Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Terhelésélettan

No description
by

Renáta Szemerszky

on 19 March 2018

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Terhelésélettan

Aminosavak
- savas (-COOH) és bázikus (-NH2) csoport is
- 20-21-féle oldallánc (R) - sorrend → fehérjék elsődleges szerkezete
- 10 féle aminosavat a szervezet önmaga nem képes előállítani
→ eszenciális aminosavak
- teljes értékű fehérje: aminosavak mennyisége és minősége

Fehérjék funkciói:
- enzimek (biokatalizátorok)
- sejtek-szövetek szerkezete (pl. kollagén)
- izomszövet
- hormonok, immunrendszer, stb.

térszerkezet változása, elvesztése → funkcióvesztés
denaturáció, koaguláció: hőhatás, kémiai anyagok, nehézfémek, stb.
Egyszerű szénhidrátok (monoszaharidok)
- szőlőcukor/glükóz
- gyümölcscukor/fruktóz

Összetett szénhidrátok - diszaharidok
- tejcukor/laktóz (glükóz + galaktóz)
- répacukor/szacharóz (glükóz + fruktóz)
- malátacukor/maltóz (glükóz + glükóz)
- édes, vízben oldható

Összetett szénhidrátok - poliszaharidok
- keményítő (növényi tartalék tápanyag)
amilóz (100-300) + amilopektin (elágazó)
- glikogén (állati tartalék tápanyag)
- cellulóz (növényi sejtfalak)
- tartalék tápanyagok vagy szerkezeti anyagok
a
vérnyomás
kicsit alacsonyabb
a
nyugalmi perctérfogat
csökkenése
gyorsabb és tökéletesebb alkalmazkodás a terhelésez:
alacsonyabb
pulzusszám
nagyobb
pulzustérfogat
gyorsabban nő az izmokhoz irányuló
vérkeringés
a combartéria belső átmérője nagyobb
gazdagabb
kapillárishálózat
az izmokban
gyorsabb a kapillárisok megnyílása
gyorsabb a
vér redisztribúciója
(a vegetatív szabályozás élénkebb válasza)
nagyobb
vértérfogat
mérséklődhet az
artériás rendszer tágulékonyságának
életkorral járó romlása
sejtközötti állomány:
szervetlen sók (65%)
kalcium-karbonát, -foszfát, -fluorid, magnézium-foszfát
= keménység
kollagén rostok
= rugalmasság
csonsejtek:
= rugalmasság

jó vérellátottság
gyors anyagcsere

Csontritkulás (osteoporosis)
Ca-só (mész-) tartalom és
csonttömeg csökkenése

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/csontritkulas/364
Széklet
Tápanyagok
O2
CO2
Tápanyagok
O2
Tejsav
CO2
Tejsav
Glükóz
Zsírsavak
Tápanyagok
Vizelet
Táplálék
O2
Tápanyagok
CO2
Anyagcsere végtermékek
Izomrendszer (aktív)
Vázrendszer (passzív)
Láb
Térdízület
Medenceöv
Kar
Vállöv
Mellkas
Gerincoszlop
Kézfej
Lábfej
A csont szerkezete
osteocyta (csontsejt)
osteoblast - csontépítés
osteoclast - csontszövet lebontása

csontgerendák (szivacsos csontállomány)
trajektoriális szerkezet = elrendeződés az optimális terhelhetőség irányába
folyamatos átépülés

vastagodás - csonthártya belső sejtrétege
hosszanti növekedés - csontvégi porckorongok csontszövetté alakulása
Csontszövet
A rendszeres fizikai aktivitás hatása
izmok tapadása a csontokon - izomösszehúzódás - húzó-vonó hatás
gravitáció - függőleges irányú terhelés

a fizikai aktivitás serkenti a csontépítő folyamatokat (osteoblastok aktivitását)

csontritkulás megelőzése
idősebb korban
nők - menopauza után, menstruációs zavarok esetén
Ízületek, inak, szalagok
Csípőizület
Porcszövet
sejtközötti állomány:
chondroitin-szulfát
kötőszöveti rostok - sűrű hálózat

sejtek:
porcsejtek
kis csoportokban

nincsenek erek, lassú anyagcsere

üvegporc (hilain) - ízületi felszínek
rugalmas rostos porc - pl. fülkagyló
kollagén rostos porc - porckorongok
A rendszeres fizikai aktivitás hatása
Túl feszes ízületek:
hajlékony mozgások gátja


Túl laza ízületi szalagok:
ízületek instabilitása ->
gyakori sérülések
ízületi felszínek elcsúszása ->
ízület hialinporcának felrostozódása, kopása ->
krónikus gyulladások
Optimális állapot
gyermekkori sportolás
nyújtás


ízület körüli izmok megerősítése
Az izomrendszer részei
Az izom felépítése
Izomszövet
Harántcsíkolt izom
Szívizom
Simaizom
Harántcsíkolt izom
elektronmikroszkópos képe
A vázizmok csak idegi impulzus hatására húzódnak össze
szinapszis az izomrost felszínén
neurotranszmitter: acetilkolin (Ach)
axonpotenciál -> izomrost membránján ingerület -> T-tubulus ->
szarkoplazmatikus retikulumból
Ca-ion
a szarkoplazmába
izom
izomnyaláb
izomrost
szarkolemma
(=sejtmembrán)
T-tubulus
szarkoplazmatikus retikulum
(=endoplazmatikus retikulum)
szarkoplazma
(=citoplazma)
mitokondriumok, sejtmagok
miofibrillumok
aktin filamentumok
miozin filamentumok
Fehérje!

Erek!
Miofibrillum
Az izomkontrakció molekuláris mechanizmusa
Anaerob energia előállítás:
ATP

kreatin-P
izom ATP raktára = 0,5-1 mp-nyi izomkontrakció
izom KP raktára = 5-6 mp-nyi izomkontrakció
makroerg
foszfátok
ALAKTACID fázis
glikogén
->
tejsav
izom glikogén raktára
= kb. 30 mp-nyi izomkontrakció
LAKTACID fázis
Kreatin-foszfát (KP)
foszfát (P)
kreatin
kreatin-foszfát P csoportjának hidrolízise
-->>
ATP folyamatos reszintézise
Glikogén
szénhidrátraktár (ember, állatok)
helye: izom & máj
néhány órára elég
poliszacharid
monomere: glükóz
glikogén
glükóz



glikogenolízis




glikolízis



citromsav-ciklus


terminális oxidáció

piroszőlősav
tejsav
ANAEROB
LAKTACID
2 ATP
CO2, H2O
36 ATP
= agyi légzőközpont
Légzőmozgások
a tüdő mozgása passzív!

kevés simaizom,
főleg rugalmas kötőszövet
mellhártya
légzőizmok
(harántcsíkolt izom):
rekeszizom
külső bordaközi izmok - belégzés
belső bordaközi izmok - kilégzés
hasfal elülső izmai
légzésfrekvencia
= 1 perc alatti légvételek száma; átl. 12 - 18 / perc

légzésmélység
= az egy légvétellel tüdőbe áramló levegő mennyisége; átl. 0,5 l

légzési perctérfogat
= az 1 perc alatt a tüdőn átáramló levegő mennyisége; átl. 6-8 l

hiperventilláció
= szapora légzés; a légcsere meghaladja az anyagcsere által adott szintet

hipoventilláció
= a légcsere alacsonyabb az anyagcsere szintnél
Vitálkapacitás =
az erőltetett belégzés után végrehajtott erőltetett kilégzés alatt mért levegőtérfogat
Részei:
nyugalmi légzéstérfogat
(0,5 l)
belégzési tartalék
(2 - 2,5 l)
kilégzési tartalék
(1 - 1,5 l)
Össz: 4 - 4,5 l

reziduális (maradék) levegő
(kb. 1,5 l): akaratlagosan nem lélegezhető ki

Légköri levegő összetétele:
O2 20,98 %
CO2 0,04 %
N2 78,06 %
Egyéb 0,92 %
Gázcsere a tüdőben
Gázcsere a tüdőben (külső légzés)
külső légzés
= gázcsere a tüdőben
(levegő - vér)
köztes gázszállítás
a vérben:
vörösvértestek (hemoglobin, Hb): O2
vérplazma & Hb: CO2
belső légzés
= gázcsere a szövetkeben
(vér - sejtek)
Külső légzés
Belső légzés
Asztma
Lép
Szív
Fizikai aktivitás hatására...
kitágul a légcső és a hörgők
mélyebb légvételek
nő a légzésfrekvencia

=
nő a légzési perctérfogat

Maximális terhelés esetén a légzési perctérfogat a nyugalmi érték
20-22 x-ese

nem a légzés limitálja az izmok maximális O2 felvételét!
fokozódik a
szimpatikus idegrendszer
aktivitása

adrenalin, noradrenalin
elválasztás nő (mellékvesevelő)

nő a
vér CO2 szintje
-> kemoreceptorok
Légszomj...
mozgásintenzitás növekedése -> légzésintenzitás növekedése, egy szintig arányosan
aerob energianyerési folyamatok az izomban: 1 O2 -->> 1 CO2

nagy edzésintenzitás
-> anaerob energianyerési folyamatok az izmokban ->
tejsav
-> vér átmeneti savasodása -> a pufferrendszerek semlegesítik ->
extra CO2 a vérben
-> fokozott légzés szükséges az eltávolítására -> fokozottabb légzés, mint amit az izmok O2 igénye indokol


Légzési ekvivalens:
az izomzat által 1 ml O2 felvételéhez szükséges be- és kilélegzett levegő mennyisége

