvás utáni ébrenlét
Elalvási latencia
Első stádium (S1)
Második stádium (S2)
Mély alvás (S3+S4)
REM időtartam
REM latencia Az első éjszaka alacsonyabb alvásminősége: elsőéjszaka-hatás
Idiopátiás rémálomzavar: kifejezettebb Alváshatékonyság
Első stádium (S1)
Elalvás utáni ébrenlét
Második stádium (S2) REM latencia Szubjektív komponensek Diszkusszió Elsőéjszaka-hatás és korreláció az objektív komponensekkel (Le Bon és mtsai 2001) Validitási problémák
Eltérések a különböző betegcsoportok között Az első éjszaka értékelése is indokolt (vs. Mendels & Hawkins 1967) Az első és a második éjszakai alvás közötti különbségek ugyanis nem feltétlenül azonosak az egészséges és beteg alanyoknál
Összehasonlításuk diagnosztikai értékkel bírhat Groningen Alvásminőségi Skála alkalmas otthoni (baseline) alvásminőség mérésre Laboratóriumban poliszomnográfiás adatfelvétellel együtt
Valid, elsőéjszaka-hatásról mentes adatok Az elsőéjszaka-hatás nem feltétlenül korlátozódik egy éjszakára Gyakorlati vonatkozások & (Nielsen és mtsai, 2010) (Levin és Nielsen, 2009) Idiopátiás rémálomzavar (nincs egyéb pszichiátriai zavar)
Lidérces álomzavar (PTSD, Borderline személyiségzavar) (Agnew és mtsai 1966) (Nielsen és mtsai 2010) Nincs hatás Interakció Főhatás Laborban töltött éjszakák száma: F(1; 24)=4,291; p=0,044
Betegcsoport: F(1; 24)=12,644; p=0,001 Laborban töltött éjszaka × Betegcsoport interakció:
F(1; 24)=4,995; p=0.030 Laborban töltött éjszaka × Betegcsoport interakció:
F(1; 24)=7,196; p=0,010 Laborban töltött éjszakák száma: F(1;24)=0,801; p=0,375
Betegcsoport: F(1;24)=0,939; p=0,337 Laborban töltött éjszakák száma: F(1; 24)=1,539; p=0,221
Betegcsoport: F(1; 24)=13,168; p=0,001 Laborban töltött éjszakák száma: F(1; 24)=9,694; p=0,003
Betegcsoport: F(1; 24)=2,256; p=0,139 ANOVA: F(2;28)=5,330; p=0,002 ill. t-próba
**: p<0,01; *: p<0,05; ns.: p>0,05 r=-0,509; p=0,001 r=0,368; p=0,013 r=0,514; p=0,001 Mért változók Statisztikai elemzés General Linear Model
- Laborban töltött éjszaka
- Betegcsoport
Főhatás
Interakció Laborban töltött éjszaka: F(1; 24)=4,291; p=0,044
Betegcsoport: F(1; 24)=12,644; p=0,001 Laborban töltött éjszaka × Betegcsoport interakció:
F(1; 24)=4,995; p=0,030 Köszönet: Horváth Klára, Lihi Réka, Sándor Piroska, Sulyok Zita és Vida Réka Ébrenlét REM Első stádium Mély alvás Második stádium Objektív adatfelvétel Szubjektív adatfelvétel
Full transcript