Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kölcsey (copy)

No description
by

Hargitai Bea

on 23 September 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kölcsey (copy)

Kölcsey Ferenc: Himnusz
szerkezete
kézirata
Keretes szerkezetű költemény. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz.
A keret által közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással.
A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit.
A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a mongolok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. Emlékezik Rákóczi szabadságharcról is. A 6–7. versszakban a múlt képeit összehasonlítja a jelennel. Minden romokban hever, eltűntek a régi szép emlékek. A képek erejét az ellentétek fokozzák.
A vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.
A magyar nép zivataros századaiból
A himnusz (görög 'dicséret, magasztalás') költői és liturgikus műfaj, az ódai műfajcsoport tagja, melynek tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme, természeti erő vagy isteni tulajdonságokkal felruházott ember dicsérete. Az egyik legősibb lírai műfaj, a mitikus világképű kultúrákban mindenhol fellelhető.
Kölcsey Ferenc
Epigrammák
Huszt
Tömör, csattanós lírai alkotás.
(1790-1838)
reformkori eszmény
Halálakor Kossuth: „tiszta szellemiség, személyesített erény”
Wesselényi: „Nem közénk való volt”
a magyar köznemes életformája idegen számára
a magyar hibák kérlelhetetlen kritikusa
Szerb Antal: a nemzet legfájdalmasabb embere
A
hazaszeretetet

a filozofikus gondolat
és a vallási világkép síkjára emeli.
Élete:
gyenge testalkat, félvak, korai árvaság
befelé forduló, magányos
hatéves korában a debreceni kollégiumba került, jogot végzett
Álmosdon, majd Csekén gazdálkodik
vidéki magány
Életmód, környezet (emberi, tárgyi) <=> műveltsége, eszményei, költői becsvágya
Életműve fejlődéstörténeti szempontból átmeneti:
klasszicista,
szentimentális,
romantikus elemek.
1808-ban összetépte korábbi verseit - megtagadta Csokonait, Kazinczy oldalára állt.

1810 - az elvi kritika megteremtője (Csokonairól, Berzsenyiről) klasszicista szempontból.
Költői gyakorlatában szentimentális
a lélek érzékenysége nála nem kordivat
szorongó bánat gyerekkorától
valósággal szerelmes a saját lelkébe: befelé fordul
dolgozószobája
magasra rakta a mércét, senki nem ütötte meg.
az olvasás már-már beteges szenvedély
menekül a valóság elől
örök elvágyódás, maga sem tudja, hová.
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?

Ah, fájdalom -
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!

S mért nem forr könyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?
Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik.
1814 Felelet a Mondolatra (Szemere Pállal)
újragondolja
esztétikai elv
eit és
nyelvfelfogás
át:
II. 1820’ romantikus hazatalálás
Nemzeti hagyományok (1826)
Himnusz (1823) idő- és értékszembesítés (Erkel zenéje)
III.- 1829-től Szatmár megyei képviselő - közéleti szereplés.

Népérdek
a nemzeti egység feltétele: érdekközösség – 700 000 nemes és 10 millió nemtelen között.
Parainesis (1837)
Kukorelly Endre: Tizenkilenct

(Ad notam Kölcsey Ferenc: Huszt)

Bús hatker Szondy negyven düledéke. Megállott
Csendben két emelet közben az éjjel a lift.
Szél kele, kurva hideg, s a lépcsőháznak elontott
Oszlopi közt lebegő házmester inte felém.
És mond: Te! mi a faszt vársz itt, mér csöngetel itten?
Nem látol, apukám, hogy bekrepált ez a szar?
Messze a harmadikig, komolyan, húzzál te gyalog fel!
A lift hast gyarapít, de lelapítja, ha rossz!
már romantikus
– Az antik minták követése helyett a nemzeti történelmet és patriotizmust hirdeti.
– A fordítás helyett az eredetiség fontosságát hangsúlyozza.
– A klasszicizmus normatív nyelvszemlélete helyébe az organikus nyelvfelfogás kerül.
romantikus nemzetfelfogás: nemzetjellem-tan (minden nemzet egyedi érték + egyenrangú)
etikai hazaszeretete elsősorban értekező prózájában
a hazaszeretet életforma
a hazaszeretet forma, amelyben lelke romantikus hajlamát összegyűjti
-szervetlen (klasszic.) idegen mintát követ
a magyar is szervetlen
-szerves (görög) - saját gyökeréből táplálkozik
A nemzetek fejlődése:
a nemzetek életkori szakaszai, mint az embereké
- szerves fejlődésre van szükség
a kultúra lényege: folyamatosság - ne szakadjunk el a gyökerektől.
- lehetséges út: a népköltészetre támaszkodni.
Elfojtódás
‘Búcsú az országos rendektől’ című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját:
“Jelszavaink valának: haza és haladás.”
1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond.
Mint a
liberális ellenzék vezető szónoka
, fölszólal a lengyel és görög szabadságharc ügyében is, fölismerve, hogy a nemzet sorsa csak európai összefüggésben oldható meg.
Kölcsey Kálmán egyike volt a márciusi ifjaknak, s Komáromnál halt hősi halált
Kölcsey éppúgy, mint a reformkor többi felelős gondolkodója mindent az
én, haza, emberiség
hármasságában vizsgál. Az ‘én’ kiteljesítése kötelező, de nem öncélú feladat. Célja a haza, s ezen keresztül az emberiség szolgálata. A fokozatok nem átugorhatóak és nem megfordíthatóak.
Aki hazáját tetterősen szereti, teljesíti kötelességét a Földön – erkölcsi ideál – erény – tanulás – önzetlenség.
a ‘rény’ (=erény) tartalma „az emberiség, s kivált a haza szolgálata”.
Erkölcsi végrendelet: erényes élet - az ember a közösségé.
Műfaj: intelem.
Full transcript