Ventilációs küszöb:
az a terhelésintenzitás, amelynél a légzés fokozódásának linearitása megszűnik és a légzési ekvivalens hirtelen emelkedni kezd
Rendszeres edzés hatása
fejlettebb légzőizmok ->

légvételek mélyebbek
->
kisebb holttér a tüdőben
mellkasfalban tárolt rugalmas energia nagyobb
-> energiatakarékosság

nyugalmi légzésfrekvencia alacsonyabb
edzett: 12-14/perc
nem edzett: 16-18/perc

tüdőerek tágabbak
-> több O2 felvétele és szállítása
terheléskor
hamarabb tágulnak a hörgők

nagyobb mértékben
növelhető a légzési perctérfogat
edzett: 180-200 l
edzetlen: 80-100 l

nagyobb vitálkapacitás
DE: ez genetikailag és a testméret által erősen meghatározott
->
a nagyobb vitálkapacitás nem arányos az állóképességgel
vízi sportolókban, evezősökben, sprinterekben nagy = légzés ritmusát bekorlátozó sportok
Gázszállítás a vérben
Keringési
rendszer

vörösvértestek
Máj
Vér
Immunrendszer
Bőr
Zsírszövet
Kiválasztó rendszer
Szövetek
Emésztőrendszer
Endokrin rendszer
Idegrendszer
Légzőrendszer
A máj felépítése
a szervezet legnagyobb mirigye
barnás színű, 1-1,5 kg súlyú, sima felszínű
elhelyezkedés:
a rekeszizom alatt, főként a jobb oldalon

szerkezete
lebenyes (jobb és bal) →
májlebenykék
májkapu:

májartéria
portális véna
májvezeték
nyirokerek, idegek
Máj
A máj vérellátása
Kettős vérellátás:
a bélfal hajszálerei a
portális vénába (májkapu gyűjtőér)
ömlenek → a vér átáramlik a májban levő apró csatornácskák
(sinusoidok)
szivacsos hálózatán → a táplálkozással felvett tápanyagok feldolgozása, méregtelenítés

májartéria
: a szív felől friss vér a májba → a máj sejtjeinek táplálása

a kétféle vér keveredik a máj csatornácskáiban →a
májvénán
keresztül visszajut a szívbe
(sinusoidok centrális vénaja→ májvéna → alsó üres véna)
A májlebenykék szerkezete
A máj funkciói
méregtelenítés
karbamidképzés: ammónia eliminációja

szénhidrát-anyagcsere: átalakítás, raktározás (glikogén)
tejsav -> glikogén
(izom: tejsav -> máj: glikogén -> glükóz -> izom =
Cori-kör
)

aminosavak, húgysav, stb. képzése
zsírsavak, aminosavak lebontása

raktározás: vas, nehézfémek
A-vitamin képzés: karotinból

vérplazma-fehérjék képzése:
albuminok, fibrinogén
(csak itt);
globulinok
(részben)
hemoglobin
lebontása: vas kilép → nem vízoldékony
bilirubin

direkt bilirubin (epefesték)

epefesték lebontása:
urobilinogén

urobilin
→ vesék kiválasztják

epesavképzés
epetermelés: (1 l/nap), emésztőnedv
O2 hiányában
Energiaelőállítás anaerob módon:
izomtevékenység kezdetén
az izmok O2 igénye hirtelen megnő → az O2 felvétel és szállítás növekedése csak késleltetve követi → aerob E előállításra nincs lehetőség
részleges O2 hiány -
oxigénadósság
→ izommunka után a szükségletet meghaladó mennyiségű O2 az izmokhoz – az oxigénadósság kiegyenlítése

nagy intenzitású fizikai aktivitás során
a gyors energianyerés érdekében sokszor az anaerob energianyerési mechanizmusokra van szükség

közvetlen erőforrás: oxigénfelhasználás nélkül, anaerob módon áll rendelkezésre
az anaerob E nyerés szükségmegoldás; normál esetben az izomműködéshez az energiát a tápanyagok oxidációjával nyerjük (=aerob E nyerés)
Energia (ATP) előállítása az izomrostokban glikogénből
AEROB
Izomláz
DOMS (delayed-onset of muscle soreness)
Az izmok fájdalmas gyulladása, ami főként az izomtevékenység másnapján keletkezik és néhány napig tart.
Lehetséges okok:
tejsav felszaporodása:
gyulladást vált ki az izomban
szabad gyökök:
az intenzív lebontó folyamatok során → szuperoxid (O2-) → szabad gyökök képződése (pl. hidrogén-peroxid; H2O2) → rendkívül reaktívak, gyulladást váltanak ki
mikrotraumák, az izomrostok apró sérülései:
a szarkolemma vagy a miofibrillumok sérülése; a hosszú, túlzottan nagy terhelés vagy túlnyújtás eredményeképpen
Kezelés
:
óvatos
rádolgozás, masszázs
→vérkeringés fokozása →tejsav, szabadgyökök elszállítása az izomból

néhány napnyi
pihenés
, majd fokozatos aktivizálódás

antioxidáns vitaminok, ásványi anyagok
(C-, A-, E-vitamin, szelén)
gyulladáscsökkentő szerek
(szalicilátok, nem szteroid gyulladáscsökkentők)
Izomláz
Tünetek:
gyulladáskeltő anyagok az izomban
(hisztamin, prosztaglandinok) ->

izom magasabb hőmérséklete, enyhe duzzanata, fájdalma, fokozott tónusa

különösen kezdőknél vagy hosszabb kihagyás után jelentkezik
Megelőzése:
edzettség
->
kevesebb
tejsav
keletkezik
izomrostok
antioxidáns aktivitása
fokozódik
izmok jobb
vérkeringése

-> gyulladást kiváltó anyagok gyorsabb eltávolítása

levezetés
→ még egy ideig fokozott keringés → anyagcseretermékek eltávolítása az izmokból
(izomrostok mitokondriumaiban)
(izomrostok mitokondriumaiban)
Glükózból való energianyerési folyamatok az izomban - összefoglalás
A vér kémhatása
nyugalmi pH
= 7,35 - 7,4 –
enyhén lúgos

a vér és a szövetek pH-jának ingadozása rendkívül csekély: a szervezet hatékonyan, erősen védekezik a kémhatás eltérései ellen, mert az életveszélyes állapotot okoz

pufferrendszerek:
egy oldat/közeg kémhatásának stabilitását tartják fenn

fizikai aktivitás alatt
átmeneti savasodás
(acidózis, pH csökkenés) a tejsav felszaporodása, vérbe kerülése miatt

Puffermechanizmusok
1. védelmi vonal:
a vérplazma pufferrendszerei
szénsav/bikarbonát rendszer:

HCO3- + H+ = H2CO3 → CO2 + H2O → CO2 a tüdőn át távozik
foszfát pufferrendszer
plazmafehérjék
H+ megkötő kapacitása

2. védelmi vonal:
vörösvértestek és a szövetek pufferrendszerei
hemoglobin
H+ megkötő kapacitása
tüdő
a CO2 eltávolításával
vesék
: képesek a H+ ionokat fokozott mennyiségben eltávolíta
A terminális oxidáció során
O2 szükséges
ahhoz, hogy az ATP-szintáz ADP-ből ATP-t szintetizáljon az izomkontrakcióhoz!
Aerob rendszer: az oxigén forgalmának rendszere a szervezetben
Részei:
légzőrendszer:
O2 felvétele
szív-keringési rendszer:
O2 szállítása
oxidációs enzimrendszer az izmokban:
a tápanyagok égetése a felvett O2 segítségével

Az O2 szállítás és felvétel hatékonysága meghatározza az E előállítás hatékonyságát, így az izomműködés teljesítményét!
VO2max = a szervezet maximális O2 szállítási kapacitása ~ állóképesség
A keringési rendszer felépítése
Az erek típusai:
verőerek (ütőerek, artériák):
vastag simaizomréteg ->
magas vérnyomásértékek

hajszálerek (kapillárisok):
faluk egyetlen rétegű (laphám, endothelium)
O2/CO2, tápanyagok/anyagcsere végtermékek, vérplazma/sejtközötti közeg kicserélődése

visszerek (gyűjtőerek, vénák)
vékony simaizomréteg->
alacsony vérnyomásértékek
billentyűk
Az erek falának felépítése
Feladata:
légző- és emésztőrendszer -> O2, tápanyagok -> sejtek
sejtek -> bomlástermékek, CO2 -> kiválasztó- és légzőrendszer

Vérkörök:
nagy vérkör:

bal kamra - aorta - test&szív - jobb pitvar
kis vérkör:

jobb kamra - tüdőverőér - tüdő - tüdő véna - bal pitvar
a vérkeringés fenntartása: a szív ritmikus pumpálása
Vérnyomás:
a vérnek az erek falára kifejtett nyomása
a vérnyomás folyamatosan csökken ->
aorta:150-180 Hgmm, kapillárisok: <20 Hgmm, véna: akár 1 Hgmm
Felkari verőérben:
szisztolés: 120 - 140 Hgmm
diasztolés: 75 - 90 Hgmm
Pulzushullám:
a szisztolé okozta vényomáslökés végigfut az artériákon. Nyugalmi normál érték: 60-80/min
A szív
Perifériás keringés
szív
izom
szövet!
.
..edzhető...
Ingerképző és -vezető rendszer
önálló ingergenerálás (
színuszcsomó, pitvar-kamrai csomó
) -> ingerület végigterjedése a szív izomzatán -> összehúzódás
Szívfrekvencia:
a szív percenkénti összehúzódásainak a száma (60-80/perc)
szimpatikus idegrendszer serkenti, paraszimpatikus gátolja
Szívfrekvencia-variabilitás:
két szív-verés közötti időtartam változékonysága
a vegetatív idegrendszer szimpatikus, ill. paraszimpatikus aktivitásának indikátora
http://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/16092/szivfrekvencia-variabilitas
Koszorúerek (coronaria)
szív - intenzív és folyamatos munka ->
nagy oxigén- és tápanyagigény ->
külön vérellátás:
2 koszorú(s)ér (coronaria)

eredet:
aorta
ágaik:
végartériák (infraktusveszély!)
végződés:
jobb pitvar
Pulzustérfogat:
egy kamrai összehúzódás alatt az aortába lökött vér mennyisége. 60-70 ml.
Perctérfogat:
egy perc alatt a szíven átáramló vér mennyisége.
= pulzustérfogat x szívfrekvencia
nyugalomban: 4-6 l
Az izomösszehúzódás molekuláris alapja:
aktin a Z-vonalhoz rögzül
miozin elcsúszása (lépegetése) az aktinon
minden lépéshez 1 ATP hidrolízise kell
-> szarkomerek megrövidülése = miofobrillumok megrövidülése = izomrost megrövidülése
A vázrendszer részei
Parancs az idegrendszer felől
szarkolemma ingerülete -> Ca2+ a szarkoplazmába +
1 ATP hidrolízise ->
energia
szabadul fel
->> a miozin egyet lép az aktin fehérjeszálon
probléma: kis ATP raktár az izomban ->
1-2 mp-nyi izommunkához elegendő
ATP-t reszintetizálni kell:
1. kreatin-foszfát (anaerob)
kreatin-foszfát tartalék az izomban, ennek hidrolízise anaerob módon

2.
glikogén (anaerob)
glikogén raktár az izomban, ennek lebontása anaerob glikolízis útján
tejsav


