Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A processzor története

No description
by

Miklos Diossy

on 9 March 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A processzor története

A processzor
története

Készítette: Dióssy Miklós
A CPU
A processzor -hivatalos nevén központi feldolgozó egység- felelős a programok utasításainak értelmezéséért, végrehajtásáért, az alapvető aritmetikai, logikai és input/output műveletek elvégzéséért.
Bevezetés
A mai processzorok alkotórészei:
ALU (Arithmetic Logic Unit)
CU (Control Unit)
Regiszterek és a cache
Buszvezérlő
Az aritmetikai logikai egység (ALU)
Aritmetikai és logikai műveleteket elvégző digitális áramkör.
A legtöbb ALU a következő műveletekre képes:

alapvető artimetikai műveletek
/összeadás, kivonás, szorzás, osztás/
egszerű logikai utasítások
/ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY, NEM/
bitmozgató utasítások
/balra-jobbra mozgatás: megfeleltethető a 2-vel
való szorzásnak./
A vezérlőegység (CU)
Felügyeli, hogy milyen adatok mennek át az ALU-n
Jeleket küld a számítógép többi része felé, főként a memóriába, így az ALU által elvégzett műveletek elraktározhatók, manipulálhatók.
Cache és regiszterek
A cache egy kis, de nagyon gyors memória, mely lehetővé teszi a vezérlőegység számára a gyakran használt változók gyors elérését.
A regiszterek a "memóriapiramis" csúcsán helyezkednek el.
a mai modern CPU-k több "szintű" vagy "rétegű" cache-sel rendelkeznek.
A CPU-ba integrált kis memória cellák
Közvetlenül a fordító vezérli őket.
/adatokat küld a CPU-nak feldolgozásra/
Buszvezérlő
A regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszert irányítja. A busz továbbítja az adatokat.
A story
Utazásunkat 1949 augusztusában kezdjük, az amerikai Maryland államban.
EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer)
elődeit különböző feladatok elvégzéséhez fizikailag át kellett kötni.
ő már belső programvezérlésű, a programok nagy sebességű memórián tárolódtak, különböző feladatok elvégzéséhez csak ki kellett cserélni a memóriát.
Az első processzorok az EDVAC-éhez hasonlóan egy-egy projekt számára készültek.
Az 50-es évek első processzorai:
Egy jól működő számítógépnek több ezer kapcsolóra van szüksége, az adatfeldolgozás sebessége nagyban a kapcsolók sebességének függvénye.
Kezdetben a relék, majd vákuumcsövek használata terjedt el.
CPU, memória,és külső busz interfész
EDVAC
A tranzisztorok megjelenésével még komplexebb és megbízhatóbb processzorok előtt nyílik meg az út. Ezeket egy vagy több nyomtatott áramköri lap tartalmazta.
Ebben az időszakban dolgoztak ki egy módszert sok összekapcsolt tranzisztor compakt helyen való előállítására.
Megjelennek az első integrált áramkörök.
A tranzisztor alapú számítógépek előnyei:
a már említett megbízhatóság
alacsonyabb fogyasztás
SEBESSÉG - a tranzisztor alapú kapcsolók sebessége sokkal nagyobb az elődeiéhez képest.
A 60-as évek végére megjelennek a több 10 megahertz órajelű processzorok.
A mikroprocesszor
1971: Az Intel 4004 megjelenése
Federico Faggin
Intel 4004
A képen látható úriember forradalmasította a
a CPU-k kivitelezését.
1978: Piacra kerül az Intel 8086, az első x86 utasításkészletet alkalmazó mikroprocesszor.
TMS 1000
Bár A Texas Instrument TMS 1000-ese
volt az első egyetlen lapkára épült
mikroprocesszor, az Intel 4004 volt
az első, ami kereskedelmi forgalolmba
került.
Az Intel 4004-ről:
órajele: 740 kHz
4 bites BCD aritmetikájú ALU
10 mikométeres technológia
2300 tranzisztor
A processzor utódai mind 86-ra végződő típusjelzést kaptak, az x86 ennek rövidítése.
Tulajdonságok:
órajel 5MHz-10MHz
16 bites architektúra
3 mikrométeres technológia
29 000 tranzisztor
A következő nagy állomás 1982, Az Intel 80286 megjelenése.
