Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Édes Anna

No description
by

Anikó Géczy

on 28 March 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Édes Anna

„A realizmus örök ugródeszka marad, amelyről az írónak indulnia kell” Kosztolányi Dezső
realista
részletező leírások tárgyilagossága
egyén-közösség kapcsolatának ábrázolása
egyenes vonalú cselekmény
jellemzések részletessége
hősei hétköznapi emberek
alapvető eszköze: tipizálás
motivált szereplők - lélektani realizmus
Annát egyre inkább a tudattalan mozgatja
tudattalan
tudatos
A regényben szereplő urak — Drumától a pozitív ellenpólust képviselő Moviszter doktorig — elfogadják a társadalmi aszimmetria létét, az emberek egyenlőségének elvét pedig mitológiának minősítik. Moviszter e viszonyba belépteti az irgalom elvét. S úgy véli, hogy: "Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján." S a kérdésre, hogy melyik ez az ország, így adja meg a választ: "Krisztus országa", mely a lélekben van, s "úgy hat, és úgy él".
A modern szabadságideológia helyett keresztény irgalomelv. Lelki, nem pedig szociológiai lényeg, a mindennapi élet realitásában nem hatálytalanítja az alá- és fölérendeltségben megmutatkozó társadalmi aszimmetriát.
„Anna ide-oda lépegetett. Visszaszaladt a konyhába, evett valamit a sötétben, gyorsan és mohón, ami véletlenül keze ügyébe esett, egy rántott csirke combját meg sok-sok süteményt. Utána az előszoba ajtajára borult, mintha ki akarna innen menni valahová. De mást gondolt, hangosan a fürdőszobába futott, onnan a sárga tapétaajtón a hálóba." S ott Anna, aki korábban a csirkét sem bírta levágni, most leszúrja Vizynét, majd — megzavarodva Vizy reakcióitól — magát az újdonsült helyettes államtitkárt is. (Vizyt szinte szándékai ellenére, automatikusan.)
Az estély Anna számára is egyféle betetőződés. A nagy munkában elfárad, s ez a fáradtsága, szexualitásának sérelme (az "úrfi" belecsókol Moviszterné nyakába, s ezt Anna meglátja), valamint élettani folyamatok (menses) következtében szétesik, visszájára fordul az a felettes-én, amely "egészséges ösztönét" addig kordában tartotta. A szociális én mindaddig elfogadta, természetesként kezelte azt a társadalmi aszimmetriát, amelyben élnie adatott. De ennek szétesése utat nyitott az addig visszaszorított, deformált ösztön-énnek.
Egyedül az idős, beteg Moviszter Miklós, az orvos kiáltotta ki a védelem tanújaként az igazságot: „Nem úgy bántak vele mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle. Embertelenül bántak vele.” Passzív humanizmus, keresztényi sztoicizmus, részvét.
Nem az emberiséget kell megváltani, hanem az egyes embert – legalább ki kell mondani az igazságot, ráirányítani a figyelmet az izolált emberre, az egyéniség jogaira.
Semmit nem tett belső késztetésre
Ami belső késztetése volt, mind tilos
Jancsi
Vizyné megöleti magát Édes Annával
Anna és az ösztön
Édes Anna - édesanya
Egy szociális szerep ideáltipikus megtestesítője. az úr—cseléd viszonylatot természetesként éli meg, korábbi gazdájánál pl. kimondottan jól érezte magát.
De ösztön-énje számára (s ez személyisége másik szintje) Vizyék, kivált Vizyné elfogadhatatlanok. Személyiségének legbenső szintje elutasíjta Vizyéket. Anna "zsigeri" ellenszenvét gazdag utalásrendszer dokumentálja (szagok, Kornél név, bagoly).
A regényben egy irracionális, Anna számára is érthetetlen, de mélyről jövő, tartós benső tiltakozás dokumentálódik.
házassági ajánlat a kéményseprőtől, VÍzyné hisztériája maradásra bírja Annát. Ezután utánozni kezdi Vizynét, kezdetben szimpátiával ábrázolt alakja egyre szürkül.
Anna és Patikárius Jancsi kapcsolata A helyzet ismét sablonszerű, de játékosság, feszültség, különös atmoszféra. Anna érzelmi vákuumába elemi erővel robban be a szerelem, most nő.
Jancsi később nem törődik az általa gerjesztett érzelemmel.
Anna minden érzelmet makacsul őriz (gesztenye, pénz, trombita).
A helyzetébe belekényszerülő Anna később "Anna az érdekességéből napról napra vesztett. Annyira belesimult a ház rendjébe, hogy eltűnt, észre se vették, nem is beszéltek róla sehol. Mint a legtöbb cseléd, ő is utánozni kezdte asszonyát. A haját már egészen úgy simította végig, mint Vizyné, s az ismerősök, amikor telefonoztak, gyakran nem tudták, hogy az ő hangját hallják-e vagy az asszonyáét."
A gyilkosság az én-vesztésből hozza vissza Annát.
nem menekülhet sehová, árvaság.
A 19 éves parasztlány, mielőtt belépett Vizyékhez, ép és egészséges lelkű, tiszta és nemes ember volt, csak végtelenül árva és szegény.
érzékeny, minden durvaságtól visszariadó lány, még egy csirkét sem tudott megölni.
Édes Anna
Az író nem a gyilkosságot állítja a középpontba, hanem a rejtve maradt, lelki erőket, a belső kényszert, amely miatt Anna ölt.
lélektani regény, de nem bontja ki a folyamatot - öntudatlan lázadás
két keretfejezet: a politikát elutasító, ironizált szemléletmód - nem társadalmi regény. Emberi sorskérdések: kiszolgáltatottság, közömbösség, részvét hiánya, és ezekhez használja fel az úr-szolga viszonyt.
Minden részletnek van az egészre vonatkozó jelentése.
Az igazság és az megítélhetetlen - csak emberség van
az ember cselekedete tisztaszívűség
A TÉMA többrétegű.
· Az alaptéma: egy cselédlány látszólag minden ok nélkül meggyilkolja munkaadóit.
Nem a gyilkosság áll a középpontban, hanem a motiváció.
· A Kommün utolsó napjai, a trianoni békeszerződés aláírása
és a Kommün bukása utáni két év korrajza, társadalomrajza
(minden társadalmi réteget érint).
· Az emberi méltóság, a sérült ember, a munka és az ember
megaláztatásának összefüggéseit elemző analitikus regény.
Kosztolányi: Édes Anna (1926)
A védtelenség labirintusa