3.
glikogén, zsírok

(aerob)
az izomban ill. a szervezet többi részében, ezek lebontása aerob módon (glikolízis, citrátkör, terminális oxidáció útján)
(izomrostok szarkoplazmájában)
Szívinfarktus
= szívizom elhalás
oka:
a szívkoszorúerek elzáródása
vérrög (trombózis)
vagy
érszűkület (érelmeszesedés)
következtében
<<- gyakran az érfalra rakódó zsírszerű anyagok (koleszterin) okozzák
erre vérlemezkék rakódhatnak -> vérrög
következmény:
az a szívizomterület, amely nem jut vérellátáshoz,
így O2-hez és tápanyagokhoz sem -> elhal -> nem tud összehúzódni
fokozódik a
szimpatikus idegrendszer
aktivitása
adrenalin, noradrenalin
elválasztás nő (mellékvesevelő)
Fizikai terhelés hatására...
Nem edzett emberekben:
szívfrekvencia
(HR) jelentősen nő
alacsonyabb maximális érték (MHR)
lassabban áll vissza nyugalmi értékre
pulzustérfogat
csekély mértékben nő
inkább már csak a kimerülés fázisában
kb. 70 ml -> 100 ml
perctérfogat
kb. 4x-esére nő
(max. 18-20 l)
Edzett személyekben:
szívfrekvencia
(HR) kevésbé emelkedik
magasabb maximális érték (MHR)
gyorsabban nyugszik meg
pulzustérfogat
hamarabb és nagyobb mértékben nő

perctérfogat
jelentősen nő
(max. 30-35 l)
Rendszeres fizikai aktivitás:
EDZETT SZÍV (sportszív; athlete's heart):
a sportoló szíve, ami magában foglalja mindazokat a kardiovaszkuláris alkalmazkodási jellemvonásokat, amiket a hosszú időtartamú edzés kivált
sok szívbetegség megelőzésében jelentős szerepe van
szabadidős sport hatékonyan fejleszt edzett szívet!
Morfológiai jelek:
hipertrófia:
nagyobb üreg
vastagabb szívfal

jobb koszorúsér-ellátás
Funkcionális jelek:
jobb kontraktilitás (összehúzódó képesség)
jobb elernyedési (relaxációs) képesség

gazdaságosabb anyagcsere

módosult elektromos aktivitás
Regulációs jelek:
alacsonyabb pulzusszám

csökkent nyugalmi perctérfogat
A bal kamra izomzata (falvastagsága) és az ürege is nő
a hipertrófia nő az állóképességi munkával arányosan:
nem edzettek –> erősportolók –> labdajátékosok –> állóképességi sportolók

állóképességi sportok → bal kamra üregének növekedése
minden sportágban → falvastagság növekedése

-> pulzustérfogat növekedése a terhelés során
-> nagyobb maximális perctérfogat
edzetlen: 18-20 l
edzett: 30-35 l
-
> több vér, O2 és tápanyag a működő izomzatnak
-> nagyobb fizikai teljesítmény
Gazdagabb koszorúsér hálózat
tágabb koszorúsér artériák
gazdagabb koszorúsér kapillárishálózat

fiatalkori állóképességi munkával
pubertáskor utáni edzés hatására már nem gazdagodik a koszorúsér hálózat (állatkísérletes eredmény)

-> szívinfarktus esetén az elzáródás következményei is enyhébbek
-> védelem a szívbetegségek ellen
Jobb kontrakciós (szisztolés) és elernyedési (diasztolés) képesség
nő a miozin fehérjeszálak ATP-hidrolizáló aktivitása
gyorsabb E termelés →
fokozott a szívizomsejtek rövidülése →
javul a kontraktilitás és a tágulékonyág →

a szív kisebb E befektetéssel tud összehúzódni (hatékonyabb pumpafunkció)
nagyobb fizikai teljesítmény
Gazdaságosabb anyagcsere

az edzett szívizom zsírsav- és glukózfelvétele magasabb –> aerob lebontás -> több ATP keletkezik

-> állóképességi sportolók adott teljesítményt alacsonyabb szívizom vérátáramlás mellett teljesítenek
-> nagyobb fizikai teljesítmény
A szív elektromos aktivitása módosul

csökken a beidegzés nélküli szív frekvenciája

megváltozik az EKG görbe
A
vegetatív idegrendszer
megváltozott aktivitása miatt:
emelkedett nyugalmi paraszimpatikus aktivitás
csökkent nyugalmi szimpatikus aktivitás

Alacsonyabb pulzusszám
emelkedett paraszimpatikus aktivitás miatt (rövid távú edzések esetén)
sinuscsomó saját spontán aktivitásának csökkenése miatt (hosszú távú edzések esetén)

nem edzettek edzettek
nyugalomban: 70-75/perc 45-55/perc (40% kül.)
enyhe terhelés: 120-140/perc 70-80/perc (80-100% kül.)
Alacsonyabb pulzusszám előnyei
hosszabb szívciklus:

a szisztolé időtartama változatlan

a diasztolé (a pihenés!) hosszabb
kamraizomzat jobb regenerációja
jobb kamratelődés -> nagyobb pulzustérfogat
koszorúér keringés csak diasztoléban szabad→a szív jobb O2 és tápanyag-ellátása →
terhelés alatt a szív jobb teljesítménye
koszorúér betegségek elkerülése
Alacsonyabb nyugalmi perctérfogat
csak a magas szinten edzett, aktuálisan is jó állapotban lévő állóképességi sportolók esetében

lehetséges magyarázatok:
az edzett szervezet minden működése „takarékon” van – alapanyagcsere is alacsonyabb – kisebb a szövetek O2 igénye

edzett izomzat gazdagabb hajszálérhálózata, jobb oxidációs enzim aktivitása – kevesebb vérből is több O2 nyerhető
Sportolók hirtelen szívhalála
a sportolás sokkal több előnyt jelent a keringési betegségekkel szemben, mint veszélyt

látens szívbetegség
(kardiomiopátia, koszorúsér-rendellenességek, szívizom-ischameia, ingerképzés és –vezetés zavarai)
esetén vezethet tragikus következményhez

sportorvosi szűrés: nyugalmi és terheléses
EKG, echocardiographia
A keringés megváltozása fizikai terhelés hatására...
Dinamikus terhelés
Statikus terhelés
izompumpa -> vénás keringés gyorsul -> fokozódik a vénás vér visszaáramlása a szívbe ->
nő a pulzusszám és a pulzustérfogat ->
nő a vér áramlási sebessége
nő a perctérfogat →
nő a szisztolés vérnyomás
vázizmokban kitágulnak az erek -> csökken a teljes perifériás ellenállás ->
csökken a diasztolés vérnyomás
közepes intenzitású terhelés: 160 / 75-80 Hgmm
maximális terhelés: 200-220 / 20-40 Hgmm

keringési redisztribúció (újraeloszlás)

szív teljesítménye alig nő

izmok tónusa nő -> teljes perifériás ellenállás nő a keringési rendszerben ->
szisztolés és diasztolés vérnyomás is nő
190-200 / 140-150 Hgmm
Keringési redisztribúció
= a vér újraeloszlása a szervek között, a vérellátás átszerveződése fizikai terhelés során
vázizomzat:
a perctérfogat 15-16%-áról -> 88-90%-ra, a vérellátás 20-35x-ös emelkedése
szív koszorúsér-keringése:
a perctérfogat növekedésével arányosan nő a szív vérellátása; a relatív vérellátása nem változik, sőt, kicsit csökken (rövidebb diasztolé, nyugalomban „luxus” ellátás)
agy:
állandó vérellátás
máj:
a vérellátás jelentősen csökken; a máj, a belek, az egész hasi terület: 30% → 1-2%
vesék:
a vérellátás a max. perctérfogatnak 24%-áról 1%-ára is csökkenhet → terhelés alatt a vese alig választ ki vizeletet
bőr:
keringésének változása a terhelés alatt nem egyirányú
1. a testhőmérséklet növekedésének ellensúlyozására verejtékezés –> a vérátáramlás jelentős növekedése
2. később csökken a vérellátás – izmok vérellátásával fordított arányban (a kimerülés határán az addig kipirult sportoló sápad, az addig emelkedett bőrhőmérséklet csökken, a maghőmérséklet emelkedik)
A rendszeres edzés hatásai - az edzett szervezet keringési változásai
Az izomban található glikogén lebontása mellett energia nyerhető:
glükóz (vércukor)
a vérből az izomba

zsírok
a zsírszövetből:
csak aerob oxidációval adnak E-t
bomlás
glicerinre + zsírsavakra
->
vérkeringésbe -> izomba ->
glicerin belép a glikolízisbe
zsírsavak → β-oxidációval rövidülnek → acetil-koenzim-A → citrátkör
ugyanannyi zsír 2x több E-t ad, mint a glükóz; DE: oxidációjuk csak kb. 70%-os hatásfokú -> a szénhidrátégetést preferálja a szervezet

fehérjék
- főleg izomfehérjék
csak aerob oxidációval adnak E-t
csak a szénhidrát- és zsírtartalékok felélése után
70-80 perces folyamatos, nagy intenzitású izomtevékenységet követően (maratoni futás, triatlon → kívülről szükséges bevinni tápanyagot)
fehérje → aminosav → citrátkör
GLÜKÓZ
Zsírszövet
Funkciók:
hőszigetelés
tápanyagraktározás
támasztó szerep: hézagpótlás (szemüreg, szív)
mechanikai védelem (pl. tenyér, talp)
E-vitamin (alfa-tokoferol) tárolása

Két típus:
barna zsírszövet:
hőtermelés (csecsemőkben - lapockák, vesék, csecsemőirigy körül)
sárga/fehér zsírszövet:
barnából alakul ki, felnőttekben

