Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Az USA és a Szovjetunió kapcsolatának változásai a hidegháború alatt (1945-1990)

Az USA és a Szovjetunió kapcsolatának változásai a hidegháború alatt (1945-1990)
by

Tortenelemtanitas portal

on 21 April 2010

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az USA és a Szovjetunió kapcsolatának változásai a hidegháború alatt (1945-1990)

Potsdami értekezlet
A II. világháború lezárása Churchill fultoni beszéde Truman-doktrina és a Marshall-terv
Zsdanov "két tábor" teóriája A berlini blokád
(1948 jún. - 1949 okt.) KGST és a NATO megteremtése
NSZK és az NDK megalakulása
A koreai háború kirobbanása Sztálin halála
A koreai háború lezárása Osztrák Államszerződés aláírása

Varsói Szerződés megkötése SZKP XX. kongresszusa
Forradalom Magyarországon és a Szuezi válság Az USA bekapcsolódik a vietnámi háborúba
A "Szputnyik-sokk"
Amerikai-szovjet csúcstalálkozó Camp David-ben U2-es kémrepülő botrány
(egy meghiusult konferencia) Berlini fal megépítése Kubai rakétaválság Atomcsend egyezmény
"Forródrót" kiépítése Atomsorompó egyezmény
Vietnámi háború kibontakozása
Prágai tavasz SALT-I. szerződés megkötése Helsiki konferencia Szovjet külpolitikai startégiaváltás Fegyverkezési verseny felgyorsulása Az aláirt SALT-II. ratifikálásának elhalasztása
Afganisztán szovjet megszállása
Carter doktrina Reagan csillagháborús terve Gorbacsov hatalomra kerülése Szovjet-amerikai csúcstalálkozó Reykjavikban INF szerződés megkötése Szovjet kivonulás megkezdése Afganisztánból
Szovjet-amerikai csúcstalálkozó New-York-ban A kommunista rendszer kelet-európai összeomlása
A berlini fal leomlása Németország újraegyesítése Varsói Szerződés és a KGST megszűnése
Szovjetúnió szétesése 1950 1960 1970 1980 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1953 1955 1956 1957 1959 1960 1961 1962 1963 1968 1972 1975 1978 1976 1979 1980 1983 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1950 1960 1970 1980 1990 George H. W. Bush Ronald Reagan James Carter Gerald R. Ford Richard M. Nixon Lyndon B. Johnson Dwight D. Eisenhower Harry S. Truman

John F. Kennedy Joszif Visszarionovics Sztálin Nyikita Szergejevics Hruscsov (1953 - 1964) (1922 - 1993) Leonyid Iljics Brezsnyev
(1964-1982) Mihail Szergejevics Gorbacsov
(1985 - 1991) Konsztantyin Usztyinovics
Csernyenko
(1984 - 1985) Jurij Vlagyimirovics Andropov
(1982 - 1984)

[…] Árnyék borult arra a színpadra, amelyet legutóbb a szövetségesek-győzelme megvilágított. Senki sem tudja, mit szándékozik tenni Szovjet-Oroszország és nemzetközi kommunista szervezete a közvetlen jövőben, sem azt hol vannak a korlátai, ha vannak egyáltalán korlátai expanziós és követőket toborzó irányzatainak.

[…] A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai - Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országok lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének.

[…] A kommunista pártokat, amelyek ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, amely hatalom meghaladja a pártok létszámát, és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszerezzék a totális ellenőrzést.

[...] Nem hiszem, hogy Szovjet-Oroszország háborúra vágyik. Ők a háború gyümölcseire, valamint hatalmuk és tanaik végtelen kiterjesztésére vágynak. Nekünk azonban ma a háború végleges elhárításán kell gondolkodnunk, amíg nem késő, és azon, hogy amilyen gyorsan, csak lehet, megteremtsük a szabadság és a demokrácia feltételeit minden országban.

(1946. március 5.)
Sir Winston Churchill fultoni beszéde: A béke hajtóereje Országunk külpolitikájáról és nemzeti biztonságáról van szó. A jelenlegi helyzetnek egyik vonatkozása Görögországot és Törökországot érinti...

A brit kormány, mely segítette Görögországot márcis 31-e után nem tud több pénzügyi vagy gazdasági segítséget nyújtani. Nagy-Britannia kénytelen csökkenteni, vagy felszámolni kötelezettségeit a világ több részében, beleértve Görögországot is...

Mi vagyunk az egyetlen ország, amely meg tudja adni ezt a segítséget.

...tudatában vagyunk azoknak a messzeható következményeknek, amelyek azzal járnek, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt Görögországnak és Törökországnak...

Az Egyesült Államok külpolitikájának egyik elsődleges célja olyan feltételek megteremtése, melyek között mi és más nemzetek kialakíthatjuk a minden kényszertől mentes életmódot... A szabad nemzetek megsegítése nem jelent többet, mint annak a nyílt elismerését, hogy a totalitárius rendszereknek a szabad népekre közvetlen, vagy közvetett agresszióval való rákényszerítése aláássa a nemzetközi béke és ennél fogva az Egyesült Államok biztonságának alapjait.

