Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Copy of A Föld népességének kialakulása

No description
by

Szőke Sándor

on 16 August 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Copy of A Föld népességének kialakulása

A Föld népességszámának alakulása napjainkig
Az emberiség számának alakulása hosszú múltra vezethető vissza, de szükséges megemlíteni, hogy a korai történelmi korszakokra vonatkozóan csak megközelítő becslések állnak a kutatók rendelkezésére.
A gyűjtögetésből, vadászatból és halászatból élő társadalmak létszáma igen alacsony volt, ezekben az időkben csak néhány millió ember lakta a földet.

Megközelítőleg
8-16 fő/km2
volt a lakosság eloszlása.

Érdekes tény, hogy
ma Magyarországon
körülbelül
107 fő/km2
a népsűrűség száma.

Kr.e. 4000-3000 közötti időszak a népesség növekedésének szempontjából fontos mérföldkőnek számít: kialakultak a politikai (állami) rendszerek, melyek hatására kialakultak a városi civilizációk.

Hol is éltek ezek a populációk?

Alsó Nílushoz tartozó körzetben, Alsó Mezopotámiában, az Indus völgyében, a Sárga folyó körzetében és a Közép-Amerika maja lakta területein.
/Tehát a víz köré települtek le az emberek/
Az ókori társadalmat leginkább a görög városállamokon, és a Római Birodalmon keresztül lehet leginkább bemutatni.

Az első adatokat
Augustus császár által elrendelt népszámlálás biztosítja számunkra, melyek eredménye a következő volt:

A Római Birodalom 3,3 millió négyzetkilométeres területén 54 millió ember élt.

Az időszámításunk kezdetén 100-300 millió ember lakta a Földet.

Már akkoriban is magas volt a Kínában és Indiában élők száma.

Ezt támasztja alá, hogy
Kr.u. 2-ben, tehát 2012 évvel ezelőtt 71 millióan éltek Kínában!
A középkorra vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, sem a világ, sem Európa népességét tekintve.

De azt tudjuk, hogy a XVII. századig nem fejlődött egyenletesen a Föld népességszáma. A lélekszám alakulását több tényező is befolyásolta, hátravetette.

Például a népvándorlás, járványok, természeti csapások, és a háborúk.

Az 1650. év körül körülbelül 500 millióan lakták a Földet. Érdekes megállapítás, hogy körülbelül 200 év kellett ahhoz, hogy a lakosság száma megduplázódjon.
A KÖZÉPKOR
A XIX. század
A XIX. század, avagy az első demográfiai forradalom kora
Vagy, ahogy másképp is nevezik: a népességrobbanás. A XIX. századtól kezdődik, és leginkább a fejlett régiókban ment végbe. (Például Észak-és Nyugat-Európa, Észak-Amerika.)
Mozgatórugói az urbanizáció (más néven: városodás és városiasodás; nem ugyanaz a kettő!) és a közegészségügy javulása voltak. Az egészségügy hatékonyságának javulásának a hatása azért is fontos, hiszen visszaesett a magas halandósági szám. A termékenység folyamatos visszaesése csak lassan követte a halandóság csökkenését, a fejlett világban jelentős népességnövekedés jelentkezett.
A XVIII. századi 0,2 százalékos növekedés a XIX. század közepére felváltotta az 1 százalékos növekedés, mely az 1930-as évekig fent is maradt.
A két világháború és a második demográfiai forradalom kora
A XX. század két világháborúja valamennyi földrész népességalakulására hatással volt. Az I. világháború katonai veszteségeit 9 millió főre, a polgári többlethalálozást 13 millió főre, a háború miatti születéskiesést 20 millió főre teszik.
Az II. világháború katonai vesztesége 9 millió fő, a polgári áldozatok száma 13 millió fő lehetett.
A II. Világháború utáni időszakban alakult ki a világ népességfejlődésének új korszaka, az úgynevezett
második demográfiai forradalom
korszaka. Különbség az első és második „forradalom” között, hogy az elsővel ellentétben,
csak a fejlődő országokban következett be.
Az alábbi képlettel írható le a legegyszerűbben:

Csökkent a halandóság
(legfőbbképpen a csecsemőhalandóság)
+ termékenység színvonala
/
alig esett vissza
= soha nem tapasztalt ütemű
népszaporodás
.

A fejlődő országokban a
népességszaporodás
évi üteme 1970-re
megháromszorozódott
, így elérte a 2,4%-ot és ez azóta csak 1,9 %-ra csökkent. A Föld 1950-es, 2,5 milliárd körüli népességszáma
2000-re elérte a 6 milliárdot
, és ennek közel 80% a fejlődő országokban élt.
Az ENSZ Népesedési Alapjának jelentése szerint
2011. október 31-én elérte a Föld a 7 milliárdos népességet,
és ha ilyen ütemben tovább növekszik,
2100-ra már 10 milliárd ember fog élni
a bolygónkon.
Tehát a népesség egyre növekszik, melynek szükséges velejárója a világ GLOBALIZÁCIÓJA.
Mit is jelent a globalizáció?