Mennyiség:
ffi: 15-18 % nő: 20-25 %

Elhelyezkedés:
bőr alatti zsírszövet
ffi: hasfalon nő: váll, emlő, fenék, comb
testüregekben
gátor, csepleszek, bélfodor, vesék körül
ha túl sok:
viszcerális/hasi elhízás
Zsírszövet
zsírsejt (adipocyta)
egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki
alaphártya: minden zsírsejt körül
rácsrostok, fibrociták: mechanikai védelem
kapillárishálózat
leptin
polipeptid hormon
zsírszövet termeli
a zsírraktárok teltségéről tájékoztatja a központi idegrendszert (hipothalamuszt)
vérplazma magas leptinszintje ->
jóllakottságérzés, táplálékfelvétel csökkenése
fokozódik az anyagcsere, vagyis az E felhasználás
leptin rezisztencia -> elhízás
A zsírsejtekben ilyen formában tárolódnak a zsírok:
trigliceridek
vagy más néven:
neutrális zsírok
->
glicerin-3-foszfát +
3 db zsírsav
...történhet
szénhidrátok által:
szénhidrátdús táplálék (azaz fölöslegben a szervezetbe juttatott szénhidrát) ->
emésztőrendszerben lebontás monoszacharidokra -> keringési rendszerbe (glükóz formájában) ->
a vérből a zsírsejtek fel tudják venni a glükózt inzulin jelenlétében...
hasnyálmirigy inzulintermelésének fokozódását épp a szénhidrátdús táplálék indítja be ->
glükóz felvétele a vérből
->
a zsírsejtek a glükózt glicerin-3-P-á és zsírsavakká alakítják -> trigliceridként tárolják
...ezért gyarapodik a zsírszövetünk a magas cukor/szh. tartalmú élelmiszerektől
Energiaraktározás a zsírszövetben
= a trigliceridek lebontását jelenti a zsírsejtekben =
lipolízis
-> a zsírsavak a vérbe -> szövetekbe (szív, vázizmok), amelyek E előállítás céljából lebontják
étkezések között, éhezés során, tartós fizikai vagy pszichés terhelést követően ->
izomtömeg:
nők: 25 – 35 % férfiak: 40 – 45 %
izomzat aktivitása → testünk aktivitása, anyagcseréje, energiafogyasztása
rendszeres edzés → fejleszti az izmokat és a mozgás passzív szerveit is
doppingszerek alkalmazása → a mozgás passzív szerveinek fejlődése elmarad az aktív szervekétől → sérülések, spontán törések, szalagszakadások

A rendszeres edzés hatása...
az izomerőre

a gyorsaságra

az állóképességre

max. intenzitású izomműködés esetén össz kb.
40 s
; alacsonyabb intenzitású munkánál
1-2 perc
→ ennél hosszabb munkavégzéshez az E-t aerob módon nyerjük
1 glükóz → 2 ATP
reszintézise
A rendszeres fizikai aktivitás hatásai az izomrendszerre
mechanikai -> izomműködés
hőenergia -> testhőmérséklet
emelkedése
A tápanyagok energiájának csak 10-20%-át tudjuk mechanikai energiává alakítani, a többi hőenergiaként vész el
Harántcsíkolt izmok rosttípusai
Lassú / I. típusú / ST (slow twitch) rostok
sötét színűek (ld. vadállatok - vörös hús)
nagyobb mioglobin tartalom
gazdag hajszálér hálózat
sok mitokondrium
lebontó enzimrendszerek magas aktivitása
-->> gazdag oxidatív aktivitás
-->> hatékony aerob E előállítás
lassú összehúzódásra képesek, nem fáradékonyak, nagyon kitartó munkára képesek
Gyors / II. típusú / FT-rostok
világos színűek (fehér hús)
kevesebb mioglobin (=O2 tároló kapacitás)
ritkább érhálózat
nagy mennyiségű tárolt szénhidrát → gyors lebontás és E nyerés
nagyobb méretű motoneuronok nagy véglemezzel idegzik be → intenzívebb ingerületátvitel
-->> a gyors, anaerob E szolgáltató folyamatok aktívabbak
gyors, fázisos, robbanékony összehúzódó képesség, hamar fáradnak

II. A. rostok:
közepes erőkifejtés, kisebb fáradékonyság
II. B. rostok:
nagyobb erőkifejtés, nagyobb fáradékonyság
Mioglobin
az izmok szarkoplazmájában
nagyobb affinitással köti az O2 -t, mint a hemoglobin (=alacsony O2 koncentráció mellett is képes többet megkötni)
nagyon alacsony izomszöveti oxigénnyomás esetén leadja O2 -jét → könnyen mozgósítható O2 tartalék
A rostok aránya függ...
az izom funkciójától:
feszítőizmok inkább lassú típusúak
hajlítók inkább gyors típusúak (legnagyobb arányban a szemet körülvevő izomban)

genetikai meghatározottság:
egyénenként is jelentős eltérések→ a gyorsasági/állóképességi tehetség nagyfokú stabilitása, pl. ST/FT arány (%):
edzetlen emberekben, erősportolóknál 55/45
sprintereknél 63/37
állóképességi versenyzőknél 70/30

maratoni futóknál 80/20
edzés:
változik a rostok mérete, anyagcseréje (a lassú rostoknak nő az anaerob, a gyors rostoknak az aerob energianyerő képességük)
állóképességi munka hatására a II.A. típusú rostok aránya nő a II.B.-hez képest

DE: Az I. és II. típusú rostok nem tudnak átalakulni egymásba!
Erő
= az izomnak az a tulajdonsága, amelynek segítségével nagy ellenállást képes legyőzni az izomzat összehúzódása révén
Maximális/statikus erő
az izometrikusan, statikusan kifejtett legnagyobb feszítés
Függ:
nem, életkor (ffi max:20-35, női max: 18-30)
az izom keresztmetszetétől
bekapcsolódó motoros egységek száma, szinkronizációja
Gyorserő/dinamikus erő:
segítségével az izom erejét mozgási energiává alakítja, tehát valamely tárgyat nagy sebességű mozgásra tud késztetni
Függ:
az izom statikus erejétől
a rostösszetételtől: gyors rost - nagyobb dinamikus erő
nyugalmi hosszúság: hosszabb izom - nagyobb erejű összehúzódás
beidegzés: gyors ingerületátvitel
koordináció
Erőedzés
= egyre nagyobb ellenállás ellen végzett munka. Hatása:
az izom hipertrófiája: az izomrostok keresztmetszetének növekedése (számuk nem növekszik) → az izomtömeg 30-60%-al növekedhet
Szerkezeti és működési változások az izomban:
az izomrostok belsejében
nő a miofibrillumok (aktin& miozin fehérjeszálak) száma
nő a
szarkoplazma
mennyisége
vastagabb és erősebb az izomkötegek közötti
kötőszövet

nő a
mitokondriumok
száma -> hatékonyabb E előállítás
nő a lebontó
izomenzimek aktivitása
–> hatékonyabb E előállítás
nő a
raktározott glikogén és zsírok
mennyisége az izomszövetben –> több közvetlen E forrás
Edzés
~ ellenerő nagysága & gyakorlatok ismétlésszáma
a maximális erő 70-90%-ával végzett erőgyakorlatok
először törzs izmai -> utána végtagok
kis ellenállás, nagy ismétlésszám -> idővel fordítva
Gyorsaság
Életkori függés:
gyermekkor: saját testsúly mozgatásával törzsizomzat-fejlesztés (gerincsérülések megelőzése!)
erőedzések: 16-18 éves kortól érdemes kezdeni
felnőttként: ízületi stabilitás, tartáshibák megelőzése
= az a képesség, amelynek segítségével egy adott mozdulatsor a lehető legrövidebb idő alatt végrehajtható
Reakciógyorsaság / reakciósebesség:
= mozdulatok gyorsasága
nagymértékben genetikailag meghatározott
Mozgásgyorsaság:
= ciklikus helyváltoztató haladás (pl.futás) gyorsasága
Függ:
dinamikus erő
koordináció (idegi szabályozás). Függ:
technikai tudás (úszás, korcsolyázás, stb.)
született beidegzési jellemzők → izomrostok összetétele, izomkontrakció sebessége -reakciógyorsaság
Edzés hatására:
fejlesztése nehéz, mert sok örökletes tényezőt tartalmaz
FT/ST rostok aránya nő
izom enzimaktivitása nő
ingerületáttevődés sebessége nő
Állóképesség
= az a képességünk, amelynek segítségével huzamosabb időn keresztül, kitartóan és viszonylag magas szinten vagyunk képesek valamilyen tevékenység végzésére.
tartós állóképesség:
hosszan tartó dinamikus sportmozgás
hosszútávfutó, úszó, kerékpározó
leggyakoribb limitáló tényező: szív-keringési rendszer kapacitása

erő-állóképesség / statikus állóképesség:
a statikus izomerő függvénye

gyorsasági állóképesség:
pl.
labdajátékok
perifériásan gyors: gyors rostok az izomzatban
centrálisan állóképes: fejlett szív – keringési – légzőrendszer

szellemi állóképesség:
hosszan tartó koncentrálóképesség
Állóképességi edzés
= olyan sporttevékenység, amely minimum 20 percig tart, a maximális intenzitás 60-80%-ával. Az intenzitás a pulzusszámmal mérhető.
elsősorban a
szív-keringési rendszer fejlesztése
minden sportágban, ahol szükséges
aerob állóképesség
vagy az anaerob terhelések között
gyors aerob regeneráció
(labdajátékok, küzdősportok is)
különösen fontos
14-22 éves kor között
(a szív fejlődésének törvényszerűségei miatt, pl. koszorúér hálózat)
egészségvédő szerep:
szív-keringési betegségek megelőzése
!
Izomzatra kifejtett hatás:
több anaerob energiaforrás: gazdagabb
ATP- és KP-raktárak
, nő a
glikolitikus enzimek
aktivitása
csökken a
tejsav-dehidrogenáz
aktivitása -> kevesebb piroszőlősavból lesz tejsav
nő a
vér pufferkapacitása
–> kisebb mértékű savasodás
több
mitokondrium
, nő az
oxidációs enzimek
aktivitása -> nő az izom O2 felhasználási kapacitása (= nő a
VO2max
)
nő a
mioglobin
koncentráció
nő a
glikogén és zsírraktár
az izomban
jobb az
erek vérellátása
gazdagabb hajszálérhálózat
javul az erek tágulékonysága
Magasvérnyomás betegség (hipertónia)
140 / 90 Hgmm
fölött
a lakosság kb. 20%-át érinti; életkorral gyakorisága nő
a rendszeres edzés csökkenti a nyugalmi vérnyomást:
megelőzésben:
3-4 Hgmm
-el
kezelésben:
~ 10 Hgmm
-el
kb. heti 3 x fél órás, kis intenzitású, dinamikus állóképességi mozgásforma már hatékony
magasabb nyugalmi vérnyomást eredményez, vagyis
káros is lehet
:
erőnléti edzés:
statikus, izometriás terhelés
kerékpározás:
felső végtag izometriás terhelése miatt
vízi sportok:
víz hidrosztatikai nyomása, víz alacsonyabb hőmérséklete, karmunka nagyobb aránya miatt
a magasvérnyomás elleni gyógyszerek többsége nem használható rendszeres edzést végző személyeknél
Élettani mechanizmus:
vegetatív szabályozás megváltozása:
csökkent nyugalmi szimpatikus aktivitás
paraszimpatikus tónus növekedése