Tulajdonságok:
Órajel: 6-25 MHz
16 bit
1.5 mikrométer
5 év alatt 15 millió eladott darab
134 000 tranzisztor
Bill Gates: "Agyhalott chip"
Az első ütés a már több, mint 30 éve tartó háborúban:
AMD Am286 -az intel modell másolata,
órajele 20 MHz-ről indult.
1985: Intel 386
Az első kizárólag intel gyártmányú processzor.
Órajel: 16-33MHz
32bit
1.5 - 1 mikrométer
275 000 tranzisztor
1989: Intel 486
Órajel: 25-100 MHz
1 200 000 tranzisztor
1 - 0.6 mikrométer
Már megint az AMD
AMD Am386 1991-ben került a piacra, szinte tökéletes mása volt az intel 386-osának.
Bár már az Intel 486 is a piacon volt ekkor, az Am386 magasabb órajele miatt megközelítette a teljesítéményét, sokkal alacsonyabb áron.
Órajel 20 Mhz - 40 Mhz
1,5 - 0,8 mikrométer
275 000 tranzisztor
Valójában már 1991 előtt elkészült, de az Intellel folytatott hosszas pereskedés (amit az AMD nyert meg) késleltette a megjelenését.
Az intel ötödik generációs processzora: A Pentium
1993
Órajel: 60MHz - 300MHz
0.8 - 0.25 mikrométer
3.1 millió tranzisztor
A név a görög penta (öt) és a latin ,,ium'' végződésből ered. Eredetileg 586-osnak nevezték volna, de számokat nem tudtak volna védjegyezni.
A Pentium megjelenését követően adta ki az AMD az Am486-ot, az utolsó igazi klónt a klónok háborújában.
Órajel: 25MHz - 120MHz
1-0.8 mikrométer
1 185 000 tranzisztor
Az első saját tervezésű processzora. 1996-ban került a piacra, technikailag felülmúlta az pentiumokat, de alacsony órajellel rendelkezett, nem jelentett konkurenciát az Intelnek.
AMD K5
4.5 millió tranzisztor
16 Kb cache!
Órajel: 75 MHz-133MHz
0.5-0.35 mikrométer
AMD K6
8.8 millió tranzisztor
Órajel: 166MHz-300MHz
0.35 mikrométer
Intel Pentium II
AMD K6-2 és K6-3 1998-1999
Az AMD K6-tal egyidőben, 1997-ben jelent meg.
Órajel: 233MHz - 450MHz
0.35 - 0.25 mikrométer
7.5 millió tranzisztor
2×16kb L1-, 512kb L2 cache
Intel Celeron
,,belépő szintű'' CPU
Órajele: 266 MHz - 3.2 GHz
Első fogadtatás nem túl pozitív
Órajel: 233 MHz- 570 MHz
9.3 millió tranzisztor
0.25 - 0.18 mikrométer
Intel Pentium III - 1999
Órajel: 450 MHz - 1.4 GHz
0.25 - 0.13 mikrométer
9.5 millió tranzisztor
Xeon: akár 2mb cahce
AMD Athlon - 1999
A valaha volt legsikeresebb AMD processzor. Gyakorlatilag lepipálta a Pentium III-at mindenben.
Órajel: 500 MHz - 2.33 GHz
0.25 - 0.13 mikrométer
22 millió tranzisztor
Intel Pentium IV -2000
180 - 65 nm
Órajele: 1.3 - 3.8 Ghz
Hyper Threading
42 millió tranzisztor
AMD 64 - 2003
Az első 64 bites, átlagfelhasználók számára készült processzor.
Órajel: 1.0 - 3.2 GHz
130 nm - 65 nm
105 millió tranzisztor
x86-64 architektúra
A 64 bites architektúrát eredeti terveit az AMD dolgozta ki, de hamarosan az Intel is megvalósította.
Az első kétmagosok - 2005
Intel Pentium D
Valójában két, különálló, egymagos processzor egy tokban.
Órajele: 2.66 GHz-3,73 GHz
90nm - 65nm
230 millió tranzisztor
AMD Athlon 64 X2
Két darab egybetokozott Athlon 64 mag.
Órajel: 1.9 GHz - 3.2 GHz
243 millió tranzisztor
90 nm - 65 nm
Intel Core 2 - 2006
Órajel: 1.06 - 3.5 GHz
65nm - 45nm
1, 2 vagy 4 mag (2×2)
291 - 820 millió tranzisztor
AMD Phenom
2.0 GHz - 3.8 GHz
65nm - 45nm
2-6 mag
450 millió tranzisztor
Intel Core i7 - 2008
magok száma: 4-6
órajel: 2.5 - 3.6 GHz
45nm - 22 nm
731 - 2300 millió tranzisztor
AMD Phenom II 2008
magok száma: 2-6
órajel: 2.5 - 3.7 GHz
45 nm
758 millió tranzisztor
Moore Törvény
Megfigyelés: Az intágrált áramkörök tranzisztorainak száma körülbelül 2 évente duplázódik.
Gordon E. Moore - 1965
Megfigyelése a múltbéli tapasztalatokon alapult. Az integrált áramkörök felfedezése óta ugyanis ez volt a tendencia
Moore a törvényét csak az elkövetkező 10 évre prognosztizálta, azonban kijelentése a félvezető ipar vezérmondata lett.
Köszönöm
a figyelmet!
Full transcript