Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Kölcsey (copy)

No description
by

Hargitai Bea

on 27 November 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kölcsey (copy)

Kölcsey Ferenc: Himnusz
kézirata
Szerkezete: keretes - első és utolsó versszak – könyörgés, fohász
Közöttük: a múlt és jelen szembeállítása
A 2–3. versszak: a múlt dicső pillanatai: honfoglalás, gazdasági virágzás, Mátyás
Következő versszakok: a múlt szenvedései: mongolok, törökök, belső széthúzások, testvérharcok
6–7. versszak: a múlt képeit összehasonlítja a jelennel: minden romokban - ellentétezés
Végén ismét fohász, de a hangsúly áthelyeződik: már csak szánalomért könyörög


A magyar nép zivataros századaiból
A himnusz (görög 'dicséret, magasztalás') költői és liturgikus műfaj, az ódai műfajcsoport tagja, melynek tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme, természeti erő vagy isteni tulajdonságokkal felruházott ember dicsérete. Az egyik legősibb lírai műfaj, a mitikus világképű kultúrákban mindenhol fellelhető.
Kölcsey Ferenc
Epigrammák
Huszt
Tömör, csattanós lírai alkotás.
(1790-1838)
reformkori eszmény
Halálakor Kossuth: „tiszta szellemiség, személyesített erény”
Szerb Antal: a nemzet legfájdalmasabb embere
Élete:
gyenge testalkat, félvak, korai árvaság
befelé forduló, magányos



Sződemeteren született
Hatéves korában a debreceni kollégiumba került, jogot végzett
Álmosdon, majd Csekén gazdálkodik, vidéki magány
Életmód, környezet (emberi, tárgyi) <=> műveltsége, eszményei, költői becsvágya
Életműve fejlődéstörténeti szempontból átmeneti:
klasszicista
szentimentális
romantikus elemek
1808-ban összetépte korábbi verseit - megtagadta Csokonait, Kazinczy oldalára állt
1810. az elvi kritika megteremtője (Csokonairól, Berzsenyiről) klasszicista szempontból
Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik
1814 Felelet a Mondolatra (Szemere Pállal)
Költői gyakorlatában szentimentális
a lélek érzékenysége nála nem kordivat
szorongó bánat gyerekkorától
valósággal szerelmes a saját lelkébe: befelé fordul
dolgozószobája
magasra rakta a mércét, senki nem ütötte meg
az olvasás már-már beteges szenvedély
menekül a valóság elől
örök elvágyódás, maga sem tudja, hová
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?

Ah, fájdalom -
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!

S mért nem forr könyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?
újragondolja
esztétikai elv
eit és
nyelvfelfogás
át:
1820. romantikus hazatalálás
Nemzeti hagyományok (1826)
1829-től Szatmár megyei képviselő - közéleti szereplés

Népérdek
a nemzeti egység feltétele: érdekközösség – 700 000 nemes és 10 millió nemtelen között
Parainesis (1837)
Kukorelly Endre: Tizenkilenct

(Ad notam Kölcsey Ferenc: Huszt)

Bús hatker Szondy negyven düledéke. Megállott
Csendben két emelet közben az éjjel a lift.
Szél kele, kurva hideg, s a lépcsőháznak elontott
Oszlopi közt lebegő házmester inte felém.
És mond: Te! mi a faszt vársz itt, mér csöngetel itten?
Nem látol, apukám, hogy bekrepált ez a szar?
Messze a harmadikig, komolyan, húzzál te gyalog fel!
A lift hast gyarapít, de lelapítja, ha rossz!
már romantikus
– Az antik minták követése helyett a nemzeti történelmet és patriotizmust hirdeti.
– A fordítás helyett az eredetiség fontosságát hangsúlyozza.
– A klasszicizmus normatív nyelvszemlélete helyébe az organikus nyelvfelfogás kerül.
romantikus nemzetfelfogás: nemzetjellem-tan (minden nemzet egyedi érték + egyenrangú)
etikai hazaszeretete elsősorban értekező prózájában
a hazaszeretet életforma
a hazaszeretet forma, amelyben lelke romantikus hajlamát összegyűjti
-szervetlen (klasszic.) idegen mintát követ
a magyar is szervetlen
-szerves (görög) - saját gyökeréből táplálkozik
A nemzetek fejlődése:
a nemzetek életkori szakaszai, mint az embereké
- szerves fejlődésre van szükség
a kultúra lényege: folyamatosság - ne szakadjunk el a gyökerektől
- lehetséges út: a népköltészetre támaszkodni
Elfojtódás
‘Búcsú az országos rendektől’ című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját:
“Jelszavaink valának: haza és haladás”
1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak
Tiltakozásul lemond
Mint a
liberális ellenzék vezető szónoka
, fölszólal a lengyel és görög szabadságharc ügyében is, fölismerve, hogy a nemzet sorsa csak európai összefüggésben oldható meg
Kölcsey Kálmán egyike volt a márciusi ifjaknak, s Komáromnál halt hősi halált
Kölcsey éppúgy, mint a reformkor többi felelős gondolkodója mindent az
én, haza, emberiség
hármasságában vizsgál. Az ‘én’ kiteljesítése kötelező, de nem öncélú feladat. Célja a haza, s ezen keresztül az emberiség szolgálata. A fokozatok nem átugorhatóak és nem megfordíthatóak.
Aki hazáját tetterősen szereti, teljesíti kötelességét a Földön – erkölcsi ideál – erény – tanulás – önzetlenség
a ‘rény’ (=erény) tartalma „az emberiség, s kivált a haza szolgálata”
Erkölcsi végrendelet: erényes élet - az ember a közösségé
Műfaj: intelem
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Wesselényi: „Nem közénk való volt”
a magyar köznemesek életformája idegen számára
a magyar hibák kérlelhetetlen kritikusa
Himnusz
(1823)
idő- és értékszembesítés
(Erkel zenéje)
Alcím: A magyar nép zivataros századaiból
Beszélő: középkori prédikátor
Műfaj: himnusz (ima)
Téma: a magyar nép helyzete, múltja, jövője
Full transcript