csökkent nyugalmi pulzusszám és perctérfogat

értágító anyagok koncentrációjának emelkedése (
prosztaglandinok, endorfinok
)
Vénás keringési zavar
általában alsó végtag; álló foglalkozásúaknál
hosszan tartó statikus terhelés
->
vénás pangás ->

gyulladást vált ki, érelmeszesedés esetén rög szakadhat le az érfalról ->
érelzáródás (trombózis)
ha a rög a tüdőerekben akad meg -> tüdőembólia
SZÉNHIDRÁTOK
ZSÍROK
FEHÉRJÉK
Ásványi anyagok (makro- és mikroelemek)
Vitaminok
glikogén szemcse
cellulóz
zsírsavak
→ telített, pl. palmitin-, sztearinsav
szobahőmérsékleten zsírneműek
→ telítetlen (egyszeresen vagy többszörösen),
pl. olajsav, gamma-linolénsav, omega-3-zsírsavak (eszenciális)
szobahőmérsékleten folyósak, olajszerűek

zsírok
(=trigliceridek / neutrális lipidek)
glicerin & zsírsavak/olajsavak
tartaléktápanyagok

foszfolipidek
membránok, idegszövet

szterinek
koleszterin, hormonok, epesavak, stb.
3 db zsírsav
glicerin
triglicerid = neutrális zsír
Koleszterin
lipoprotein gömböcske
Hol?
Emésztőnedv
Em.enzim
Mit?
Egyéb
Funkció
szájüreg
nyál
ptialin
maltáz
keményítő -> maltóz
maltóz -> glükóz
lizozim
mucin
baktericid hatás
szájnyálkahártya védelme
gyomor
gyomornedv
pepszin
kimozin
fehérje -> poli- és dipeptidek
a tejfehérjét (kazeint) kicsapja, majd a pepszin bontja
nyák
sósav
gasztrin
gyomornyálkahártya védelme
savas pH a pepszin működéséhez
peptidhormon, gyomorürülés serkentése
hasnyálmirigy
hasnyál
tripszin
amiláz
lipáz
fehérje -> poli- és dipeptidek
amilóz -> glükóz
zsír -> zsírsav, glicerin
bikarbonát
enteropeptidáz
enterogasztrin
szekretin
kolecisztokinin
savasság semlegesítése
a tripszint aktiválja
gyomornedvtermelés gátlása
hasnyálmirigy serkentése
epeürülés serkentése
vékonybél
vékonybélnedv
poli- és dipeptidázok
maltáz, laktáz, szacharáz
nukleáz, foszfatáz
poli- és dipeptid -> aminosav
diszacharidok -> monoszach.
nukleinsavak
nyák
szerotonin
bélnyálkahártya védelme
bélperisztaltika fokozása
máj
epe
epesavak
zsírok emulgeálása
Emésztés...
Vérkeringés!
perisztaltika (simaizom kontrakciók)
Felszívódás...
Rendszeres testedzés hatása az emésztésre
a rendszeres edzés hatása csak napi több órában sportolók esetében kifejezett
az intenzíven sportolók 5-10%-ának vannak emésztőrendszeri panaszai
sporttevékenység → vegetatív tónus megváltozik,
a bél mozgékonysága és az emésztőnedvek szekréciója minimálisra csökken

tápanyagot olyan formában kell bevinni, amit nem kell emészteni:
monoszacharidok
(édes italok, energiaitalok)
utolsó étkezés
a sporttevékenység előtt 3-4 órával: fehérje és szénhidrátdús, de zsírszegény táplálék! (utóbbi nehezen emészthető)
nagy terhelés (különösen VO2max > 90 %-a fölött) hatására: ...
reflux.
Okai:
→ a nyelőcső motilitása ↓+ alsó nyelőcső záróizom tónusa ↓
→ könnyen kerül vissza gyomorsav az alsó nyelőcsői területre
→ „gyomorégés” panaszok – savlekötőkkel kezelhető
vérellátás csökkenése → oxigénhiány → a vastagbél-nyálkahártya átmeneti zavara →
véres széklet és/vagy hasmenés

fokozott anyagcsere - ↓a karcinogén anyagokkal való érintkezési idő →
vastagbéldaganatok kockázata csökken
a fizikai aktivitás szorongás, feszültség levezető hatása →
gyomorfekély kock. ↓

nyálkahártyaredők
bélbolyhok
hámsejtek mikrobolyhai
víz, ásványi sók, aminosavak, cukrok:
boholykapillárisok→ portális véna → máj

glicerin & zsírsavak:
bélhámsejtekben zsírokká épülnek vissza → nyirokrendszer → keringés
Intermedier anyagcsere
Metabolikus rendszer
táplálék = E raktár
tápanyagok = a táplálék E-tartalommal rendelkező részei - szénhidrátok, fehérjék, zsírok
kcal
= az a hő E mennyiség, ami 1 kg 15 C fokos víz 1 fokkal történő felmelegítéséhez szükséges
honnan az E? ->
napfény E-ja:

növények – fotoszintézis: szervetlen a. -> szerves a.: az
E kémiai megkötése
->
állatokba / emberi szervezetbe -> lebontásuk szervetlen a.-ra – kémiai kötések felbontása ->
E felszabadulás
->
ATP
formájában való raktározás
ennek hasznosítása az életműködésekhez: pl. növekedés, sejtek regenerációja, izmok felépítése, izomrostok összehúzódása, aktív transzportfolyamatok
felhasznált
E 60-70%-a hővé
alakul, többi a sejtműködésekre + izomaktivitásra
E nyerés miből? ->
nyugalomban: szénhidrát, zsír (a fehérje építőkő!) /
közepes int. aktivitás (~aerob zóna): főleg szénhidrát, kevés zsír
magas int. aktivitás: szinte kizárólag szénhidrát
Oxidatív E felhasználás = sejtlégzés
= a sejtekhez eljutott O2 égési folyamatokban való felhasználása, a tápanyagok égetése:
máj és izom szénhidrátraktára
– kb. 2000 kcal;
1 g szénhidrát –> 4 kcal
1 mol glikogén -> 39 mol ATP; 1 mol glükóz -> 38 mol ATP
zsírraktárak
– kb. 70 000 kcal;
1 g zsír -> 9 kcal
csak a trigliceridek E raktárként -> bontás: glicerin + szabad zsírsav (FFA) – lipáz enzimek,
lipolízis
;
béta-oxidáció
-> acetil-KoA -> citromsavciklus… -> ATP
pl.
1 mol olajsav -> 129 mol ATP
DE:

a zsírok égéséhez több oxigén kell, az 1 O2 molekulára jutó E termelés a szénhidrátok esetében nagyobb, mint a zsírok esetében -> a szénhidrátégetés előnyösebb intenzív fizikai terheléskor
fehérjék
: hosszan tartó intenzív mozgás során az E szükséglet 5-10%-át adhatja max.;
1 g fehérje - 4 kcal
szervezetünk a nitrogénkötésben tárolt E-t nem tudja bontani és felhasználni!
Anaerob E felhasználás:
glikogén -> 3mol ATP / glükóz -> 2 mol ATP
tejsav -> gátolja a munkavégzést (glikolitikus enzimek működése és Ca felvétel akadályozása) =
izomfáradás
;
1-2 mmol/kg -> akár 25 mmol/ kg
koncentráció a vérben

Aerob - anaerob átmenet =
az a pont, ahol a fizikai aktivitás már olyan intenzitást ér el, hogy a szervezet azt nem képes oxigénnel fedezni
~Laktátküszöb =
az a pont, ahol a laktátszint meredek emelkedése következik be
edzetleneknél: a VO2max 50-60%ánál
elit állóképességi sportolók: a VO2max 70-80%ánál

Anaerob tartományban a kellemetlenség okozói:
kevés az O2
oxidatív lebontás során CO2 + savas anyagcseretermékek (pl. tejsav) hidrolízise a vérben -> folyamatosan sok CO2 keletkezik
izom tejsavszintje és és a vér laktátszintje emelkedik –> pufferrendszerek kapacitásának kimerülése –> nem tud a szervezet tovább kompenzálni
Fáradás élettani háttere
Alapanyagcsere
= az a minimális E mennyiség, amelyet a szervezetünk 8 óra alvás és 12 óra éhezés után komforthőmérsékleten, nyugalomban, hanyatt fekve igényel
laboratóriumi körülmények között az elfogyasztott O2 mennyiségéből számítható ki az egyén alapanyagcseréje
az elfogyasztott O2 mennyisége/az alapanyagcsere függ:
a zsírmentes testtömegtől -> nagy része izom, ami oxigénigényes szövet
ffiak > nők: kb + 10%
fiatal felnőttkortól időskorig csökken (a zsírmentes ttömeg is csökken…)
testhőmérséklet (sportolás, láz, hőemelkedés)
stressz: szimpatikus IR aktivitása nő -> fokozott szívműködés, légzés, stb. – energiaigényes
hormonháztartás: pajzsmirigy -> tiroxin -> anyagcserefolyamatok felgyorsulnak
alapanyagcsere: kb. 1200-2400 kcal/nap
napi E szükséglet: kb. 1800-3000 kcal/nap (élsportolók: akár 10 000 kcal)
fizikai aktivitások E igénye: az 1 perc alatt elfogyasztott O2 mennyiségéből (kcal/min)
1,0-1,75 kcal/ perc, 60-105 kcal/óra
Szénhidrátok:
nagyobb
glikogénraktár
az izomban
gyorsabb a
szénhidrátok újjáépítése
kisebb intenzitású fizikai aktivitás alatt jobban képes zsírok égetésére →
szénhidrátok megmaradnak anaerob E forrásnak
Zsírok:
edzett szervezet
zsírtartalma sokkal kisebb
fiatal férfiak: nem edzett – 14% ↔ edzett - 10-12 %
nők: nem edzett – 23% ↔ edzett – 16-20%
az edzett szervezet
hamarabb kezd a zsírok égetéséhez
állóképességi edzések: ↑a lipoprotein-lipáz (LPL) aktivitása → gyorsabban jut a zsír a raktárakból (zsírszövetből) a felhasználás helyére (izmokba)
izmok zsírbontó enzimei hamarabb aktiválódnak
alacsonyabb koleszterinkoncentráció, jobb HDL/LDL-VLDL arány
(HDL – jó koleszterin, LDL és VLDL – káros koleszterin)
Az edzett szervezet anyagcsere-változásai
élénkül az
anyagcsere
: tápanyagok gyorsabb égetése, élénkebb forgalma
máj
alkalmazkodása, fokozott működése: megnagyobbodás, májenzimek fokozott termelődése →
méreganyagok
(gyógyszerek, hormonok, anyagcseretermékek) gyorsabban tűnnek el a vérből
máj fokozott aktivitása → a Cori-kör felgyorsulása →
tejsav gyorsabb semlegesítése
homeosztázis stabilizálása
gyorsabb: gyorsabb holtponton való átesés, az általános fáradás később, gyorsabb regeneráció

