Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Balassi Bálint élete

No description
by

Hajna Kelemen

on 8 March 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Balassi Bálint élete

Balassi Bálint
Ifjúkora
Bevezetés
született:
1554. október 20. Zólyom várában
meghalt:
1594. május 30. Esztergom alatt
gyarmati és kékkői báró
a magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja
a magyar irodalom első klasszikusa
apja:
gyarmati Balassa János
anyja:
Lekcsei Sulyok Anna

Szülei 1553 tavaszán, azaz egy évvel Bálint születése előtt házasodtak össze. Tíz évvel később, azaz 1563-ban született meg testvére, Ferenc.
na menjünk csak bele jobban a részletekbe...!
rövid ideig Bornemissza Péter a nevelője, kezdetben ő volt a nevelője
3-4 évig Nürnbergben tanul
egyetemre nem járt, mivel apja birtokperek kapcsán börtönbe került
apja 1570-ben megszökik a fogságból, és Lengyelországba menekülnek
itt egy várban élnek kicsit több, mint 2 évig
ekkor lefordítja németről egy lutheránus prédikátor könyvét, melyet Krakkóban még ebben az évben kinyomtatnak (B
eteg lelkeknek való füves kertecske)
szintén ebben az évben édesapja kegyelmet nyer, édesanyja pedig meghal
a 18 éves Bálint Pozsonyban Rudolf koronázásán táncol :)
1575-ben a török elfoglalja a Balassiak Nógrád megyében fekvő várait (Kékkő, Divény).
Apja a Báthory István ellen hadba küldi, de Bálintot már az erdélyi határon elfogják, és Báthory udvarában ismeri meg a kifinomultabb reneszánsz életet
kezdetben Gyulafehérváron, majd Krakkóban részese lesz az udvari életnek, hiszen Báthoryt lengyel királlyá választják
Édesapja 1577-ben meghal, csupán egyetlen birtok marad Bálintra.
Talán ő a szerzője az
Euryalus és Lucretia
c. széphistóriának, mely egy erotikus novella alapján készült a sárospataki Gombos-kertben.
Egy hirtelen találkozásnak köszönhetően beleszeret gyerekkori ismerősébe, Ungnád Kristófné Losonczy Annába, akinek az akkori szokásoknak megfelelően bókoló verseket ír. Anna miatt elkerül Egerbe, (Ungnád ott a várkapitány), ahol 3 évig vitézi életet él. Ifjúkorában mindössze ez az egy nő a számára meghatározó.
Felnőttkora
1583-tól heves támadások kísérik tevékenységét: megvádolják nemi erőszakkal. Ekkoriban kerül kezébe a
Poetae tres elegantissimi
c. szerelmi verseket tartalmazó antológia, aminek későbbi költészetében meghatározó szerepe van.
1584-ben megnősül, elveszi másodfokú unokatestvérét,
Dobó Krisztinát
, akitől egy évvel később gyermeke is születik:
Balassi János
. Ugyanekkor súlyos betegségben megírja végrendeletét, majd egy évvel később feleségével katolizálnak.
Balassi felesége birtokának értelmezi Sárospatak várát, elfoglalja, de ezzel felségsértést követ el, mivel az királyi birtok. Ráadásul rosszakarói vérfertőzéssel is megvádolják.
Mindössze 3 év házasság után, 1587-ben felesége hűtlen lett hozzá, házasságát később maga a pápa nyilvánította érvénytelennek
Egy évig Szarvaskő várában él. Feleségül kérte a mostmár
özvegy Losonczy Annát
, aki azonban elutasította a vagyontalan és nem túl jóhírű költőt.
Újult erővel lát neki a versírásnak, ebben az időszakában alkotja meg a híres Balassi-strófát is. Időközben Érsekújvárra kerül 50 lovas kapitányaként
1589 őszén elhagyja az országot, Lengyelországba megy. Wesselényi Ferencnél vendégeskedik Krakkóban és Debnóban. Terve az volt, hogy a lengyel törökellenes háborúban részt vegyen. 1590-ben azonban a lengyelek békét kötnek a szultánnal, ezután Balassi ismét továbbáll.
Ezután Braunsbergben felkereste az ottani jezsuita kollégiumot. Innen az "Óceánum-tenger" partjáig megy tovább, ám erről az útról nincs sok infó.
Ebben az időszakban írja istenes énekeinek zömét.
1591 őszén tér haza Magyarországra, ám ekkor már lakóhelye, Liptóújvár megtartásáért is pereskednie kellett, energiáit szinte csakis védekező iratainak írására fordította. Még Losonczy Annával szemben is bírósági keresetet adott be, ám perképtelennek nyilvánították.
Pénz híján lókereskedelemmel és tokaji borok szállításával kezdett el foglalkozni.
1593-ban új szerelemre gyulladt, rejtélyesen
Fulviának
nevezi el.
Ebből a korszakából való öt egystrófás műve, amelyek egy papírlapon, kézírásában maradtak fenn a körmendi Batthyány-levéltárban.
Halála
1593-94-ben a törökellenes ún. hosszú háborúban újra katonáskodott. A tizenötéves háború kezdetén Esztergom ostroma során 1594. május 19-én egy ágyúgolyó mindkét combját elroncsolta.
Amputációval még menthető lett volna, de ő abban a hitben élt, hogy vitéz nem élhet lábak nélkül. A vérmérgezés, valamint a vérveszteség miatt 11 nappal később az Esztergom-szentkirályi táborban hal meg.
Hibbe kegyúri templomában temetik el, ahol szüleivel, valamint a nem sokkal őutána elhunyt öccsével együtt nyugszik.
„Anno 1594 die 19. Maii minden két combját lőtték által, és az barbélyok gondviseletlenségek mia holt meg 30. eius és vitettem Újvárra.”
by Balassa András
„Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.”
by Balassa Zsigmond
A két legfontosabb fennmaradt feljegyzés haláláról:
Műveinek sorsa, kiadásai
Ha minden igaz, életében nem jelent meg egyetlen műve sem nyomtatásban, művei kéziratos másolatban maradtak ránk.
Költészetének nagy részét, világi verseit a ma
Balassa-kódex
néven ismert kéziratos könyv őrzi.
„Ezeket pedig a maga kezével írt könyvéből írták ki szóról-szóra, vétek kevés helyen esett benne, az sem egyébtől lett pedig, hanem a Balassi írásának nehéz olvasása miatt, de afelől meglehet. Külön-külön mindenik éneket mikor, miről és kiről szerzette, megírta, a nótáját is mindenikének feljegyzette. Aki azért gyönyörködik benne, innét igazán megtanulhatja, mint kell szeretőjét szeretni, és miképpen kell neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá. De nem mindent hevít úgy a szerelem tüze talán, mint őtet.”
A kódex csupán 1874-ben vált ismertté, amikor a Radvánszky család könyvtárából előkerült.
Balassi szerelmi verseit csak egy szűk arisztokrata kör ismerte. Szép magyar komédiája a 17. század első felében nyomtatásban is megjelent.
Ezek a nyomtatott könyvecskék azonban mára elvesztek, illetve csupán egyikük csekély töredéke maradt fenn.
Full transcript