4.
Narrátor: ironikus távolságot tart a történelmi helyzettel és a legendásítással is
Legendásítás - a pletyka filozófiája-
egyszerre hiteles és hiteltelen a történet valószerűsége
3.
„Mindig így ment ez minden áldott nap,
hol az egyik, hol a másik szobában…”
2.
1.
Nyelv- és térvesztést mutat be - Anna nyelvi elidegenedettsége
nem a nyelvvel, hanem a munkával kommunikál
a világ az érzéki tapasztalattal értelmezhető-
Lelki utakat követ - a felszín alatti feszültségek döntő hatása
Gyakorító elbeszélés: a többször ismétlődő dolgokat
csak egyszer mond el=feszültségteremtő eszköz
ELBESZÉLÉSMÓD
a szociális helyzet, amelyben Anna mozog, s amelyből nem lehetséges kilépnie, lehetetlenné teszi, hogy "egészséges ösztöne" szerint cselekedjék. Ilyen irányban nem mozoghat, nincsen útja, már ösztöne első mozdulatakor ott a szociális kényszer: "Nagybátyja azonban mellette volt, s ő moccanni sem mert."
a férjhezmenés addigi élethelyzetéből kilépési lehetőség
szocializációja tökéletessége akadályozza meg szándékában; az a tény, hogy — saját "egészséges ösztöne" ellenére — tökéletesen alkalmazkodott ahhoz a szociális szerephez, amely számára adódott: "Jó" cselédként nem hagyhatta magára megbetegedett asszonyát.