Májbetegségek esetén (májzsugor, gyulladás) a fizikai aktivitást minimálisra kell csökkenteni!
Sporttáplálkozás...
Szabadidő sportolók:
- nem tér el a korszerű egészséges táplálkozástól
- nagyobb folyadékigény
- némileg nagyobb E igény
- étrend-kiegészítők használata nem indokolt

Élsportolók:
- függ: sportág, időszak, edzésmennyiség
- nagyobb fizikai terhelés + eltérő testösszetételnek megfelelően eltérő tápanyagigény
Energiaigény:
- elégtelen energiabevitel rontja a teljesítőképességet, romlik az edzésadaptációs folyamat (a szervezet fehérjebontásra kényszerül)
- élsportolóknál: 60-80 kcal/ttkg/nap

Szénhidrátszükséglet:
- glikogénraktárak feltöltöttsége: a sportteljesítmény meghatározó tényezője
- komplex szénhidrátok előnyben részesítése az egyszerűekkel szemben
kiv. közvetlen edzés utáni időtartam, verseny előtti pár nap, verseny alatti időszak
- E szükséglet 55-60%-a (45 E% összetett, 10-15 E% egyszerű)
- kb. 6-10 g szénhidrát/ttkg/nap
verseny előtti szénhidráttöltés: 65-70 E%, 12-13 g/ttkg/nap

Zsírszükséglet:
- edzett állóképességi sportoló – a szervezet tovább képes E igényét zsírokkal fedezni, később kényszerül a lényegesen kisebb szénhidrátraktárak felélésére
- 25-30 E%, nagyon nagy E igényű sportokban ez kissé magasabb lehet

Fehérjeszükséglet:
- 15-20 E%
- erősportolóknál: 1,6-2 g/ttkg/nap; állóképességi: 1,2-1,4 g/ttkg/nap, mindig az adott sportágnak megfelelő testtömegre számítva
-
a szükségletet meghaladó fehérjebevitel nem támogatja a teljesítményfokozást és az egészséget!!!
- túlzott fehérjebevitel máj és vese károsító hatása – tudományosan nem teljesen alátámasztott, de:
- dehidráció, fáradékonyság, ingerlékenység, latens vesebetegség esetén előhozza a betegséget
Vitaminszükséglet:
- meghaladja az inaktív emberekét
- vitaminbevitel korlátja lehet az elérhető eredményeknek, de nem növeli a teljesítményt!
- nagy dózisú vitamin- és ásványianyag-kiegészítés használatának indokoltsága és veszélytelensége nem igazolt!!!
- antioxidánsok nagy dózisú bevitelének hasznossága sem igazolt!
- hipervitaminózis, magas vitaminbevitelhez való hozzászokás és felfüggesztés esetén hipovitaminózis -> terhelő a szervezet számára - > teljesítménycsökkenés
- étrendkiegészítők: kiegyensúlyozatlan táplálkozás, testtömegcsökkentő étrend, bizonyos gyógyszerek esetén

Ásványi-anyag szükséglet:
- néhány ásványi anyag, különösen a makroelemek (Ca, K, Na) többszörösére nőhet
- folyadékpótlással összekötve ásványianyag pótlás
- vashiány, alacsony cinkbevitel gyakori a sportolóknál – dietetikus…
Rostszükséglet:
- növeli a bélmotilitást
- kedvezően befolyásolja a vér lipidértékeit
- rostos ételek telítőértéke magasabb – versenysúly eléréséhez szükséges diéta
- > 30-35 g / nap -> gátolhatja az ásványi anyagok felszívódását

Folyadékszüséglet:
- nagyobb víz – és ásv.anyag veszteség (több liter/kg is lehet) miatt magasabb
- a sportteljesítmény meghatározója – dehidrált állapot…; verseny előtt, alatt, után
- izzadás: akár > 1,8 kg/óra
- élsportolók számára nem ideális a csapvíz – izotóniás oldatok, esetleg kész sportitalok
Étrend-kiegészítés:
- elágazó szénláncú aminosavak (valin, izoleucin, leucin): E szolgáltatásban, fehérjeszinézisben, idegrendszer kifáradásának kitolásában betöltött szerep
- kreatin
- L-karnitin
-
jól összeállított étrend mellett a tápanyagok tekintetében indokolatlan; más anyagok esetében engedélyezhető, de nem feltétlenül szükséges
keményítő
Működési egység:
neuron (idegsejt)
az agykéreg szürkeállományában (kívül), a nagyagy alatti agyterületeken, a gerincvelő szürkeállományában (belül), a perifériás dúcokban
efferens / afferens
szinapszisok (neuron-neuron, neuron-izomrost)
Reflexív:
inger -> receptor -> afferens rostok -> központi idegrenszer (IR) -> átkapcsolás -> efferens rostok -> effektor (végrehajtó) végkészülék (pl. az izomrostok)
Receptorok
a külső és belső környezeti ingereket felvevő sajátos készülékek
az afferens neuronok végkészülékei
Térbeli tájékozódásban, mozgásszabályozásban:
bőr:
tapintási, nyomási és fájdalomérző receptorai
izmokban, inakban, szalagokban, csonthártyában:
proprioceptorok

annulospirális receptor:
alacsony ingerküszöb –
izom nyújtása
(gamma-efferens rostok ellenőrző hatása)

Golgi-receptor:
magasabb ingerküszöb –
ín nyújtása
izomérzés (mélyérzés,
kinesztézis
)
folyamatos tájékoztatás az egyes testrészek mozgásáról, helyzetéről, az inak, izmok, ízületek pillanatnyi feszüléséről, állapotáról
belső fülben található receptorok - hallás:
a mozgás dinamikáját alátámasztó hallási impulzusok segítik a koordinációt
vesztibuláris (egyensúlyérzékelő) rendszer receptorai
a belsőfülben:
fej helyzete -> mozgás iránya és gyorsulása
szem telereceptorai – látás:
a környezetből származó ingerek 40%-át szolgáltatják
mozgástanulás
kinesztetikus érzékelés fejlődése: egyre kevésbé van szükség a szem kontrolljára...

Golgi receptor
Izomorsó
szelvények szerinti bőrbeidegzés =
dermatómák
afferens impulzusok ->
-> átkapcsolódás mozgatóneuronra -> gerincvelői reflex
-> felszálló pályarendszer
efferens impulzus -> mindig a mozgató neuronon keresztül -> vázizom
Gerincvelői reflexek
Exteroceptív reflex:
receptor a bőrben -> adott izomhoz tartozó ízületben hajlítás vagy feszítés
védekezési reakció

Proprioceptív reflex:
receptor az izmokban, inakban -> adott izomhoz tartozó ízületben hajlítás vagy feszítés
testtartás, izomtónus szabályozása
miotatikus vagy extensor reflex:
izom megnyújtása -> összehúzódás (főleg feszítőizmok)
testtartás szabályozása
Exteroceptív reflex
Miotatikus reflex
Agytörzs
nyúltvelő + híd + középagy

agykéreg és gerincvelő közötti pályák áthaladása
kapcsolat a nagyagy, kisagy és a gerincvelő között

testtartás és az izomtónus szabályozása (kisaggyal és vesztibuláris rendszerrel közösen)
Kisagy
kölcsönös kapcsolat a perifériával + a magasabbrendű agyterületekkel is

mozgásszabályozás
összerendezett, koordinált mozgások szervezése
izomtónus és egyensúlyozás szabályozása
gátló jellegű impulzusok a többi agyterület felé
Mozgatókéreg (Broadmann 4,6)
homloklebeny
ingerlés -> az ellenkező oldali testfélben izomösszehúzódás
topografikus vetülés:
az izmoknak megfelelő kérgi terület a működés finomságával arányos (ujjizmok, mimikai izmok...)
funkció:
akaratlagos mozgások irányítása + alsóbb központok gátlása-serkentése
két nagy pályarendszer:
kéreg ->
piramispálya
agytörzsi szürkemagvak, formatio reticularis ->
extrapiramidális pálya
Érzőkéreg (Broadman 1,2,3,5-7)
fali lebeny
kiv.: hallókéreg: halántéklebeny; látókéreg: nyakszirtlebeny
thalamus:
minden érzőpálya átkapcsolódik rajta (kiv: szagló)
az ellenkező oldali testfél képviselete

afferens információk részben a gerincvelő és agytörzs szintjén átkapcsolódnak -> mozgatóneuronok -> izomválasz
pl. testtartás, izomtónus, inak, izmok állapota
nagymértékben automatizált + agykérgi kontroll
Vegetatív idegrendszer
központi rész: gerincvelő, nyúltagy, hipotalamusz
környéki rész: vegetatív rostok és dúcok
szimpatikus működés:
a szervezet készenléti állapotához szükséges folyamatokat serkenti, és gátolja azokat, amelyek a helyreállítást, újraképződést, raktározást segítik elő
paraszimpatikus működés:
regenerációs folyamatokat serkenti, mozgósítást gátolja
fizikai terhelés - ↑ szimpatikus aktivitás, ↓ paraszimpatikus aktivitás
versenyek előtt az emocionális izgalom szimpatikus aktivitás fokozó hatása az előbbit segíti
az edzett szervezet „takarékon” dolgozik:
alacsonyabb pulzusszám
alacsonyabb légzésszám
alacsonyabb vérnyomás
Mozgástanulás
tanult (szerzett, feltételes) reflexek és gátlások
->
agykéreg + formatio reticularis

a mozgástanulás bonyolult folyamata állandóan változó feltételes reflexek és gátlások eredője, reflexválaszok sorozata
~ a cselekvésnek mintegy automatizáltan lezajló sorozata =
dinamikus sztereotípia
de a tudati kontroll ekkor is megmarad

folyamatos mozgásszabályozás, a mozgások végrehajtás közbeni folytonos korrekciója <- visszajelentett információk =
reafferentáció
reafferens
= olyan afferens, amely a szervek aktív tevékenységéről vagy az efferens folyamatok lefutásáról, eredményéről juttat vissza információt a központba

irradiáció
= a mozgástanulás kezdetén; az eltérő, de az ingerrel rokon ingerek is kiváltják a választ; a mozgás kezdeti darabosságát ez okozza <- fölös izmok is aktiválódnak

koncentráció
= a mozgástanulás későbbi szakaszában; csak az adott inger váltja ki a választ; nincs felesleges izomműködés
1. szakasz: Durva koordinációs szint
új mozgással való ismerkedés
az afferens és reafferens jelek
kiértékelése és felhasználása hiányos: nincs szelekció a lényeges és lényegtelen információk között
a látás dominál
, hiányában hosszabb a tanulási folyamat
az
izomérzékelés, a proprioceptív információk
alig érik el a tudatos szintet
túlzott és
felesleges izomkontrakciók (irradiáció)
, eltúlzott korrekciók -> darabos, szaggatott mozgás
impulzív, ösztönös mozgáscselekvés
es reakciók (pl. nyelvkidugás)
abszolút agykérgi felügyelet
-> lassú mozgás, nagy reakcióidő
2. szakasz: Finom koordinációs szint
az
információfelvétel
– és feldolgozás javulása

