Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Képelemzés 1.

No description
by

Hajna Kelemen

on 3 August 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Képelemzés 1.

Képelemzés 1.
feltehető kérdések
Ki festette, mikor, miért?
méret
forma
lépték
csak abban az esetben vizsgálható, ahol közvetlenül hat ránk (múzeum, eredeti környezet)
Nicholas Hilliard, 16.sz. 6 cm átm.
Gustave Courbet, 19.sz. 315x668 cm
Michelangelo, 16. sz. tondo
siénai oltárkép, 15. sz.
Georgia O'Keeffe, 20. sz. 91x76 cm
Roy Lichtenstein, 20. sz.
A leggyakoribb a téglalap alakú festmény
az arckép általában függőleges
a tájkép általában vízszintes
a valóságban is így érzékeljük a formákat
Az arányok a formán belül szabadon választhatók
pl. a megfestett tárgy mérete hogy viszonyul a valós tárgy méretéhez
kompozíció
Tintoretto Szent György és a sárkány, 17. sz.
David Marat halála, 18. sz.
Vermeer: Levelet olvasó lány, 17. sz.
Fra Angelico: Angyali üdvözlet, 15. sz.
Mondrian: Kompozíció, 20. sz.
Vermeer: A zenelecke, 17.sz.
reneszánsz
klasszicizmus
méret, forma, lépték, kompozíció
a festő hogyan osztja fel a festmény felületét, és hogyan helyezi el az alkotóelemeket ezen a felületen
a kompozíció befolyásolja a néző reakcióját
szimmetrikus, kiegyensúlyozott
-->
nyugalom, csend, harmónia
nagy léptékű
-->
ünnepélyes, méltóságteljes
asszimetrikus, kiegyensúlyozatlan
-->
drámai, nyugtalanító hatás, feszültségkeltés
a kompozíció egy történet elbeszélésének eszköze is lehet: úgy vezeti a tekintetet, hogy a néző a művész szándéka szerint olvassa.
hasonló kompozíció
szigorú rend
egyensúly
geometrikus szerkezet
nonfiguratív
a természeti formákat elvont lényegükre redukálta
nem utal a valós világra
"tiszta festmény" - egyetemes igazságok kifejezője
történetet mesél el
minden részletnek feladata van a történet elmondásában
minden kulcsfigura és csoport külön teret kap
mértani szerkesztés
a kompozíció ellentétes irányú átlókból áll, melyek a történet meghatározó pontjaira irányítják a tekintetet
a nőalak a néző felé rohan, de hátranéz a kép közepe felé, karja szinte átnyúlik a valódi térbe kitörve a képsíkból
a test dinamizmusa az egész szerkezeten visszaköszön
szuggesztív erő
egyszerű kompozíció
nincs jelentéktelen elem
a felső rész üres, hogy a figyelem Marat-ra irányuljon
testtartása a halott Krisztusét idézi
a hangsúly - szokatlan módon - a kép bal oldalára esik
a nézőpont megválasztása miatt különleges a kompozíció
a folyó képét a révész végtagjai keretezik
a révész alakját a sarokba állította, így a kompozíció természetes benyomást kelt
északi barokk
déli barokk
Hogyan értelmezte a témát?
Milyen a kép stílusa? Valósághű-e?
Milyen a kompozíciója?
Milyen színeket használt a festő?
Mivel és mire festett?
Tetszik-e a kép?
Miért ezt a témát választotta?
Miről szól a kép, mi a témája?
- mindent alak-háttér viszonylatában érzékelünk
- az európai kultúrában balról jobbra olvassuk a képet, a hangsúly a jobb oldalra helyeződik
A képtér típusai:
A perspektíva:
A 15. századtól tudományos – elsősorban matematikai – alapokra fektették a megfigyeléseiket és az ábrázolást
A szemlélőtől távolodva a párhuzamos vonalak egymáshoz közelíteni, a tárgyak kisebbedni látszanak
- zavaros, túlzsúfolt vagy kietlen tér izgalomra, feszültségre, neurotikus állapotra utal
- világos, tagolt, nem zsúfolt tér derűs, kiegyensúlyozott, optimista kultúrára, személyiségre enged következtetni
- sokat elárul a művész és kora szemléletéről
a kép tere
Hiroshige
- a háttér az alak környezetét képviseli, az alak a történet szereplője
- illúziókeltő - pl. a levegőperspektíva segítségével
- 3 térsík: előtér, középtér, háttér (reneszánsz),
- valósághű térábrázolás, perspektíva
3. valósághű v. optikai tér – hogyan látjuk a tárgyakat a valóságban
- az alakok ábrázolásában nagyobb valósághűség
- nagyobb a képmélység, de nincs valóságos térabrázolás – arany háttér ---az Igére, a szakralitásra fordított figyelem tere
2. spirituális tér – bizánci mozaikok, ikonok
- határozott körvonalak, szimbolikus színhasználat
- nincsenek egymást fedő alakzatok, a legjellemzőbb nézet törvénye érvényesül
- tere kétdimenziós, nincs mélysége és perspektívája
archetípusokat, képi hagyományokat követnek, nem egyedi tárgyak egyénített képeit alkotják meg
1. törzsi művészet, középkori ábrázolás (totemikus-mágikus-heraldikus tér)
A reneszánsz előtti ábrázolás jellemzően szimbolikus: a festő nem az egy nézőpontból optikilag érzékelt képét festi meg a tárgyanak, hanem azt festi, amit tud róla – többféle tudás/ érzékelés/ nézőpont és a közölni vágyott tartalom alapján
Optikai perspektíva:
A párhuzamos vonalak, ha a középtengelyből nézzük, szemünk magasságában találkoznak, ez a horizontvonal, a találkozási pont az enyészpont
később a képátló válik hangsúlyosabbá (barokk)
A kompozíció
Full transcript