A sok elfojtást, sérelmet, a magzatelhajtást az estély tetézte be, ez billenthette ki Annát fásultságából, megpattan benne valami, tömi magába az ételt, ez már nem a régi Anna. Megrémül, az az érzése, hogy őt támadták meg – kezébe kerül a kés. Az a feszültség, ami eddig felgyülemlett Annában, a gyilkosság pillanatában elementáris erővel tör elő, pusztít a rengeteg elfojtott érzés, ösztöne robbanáshoz vezet.
Önvédelemből ölt, szuverenitásának maradékát védi ösztönösen, öntudatlan lázadás ez. Gyilkos és áldozat.
Úgy tűnik, hogy megszokta mindezt. Tudatalattija működik, soha sem tesz tudatosan semmit. Száműzik a konyhába, a nagy fogadás alkalmával. A sok apró sértés, a szeretetlenség, szuverenitásának elfojtása, a magzatelhajtás mint a gyilkosság előképe vezet el a tragédiához.
Szeretetigényének, szeretni akarásának természetes ösztöne játszott közre abban is, hogy enged Patikárius Jancsi mohó, infantilis szexuális vágyának. Ekkor Annában még nem ment végbe a belső torzulás. Lassan, fokról fokra megy végbe Anna egykori szép lelkének megtörése.
Vizyné olyanná faragta Annát, ahogy álmaiban képzelte el az igazi cselédet. De eközben beleszólt magánéletébe, elvette önállóságát, önbizalmát, önbecsülését. Keveset és egyszerű ételeket egyen, ne nevessen, ne szánakozzon, ne énekeljen, hallgasson. Elvágta a külső világhoz fűző kapcsolatait is.
kisajátította magának.
kilóg a sorból: az író szócsöve - a kommunizmus hibájáról, az emberiség szeretetéről, a politika hitványságáról szól, az egyetlen, akinek Anna ember
A regény végső tanulsága, hogy az emberi bajokra nem található intézményes megoldás, a politika képtelen a kiszolgáltatottságra, a megaláztatásra, a lelki gondokra gyógyírt találni. Egy megoldás lehetséges: az irgalom, a keresztényi szeretet, sztoicizmus.
A szereplők típusok.
Moviszter doktor
19-20. - ítéletek - befejezés
15-18. - menekülés a házasságba- kudarc- gyilkosság
11-14. - Anna és Jancsi románca
7-10. - Anna beilleszkedése
Anna a 6. fejezetben
jelenik meg
1-6.fejezet - színhely, jellemek, lélekrajzok
Kosztolányi
Kun Béla
KERETES SZERKEZET
Kommunikációja:
1. Keveset beszél, érzéseit nem tudja szavakba önteni, ösztönlényként viselkedik
a környezetét a szagláson keresztül értelmezi
2. Egyre inkább beszűkül a kommunikáció
3. Idegenség, otthontalanság érzet- eltérő nyelvi kódok
"Nem jó a túl jó cseléd, legyen olyan mint a több, jó is meg rossz is."
A szegénység regénye
gazdasági
(kénytelen szolgálni)
kapcsolati és
kommunikációs
Együgyűségéből, iskolázatlanságából, paraszti mivoltából következik, hogy érzékenységének reakciói ösztöni szinten játszódnak le, szaglás: rosszullét a szagoktól. Mindennap jobban és jobban irtózott valamitől, de hogy mitől, arról magának sem tudott számot adni. Csak az ösztöne, a szaglása tiltakozott egyre erőteljesebben.
nyolc hónap Vizyéknél – szenvedés
hogy mintacseléd lehessen, embersége feladása árán Az író nem „analizálja” Anna belső életét, végig rejtelmes zártság
Más út a lelki rombolás sejtetésére: freudizmus - apró, az adott pillanatban jelentéktelennek tűnő sérelmeken át a tudattalan lelki robbanásig.
Alakja köré legendák, a tökéletes cseléd glóriája
Anna
Vizyné
Az én Annám.
Anna nem kilépett, hanem kitört a számára elfogadhatatlan élethelyzetből