érzékszervek
kapacitásának kihasználtsága nagyobb

pontosabb és nagyobb terjedelmű mozgásemlékezet,
kis eltérések érzékelése és korrekciója
is

gondolkodva tanulás
: bizonyos mozgáselemek már szubkortikális szinten, a többi még kortikális felügyelet alatt
3. szakasz: Kreatív koordinációs szint
élsportolók

kortikális felügyelet
csak a jó döntések meghozatala érdekében;
automatikus mozgáskivitelezés

a mozgáspontosság, és végrehajtás nehéz, változó feltételek mellett is
Koordinációs képességek:

idegrendszer működéséhez kötött
szenzitív időszak: általános iskolás kor

Izomtónus
= A nyugalomban levő izmok feszültségi állapota
Függ...:
izom aktuális állapotától:
milyen terhelést kapott az elmúlt napokban + karbantartástól (=edzés után levezetés, elégséges regenerációs idő, masszázs)
ha fáradt az izom + nem megfelelő a karbantartás → enyhe gyulladást okoz; kevésbé edzett izmokban ↑, a rendszeresen edzettekben ↓ az izomtónus
az izom edzettségétől
a központi idegrendszer szabályozó tevékenységétől
(ld. proprioceptorok...)

Emelkedett izomtónus → fokozott sérülésveszély, izomrostok szakadása (húzódás, rándulás, részleges vagy teljes szakadás) → az izomtónust csökkenteni kell
Bemelegítés
= az edzés elején végzett kis vagy fokozódó intenzitású mozgássorozat, amelynek segítségével a szervezet átáll a pihenés alatti szabályozásról a terhelés alatt működő szabályozásra
1. Az izmok hőmérsékletének emelése:
néhány tizedfokos emelkedés → optimális feltétel az izomrostok működéséhez, az oxidatív enzimek működéséhez
2. Belső szervek működésének átállítása:
fokozódik a szív működése, tágulnak a hörgők, csökken a hasi szervek működése, megváltozik a vér eloszlása a szervezetben: az izmok, szív vérellátása nő, más szerveké csökken; a periférián (a sejtekben) fokozódik a szénhidrátok, zsírok égetése; emelkedik a vércukorszint!

3. Mozgásminták, dinamikus sztereotípiák bejáratása:
agykéregben tárolt mozgásminták aktiválása + az érintett izmok és ízületek bejáratása
Bemelegítés
1.-2. cél →
a szervezet általános felkészítése
– a bemelegítés egy része minden sportágban azonos módszerekkel (gimnasztika, kocogás)
3. cél → a bemelegítés
specifikus, sportágra jellemző szakasz
a
bemelegítő krémek, masszázs –
csak (!) az izmok hőmérsékletét emelik
, állapotukat javítják

Következmények:
élettani szempontból ideális állapot
, javul a teljesítmény, nő a reakciósebesség
sérülések megelőzése
: izmok megfelelő állapotban, csökkent izomtónus → izomrostok szakadása megelőzhető; + jobban uralt mozdulatok
lelki és gondolati ráhangolódás
Ha a munkavégzés intenzitása vagy időtartama az egyéni teljesítőképességet meghaladja, a
kimerülés
állapota következik be
A fáradás
védő funkció
a kimerülés ellen!
Lokális (izom-) fáradás
Általános fáradás
rövidebb, nagy intenzitású, anaerob munka esetén
a fizikai erő fáradása

Lehetséges okai:
az
ingerületátvitel
lassulása az ideg-izom szinapszisban
az
izom lebontó enzim-aktivitásának
csökkenése: aerob helyett anaerob munka → a tejsav → laktacidózis: pH < 6,3 az izomszövetben → lebontó izomenzimek gátlása → kevesebb E → izomtevékenység gátlása
nem megfelelő izom vérellátás:
tartós és maximális kontrakció alatt az erek összenyomódnak - kevés az O2
A teljesítmény romlása
hosszan tartó fizikai aktivitá
s alatt
Dinamikus izomösszehúzódás (pl. futás) hosszú idejű fenntartása csak akkor lehetséges, ha az izomrostok
összehúzódásának ereje nem haladja meg a max. erő 10-20%-át
Lehetséges okai:
1. Központi idegrendszeri (pszichés)
2. Oxigén-hiány
3. Az izom nem megfelelő állapota
4. Energiaellátás kimerülése
Edzettség → a fáradás latenciaideje nő

Nem edzettekben: az
idegrendszeri (pszichés) tűrőképesség
gyengébb → fáradás
Edzettekben: inkább
élettani okok, lokális tényezők
okozzák a fáradást
az
agy vérellátása
a terhelés alatt a szigorú szabályozás következtében
állandó
, így élettani szinten nem fárad,

de kétféle agyi fáradás mégis lehetséges:
koncentráció csökkenése: a
döntések, technikai megoldások
tökéletlensége
a túlterheltség következtében
motiváltság hiány,
csömör
Központi idegrendszeri (pszichés) fáradás
Oxigén hiány
-> oxidációs (lebontó) folyamatok gátja; a fáradás leggyakoribb oka

a
légzőrendszer
nem játszik limitáló szerepet a teljesítményben – terhelés alatt a kapacitása 10-20x-ára nő; légzőszervi betegségek esetén akadályoz csak

szív-keringési rendszer:

a leginkább limitáló tényező!
– terhelés során a perctérfogat csak 5-9x-ére tud nőni;
Edzettekben:
a szív alkalmazkodása a terheléshez→ "edzett szív"/sportszív
perifériás keringési alkalmazkodás: sűrűsödik az izmok hajszálérhálózata, tökéletesebb keringési redisztribúció)
→ a működő izom
maximális O2 felvevő képessége nő

(VO2max)
→edzetteknél csak később jelentkezik O2 hiány és így a fáradtság!
Izom egyre romló állapota
sorozatos terhelés esetén még edzettekben is
tejsav és egyéb anaerob anyagcseretermékek, szabad gyökök felszaporodása, és az izmok mikrosérülései
-> energia előállítás gátlódása -> izomfáradás

idővel egyre
kevésbé ingerelhetők
az izomrostok

rövid, erős izommunka során vízfelvétel miatt
megduzzadhatnak
az izmok
Energiaelőállítás kimerülése
az
izom
könnyen elérhető
szénhidrát és zsírraktárai
kimerülnek (kb. 70-80 percig elegendő) →

vércukorszint csökkenése
, az ún.
eléhezés
jelensége
→fáradtság és gyengeségérzés

több órás izommunka → máj glikogénraktárai is kiürülnek, a
zsírégetés
pedig csak az aerob kapacitás 70 %-ával működik
Sportélettan
előadás

Készítette:
Dr. Szemerszky Renáta

ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
szemerszky.renata@ppk.elte.hu

Regeneráció
A regeneráció aerob energiaellátást igényel, így a jobb aerob kapacitású sportolók regenerációja gyorsabb!
= az a folyamat, amely során az elfáradt szervezet visszanyeri teljesítőképességét
nagyon gyors fázis: 10 mp – néhány perc
ATP és kreatin-foszfát helyreállása (30 mp - 3-5 perc)
oximioglobin újraképződés (10 mp - 1,5 perc)
lassúbb fázis: néhány perc – néhány óra
az izomból a tejsav eltűnik, megszűnik az izom savas állapota
csökken a megemelkedett izom- és testhőmérséklet
nagyon lassú fázis:
több nap, edzések között
szabadgyökök eltávolítása az izomból, izom mikrosérüléseinek regenerációja

tápanyagraktárak feltöltése (izom és máj glikogénraktárai, izom zsírraktárai)
Túledzettség
= a tartós túledzésből fakadó kellemetlen tünetegyüttes.
Krónikus állapot!
Az edzések ellenére a teljesítmény folyamatosan csökken, anélkül hogy valamilyen betegség magyarázná azt.
Nem csupán túlterhelés! (ami csak átmeneti teljesítménycsökkenéssel jár és megfelelő pihenéssel az edzések között még nem vezet tartós működészavarokhoz)
A hormonális és idegrendszeri szabályozás, az anyagcsere, a vér és az immunológiai működések komplex zavara!
Rövid időtartamú túledzés:
1-3 hét túledzés hatására
a regenerációs idő < 2hét
főként perifériás fáradás a túlterhelt izmokban
olyan határterhelés zóna, amely része a normál edzési folyamatnak - edzésalkalmazkodást vált ki
Hosszú időtartamú túledzés:
> 2 hét regerenációs idő
nem tekinthető hasznos állapotnak
teljesítmény tartós csökkenése
további betegségek, károsodások veszélye