Anthony Giddens szerint
a globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.
De mit is jelent magyarul?

Például azt, hogy a gyermekek az egész világon Disney-filmeket néznek:
például kvázi mindenki tudja, mit is jelképez az az "M" betű
azt is jelenti, hogy a gyermekek a világ nagy részén találkoztak már ővele:
vagy jelenti azt, hogy Jánoshalmától New York-ig mindenki ismeri ezt a MŰVÉSZURAT:
Tehát a globalizáció, és annak csatornái hatalmas mértékben hozzájárultak az életünk nagymértékű átalakulásához.
A mikroelektronikai forradalom visszafordíthatatlanul megváltoztatta a földön az emberi kapcsolattartás lényegét.
De ezek mellett fontos szót említenünk az árnyoldalairól is.
A környezetszennyezés és a környezetkárosítás a mai globalizált gazdasági, technikai és technológiai viszonyok között országhatárokon terjed túl.
2012 nyarán a világ földterületének mintegy 10 százaléka óriási hőségben főtt, ami körülbelül tízszeres növekedést jelent.
Felgyorsult világ sötét oldala:
Felgyorsult világunk hatása
a környezetünkre
A grönlandi jégtakaró felszínének 97 százaléka annyira felmelegedett, hogy olvadni kezdett.
Az USA-beli Kansas államban a hőmérséklet megdöntötte a 46,1 celsius fokot. Ez mindenkori rekordot jelent.
Az Egyesült Államok Aszályfigyelő Szolgálata pedig azt jelentette, hogy az ország 62,3 százaléka közepes vagy súlyos aszálytól szenvedett.
Forró és száraz idő perzselte Moszkvát is, mely főváros a hatalmas erdőtüzek füstjébe burkolózott.
Az Északi-tengernek csak 24 százalékán maradt jég, ami a legalacsonyabb érték az 1970-es évek vége óta.

(Akkor 50 százalékon volt jég)
Megdöbbentő változások, az bizonyos.
A kiváltó ok: A FÖLDÜNK GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSE.
Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük, amelynek során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete.

Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás kifejezést az ember által okozott klímaváltozásra használja.
És a globális felmelegedés - többek között-
tőlünk, emberektől ered.

Tehát századunk embereinek számos globális és lokális problémával kell szembenéznie, melyeket sajnos mi magunk idéztünk elő…
Felmerül a kérdés, hogy hogyan is idézte elő a modern korunk embere?

Például a háborúkkal, gondolunk itt a nukleáris és vegyi fegyverekre...
vagy a környezetszennyezésre:


Mit is értünk környezetszennyezés alatt?
A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel-változást és minőségromlást okozó anyag.

A környezetszennyezés lehet:
fizikai (zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés)
kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túlzott agrokemizálás)
biológiai természetű (mesterségesen átalakított vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

és elérkeztünk a modern korunk egyik "legégetőbb" (legcikibb) problémájához, az emberi hulladékhoz..
néhány példa a hulladékok lebomlási idejére:
Pamutruha: 1-5 nap
Kötél: 3-14 hónap
Papír: 2-5 hónap
Tejesdoboz: 5 év
Nejlonzacskó: 10-20 év
Pelenka: 50-100 év
Konzervdoboz: 50-100 év
Műanyag flakon: 450 év
Hungarocell: 1 millió év


Tehát, ha ma eldobunk egy konzerves dobozt, az akkor bomlik el leghamarabb, mikor már a Földön 10 milliárdan leszünk.
(Ma 7 milliárdan élünk a bolygónkon.)
vagy
Michelangelo
(1475-1564) olasz festő halála előtt eldobott volna egy sörösdoboz műanyag karikáját, az kb. ma bomlana el...
Tehát a megoldás:
A környezetszennyezés régebben létezik, mint a civilizáció: őseink megjelenése óta. Mióta fajunk első példányai a Földön járnak, azóta termel az emberi tevékenység fizikai és kémiai hulladékot, amely megváltoztatja a levegő, a talaj és a természetes vizek eredeti összetételét. A történelem előtti időktől kezdve a környezetszennyezés elválaszthatatlanul kapcsolódik az egészség és a gyógyítás problémaköréhez.
Jó, de hogyan is küzdünk a hulladékkal?