A világ néhány országának népeire legutóbb akaratuk ellenére totalitárius rendszereket kényszerítettek rá. Az Egyesült Államok kormánya gyakran tiltakozott a kényszer és a megfélemlítés alkalmazása ellen Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, ami megsérti a jaltai egyezményt...

A világtörténelemnek jelen pillanatában csaknem minden nemzetének választania kell a két életmód alternatívája között...

A világ nem változtathatatlan, és a status quo nem szent és sérthetetlen. De nem engedhetjük meg a status quonak ilyen kényszerítő eszközökkel való megváltoztatását... Ha Görögország egy fegyveres kisebbség ellenőrzése alá kerülne, ez azonnal komoly hatást gyakorolna szomszédjára Törökországra. A zűrzavar és rendetlenség kiterjedne az egész Közép-Keletre...

Ennélfogva kérem a Kongresszust, hogy Görögországnak és Törökországnak az 1848 június 30-án végződő időszakra 400 millió dollár segélyt nyújtson...

A totalitárius rendszerek csírái a nyomorúságból és szükségből táplálkoznak. A szegénység és a polgárháború rossz földjében terjednek el és növekszenek...

A világ szabad népei ránk számítanak, hogy támogatjuk őket szabadságjogaik fenntartásában...

(1947. március 12.) A fenyegetés és egy
radikális megoldás tervezet Rakétaállások a szárazföldön Szovjet szállítóhajók
és a tengeri blokád eszközök a Fal építése A fal
(1961-1989) Menekülők
és áldozatok Checkpoint charlie Francis Gary Powers
A lelőtt U2-es pilótája Az R-7-es hordozórakéta és a szputnyik 1 A kezdetek harcok és
harcosok Áldozatok és kivándorlók Képek a harcok időszakából Hadmozdulatok a térképen cím nélkül A Háború képei HADMOZDULATOK A TÉRKÉPEN A koreai háború 1950-1953 Berepülési útvonalak A légihíd Truman-doktrina 1973
Varsói Szerződés katonáinak bevonulása
Csehszlovákiába kooperáció konfrontáció klasszikus hidegháború időszaka Az enyhülés és a détente időszaka A kelet-nyugati (szovjet-amerikai) kapcsolatok változásai a hidegháború alatt
(1945-1990) "kis hidegháború" Enyhülés Térkép háború levegőben cím nélkül Háború a levegőben Háború a földön Egy második
frontvonal Vietnámi háború (1957 - 1963) Vietnámi háború (1957 - 1963) 1990 Afganisztán szovjet megszállása (1979 - 1989) ... Az Afganisztán elleni szovjet invázió a második világháború óta a legsúlyosabb veszélyt jelenti a világbékére. A világ országainak hatalmas többsége elitélte a legutóbbi szovjet kisérletetamely arra irányul, hogy kiterjessze gyarmati uralmát...

A jelenleg Afganisztánban lévő szovjet csapatok által fenyegetett térség hatalmas stratégiai jelentőséggel bír: itt van a világ exportálható kőolajának több mint kétharmadaAz Afganisztán feletti uralom megszerzésére tett szovjet erőfeszítés következtében a szovjet katonai erők mintegy 300 mérföldnyire jutottak az Indiai-óceánhoz és közel kerültek ahhoz a Hormuzi-szoroshoz, amelyen keresztül a szabad világ köolaja zömének át kell haladnia. A szovjetunió most arra törekszik,hogy egy olyan stratégiai pozíciót erősítsen meg, amely pozíció súlyos fenyegetést jelent a közel-keleti olaj szabad áramlására...

Tegyük egész világossá álláspontunkat. Ez okból úgy határoztam, hogy a hadkötelezettségi rendszert most újból életre kell kelteni... Növeltük és megerősítettük jelenlétünket az Indiai-óceánon, és most teszünk lépéseket annak érdekében, hogy erőink kulcsfontosságú haditengerészeti és repülőtéri létesítményeket használhassanak Észak-Kelet-Afrika és az Arab-öböl térségében... Az iráni és az afganisztáni válság egy igen fontos tanulságot emelt ki: függőségünk a külföldi olajtól nemzetbiztonségunkat fenyegető nyilvánvaló és közvetlen veszély...

(1980. január 23.) Carter-doktrina Brezsnyev doktrina „Ha a szocializmussal szemben ellenséges erők egyes szocialista országokat a kapitalista fejlődés irányába kényszerítenek, az nem csak az adott szocialista ország problémája, hanem az egész szocialista táboré.”

(1968. november 13.) Brezsnyev-doktrina szerződés a középhatótávú rakéták kölcsönös megsemmisítéséről Térképek szovjet csapatok Afgán ellenállók charles Wilson és ajándéka
amerikai stinder a sojet helikopterek ellen ledől a fal magyarország lengyelország románia PÉLDÁK A bemutató alapjául szolgáló táblázat Dr. Fischer Ferenc A megosztott világ című könyvéből való. amerikai elnökök szovjet vezetők
Full transcript