Tünetek
az aerob és anaerob teljesítmény csökkenése

lassabban regenerálódik a szervezet

izmok: izomerő csökken, gyakori izomsérülések, gyulladások

hamar emelkedik edzés során a szimpatikus aktivitás -> gyors pulzusemelkedés terheléskor

kardiovaszkuláris rdsz: lassabb pulzusmegnyugvás, magasabb vérnyomás

anyagcserezavarok: fokozott lebontás a szervezetben -> túlzott fogyás, étvágytalanság
immunrendszer:
csökken a fehérvérsejtszám, gyakori fertőzések, gyakori herpesz, övsömör

vér:
csökken a vörösvértestszám és a hemoglobin mennyisége, vérszegénység

hormonrendszer:
nő a stresszhormonok szintje (adrenalin, noradrenalin); menstruációs és libidózavarok

idegrendszer:
állandó fáradtság, fásultság, motivációhiány
fejfájás, émelygés, hányinger
ingerlékenység, agresszivitás
koncentráció zavarai edzés alatt; alvászavarok
rossz mozgáskoordináció
Folyadékegyensúly és sport
fizikai aktivitás során a
folyadékelválasztás és vizeletképzés csaknem nullára
csökken
folyadékhiány: ↑a szívfrekvencia és a testhőmérséklet – romlik a teljesítmény
verejtékezés -> tartós fizikai terhelés utáni fáradtság fő oka:
folyadék- és elektrolitveszteség (dehidráció)
elektrolit- és szénhidráttartalmú italok
ozmolaritását a verítékéhez kell igazítani
; gyümölcsleveket hígítani kell
sportitalok:
szénhidrát koncentrációjuk előnyös + ha többféle szénhidrátot tartalmaznak: glükóz + elhúzódó hatású poliszacharidok (pl. maltodextrin)
extrém hosszú és nagy edzésterhelések után (csak élsportolók esetén!) a tiszta víz nem igazán jó:
hiányoznak a szénhidrátok, ásványi anyagok
alacsony ozmotikus koncentráció (
„vízmérgezés”
): vérplazma felhígul – kilép a szövetközti folyadékba – pl. a koponyában növeli a szövetközti folyadék nyomását → apátia, letargia, kínzó fejfájás, hányinger, hányás, tájékozódási zavar, kóma, epileptoform görcsök
testsúly csökkentése folyadékvesztéssel:
eredménytelen (mert azonnal visszaisszuk) és
veszélyes!
(izomgörcsök, szívritmuszavarok, emésztési zavarok, vesekőképződés)
Nyugalmi hormonszintek megváltozása edzések hatására
lecsökkent
ösztrogénszint
– nagy intenzitású, hosszú távú edzéseket végző nőkben ->
„female athletic triad” = női atlétikus triád
lipidanyagcsere zavara, lecsökkent étvágy - étkezési zavar
hat a csontok állapotára - csontritkulás tizen-, huszonévesen!
nemi működés zavara - menstruációs zavarok!
tesztoszterintszint:
állóképességi edzések csökkentik
erőedzések: növelik
Hormonszintek változása egyszeri terhelés hatására
eritropoetin ↑
→ vérképzés serkentés - jobb O2 szállítási kapacitás
endorfinok ↑
→jobb közérzet, hangulat, holtponton való átjutás, a mozgás, mint örömforrás
Terheléskor megváltozik a szénhidrát- és zsíranyagcsere:
májban a szénhidrátok gyors mobilizálása, de az izom először a saját tartalékokat égeti →
vércukorszint ↑
-
adrenalin, noradrenalin, glukagon, kortizol
növekedésének hatása
csökkent
inzulinszint
– sejtek nem tudják felvenni a vérből a glükózt →
a vércukorszint magas marad
többórás fizikai aktivitás után csökken csak a vércukorszint, mert a glükóz a vérből az izomba kerül
↑ a zsírbontás – lipáz
enzim:
kortizol, adrenalin, noradrenalin, növekedési hormon
növeli az aktivitását
nagyobb szabad zsírsav kínálat - ↑ az izom zsírégetése
a vérplazma szabad zsírsav szintje órákig magas marad
Regeneráció fázisában: a
nabolikus nemi hormonok, növekedési hormon
↑:
fehérjestruktúrák felépítése → az izom és a kötőszövetek hipertrófiája (
=izomnövekedés!
)
glikogén újjáépítése
a májban és az izomban
Dopping
= olyan eljárások és/vagy olyan anyagok alkalmazását jelenti, amelyek a szervezet működését mesterségesen megváltoztatják, és ezáltal fokozzák a teljesítményt
= WADA által tiltott gyógyszerek, anyagok, fizikai és kémiai manipulációk, vagy a szervezetben előforduló anyagok fogyasztása abnormális mennyiségben
A fő doppingcsoportok – hatás szerinti csoportosítás:
akutan használatos szerek:
a
központi idegrendszer fáradtságát
befolyásolják

vegetatív idegrendszer
működését módosítják

krónikusan használt szerek:
izomrendszer erejét növelik =
anabolikus (felépítő folyamatokat serkentő) hatásúak
-> erő

oxigéntranszportot
növelő szerek -> állóképesség
Központi idegrendszerre hatók
Stimulánsok
központi idegrendszeri
serkentők
a
fáradtságérzet észlelését
kapcsolják ki -> nő a teljesítmény
veszély:
akár halálos kimenetelű kimerülés!
fő mellékhatások: koncentrációkészség csökkenése, eufória
pl.
amfetamin, kokain, koffeintartalmú italok
(de utóbbiak nem tiltottak)
aeroszolos hörgőtágítók is (
béta2-receptor agonisták, efedrin
)
a stimuláns hatás mellett anabolikus és hörgőtágító hatás is!
Narkotikumok
kábítószerek (
euforizálók
), fájdalomcsillapító gyógyszerek
a
fájdalom észlelését
kapcsolják ki -> kezdetben a fizikai és szellemi teljesítmény fokozása
pl.
morfin, heroin
csökkentik a
nehézlégzést
(pl.
codein
) -> állóképességi teljesítmény növelése
Egyebek
alkohol: fegyveres, járműves sportokban...
kábítószerszerű anyagok (
hasis, marihuana
)
Vegetatív idegrendszerre hatók
béta-blokkolók
keringési betegségek esetén gyógyszerként alkalmazzák

a szimpatikus idegrendszer serkentő hatásait csökkentik
tiltólistásak azon sportágak esetében, ahol a vegetatív reakciók csökkentése előnyt jelent
: lövészet, síugrás

állóképességi sportágakban akadályozzák a szív alkalmazkodását a teljesítményhez...
Erőnövelő, anabolikus szerek
Anabolikus szteroidok
tesztoszteronnal analóg hatásúak, lényegében kívülről bevitt hím nemi hormonok ->
fokozzák a
fehérjeszintészist az izomrostokban
-> izmok hipertrófiája -> izomméret és erő növekedése
erősportágakban, gyorsasági sportokban előny
veszélyes mellékhatások! ->
szívkárosító hatás
(szívinfarktus veszély)
májkárosító hatás
(alkoholizmushoz hasonló, gyakran halálos)
nemi hatás:
nők:
másodlagos férfi nemi jellegek

megjelenése (szőrösödés, hang mélyülése)
férfiak: feedback hatás (kívülről bevitt hím nemi hormon -> agyalapi mirigy -> leáll a herék hormontermelése ->
nemzőképtelenség, impotencia
gyakoribb
daganatos betegségek
(prosztata, herék, emlő)
gyakori
spontán csonttörések
(gyenge vázrdsz.)
Erőnövelő, anabolikus szerek
Növekedési hormonok
szomatotrop hormon (hGH)
gonadotrop hormonok (pl. hCG)
női méhlepény termeli a terhesség során
férfiakba juttatva fokozza a herék hormontermelését ->
nő a tesztoszteronszint
-> nő a fehérjeszintézis az izmokban -> izomnövekedés
csak férfiakban doppingszer
inzulin-típusú növekedési faktor (IGF-1)
fehérjeszintézis fokozása
az izmokban fehérjelebontás gátlása; vércukor és vérzsírsavszint emelése (tápanyagellátottság növ.)
veszélyes mellékhatások!:
májgyulladás, cukorbetegség, túlzott csontnövekedés
Egyéb anabolikus hatású anyagok
inzulin:
a
perifériás fehérje-
, szénhidrát- és zsír
szintézis serkentése

antiösztrogén szerek:
az ösztrogénszint csökkenésének látszatát keltik ->
nő az agyalapi mirigy gonadotrop hormon termelése -> hereműködés fokozása ->
nő a tesztoszteronszint
csak férfiakban doppingszer

Oxigéntranszportot serkentő szerek, eljárások
Vérdopping
EPO = Eritropoetin
Cél:
a vér vörösvértestszámának, ezáltal hemoglobin tartalmának növelése -> jobb O2 szállítást
tesz lehetővé a testmozgás során -> jobb állóképességi teljesítmény
Eljárás:
régen autotranszfúzióval ->
edzett állapotban (amikor magas hemoglobinszint) kb. 1l vér levétele -> fagyasztva tárolás
levelett vér pótlására a szervezetben fokozott vérképzés
verseny előtt a vért visszaadták ->
összességében nagyobb vérmennyiség, megemelkedett vörösvérsejtszám
a szervezetben is termelődő hormon
normál körülmények között termelődése hipoxia (O2 hiány) hatására fokozódik -> a csontvelőben fokozott vörösvérsejt termelés -> jobb O2 szállítási kapacitás
a magaslati edzés is ezt használja ki...
ha kívülről viszik be a szervezetbe, ugyanilyen hatás
állóképességi sportágakban (országúti kerékpározás, sífutás, triatlon)
veszélyes mellékhatás
: nő a vér viszkozitása -> nehezebb a keringés a hajszálerekben -> nő a véralvadás, a trombózisveszély
Vizelethajtók (diuretikumok)
gyógyszerként:
ödéma csökkentésére, szívelégtelenségben, magasvérnyomás-betegségben, lumbágós vagy isiászos panaszok esetén

sportolók:

gyors súlycsökkentés
súlycsoportos sportágakban
vizelettel ürülő metabolitok koncentrációjának csökkentésére – bizonyos
doppingszerek maszkírozása
mellékhatások: fáradékonyság, vérnyomás-ingadozás, izomgörcskészség, vesekárosodás, szívritmuszavarok
Erőállóképesség:
mérsékelt ellenállással szembeni hosszantartó erőkifejtés
labdajátékok, küzdősportok, futás, kerékpár, úszás, kajak-kenu, stb. (közép- és hosszútávú versenyszámok)
A zsírszövet gyarapodása:
...történhet a táplálékkal fölöslegben bevitt
zsírok/lipidek által:
emésztőrendszer -> nyirokkeringés -> keringési rendszerben
a vérben fehérjékhez (apoproteinekhez) kötve szállítódnak a lipidek -> =
lipoproteinek
a zsírsejtek fel tudják venni a triglicerideket a vérben keringő kilomikronokból - tárolják
A zsírszövet fogyása
e hormonok termelése fokozódik:
adrenalin
noradrenalin
glukagon
lipázok
aktiválódnak
(= a triglicerideket bontó enzimek)
zsírsavak a vérbe
- albuminhoz kötve szállítódnak
szív és vázizom szövetbe
jutva -> oxidatív lebontás (citromsavciklus, stb.) ->
E
Full transcript