Az emberi ürülék és az egyéb szerves hulladékok problémájának megoldása átnyúlt a tizenkilencedik századba a gyarmatosító országokban és a Harmadik Világ országaiban egyaránt.
Néhány példa a hulladékgazdálkodással kapcsolatban:
Például 1366-ban a párizsi mészárosokat arra kötelezték, hogy az állati eredetű hulladékot a városon kívül helyezzék el.
De a polgárok a forradalom előtt a Tuileries parkban egy sor tiszafát használtak pissoir-ként, Madridot pedig úgy takarították, hogy az utcákra hordókból vizet öntöttek, hogy a víz sodorja el a szemeteket. A vízöblítéses WC-t egy angol költő, Sir John Harrington találta fel 1589-ben.
Mivel azonban az Erzsébet-kori Angliában a higiénia nem tartozott a leghangsúlyosabb kérdések közé és nem volt még csatornarendszer sem, senki sem figyelt fel erre a találmányra. Végül jóval később, 1778-ban Joseph Bramah kezdte el árusítani az általa szabadalmaztatott vízöblítéses WC-t.
Tehát Európában századokon keresztül megszokott volt, hogy a városok bűzlöttek a mocsoktól.
A kínaiaknak már régen volt kidolgozott hulladékgyűjtési rendszerük és a fekáliával történő trágyázás már évezredekkel ezelőtt is lényeges része volt a mezőgazdasági termelésnek, 4000 éve így tartják fenn a Kína keleti részén fekvő hordalékos síkságok talajának termékenységét. Kína több részén ma is követik ezt a hagyományt..
A levegőszennyezés Nagy-Britanniában közel 800 éve politikai kérdés.
Már a tizenharmadik és a tizennegyedik században számos kísérletet tettek arra, hogy szabályozzák a szén égetését és a szabályok megsértőit megbüntessék, de ezek a törekvések általában sikertelenek maradtak.
Egy, 1684-ben megjelent írás szerint Londonban a hideg levegő megakadályozza, hogy a füst felszálljon, ezért a kormos füst úgy beborítja a várost, hogy alig lehet átlátni az utca túloldalára. A füst az emberek tüdejét durva szén-szemcsékkel tölti meg, ez gátolja a tüdő működését, ezért mindenki nehezen lélegzik.
Míg Nagy-Britanniában már a levegőszennyezéssel foglalkoztak, hazánkban ekkor szabadult fel Vác és Visegrád a török uralom alól.
De mi a helyzet ma Magyarországon a hulladékkal kapcsolatban?
Ma hazánkban 1 év alatt 3 Gellért-hegynyi hulladék keletkezik.
Tehát hulladéknak nevezzük mindazokat a tárgyakat vagy anyagokat, amelyektől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.
Veszélyes hulladék:
Eredete, összetétele, koncentrációja miatt egészségre környezetre kockázatot jelentő anyag.

Csoportosíthatjuk halmazállapotuk szerint:
szilárd
folyékony
gáz
hulladékok
és keletkezésének helye szerint:

Települési
(háztartási; intézményi) vagy
termelési
(ipari; mezőgazdasági
hulladékok
ról beszélhetünk.
és miért káros a hulladék?

Talaj, felszín alatti és felszíni vizek szennyeződése
Levegő szennyeződése
Fertőzésveszély
Rovarok, rágcsálók elszaporodása
Esztétikai szennyezés

Tehát elmondható, hogy a népesség-
bővüléssel, folyamatosan elhatalmasodik
a hulladék-termelés.
Szeméthalmok között gázolunk;
23 millió köbméter
települési hulladék keletkezik
egy év alatt.


A keletkezés megelőzése
Mennyiség veszélyesség csökkentése
Hulladék kezelése
Kezelő berendezések, létesítmények üzemeltetése, lezárása, utógondozása
Szaktanácsadás
Oktatás

Mi a teendő?
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS PRIORITÁSI SORRENDJE
1. Megelőzés

2. Újrahasználat

3. Újrahasznosítás

4. Ártalmatlanítás
Megelőzés
alatt leginkább a környezettudatos vásárlást értünk: a vásárlás a TE döntésed. Például eldöntheted, hogy kit és mit támogatsz és mit nem.


Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, a vegyszerezést, a gyermekmunkát, a buta és teljesen felesleges anyagok tömeges gyártását.
A szemét a világ legértelmetlenebb pénzkidobása számunkra, és őrült nagy terhelés a környezetünk számára.

Mindig gondold végig, hogy majd mennyit fogsz kidobni abból, amit megveszel!
Újrahasználat
során azt értjük, hogy törekedj arra, hogy vásárláskor mindig legyen nálad táska, szatyor. Ne fogadj el zacskót mindenhol!

Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat.

Keresd a visszaváltható, illetve az újrahasznosított csomagolást.
Törekedjünk a tartós használatra!

Kerüljük az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása energiapazarlással, környezetszennyezzéssel párosul.
Tehát elmondható, hogy van teendőnk
környezetünk megvédésében.

Hiszen a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
Köszönöm a figyelmet! :)
Az őskor
...és következik az Újkor
Full transcript