Anna megcsúnyult, hullott a haja, megfáradt, elzsibbadt benne valami. A mintacseléd-szerep elnyelte benne az embert, egykori egyéniségét. Anna mindezt nem tudatosítja magában. Nem érez haragot, ellenszenvet Vizyné iránt, sőt inkább részvétet.
Úrfi és cselédlány
kiútkeresés
Anna terhes. János megoldása: a gyógyszertől, amely "olyan keserű" volt, Anna lázálma az otthonról; édesapjának alakja és Vizyné, a szürreális vízió középpontjában. A fejezet végén a gyilkosság szinte álomban történik.
Anna félszavas mondatai, gyenge közlései egy felette állóval önértékelésének fokát mutatják. Saját helyzetére sem tudja megfogalmazni: hallgat, szótlan, tűr. A beszűkült tudat rajza.
Anna cselekedetei a gyilkosság után meglepőek, riasztóak, vár. Anna nem értette, miért tette, amit tett. De volt valami, ami miatt meg kellett tenni. Ezt a valamit szeretné felderíteni a bíróság is, de képtelen rá.
Ítéletet vár és ítéletet hoz a környék, a "Krisztina" is, lassan adomák, fámák kezdenek terjedni Annáról és Vízyékről. A tárgyaláson mindenki Anna ellen vallott. A házbeli ügyvéd, Druma politikai bűnügyet látott az esetben.
A gyilkosság a Vizy Kornél helyettes államtitkári kinevezését megünneplő estély után. Az estély Vizyék életének tetőpontja, mindannak betetőződése, amik addig voltak.
Vizy államtitkár
A piskóta-teszt
Az estély után Anna a számára ismeretlenné átalakított lakásban, szokása szerint, el akarta rendezi az asztalt, de — éppen a szoba rendjének átalakítása miatt — "véletlenül" földöntött egy tölgyfa széket. "Egyszerre oly zaj dördült végig a földőlt szobákon, mintha pisztollyal lőttek volna." Majd, hogy a kimerült házigazdák erre a zajra sem ébredtek föl: "A szomszédban egy kutya vonított a teleholdra, ott nem messze tőlük, a Tábor utcában, a Hattyú, az a nagy fehér kutya, amelyiket ismert.” maga az író is megjelenik a regényben, és — Hattyú kutya ugatásával — szinte jelt ad a gyilkosságra. Önmagának ez a regénybe való beléptetése alig leplezett állásfoglalás
Rezonőr - az író szócsöve
Ficsor
Nagy Dóra elmetérképe
A fotók Fábri Zoltán filmjéből
Vízy Kornél törtető, karrierista típus, minisztériumi magas rangú hivatalnok, a háza nagy része ki van adva bérbe, Az úri középosztály tagja, mindene megvan - Csalja a feleségét, nem válhat el, ártana a karrierjének Az emberekkel úgy viselkedik, amilyen társadalmi szinten állnak, a protekció ellen küzd, maga kihasználja. Közönyös a cselédekkel.
Vízyné - a gyermeke elvesztése óta sérült személyiség, eltorzult lélek, a cselédmánia pótlék. Csak a cselédre összpontosított, gondolatvilágából minden más kiszorult. Annát a maga módján szereti - gyerekpótlék (Ő Anna, az én Annám), de a szeretetre tartogatott eszközei megegyeznek az elnyomás eszközeivel.
Összegezzétek a tanultakat elmetérképen!
Fürtábra – Hányféleképpen tudjátok értelmezni azt, hogy Édes Anna szegény?
Realista regény

Mi jellemzi a realista regényt?
Rezonőr - mit jelent?
Itt ki a rezonőr?
Készítsetek jellemtérképet!
4 tulajdonság legaláb-2-2 érvvel

Milyennek látjátok Annát, amikor először látjuk Bandikával?
Milyenné válik a regény végére? Miért?
Hogyan „nevelte” mintacseléddé Annát Vizyné?
Hogyan próbál kiutat keresni Anna? Miért nem sikerül?
Gyilkos vagy áldozat Édes Anna? – érvelés - kooperatív kiscsoportos megbeszélés és egyéni esszé
Kit lepett meg, hogy megölte a gazdáit? Miért? Milyen motívumok készítették elő, és milyen motívumok mutattak éppen ellenkező irányba?
Full transcript